Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
Több a gazdasági szervezet Tavaly 17720 új gazdasági szervezetet alapítottak hazánkban. Ugyanennyi idő alatt 1468 szűnt meg, így év végén 85638 gazdálkodási társaság tevékenykedett Magyarországon. A régiók fejlesztéséért Április végén várhatóan további néggyel bővítik a regionális fejlesztési társaságok számát. A társaságok feladata, kockázati tőkével társulni gazdasági társaságok vállalkozásaiba, majd az üzlet beindulása után módot adni, hogy a „megsegítettek” megvásárolhassák a regionális fejlesztési társaságok üzletrészét a közös vállalkozásból. A gyógyszeripar privatizációjáról Várhatóan még az idén privatizálják a Richter Gedeon Részvénytársaságot és az Alkaloida Rt.-t. Még mindkét gyógyszergyár százszázalékos AV. Rt.-tu- lajdonban van. Többek között a privatizáció eredménye, hogy tavaly a gyógyszerexport 30 százalékkal növekedett. Csökkenő gabonaárak Tovább csökkennek a gabonaárak a Budapesti Árutőzsdén. Betakarításkor az étkezési búza tonnájáért 300, a kukoricáért 1000, takarmánybúzáért pedig 1500 forinttal ajánlanak kevesebbet vásárláskor. A Kopint-Datorg jelenti A Kopint-Datorg szakemberei 10-15 százalékos forintleértékelést, kétszázalékos belsőfelhaszná- lás-csökkenést, a betéti kamatok növelését, a hitelezés megszigorítását javasolják, hogy hazánk fizetési mérlege javuljon. Két év múlva az adósság- törlesztés 3 milliárd dollár lesz, és ha a korrekciós lépések nem történnek meg, akkor 1996-ra súlyos nemzetközi fizetési válságba sodródhat az ország. Az államkassza hiányáról Bár a gazdálkodó szervezetek többet fizettek be a tervezetnél az államkasz- szába, a fogyasztásiadó-be- fizetések — a csökkenő kereslet miatt — viszont mesz- sze elmaradtak a tervezettől, ezért 86 milliárd forintos deficittel zárta az első negyedévet a költségvetés. GATTmegállapodás A GATT-országok megállapodásának megfelele- lően a fejlett országokban 20 százalékra csökkentik a mezőgazdasági termelés támogatását hat év alatt. Megfigyelők szerint ez jelentősen csökkenti a fejlett országok lakosainak adóterheit. Audi Győrben Győrben kétszáz dolgozó foglalkoztatásával napi 750 motort szerelnek majd ösz- sze az Audi üzemében. A gyár egyébként négy új modellt bocsát ki az idén. Eladó üzemek Az Alföldi Gabonaipari Rt. néhány üzemét egyfordulós nyilvános pályázaton lehet megvásárolni. A pályázatok beadási határideje április 28. A búcsúnál csak dönteni nehezebb Az adatokat rögzítik Rossz volt a törvények sorrendje A leköszönő kormányzat vezetője, Boross Péter miniszter- elnök nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az elmúlt négy év aprócska hibája volt, hogy a csődtörvény megelőzte az adósságkonszolidációt. Jó néhány szakember azonban ezt végzetes gazdaságpolitikai döntésnek minősíti, és ennek a megfontolatlan lépésnek az eredménye a nagyarányú termelésvisszaesés. Az „átkos” rendszerből örökölt vállalati adósságok kezel- hetetlenségét már 1990-ben mindenki látta, de talán a látványos eredményre való törekvés késztette arra a kormányzatot, hogy az első évben ne növelje az állam belső adósságát, politikai megfontolásból, alacsony legyen a költségvetés hiánya, és feltehetőleg ezért nem szorgalmazta az akkor még főleg állami tulajdonban lévő vállalatok anyagi rendbetételével. Az akkori vezetés olcsó politikai sikerben bízott, ami mára 300 milliárdos költségvetési hiányt eredményezett. Pedig 1991-ben ha segítséget nyújt vállalatainak egy adósságkonszolidációval a piacváltásban, valószínűsíthető, hogy a nemzeti termelés nem csökken több mint negyedével, lényegesen kevesebb lenne a munkanélküli, valamint a hőn óhajtott privatizációs bevetélek is lényegesen magasabbak lennének, hiszen stabil vállalatokat értékesíthetett volna az Állami Vagyonügynökség. Gazdaságunk ugyanazokkal a hiteltörlesztésekkel terhelt, kétszer akkora kamatokkal, mint 1990-ben volt. Az elmúlt négy évben sok cégnek csak arra futotta, hogy kamatait tör- lessze, tőkeadóssága nem változott. Az infláció miatti magas kamatlábak eredménye pedig az lett, hogy a korábbi adósságok két-háromszorosát kell visszafizetniük a cégeknek. Az apró kis malőr, hogy későn jött a konszolidáció, végzetes lett, és jelenleg olyan helyzet elé állítja az új kormányzatot, hogy csak a külső adósság- állomány növelésével oldhatja meg a gazdaság pénzügyi konszolidációját. Az állami tulajdon értékesítésére létrehozott szervezet, az Állami Vagyonügynökség csak tovább rontotta a vállalatok helyzetét azzal, hogy vagyonukat túlértékelte. A Tisza Cipő Rt. bejegyzése például 2 milliárdos vagyonnal történt, pedig a piacait vesztett cég állóeszközeinek piaci értéke ennek csak töredéke. A tiszások hiába tették termelésüket nyereségessé, vagyis a gyártás önmagában feleslegesen eredményes, ha 2 milliárdra eső amortizáció terheli a vállalat mérlegét. Ezt korábban tízmillió pár lábbeli gyártásakor tudták kigazdálkodni, ma pedig csak ennek harmadát készítik Martfűn. Az ÁVÜ pedig nem engedett, nem értékelte le a gyár vagyonát, és talán most hajlandó engedményekre, mert másképp megvalósíthatatlan az adósságkonszolidáció. Az ÁVÜ mért vonakodik a vagyonleértékelésektől, csak feltételezni lehet. Van, aki azt mondja, hogy hiúságból vagy presztízsből, mert valaki vagy valakik még számon kérhetik a rossz értékítéletet, ami szintén jelentősen megkurtította vállalataink nyereségtermelését. Az ÁVÜ magatartása és viselkedése a konszolidációs folyamatokban egyébként sokakban kétségeket ébreszt. A tárcák állásfoglalása sem határozott, és ezért most csúszik is a konszolidáció tervezett menete. Hiányoznak jogszabályok, amelyeket törvény szerint is meg kellett volna már alkotni. A legnagyobb baj azonban az, hogy nincs karmestere a konszolidációnak. A bankok létérdeke a feltőkésítés, a hitelállományok rendezése, az adósságok minősítése, illetve a cégek finanszírozottságának eldöntése. Azonban ez lehetetlen az ÁVÜ és a szaktárcák bizonytalansága miatt. Ugyanis nincs határozott biztos döntés. A reorganizációs tervek elbírálása késik, csak ködösített nyilatkozatok jelennek meg arról, hogy az ÁVÜ milyen hibákat lát a tervekben, a tárcák vezetése is késlekedik a határozott állásfoglalással. Az ÁVÜ késlekedését sokan abban látják, hogy a vezetők el akarják odázni döntéseiket a választások utánra. így talán, mivel a folyamatot ők indították el, megőrizhetik állásaikat. De a szaktárcák miért késlekednek véleményükkel? Talán azért, mert nem akarnak többet hibázni? Mindenesetre a bankoknak a bizonytalanság a legrosszabb, hiszen nem tudják, hogy egy-egy céget hogy finanszírozzanak. Ki marad életben, és kit „ítélnek” csődeljárásra. A vállalatok adósságállománya pedig napról napra növekszik, hiszen ketyeg a kamatpercent. A gazdasági kudarc bekövetkezett. Csak melyik ellenzéki párt vállalta volna az 1991-es költségvetés kétszázmilliárdos hiányát? Milyen koalíció merte volna alkalmazni a magyar gazdaságra a sokkterápiát? Mi, adófizetők, mit szóltunk volna, ha egy év alatt kapjuk meg azokat a nehézségeket, amelyeket szétosztva évenként mértek ránk? Az elmúlt négy év hibás döntéseiben mennyire felelősek az ellenzéki pártok? Ha 1990-ben a koalíció határozottan dönt a gazdasági reform mellett, nem kerülgeti a nyugdíj és egészségügy megreformálását, gyerekeinknek mekkora szelet juthatna a jólétből? Megválaszolhatatlan kérdések, mert a történelemben nincs HA.- span IF ABO irodatechnikai kiállítás és vásár Megyénket a Szolinfot képviselte Az információtechnológia piacán tavaly mintegy nyolc- százalékos növekedést mértek a piackutatók. Az 1,6 százalékos nyugat-európai növekedéshez képest nemcsak hazánkban, hanem a térség valamennyi országában jelentősen nagyobb az érdeklődés a számítógépek iránt. Persze a nagyobb érdeklődés azzal is magyarázható, hogy nagy a lemaradás, és a felzárkózási kényszer indokolja a piacélénkülést. Ma hazánkban minden negyedik aktív munkahelyre jut egy számítógép, míg a fejlett országokban 1,5-2 számítógép segíti a szakemberek munkáját. Van mit behoznunk. Ezért volt indokolt az IFABO ’94 kiállítás és vásár megszervezése. A kiállítás történetéről annyit, hogy 25 évvel ezelőtt Bécsben szervezték az elsőt, és ez a negyedik ilyen szakkiállítás. A szombaton zárult kiállításon megyénket a Szolinfot és a Mátyus Kft. képviselte. A Szolinfot Kft. százszázalékos magántulajdonú gazdasági társaság, megyénk irodatechnikai felszerelések forgalmazására és javítására szakosodott cége, de már a kereskedelmen túllépve részt vesz a számítás- és ügyviteltechnika oktatásában is. Évente több mint ezren vesznek részt a cég gyakorlati és elméleti oktatási programjában. A Szolinfot, mivel a Minolta megyei képviselője, a vásáron nagy kedvezménnyel kínálta a Minolta másolókat, valamint az ország kizárólagos forgalmazójaként, az Optima írógépcsaládot. Új termékként láthatták az érdeklődők a kiállítási standon a számítógépes rendszerhez csatlakoztatható Mag ICS új pénztárgépet, amelynek használatát már engedélyezte az APEH. A Mátyus Kft. irodaszerek közül például faxpapírokat és pénztárgépszalagokat gyárt, és termékeivel vett részt a kiállításon és vásáron. Veszteséges gazdaságok Veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt is a Fejér megyei mezőgazdasági szövetkezetek csaknem fele. Bár végleges adatok még nincsenek, hiszen a közgyűlések még a napokban is tartanak, de a becslések szerint a 71 közös gazdaságból várhatóan huszonhétnek negatív lesz a gazdálkodási mérlege. A szövetkezeti gazdaságok adósságállománya tovább nőtt, s eléri már a négy és fél milliárd forintot. Az adósságok többsége rövid lejáratú banki tartozás, egy éven belül törlesztendő hitel, illetve társadalombiztosítási és adótartozás. A veszteségeket némileg azok az állami intézkedések csökkentik csak, amelyek egyes, korábbi hitelek elengedésével próbálják megkönnyíteni a gazdaságok helyzetét. Generálisan azonban nem segítenek. A pénztelenség rányomja a bélyegét a gazdaságok beruházásaira is, építkezéshez szinte egyetlen nagyüzem sem kezdett hozzá a pénzhiány miatt, s az amortizálódott gépek, berendezések pótlására is mindössze 200 millió forint körüli összeget tudtak fordítani. Az elszegényedett gazdaságok többsége abban bízik, hogy helyzetén valamelyest javítanak majd az idei, igen jónak ígérkező hozamok. A téli csapadék és a kedvező tavasz miatt bizakodóak a nagyüzemek. A megyében ugyanis régen mutatott a mostanihoz hasonló, biztató képet a határ. Jó terméssel kecsegtetnek a szépen bokrosodó búzatáblák, a „nyúlma- gasságúra” nőtt őszi árpavetések, s a rohamosan fejlődő tavaszi kultúrák. A jó hozamok rá is fémek a megyére, az aszály miatt ugyanis az elmúlt három esztendőben igencsak szűk terméssel fizettek a földek. A kárpótlási jegyek megsemmisítése A Budapest Értékpapír és Befektetési Részvénytársaságnál üzembe állították azt az iratmegsemmisítő gépet, amelyiken a biztonsági előírásoknak megfelelően megsemmisítik a már végső felhasználásra került kárpótlási jegyeket - közölte az MTI. Mintegy 20-30 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kell őriznie jelenleg a BÉB-nek, és ebből 20 milliárd forintnyi az a mennyiség, amelyik megsemmisítésre vár. A kárpótlási jegyek végső állomása az Állami Vagyonügynökség, hiszen a jegyek fedezete az állami vagyon. A 16 millió forintba kerülő iratmegsemmisítő gép fontos része egy optikai olvasórendszer, amelyik rögzíti a megsemmisítésre kerülő kárpótlási jegyek adatait. Valamennyi kárpótlási jegy végső állomása lesz az iratmegsemmisítő, az, hogy ez hány milliárd forint értékű, ezt még csak becsülni lehet. Jelenleg mintegy 130 milliárd van forgalomban. A Cenzor Bróker az értékpapírpiacról: Stagnáló kárpótlási jegy A világ nagy tőzsdéin már beindult a konszolidációs folyamat, ennek ellenére a Budapesti Értéktőzsde indexe csütörtökön mélyponton volt 1672-es értékkel. 30 millió forint alá esett a napi forgalom, ebből csak a hét közepi Konzum-, Dunaholding- és a pénteki Pri- magáz-kötések érdemelnek kiemelést. A hét nagy vesztese a kárpótlási jegy, melynek árfolyama napról napra süllyedt a péntek esti 625 forintos záróárra. A Konzum-részvények piaca szerdán az alaptőke-emelésről szóló hírek hatására megélénkült, többezres kötés hatására az árfolyam megközelítette a 800 Ft-ot. A Dunaholding 24000-24500 Ft-os stabil árfolyamát a beígért 40 százalékos osztalék biztosította. A Fotex esetében a szerdai 500 Ft-os, százezer darabos önkötés a közeli zártkörű kibocsátás ármeghatározására (507 Ft) volt jelentős hatással, azóta újra 520 Ft az ár. A Prímagáz a szerdai 2300 Ft-ról péntekig 2610 Ft-ra javult, méghozzá jelentős forgalmat produkálva. Enyhe esés után a Pick 7000-rel, az Agrim- pex 22000-rel zárta a hetet. Jó vételi lehetőséget kínálnak a Danubius 1500-ról 1360-ra, a Domus 1900-ról 1790-re és a Globus 2800-ról 2550-re mérséklődött árai. A Zwack-rész- vények minimális forgalommal 6700 Ft körül, a Zalakerámia növekvő forgalommal 2800 Ft körül jegyzik magukat. Kárpótlási jegyre pénteken a 47 milliós forgalom nagyobb része már 625 Ft-on zajlott. Immár végérvényesen bebizonyosodott, hogy a kárpótlási- jegy-cserés részvényjegyzéseknek az égvilágon semminemű hatásuk nincs a tőzsdei és a tőzsdén kívüli hivatalos árfolyamra. Mindennek oka elsősorban a szűkös cserekínálat. Az OTP- és a káerpés Soproni Sör-csere csak töredékét képes kielégíteni a gyarapodáshoz és sorban álláshoz kedvet kapott eredeti kárpótoltak igényeinek. A másodlagos jegytulajdonosok labdába sem rúghatnak. Kíváncsian várjuk a közelgő cserék tapasztalatait. Április 21-én indul a Pillér II. kétmilliárddal, májusban új Danubius-csere és a négymilliárdos Mol-törzs- részvények következnek. A tőzsdén kívüli forgalomban a Balaton Füszért árfolyamát nem törte meg az ÁVÜ-döntés elnapolása a Fo- tex-ajánlat ügyében, eladási ára 180%-ot mutat. A Chinoin ára tovább növekedett, már 420-480%-on kínálják a brókercégek. Egis-részvényhez 275% fölött, az újdonsült In- ter-Európa Bankrészvényhez 175% körül lehet hozzájutni. Azoknak, akik részvényjegyzés reményében vásároltak másodlagos kárpótlási jegyet, javasolható az április 22-én záruló Rezidencia befektetési jegybe menekíteni a jegyeik egy részét. A forgalmazó ugyanis piaci ár felett, 67%-on számítja be, s mivel így a jegyzés készpénzesnek számít, év végén jár utána a befektetési szja-ked- vezmény. Említést érdemel még az Universitas II. államkötvény e héten lebonyolítandó jegyzése. A készpénzes befektetőknek kecsegtető lehet a hároméves futamidejű, évi bruttó 25 százalék kamatot garantáló értékpapír. Faragó Zoltán Gedei Tibor A húsértékesítés ellenőrzése Vannak még minőségi hibák A fogyasztóvédelmi felügyelőségek az állatorvosokkal közösen 754 üzletben és 223 vágóhídon ellenőrizték, milyen hús jut a fogyasztók asztalára. A vizsgálat megállapította: a feldolgozóüzemek 90 százaléka rendelkezik a szükséges szakhatósági engedélyekkel, a többi arra hivatkozott, hogy az engedélyek a polgármesteri hivatalban vannak. Erről azonban a vizsgálat lezárásáig nem tudtak meggyőződni az ellenőrök. A kényszervágóhidakon előfordul, hogy a bizonylatokat több napig nem állítják ki, vágási naplót nem készítenek, s ezért a felügyelőségek azt sem tudták ellenőrizni, hogy az innen származó húsféleségeket milyen áron hozták forgalomba. Ismeretes, hogy a tőkehúsokon jól olvashatóan rajta kell lennie a minősítést végző állatorvos bélyegzőlenyomatának. Ennek hiánya miatt néhány esetben megtiltották a kiszállítást az ellenőrök, illetve felhívták a hiány pótlására az üzem figyelmét. A tőkehúsok ipari megmunkálására vonatkozó, szabványban rögzített előírásokat minden ötödik feldolgozóüzemben kifogásolták az ellenőrök. A leggyakrabban előforduló hiányosság a helytelen zsírtalaní- tás, szilánkos csonthasítás és a faggyúréteg nem kellő eltávolítása. Az észlelt hibák súlyosságától függően a tőkehúsok kiszállítását nem engedélyezték, illetve a forgalmazást utótisztításhoz, átformázáshoz kötötték. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a húsüzemek, vágóhidak műszaki és higiéniás szempontból igen eltérőek. Gyakori, hogy nem megfelelő a tárolás, a helyiségek piszkosak, s néhány vágóhídon a bontást végzők ut- oai ruhában dolgoznak. A hentesüzletekben általában nincs minőségi, csak mennyiségi áruátvétel. Az ipari megmunkálás hiányosságai miatt nem küldik vissza a termékeket. Ezt azzal indokolják, hogy ebben az esetben legközelebb nem kapnak árut a szállítótól, vagy nem időben s nem az általuk megrendelt mennyiség érkezik az üzletbe. „Örökzöld” gond a hús előredaralása, mert általában a legdrágább húsrész árában adják el a legolcsóbb dará- lékot. Áz előredarált húsokat az ellenőrök minden esetben meg- semisíttették. Ugyancsak tilos árusítani - s ezért szintén több üzletben kidobásra ítéltetett - a fűszerekkel, pirospaprikával bekevert úgynevezett kolbászhúst. Lefa- gyasztás miatt több mint 9 ezer kiló áru értékesítését tiltották meg az ellenőrök, a húst a kereskedelemben lefagyasztani ugyanis tilos.
