Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
2 Körkép 1994. március 16., szerda Az előzetes hírekkel szemben szolidan ünnepelte Jászberény a forradalom 146. évfordulóját. A pártok és a városháza közötti megállapodás révén az idén is a Fidesz kapta feladatul a hivatalos rendezvény szervezését. Ez utólag volt, akiknek nem tetszett, s ellenünnepség megtartását tervezték a Petőfi-szobomál, a ’48-as emlékműtől 30 méterre. Végül is erre mégsem került sor. Délelőtt az alig 200 fős hallgatóságot dr. Boross Dezső alpolgármester köszöntötte, majd Dobók István, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltje mondott ünnepi beszédet. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit elevenítette fel. A mai kor emberének szóló üzenetet így fogalmazta meg: „1994-ben ismét be kell bizonyítanunk, hogy nemzetünk független, szabadságra született nemzet, és ezt a függetlenséget és szabadságot kívánja a környező országok népeinek is.” A pártok, társadalmi és civil szervezetek koszorúkat helyeztek a ’48-as emlékmű, a Pe- tőfi-szobor talapzatára, valamint a Kossuth-emléktáblánál és a szabadságharc gyermekhőseinek emléktáblájánál. Már hagyományos, hogy az ünneplők a Fehértói temetőbe is kivonulnak. Itt a ’48-as honvédek síremlékénél a Városvédő és Szépítő Egyesület helyezte el a megemlékezés virágait. Este az idén is a ’48-as emlékműhöz vonultak a fiatalok gyertyákkal, fáklyákkal, ahol dr Kis Zoltán országgyűlési képviselő rövid, az ünneplés jelentőségét méltató beszédét hallgatták meg. Szólt a zene, a gitár, az ének. Szépen, szolidan, felemelően. A Jász Lovas Bandérium „huszárait” sokan megcsodálták Kitüntetéseket adtak át Karcagon Őrizzük 1848 örökségét, szellemi kincsét magunkban, hiszen sok emlék fűződik hozzá éppúgy, mint Kossuth Lajoshoz - mondta ünnepi köszöntőjében dr. Fazekas Sándor polgármester a városházán, majd Koppány Mária előadóművész, Csikós Sándor színművész és a városi vegyes kar műsorát hallgathatták meg a jelenlévők. Az önkormányzat február 22-i döntésének értelmében Pro Űrbe Díjat adtak át Demjén La- josné nyugalmazott pedagógusnak a város érdekében végzett kiemelkedő munkájáért, posztumusz díszpolgári címet adományoztak professzor dr. Györffy István néprajztudósnak, aki tudományos munkásságának méltatói szerint a magyar nép anyagi műveltségének kiemelkedő kutatója volt. Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a díszpolgári címet vehette át a városért végzett kimagasló művészeti munkásságáért, példa értékű életútjáért. Vadász István muzeológus Kossuth Lajos-emlékelőadásá- ból megtudhattuk, hogy ötször volt átutazóban Karcagon a neves politikus, s leveleiben tisztelettel emlékezett a kun magyarokra. Ezután Nagy István előadásában a református templomtoronyból tárogatómuzsika hívta a város lakóit az ünnepségre, ahol a polgármester arról szólt, hogy nemzetünk történelme fordulatokban gazdag ezredév volt, melynek jelentős alakja Kossuth Lajos. Ezután a pártok, szervezetek, intézmények helyezték el a koszorúikat Kossuth és Petőfi szobránál. Az esti díszhangversennyel, melyen Király Csaba zongora- és Tuska Zoltán hegedűművész működött közre, ért véget a karcagi ünnepségsorozat. Törökszentmiklóson a város polgárainak nevében Szegő János polgármester vette át az új városzászlót Zászlót szenteltek Törökszentmiklóson Törökszentmiklóson tegnap délelőtt fél 10-kor kezdődött a március 15-i megemlékezés a katolikus temetőben, a magyar forradalom és szabadságharc hősi halottainak emlékművénél. Az esemény után a város polgárai huszárruhába öltözött lovasok, illetve magyar hintók kíséretében vonultak a város főterére, a Kossuth szoborhoz. Itt a város általános iskoláinak egyesített énekkara, valamint Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola fúvószenekarának közreműködésével ünnepi műsort tartottak a forradalom méltatására. Az ünnepi szónoklat után, a város önkormányzata által jóváhagyott új városi zászlót mutatták be az egybegyűlteknek, amelyet dr. Laczkó Béla katolikus prépost és Szabó József református lelkész szentelt meg. A zászlót Szegő János, Tö- rökszentmiklós polgármestere vette át, majd fogadalmat tett, hogy minden erejével a város gyarapítására törekszik. Ezt követően a pártok városi szervezetei, gazdálkodó egységei koszorúzták meg Kossuth Lajos szobrát. Szentmise a hősökért Kunhegyesen Méltón ünnepelte az 1848- 49-es forradalom és szabadság- harc évfordulóját Kunhegyes városa. Reggel szentmisét tartottak a hősökért a római katolikus templomban, később pedig a református egyház is ünnepi istentisztelettel emlékezett az évfordulóra. A művelődési központban Szelekovszki István polgármester méltatta ünnepi köszöntőjében 1848. március 15-e jelentőségét és történelmi útmutatását az utókor számára. Az ünnepség kulturális magját a Históriás Együttes „1848, te csillag” című műsora képezte. Fél 11-kor koszorúzás volt a 48-as hősök emlékművénél a városháza díszkertjében, majd megkoszorúzták a katolikus temetőben lévő honvéd sírokat is. A nap befejezéseként este 6 órakor gyertyagyújtással emlékeztek a forradalmi emlékmű talapzatánál. Sajtónap Mezőtúron Mezőtúron, a Közösségi Házban 9 órától a magyar sajtónap alkalmából a megyei hetilapok szerkesztőinek első találkozójára került sor. A megjelenteket Adámné dr. Bagdán Piroska polgármester asszony köszöntötte. Kilenc újság képviselői mutatkoztak be egymásnak, és többórás beszélgetésen vitatták meg a helyi sajtó problémáit. Délután 3 órától, igazi márciusi szél kíséretében a Szegedi Kis István Református Gimnázium előtti Petőfi-szobomál ünnepi műsorral, koszorúzással kezdődött a városi megemlékezés. Majd korhű ruhába öltözött lovasok és népi táncosok vezetésével az ünneplők felvonultak, és megkoszorúzták a „Zsindelyes” épület falán elhelyezett Petőfi-emléktáblát. A ma látható épület helyén lévő egykori fogadóban Petőfi Sándor is megszállt. Ezt követően 17 órától a GATE főiskola sportcsarnokában a „Miklós” néptáncegyüttes bemutatójával és táncházzal zárultak az ünnepi rendezvények. Nemzeti összefogásra szólítottak Tiszafüreden Immár hagyományosan a Kossuth téri 1848-as emlékmű előtt tartották meg Tiszafüreden az ünnepi megemlékezést. A délelőtti rendezvényen a jelenlévők a Kiss Pál iskola énekkarával közösen elénekelték a Himnuszt, majd Oláh Vincének, az iskola igazgatójának beszédét hallgatták meg. A szónok, miután felidézete a 146 évvel ezelőtti történéseket, kiemelte Tiszafüred városának 1849 márciusában, a sikeres tavaszi hadjáratnak elindításában játszott szerepét. Beszédének végén 1848-49 törénelmi örökségének napjainkra gyakorolt hatásáról szólt: „Nekünk, ma élőknek nagy felelősségünk, hogy a márciusi gondolat, a példátlan nemzeti összefogás adjon erőt a napi gondok, az újonnan jelentkező problémák megoldásához, hogy a tőlünk időben egyre távolodó márciusi nap emléke, jelentősége egyre közelebb kerüljön minden magyar szívéhez.” Ezután a megjelentek meghallgatták a Kiss Pál iskola diákjainak műsorát, majd elhelyezték virágaikat és koszorúikat az emlékmű talapzatán. Lovasfelvonulás Túrkevén Tegnap 9 órától lovasbandérium felvonulásával kezdődött Túrkevén az a rendezvény, mellyel a forradalomra és szabadságharcra emlékeztek. A Korda Sándor filmszínházban a Himnusz hangjai után Németh István polgármester köszöntötte a telt házas közönséget. Az ünnepi műsor vendége Sellei Zoltán előadóművész volt, akinek műsora mellett a Kossuth Lajos Általános Iskola néptánccsoportja s a városi énekkar is színpadra lépett. A Finta Múzeumban április végéig látogatható a „Kossuth és a Jászkunság népe” című kiállítás, melyet eredeti, korhű írott és tárgyi anyagokból rendeztek. Megyeszerte koszorúk százait helyezték el a forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve Sokan a szőlőkben, a földeken „ünnepeltek” Tiszaföldváron Sokan a szántóföldeken, a szőlőkben töltötték el az ünnepet Tiszaföldváron. Az a mintegy száz-százötven ember viszont, aki ünnepelni akart, reggel gyülekezett a Kossuth téren. A városi ünnep a Himnusz közös elé- neklésével vette kezdetét. Marosfalvi Ernő polgármester ünnepi beszédében köszöntötte az ünneplőket, majd megemlékezett a szabadságharcban részt vevő földvári honvédekről, közöttük is Vígh Pálról, akiről régen utcát neveztek el. Beszédében kitért a március 15-i ünnep hányattatott sorsára. Mint mondta, a magyar nép életében március 15-e mindig ütközőpontot jelentett. S ma sem igazi ünnep, hanem emlékezés. Ünnepelni csak a győztesnek van joga. A magyar nép pedig mindig a vesztes oldalán állt. O volt az örök túlélő, mindig talpra állt, de közben fizette a világháborúk árát. Megemlékezésében méltatta azt, hogy végre szabadon ünnepelhetünk, de ez a szabadság és függetlenség nagyon törékeny. Kitért arra, hogy nem volt hiábavaló az erőfeszítés az 1848-as események során. Bebizonyította, hogy létezik még népakarat, s ennek kell megnyilvánulnia a májusi választásokon is. Az ünnepi beszéd után a Homoki Általános Iskola tanulói adtak rövid műsort. Versek, dalok segítségével elevenítették fel a forradalom és szabadságharc eseményeit, majd az intézmények, pártok helyezték el koszorúikat Kossuth Lajos szobránál. A tudósításokat Cs. Csáti Réka, Kiss Erika, Daróczi Erzsébet, Czik- kely Anna, Hesz Viktor, Gálik András, Percze Miklós, Rézsó János készítették. Fotók: Korényi Éva, Mészáros János, Nagy Zsolt. Szolnokon koncertezett „az orgona Horowitza” Köztársaság Párt: a nyugdíj nem adomány Hét végén a Köztársaság Párt közalkalmazotti és képviselő-je- lölti fórumot tartott Törökszentmiklóson és Karcagon. Dr. Báthory Zoltán professzor szerint a jelenlegi oktatásügy nem ismeri fel az értékeket. Messzemenően a lehetőségek alatt működik - mondta az előadó a karcagi fórumon -, mert egy dilettáns minisztériumi vezetés próbálja megvalósítani a közoktatási törvényt. Pártja biztosítani kívánja az iskolák, pedagógusok szakmai önállóságát, és ha hatalomra kerül, mindent megtesznek azért, hogy az oktatásügy társadalmi oldalát is erősítsék. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a kérdéskört a gazdasággal együtt kell kezelni, hiszen az oktatás a kiindulópontja a gazdaságnak. Dr. Frenkl Róbert professzor az egészségügyi programjukról szólt, mely a szakmán belüli feszültségek megoldásával foglalkozik. Olyan biztosításpolitikát kívánnak megvalósítani, amely sokszínűbb, racionálisabb. Hét év alatt a jelenlegi 44 százalékos járulékot 30 százalékra kívánnák csökkenteni, s a különbözet egy részét otthagynák a munkaadóknál, vállalkozóknál. Egyházpolitikájuk arra épül, hogy legyen hazánkban vallásszabadság, senkinek ne származhasson előnye, hátránya abból, hogy mi a hite, feleke- zete. A hitéleti támogatást racionálisabb rendszerben kívánják megoldani, hogy ne legyen négyévenként anyagi függőségben az egyház az új parlamenttől. Dr. Erős Sándor, a 8. vk. jelöltje ismertette programját a megjelentekkel. Mint mondta, itt, a Tiszántúlon 3 millió embernek munka kell, s ehhez ki kell használni a lehetőségeket. A mezőgazdaság mellé ki kell építeni a feldolgozó hátteret és a járulékos tevékenységeket. Ha Európához tartozó állam akarunk lenni, akkor meg kell nyitnunk a keleti piacainkat is, s tudomásul kell venni, hogy az ipari termékeinknek nincs Nyugaton piaca. Most kétségbeesett embereket találok, ahogy járom a falvakat - mondta a jelölt -, akik szeretnék látni a perspektívát. A Köztársaság Pártnak erre programja van, ezért is indultam a színeiben. Ezután az előadók válaszoltak a kérdésekre. Elmondták, hogy pártjuk az szja esetében azt szeretné elérni, hogy 70 százalék az önkormányzatoknál maradjon, 30 százalék kerüljön az állami büdzséhez. Ehhez hozzárendeznék a feladatot is, így nem kellene mindenért pályázni a központi költségvetésből. A jó gazdasági törvények mellett ifjúsági, sport-, költség- vetési törvények is kellenek. Ok az indirekt támogatásnak is hívei. Arra törekednek, hogy biztosítsák a nyugdíjak értékállóságát, hiszen az nem adomány, azért a nyugdíjas megdolgozott. Fölvállalják, hogy 1,2 és 3 gyerek esetén jelentősen emelik a családi pótlékot, míg 4 gyerek felett ezt már nem emelnék jelentősen. Végül bejelentették, hogy április 20-án Palotás János pártelnökkel találkozhatnak a karcagiak. -deVárható volt, hogy sokan jönnek el hétfőn este a Belvárosi nagytemplomba. Az érdeklődés mértéke azonban minden várakozást meghaladott, így aztán jó páran állva hallgatták végig Varnus Xavér immár negyedik szolnoki orgonakoncertjét. Aki valaha hallotta a művész játékát, azonnal fel kellett ismernie azt, hogy az általa előadott művek a megszokottól merőben más stílusban, felfogásban szólalnak meg. Varnus Xavér így vall erről: „Magyarországon a számomra kibírhatatlanul bornál és unalmas német orgonastílus hatására elsősorban a merev és pedáns barokk játékmód érvényesül. Neveltetésem és választott hazám, Kanada révén én azonban a francia és amerikai stílus szerint játszom, amely az orgonát egy hatalmas zenekarként kezeli, és még a barokk művekben is rengeteg hangszínt használ. Ez azonban nem is lehet másképp, hiszen egész improvizációs stílusom a szimfonikus nagyorgona elvére és gyakorlatára épül. A legtöbb támadásban Bach-interpretációim miatt volt és van részem. Én azonban ma sem értem: miért kell magunkra kényszeríteni a korhűség kényszerzubbonyát? Minden együttérzésem Baché, akinek egész életében nem adatott meg, hogy igazi nagyorgona gazdája legyen.” Varnus Xavér műsorán ezúttal kizárólag J. S. Bach művei szerepeltek: a „Nagy” C-dúr prelúdium és fúgát követően újabb két korálelőjáték; ezek után a h-moll fúga, majd befejezésül a g-moll fantázia és fúga. Az orgonaművészt ezúttal is mesteri érzékkel összeállított műsora miatt kell, hogy illesse elsősorban elismerés. Kezdve a koncert első félelmetes hatású hatalmas c-moll akkordjától a monumentális g-moll fúgáig Varnus Xavér beavatta közönségét Bach orgonamuzsikájának szinte minden szépségébe. Interpretációi egyre érettebbek; már korábban is elismeréssel illetett technikai tudásával, bámulatos agogikai érzékével egyre inkább a zenét szolgálja. Előadásában minden egyes hang értelmet nyer, és azt a szerepet tölti be, amelyért Bach által megíratott. Ritmikája a stílushoz illően pregnáns, billentése differenciált. A koncert végéről ezúttal sem maradt el a várva várt improvizáció, mely minden bizonnyal ugyancsak feledhetetlen élmény marad. Szathmáry Judit
