Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

2 Körkép 1994. március 16., szerda Az előzetes hírekkel szemben szolidan ünnepelte Jászberény a forradalom 146. évfordulóját. A pártok és a városháza közötti megállapodás révén az idén is a Fidesz kapta feladatul a hivata­los rendezvény szervezését. Ez utólag volt, akiknek nem tet­szett, s ellenünnepség megtartá­sát tervezték a Petőfi-szobomál, a ’48-as emlékműtől 30 mé­terre. Végül is erre mégsem ke­rült sor. Délelőtt az alig 200 fős hallgatóságot dr. Boross Dezső alpolgármester köszöntötte, majd Dobók István, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje mondott ünnepi beszédet. Az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc történelmi esemé­nyeit elevenítette fel. A mai kor emberének szóló üzenetet így fogalmazta meg: „1994-ben ismét be kell bizo­nyítanunk, hogy nemzetünk független, szabadságra született nemzet, és ezt a függetlenséget és szabadságot kívánja a kör­nyező országok népeinek is.” A pártok, társadalmi és civil szervezetek koszorúkat helyez­tek a ’48-as emlékmű, a Pe- tőfi-szobor talapzatára, vala­mint a Kossuth-emléktáblánál és a szabadságharc gyermekhő­seinek emléktáblájánál. Már hagyományos, hogy az ünnep­lők a Fehértói temetőbe is kivo­nulnak. Itt a ’48-as honvédek síremlékénél a Városvédő és Szépítő Egyesület helyezte el a megemlékezés virágait. Este az idén is a ’48-as emlékműhöz vonultak a fiatalok gyertyákkal, fáklyákkal, ahol dr Kis Zoltán országgyűlési képviselő rövid, az ünneplés jelentőségét mél­tató beszédét hallgatták meg. Szólt a zene, a gitár, az ének. Szépen, szolidan, felemelően. A Jász Lovas Bandérium „huszárait” sokan megcsodálták Kitüntetéseket adtak át Karcagon Őrizzük 1848 örökségét, szellemi kincsét magunkban, hiszen sok emlék fűződik hozzá éppúgy, mint Kossuth Lajoshoz - mondta ünnepi köszöntőjében dr. Fazekas Sándor polgármes­ter a városházán, majd Koppány Mária előadóművész, Csikós Sándor színművész és a városi vegyes kar műsorát hallgathat­ták meg a jelenlévők. Az önkormányzat február 22-i döntésének értelmében Pro Űrbe Díjat adtak át Demjén La- josné nyugalmazott pedagógus­nak a város érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, posz­tumusz díszpolgári címet ado­mányoztak professzor dr. Györffy István néprajztudósnak, aki tudományos munkásságá­nak méltatói szerint a magyar nép anyagi műveltségének ki­emelkedő kutatója volt. Györfi Sándor Munkácsy-díjas szob­rászművész a díszpolgári címet vehette át a városért végzett ki­magasló művészeti munkássá­gáért, példa értékű életútjáért. Vadász István muzeológus Kossuth Lajos-emlékelőadásá- ból megtudhattuk, hogy ötször volt átutazóban Karcagon a ne­ves politikus, s leveleiben tisz­telettel emlékezett a kun ma­gyarokra. Ezután Nagy István előadásában a református temp­lomtoronyból tárogatómuzsika hívta a város lakóit az ünnep­ségre, ahol a polgármester arról szólt, hogy nemzetünk törté­nelme fordulatokban gazdag ez­redév volt, melynek jelentős alakja Kossuth Lajos. Ezután a pártok, szervezetek, intézmé­nyek helyezték el a koszorúikat Kossuth és Petőfi szobránál. Az esti díszhangversennyel, melyen Király Csaba zongora- és Tuska Zoltán hegedűművész működött közre, ért véget a kar­cagi ünnepségsorozat. Törökszentmiklóson a város polgárainak nevében Szegő János polgármester vette át az új városzászlót Zászlót szenteltek Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson tegnap délelőtt fél 10-kor kezdődött a március 15-i megemlékezés a katolikus temetőben, a magyar forradalom és szabadságharc hősi halottainak emlékművé­nél. Az esemény után a város polgárai huszárruhába öltözött lovasok, illetve magyar hintók kíséretében vonultak a város fő­terére, a Kossuth szoborhoz. Itt a város általános iskoláinak egyesített énekkara, valamint Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola fúvószenekarának köz­reműködésével ünnepi műsort tartottak a forradalom méltatá­sára. Az ünnepi szónoklat után, a város önkormányzata által jó­váhagyott új városi zászlót mu­tatták be az egybegyűlteknek, amelyet dr. Laczkó Béla katoli­kus prépost és Szabó József re­formátus lelkész szentelt meg. A zászlót Szegő János, Tö- rökszentmiklós polgármestere vette át, majd fogadalmat tett, hogy minden erejével a város gyarapítására törekszik. Ezt követően a pártok városi szervezetei, gazdálkodó egysé­gei koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát. Szentmise a hősökért Kunhegyesen Méltón ünnepelte az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc évfordulóját Kunhegyes városa. Reggel szentmisét tar­tottak a hősökért a római katoli­kus templomban, később pedig a református egyház is ünnepi istentisztelettel emlékezett az évfordulóra. A művelődési központban Szelekovszki István polgármes­ter méltatta ünnepi köszöntőjé­ben 1848. március 15-e jelentő­ségét és történelmi útmutatását az utókor számára. Az ünnepség kulturális magját a Históriás Együttes „1848, te csillag” című műsora képezte. Fél 11-kor ko­szorúzás volt a 48-as hősök em­lékművénél a városháza dísz­kertjében, majd megkoszorúzták a katolikus temetőben lévő hon­véd sírokat is. A nap befejezése­ként este 6 órakor gyertyagyúj­tással emlékeztek a forradalmi emlékmű talapzatánál. Sajtónap Mezőtúron Mezőtúron, a Közösségi Házban 9 órától a magyar sajtó­nap alkalmából a megyei heti­lapok szerkesztőinek első talál­kozójára került sor. A megjelen­teket Adámné dr. Bagdán Pi­roska polgármester asszony kö­szöntötte. Kilenc újság képvise­lői mutatkoztak be egymásnak, és többórás beszélgetésen vitat­ták meg a helyi sajtó problé­máit. Délután 3 órától, igazi már­ciusi szél kíséretében a Szegedi Kis István Református Gimná­zium előtti Petőfi-szobomál ün­nepi műsorral, koszorúzással kezdődött a városi megemléke­zés. Majd korhű ruhába öltözött lovasok és népi táncosok veze­tésével az ünneplők felvonul­tak, és megkoszorúzták a „Zsindelyes” épület falán elhe­lyezett Petőfi-emléktáblát. A ma látható épület helyén lévő egykori fogadóban Petőfi Sán­dor is megszállt. Ezt követően 17 órától a GATE főiskola sportcsarnokában a „Miklós” néptáncegyüttes bemutatójával és táncházzal zárultak az ün­nepi rendezvények. Nemzeti összefogásra szólítottak Tiszafüreden Immár hagyományosan a Kossuth téri 1848-as emlékmű előtt tartották meg Tiszafüreden az ünnepi megemlékezést. A délelőtti rendezvényen a jelen­lévők a Kiss Pál iskola énekka­rával közösen elénekelték a Himnuszt, majd Oláh Vincének, az iskola igazgatójának beszé­dét hallgatták meg. A szónok, miután felidézete a 146 évvel ezelőtti történéseket, kiemelte Tiszafüred városának 1849 márciusában, a sikeres ta­vaszi hadjáratnak elindításában játszott szerepét. Beszédének végén 1848-49 törénelmi örök­ségének napjainkra gyakorolt hatásáról szólt: „Nekünk, ma élőknek nagy felelősségünk, hogy a márciusi gondolat, a példátlan nemzeti összefogás adjon erőt a napi gondok, az újonnan jelentkező problémák megoldásához, hogy a tőlünk időben egyre távolodó márciusi nap emléke, jelentősége egyre közelebb kerüljön minden ma­gyar szívéhez.” Ezután a megjelentek meg­hallgatták a Kiss Pál iskola di­ákjainak műsorát, majd elhe­lyezték virágaikat és koszorúi­kat az emlékmű talapzatán. Lovasfelvonulás Túrkevén Tegnap 9 órától lovasbandé­rium felvonulásával kezdődött Túrkevén az a rendezvény, mellyel a forradalomra és sza­badságharcra emlékeztek. A Korda Sándor filmszínházban a Himnusz hangjai után Németh István polgármester köszöntötte a telt házas közönséget. Az ün­nepi műsor vendége Sellei Zol­tán előadóművész volt, akinek műsora mellett a Kossuth Lajos Általános Iskola néptánccso­portja s a városi énekkar is színpadra lépett. A Finta Múze­umban április végéig látogat­ható a „Kossuth és a Jászkunság népe” című kiállítás, melyet eredeti, korhű írott és tárgyi anyagokból rendeztek. Megyeszerte koszorúk százait helyezték el a forradalom és sza­badságharc hősei előtt tisztelegve Sokan a szőlőkben, a földeken „ünnepeltek” Tiszaföldváron Sokan a szántóföldeken, a sző­lőkben töltötték el az ünnepet Ti­szaföldváron. Az a mintegy száz-százötven ember viszont, aki ünnepelni akart, reggel gyü­lekezett a Kossuth téren. A vá­rosi ünnep a Himnusz közös elé- neklésével vette kezdetét. Ma­rosfalvi Ernő polgármester ün­nepi beszédében köszöntötte az ünneplőket, majd megemlékezett a szabadságharcban részt vevő földvári honvédekről, közöttük is Vígh Pálról, akiről régen utcát neveztek el. Beszédében kitért a március 15-i ünnep hányattatott sorsára. Mint mondta, a magyar nép életében március 15-e min­dig ütközőpontot jelentett. S ma sem igazi ünnep, hanem emléke­zés. Ünnepelni csak a győztes­nek van joga. A magyar nép pe­dig mindig a vesztes oldalán állt. O volt az örök túlélő, mindig talpra állt, de közben fizette a vi­lágháborúk árát. Megemlékezésében méltatta azt, hogy végre szabadon ünne­pelhetünk, de ez a szabadság és függetlenség nagyon törékeny. Kitért arra, hogy nem volt hiába­való az erőfeszítés az 1848-as események során. Bebizonyí­totta, hogy létezik még népaka­rat, s ennek kell megnyilvánulnia a májusi választásokon is. Az ünnepi beszéd után a Ho­moki Általános Iskola tanulói ad­tak rövid műsort. Versek, dalok segítségével elevenítették fel a forradalom és szabadságharc eseményeit, majd az intézmé­nyek, pártok helyezték el koszo­rúikat Kossuth Lajos szobránál. A tudósításokat Cs. Csáti Réka, Kiss Erika, Daróczi Erzsébet, Czik- kely Anna, Hesz Viktor, Gálik András, Percze Miklós, Rézsó János készítették. Fotók: Korényi Éva, Mészáros János, Nagy Zsolt. Szolnokon koncertezett „az orgona Horowitza” Köztársaság Párt: a nyugdíj nem adomány Hét végén a Köztársaság Párt közalkalmazotti és képviselő-je- lölti fórumot tartott Törökszent­miklóson és Karcagon. Dr. Báthory Zoltán professzor szerint a jelenlegi oktatásügy nem ismeri fel az értékeket. Messzemenően a lehetőségek alatt működik - mondta az előadó a karcagi fórumon -, mert egy di­lettáns minisztériumi vezetés próbálja megvalósítani a közok­tatási törvényt. Pártja biztosítani kívánja az iskolák, pedagógusok szakmai önállóságát, és ha hata­lomra kerül, mindent megtesz­nek azért, hogy az oktatásügy társadalmi oldalát is erősítsék. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a kérdéskört a gazdasággal együtt kell kezelni, hiszen az ok­tatás a kiindulópontja a gazda­ságnak. Dr. Frenkl Róbert professzor az egészségügyi programjukról szólt, mely a szakmán belüli fe­szültségek megoldásával fog­lalkozik. Olyan biztosításpoliti­kát kívánnak megvalósítani, amely sokszínűbb, racionáli­sabb. Hét év alatt a jelenlegi 44 százalékos járulékot 30 száza­lékra kívánnák csökkenteni, s a különbözet egy részét otthagy­nák a munkaadóknál, vállalko­zóknál. Egyházpolitikájuk arra épül, hogy legyen hazánkban vallásszabadság, senkinek ne származhasson előnye, hátránya abból, hogy mi a hite, feleke- zete. A hitéleti támogatást raci­onálisabb rendszerben kívánják megoldani, hogy ne legyen négyévenként anyagi függő­ségben az egyház az új parla­menttől. Dr. Erős Sándor, a 8. vk. je­löltje ismertette programját a megjelentekkel. Mint mondta, itt, a Tiszántúlon 3 millió em­bernek munka kell, s ehhez ki kell használni a lehetőségeket. A mezőgazdaság mellé ki kell építeni a feldolgozó hátteret és a járulékos tevékenységeket. Ha Európához tartozó állam aka­runk lenni, akkor meg kell nyit­nunk a keleti piacainkat is, s tu­domásul kell venni, hogy az ipari termékeinknek nincs Nyu­gaton piaca. Most kétségbeesett embereket találok, ahogy járom a falvakat - mondta a jelölt -, akik szeretnék látni a perspektí­vát. A Köztársaság Pártnak erre programja van, ezért is indul­tam a színeiben. Ezután az előadók válaszol­tak a kérdésekre. Elmondták, hogy pártjuk az szja esetében azt szeretné elérni, hogy 70 szá­zalék az önkormányzatoknál maradjon, 30 százalék kerüljön az állami büdzséhez. Ehhez hozzárendeznék a feladatot is, így nem kellene mindenért pá­lyázni a központi költségvetés­ből. A jó gazdasági törvények mellett ifjúsági, sport-, költség- vetési törvények is kellenek. Ok az indirekt támogatásnak is hí­vei. Arra törekednek, hogy biz­tosítsák a nyugdíjak értékálló­ságát, hiszen az nem adomány, azért a nyugdíjas megdolgozott. Fölvállalják, hogy 1,2 és 3 gye­rek esetén jelentősen emelik a családi pótlékot, míg 4 gyerek felett ezt már nem emelnék je­lentősen. Végül bejelentették, hogy április 20-án Palotás János pártelnökkel találkozhatnak a karcagiak. -de­Várható volt, hogy sokan jön­nek el hétfőn este a Belvárosi nagytemplomba. Az érdeklődés mértéke azonban minden vára­kozást meghaladott, így aztán jó páran állva hallgatták végig Varnus Xavér immár negyedik szolnoki orgonakoncertjét. Aki valaha hallotta a művész játékát, azonnal fel kellett is­mernie azt, hogy az általa elő­adott művek a megszokottól me­rőben más stílusban, felfogásban szólalnak meg. Varnus Xavér így vall erről: „Magyarországon a számomra kibírhatatlanul bor­nál és unalmas német orgonastí­lus hatására elsősorban a merev és pedáns barokk játékmód ér­vényesül. Neveltetésem és vá­lasztott hazám, Kanada révén én azonban a francia és amerikai stílus szerint játszom, amely az orgonát egy hatalmas zenekar­ként kezeli, és még a barokk művekben is rengeteg hangszínt használ. Ez azonban nem is lehet másképp, hiszen egész improvi­zációs stílusom a szimfonikus nagyorgona elvére és gyakorla­tára épül. A legtöbb támadásban Bach-interpretációim miatt volt és van részem. Én azonban ma sem értem: miért kell magunkra kényszeríteni a korhűség kény­szerzubbonyát? Minden együtt­érzésem Baché, akinek egész életében nem adatott meg, hogy igazi nagyorgona gazdája le­gyen.” Varnus Xavér műsorán ezúttal kizárólag J. S. Bach művei sze­repeltek: a „Nagy” C-dúr prelú­dium és fúgát követően újabb két korálelőjáték; ezek után a h-moll fúga, majd befejezésül a g-moll fantázia és fúga. Az or­gonaművészt ezúttal is mesteri érzékkel összeállított műsora miatt kell, hogy illesse elsősor­ban elismerés. Kezdve a koncert első félelmetes hatású hatalmas c-moll akkordjától a monumen­tális g-moll fúgáig Varnus Xavér beavatta közönségét Bach orgo­namuzsikájának szinte minden szépségébe. Interpretációi egyre éretteb­bek; már korábban is elismerés­sel illetett technikai tudásával, bámulatos agogikai érzékével egyre inkább a zenét szolgálja. Előadásában minden egyes hang értelmet nyer, és azt a szerepet tölti be, amelyért Bach által megíratott. Ritmikája a stílushoz illően pregnáns, billentése diffe­renciált. A koncert végéről ezúttal sem maradt el a várva várt improvi­záció, mely minden bizonnyal ugyancsak feledhetetlen élmény marad. Szathmáry Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom