Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
8 tízen túl 1994. február 28., hétfő Húszon innen---I SZH-hírek Az Ifjúsági Szolgáltató Házban (Szolnok, Szabadság tér 7., telefon: 56/424-502/24) ezen a héten mindennap Próbafülke Klub - látogatható könnyűzenei próbák, pénteken délután problémáid megoldására Somogyi Zoltántól kérhetsz segí- séget. Mottó: „Lehetetlen van, de megoldjuk.” A Regionális Diákszövetségnél kedden délután háromtól este hatig Konfliktuspedagógiai találkozó lesz tanárok, diákok és szülők részére, a találkozót Kurucz Anita vezeti. Információt kérhetsz a Diákjószolgálati csoporttól az iskolaszékről, a közoktatási törvényről. Pénteken Disputa vitakultúra foglalkozás, ugyancsak pénteken délután a Zöld Front Környezetvédő Ifjúsági Egyesület ügyelete, kötetlen beszélgetés a fogyasztói társadalom problémáiról. Szintén pénteken délután háromtól ingyenes történelmi felvételi előkészítő, keresd Gál Zoltán tanár urat. Az emberi szív térképe Holnaptól indul az Ifjúsági Iroda tavaszi filmklubja a Tisza moziban. Az előadások este hat órakor kezdődnek, minden kedden. Elsőként Az emberi szív térképe, Vincent Ward filmje, aztán Toto, a hős (Jaco von Dormael), Chaplin (Richard Attenborough), Fekete köpeny (Bruce Beresford), 1984 (Michael Radford), Cementkert (Andrew Birkin), Video blues (Sopsits Árpád), Az ördögök (Ken Russel), Befejezés nélkül (Krzysztof Kieslowski), The Wanderers (Philip Kaufmann). Bérletek az Ifjúsági Irodában, a Somogyi Béla utca 1. alatt vásárolhatók és a Tisza moziban. Sonia és a sápadtarcúak Március ötödikén, szombat este kitörhet a bluesláz a Student diákszállóban Szolnokon. Akik fellépnek: Sonia és a sápadtarcúak (Budapest), Grogén (Tatabánbya) és a Glassful (majdnem teli pohár, Szolnok). A zenebirodalomból néhány nap múlva átlendülhetsz történelmi birodalmakba, tizedikén ötkor a VMK-ban dr. Komo- róczy mesél Mezopotámiáról. Nem elég a biológiaóra A szexuális felvilágosítás borzasztó szóösszetétel, mégis: van rá igény. A diákok igénylik, még ha nem is hangoztatják: a tiltással semmire sem megyünk, a „tinédzserszex” akkor is létezik, s ha nincs kellő felvilágosítás, súlyos problémákat okozhat. Mindenki hallott már leányanyákról, akik nem sokkal idősebbek gyermekeiknél, s akik tudatlanságuk miatt talán egész életükben szenvedhetnek. Mert nem magyarázták el nekik, milyen óriási a felelősség, milyen veszélyes - nemcsak a terhesség, hanem különböző fertőzések miatt is - a meggondolatlan, elővigyázatlan szexuális kapcsolat. Nem elég a biológiaóra, az elméleti tudnivaló. Fontos, de nem elég! A tananyag száraz, csak a biológiai szempontokat veszi figyelembe (persze, hiszen ezért biológia). De a szerelem, a szerelmes szeretkezés nem fémek bele ebbe a témába. Mintha csak a történelem tantárgyon belül akarnánk elmagyarázni az „ölés” vagy a „háború” fogalmát. Egész más! Szerencsénkre talán minden iskolában akad egy-két ambiciózus biológiatanár, magyartanár vagy osztályfőnök, aki átlátja a helyzetet, és mer erről a témáról beszélni. Ha a tananyagban odaérnek, rászán egy-két órát, gondolatot, és nem csak biológiailag ecseteli, hanem a védekezésről, pszichikai szerepéről beszél. Az osztályfőnöknek pedig lehetősége van szakembert hívni az osztályfőnöki órára. De ez, mivel fakultatív, nem biztos, hogy megtörténik minden osztályban, iskolában, hiszen „két gúnár sem egyforma”. Ezért kellene kötelezővé tenni a felvilágosítást. A legalkalmasabb hely és idő talán a középiskolák első vagy második osztályában lenne. Én diák vagyok, tehát nagyjából tudom, mennyire fejlettek (vagy törvénysértők?) társaim, és ezt az időszakot sem tartják rossznak. Persze vannak tanárok, akik azt hangoztatják: „Miért mi beszéljünk róla? Beszéljenek róla a szülők!” Igaz, az lenne a természetes, de itt is csak azt lehet mondani, nem minden szülő egyforma. Hatékonyabb és gyorsabban reformálható az iskolai felvilágosítás, mint a szülők értékrendjének megváltoztatása. Az idősebbek a fiatal korosztályban reménykednek, de annak neveléséről, előfordul, hogy csak homályos fogalmaik vannak. Ám a „majd felnői valahogy” elv nem működik. Mi, fiatalok vegyük hát kezünkbe saját nevelésünket? Persze, ha mindezeken túl valakinek még mindig komoly problémái, gátlásai lennének, csak nézze meg a „Sose halunk meg”-et. Csajbók Anita Amerikai Ima Jim Morrison, aki nemcsak görög félisten vagy Los Angeles lovagja, de talán a világ legnagyobb lőkötője volt, verseket írt - ha valaki még nem tudná. Az ö költeményeiből tart szeánszot Hobo, aki ezúttal sámán képében lép fel, holnap, kedden este hét órakor a Szolnok Városi Művelődési Központ színháztermében. Hogy az előadás létrejöhessen, segítségére voltak: Szi- kora János, Rajk László, Póka Egon Benedek és Lengyel Noémi. Jegyek válthatók a VMK pénztárában. Túti puskatipp A fizikadolgozatra való felkészülést úgy kell kezdeni, hogy az ember nem veszi elő a könyvet. Aztán a szünetben meg kell beszélni, dolgozatírás előtt, hogy ki hívja fel a tanárt azzal a szöveggel, mely szerint ő Einstein egy tanítványa, éppen itt tartózkodik a szomszéd kisvárosban, új elméletét szeretné megosztani a jelzett pedagógussal, kinek híre már eljutott hozzá. A telefon után nagy kínkeservvel elő kell bányászni a fizikakönyvet a táskából, lehet utálni, nem érdeklődni az egész iránt, és akkor halál lustán szó szerint kimásolni. Ami valószínűleg feltűnik majd annak, aki a dolgozatot javítja. Hogy az egész osztály ilyen okos lenne? Nem valószínű. Áz viszont igen, hogy tök felesleges időpocsékolás, agytörés volt az egész tervkidolgozás. A fizikadolgozat ugyanis így nem ér semmit. Albert Csak a hegy hiányzik - a tömegsporthoz Körkérdésünkben arra kerestünk választ, miféle tömegsportolási lehetőségek adódhatnak Szolnok városában. Riszi DSE (falmászószakosztálya): Mivel a hegymászás, falmászás, sziklamászás nem versenysport, tömegesen nem, leginkább csapatosan űzzük. Ebből a szempontból a turisztikai sportok mindegyike tömegsport. MÁV MTE: Korábban a támogató cégek számára szerveztünk tömegsportot. Mivel manapság támogató cégek nincsenek vagy csak nehezen megtalálhatók, a tömegsportok is megszűntek. Mindezek ellenére a MÁV MTE szívesen kiadja pályáit mindenféle tömegsportnak, akár ingyen is. Testnevelő tanárnő (Széchenyi István Gimnázium): Megítélésem szerint nincs igazán igény Szolnokon a tömegsportolásra. Ebben a felnőttek, mivel ők vannak konkrét helyzetben, tehetnének a legtöbbet, de ha például a diákok részéről nem érkezik valódi igény, akkor nincs miért. Testnevelő tanárnő (Tisza- parti Gimnázium): Szolnokon a tömegsport minden korosztály számára adott. Csak keresni kell a lehetőségeket. Egyébként az idényenkénti sportoknak van igazán jövője (pl.: tenisz, kajak, kenu). Hogy az idényességet kikerüljük, nyilván rengeteg pénzre lenne szükség. Ezenkívül itt mindenféle lehetőség adott, csak egy hegy hiányzik. Fekete Zsanett Pergő tévelygés Olyan tánc ez, aminek nincs árnyjátéka, türelmetlenkedő az üteme, és semmire sem járható. Vakon bocsátkozol bele, és eltörpülnek mellette az egyebek. Még azt sem észleled, ha beütöd a bokád a bokádba. Teljesen magáévá közösít, te elhiszed, mert éhes vagy a középpontra. Mindaddig táncolsz így, míg úgy érzed, simán áramlik benned a levegő, de mikor kezd kissé nehezebbé válni a szusz — már egyre több mindenre figyelsz, és erősödnek a fájdalmak a bokádon, horpadozik a tüdőd... Lassan döbbensz rá — lassssan hogy becsaptak, mert vak voltál. A táncot folytatod, árnyjáték nélkül is, hiába érzed már türelmetlenkedő ütemét, ami semmire sem járható, mégis - , inkább maradsz, hogy senki se lássa, mennyire remegnek végtagjaid a rászedett extázisodtól. Jégeső j _mmá S okan el sem akarják hinni, hogy Szolnokon vannak sirályok, ezért lefényképeztük őket. Éppen vitorlázórepülésből tartanak bemutatót a kevésbé ügyes galamboknak és verebekenek. (Fotó: Imre Lajos) Poénhegyek, hová legyek? Két rendőr áll a megállóban:- Mivel megyünk? Busz- szal vagy gyalog?- Amelyik hamarabb jön. * Sejpítős kofaasszony kiabál a piacon:- Pijospapjuka, zöldpap- juka! Odamegy hozzá a lelkész úr, és szelíden felajánlja szolgálatait logopédiai tudományban. * Egy kormány soha nem lehet forradalmi, mert ha az lenne, önmagát kellene feloszlatnia. Irodalomdolgozat - Kármán József: Fanny hagyományai - A nemzet csinosodása Mi is az a szentimentaliz- mus? Érzelgős, nyálas, naiv művészietlenség? Áligha. Irodalomtörténeti szempontból így leszűkíteni jelentését nem pontos és nem méltányos. Más a hollywoodi, giccses szentimen- talizmus, és más a XVIII. század végi Magyarországon. Abban a korszakban, amikor Európa keleti felén titkosrendőrségek megfigyelése alatt áll mindenki, aki ért egy kicsit a betűvetéshez, a szentimenta- lizmus lázadás, a könnyek őszinte, valódi indulatokról szólnak, a polgárosodásban elmaradt Magyarországon a felvilágosult, tanult polgár tiltakozik az elnyomás, az igazságtalanság ellen. Igazságtalanságnak érezheti egy lányka, ha apja bősz nemesként ahhoz akarja kényszeríteni, akit ő nem szeret, s azé nem lehet, akit szeret. Fanny könnyei szerelmének fájdalma. Kármán József, akit manapság szinte csak az irodalomtörténészek értékelnek, rövid fellángolásban, piciny élete summáját szinte csak ők ismerik, a felvilágosodás korának egyik legnagyobb magyar írója, az önkény árnyékában a legvibrá- lóbb, a legmélyebb és örök felfedezhetetlen, definiálhatatlan emberi érzelemben, a szerelemben készít áttételesen korrajzot. Napló és levél formájú regénye, a Fanny hagyományai hibátlan, kellően intelligens, kellően érzelmes és kellően szentimentális prózánk korabeli, kezdetleges próbálkozásai között. Fanny hagyományai - úgy kell érteni: ami Fanny után maradt. Mert Fanny korán meghalt. Elkívánta magától az életet, zsarnok atyja akaratát nem érezvén igazságosnak, egyszerűen meghasadt a szíve és az égbe költözött. Kármán József műve eljutott a vidéki nemesi családokhoz, fiatal leányok, úrhölgyek, úrasszonyok olvasták, s nem elképzelhetetlen, hogy együttéreztek Fannyval. Kármán úgy vélte, azokat kell nevelni, akik nevelni fognak - a nőket. A szentimentális a latin sen- tio ige származéka. Sentio azt jelenti, érzek, érzékelek valamit, de nem középkori keresztényi alázattal viseltetek iránta, hanem kiáltok, panaszkodom miatta, s a gyenge, sudár, naiv és igaz Fanny bánatát, szomorúságát, ha más nem is, a lombok, a kerti lugas susogása méltón fogadja. A naplóregény nyelvezete furcsán hat ma, a XX. században, amiben élünk a nyelv egyszerű, számunkra világos. Azonban azt gondolom, csak a régitől való idegenledésünk miatt nem szabad sutba dobni az alig százoldalas kötetet, mely nemrégiben újra megjelent az Unikomis kiadó gondozásában. Hanem sokkal inkább meg kell próbálni megérteni. Fanny helyzete ma már szinte elképzelhetetlen, de akkor nagyon is valóságos volt. Úgy kell hozzá fordulni, mintha te lennél Fanny. És hidd el Kálmánnak, aki szépen író tollával megtisztelte Fanny elképzelt alakját, hogy efféléket érezhetett a fiatal lányka, csakhogy ő maga, a hasonló sorsú, nemesi családban született leányok hiányos műveltségük miatt, s akkor talán egyikőjük sem tehette meg, hogy deákosan viselkedjék, Kármán elmondta helyettük, nekik, értük. Kármán lovag volt. Szemérmes, gátlásos, mégis szenvedélyes és őszinte ifjú hölgy lesz eleven és vonzó, könnyekig szánni való és megértett. A szerelem elől Kármán József sem menekült el, valószínűleg nem is akart, a Fanny hagyományaiban a férfi Fanny szól, aki ismeri Markovicsné- hoz írt leveleit, könnyen meggyőződhet róla: „Ábrándozó vagyok, távoztam, hogy egyedül legyek, hogy szabadjára engedjem könnyeimet, hogy álmodozzam. Ha csöndben rólad elmélkedem, forrón hullik a könnyem, viseld el panaszaimat, sosem élt ifjú gerjedelmek lobognak szívemben ...” Az ifjú Kármán iskolát járt, művelt, tehetséges, törekvő és közpályára vágyik. Mikor II. József meghal, utódai alatt református vallású embernek, mint Kálmánnak nem lehettek fényes elhelyezkedési reményei. Bécsből Pestre jön, ügy- védkedik. Rövid kitérő a színház felé, ahol az ismerkedések, találkozások révén barátja lesz Schedius Lajos egyetemi tanárnak, aki az Urániában, folyóiratukban szerkesztőtársa. Összesen három szám jelent meg, tartalmának zömét maga Kármán fordította, s elsősorban a nőket látta el ismeretterjesztő és szórakoztató olvasmánnyal. A lap két remekműve, a Fanny hagyományai és egy tanulmány, A nemzet csinosodása. A „csinos” szó a felvilágosodás korában azt jelenti, pallérozott, kulturált, előbbre jutott a művelődés útján. Summázza felismeréseit, s olyat mutat nemzetének, amivel a reformkorig nem találkozhatunk. Örökig tartó érvényességgel szól az írástudó felelősségéről, nagy hibaként róva fel azoknak, akik veszedelmet figyelmen kívül hagyva, arról szónokolnak, hogy nálunk minden rendben. „Megbocsáthatatlan hibája nemzeti íróinknak, hogy kényeztetik nemzetünket. Nincs se vége, se hossza az örömujjongásnak tudományaik felderült egéről, a világosság hasadó hajnaláról... Ártalmas ez a szédítés .. . Kívántassátok meg, társaim, a beteggel az egészségest, verjétek fel a nemzetet káros álmából.” Ebben a nagyon fontos tanulmányban kiviláglik: Kármán bántva-szeretve, okosan érez nemzetéért - s ebben egy Ady- val. Halála időpontja 1795, férfikora elején, szinte drámai. Nincs kizárva, hogy részt vett a Martinovics-összeesküvésben, s az szinte bizonyos, hogy tudott róla. De betegsége, mely megmenekítette a börtöntől, végzett vele. Életművét, a váltakozó, zavaros időszakok, cenzurális gátak után lassan, a fél évszázad múlva kibontakozó reformkor eszmeileg emelte azzá, ami járt neki. Kármán megelőzte korát, s a kényszerűségbe vonult ország írástudói csak jóval később, sokféleképpen, ilyen-olyan irodalmi, az irodalmon keresztül közéleti formában cselekedtek és gondolkodtak arról, amit Kármán finom érzelemvilága, kivételes intelligenciája mutat nekünk ma, élete apró viaszgyertyája, gyorsan, de végigégett, s amit alkotott: egész. BG
