Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

1994. február 28., hétfő F alu nézőben 7 Kevés a jó minőségű alapanyag Új színekben a Surjány Húsüzem így készül speciális egyedi termékük, a surjányi szalonnás csemege Kerékpáros gondok A biztonságot kell javítani üzemnek, hanem az egész hús­iparnak kedvezőtlen helyzetet teremt. A fent említett két té­nyező - folytatta - a minőség romlását vonja maga után, amely a húsiparban csapódik le. Holott minőségi húskészítmé­nyeket csak minőségi alap­anyagból lehet előállítani. A túlkínálati pozíció és a fizető­képes kereslet folyamatos csök­kenése miatt, a húsipar értékesí­tési áraiban nem érvényesíthető. Ez viszont egyébként a hús­iparra jellemző alacsony jöve­delmezőségi ráta mellett nehéz helyzetbe hozza a kisvállalko­zókat és a nagyvállalatokat egy­aránt. A jelenlegi piaci viszo­nyok között éppen ezért nem lehet versenyhelyzetről be­szélni. Ezt az állandóan foko­zódó feszültséget csak a felsőbb irányítás tudja feloldani. Mégis azért vagyunk optimisták, mert jó minőséggel, piacbővítéssel s méreteinkből fakadóan meg tudjuk alapozni a jövőnket. Je­lenleg a piacbővítés leghatéko­nyabb eszköze a saját boltháló­zat kiépítése és a környezetünk­ben lévő vevőpartnereinkkel való együttműködés kialakítása és megtartása. Célunk az egységes arculat megteremtése és a Surjány név népszerűsítése. Jelenleg minden erőnket a húsvéti ellátás maxi­mális biztosítására összponto­sítjuk. Jó minőségű finomárukat szállítunk majd. Azt szeret­nénk, ha a közvetlen környeze­tünkben is hasonlóan kereset­tek lennének termékeink, mint a budapesti boltokban és üzle­tekben. A korábban lapunkban már bemutatott Surjány Húsüzem egyéves működéséről, tapaszta­latairól kérdeztük Pichler Ist- vánnét, az üzem igazgatóját. A harminc embert foglalkoz­tató üzem sertést, marhát, juhot vág és dolgoz fel. Jelenleg több mint 50 féle készítményt állít elő. Felvevőpiaca Budapestre és környékére koncentrálódik. A legalapvetőbb kérdése ennek az iparágnak, s ez az, ami gondot okoz a Surjány Húsüzemnek is - kezdte a beszélgetést az üzem igazgatója. - A nagy sertéster­melőnek számító Szolnok me­gyében is csökkent az állatál­lomány a telephelyek bezárásá­val és az állattartási kedv el­vesztésével. Ennek egyik oka a takarmányárak folyamatos nö­A szárazáru-érlelőben Pichler Istvánná, az üzem igazgatója bemutatja a Surjány üzem termékeit cél a folyamatos profilbővítés és az ehhez szükséges gépállo­mány és technológia kifejlesz­tése.- A húsipar költségeinek leg­jelentősebb részét az élő alap­anyag teszi ki, éppen ezért ez a vekedése, amelyet csak fehérje­szegény takarmányozással is csak részben lehet kompen­zálni. A másik kulcsprobléma a megfelelő minőségű tenyészál- lomány hiánya. Ez a két té­nyező nemcsak a Surjány Hús­A törökszentmiklósi kapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője, Falusi Tibor fő­hadnagy Törökszentmiklós és vonzáskörzetébe tartozó terüle­tek közlekedésbiztonsági hely­zetéről számolt be lapunknak, kiemelten kezelve a kerékpáros közlekedés helyzetét. Mint mondotta, fő céljuk megkeresni azon lehetőségeket, amellyel a közlekedés biztonságán javítani lehet. Ennek érdekében komoly propagandát folytatnak. A balesetek nagy része azért következik be, mert az emberek nem tartják magukra nézve kö­telezőnek a közlekedési szabá­lyokat. A Törökszentmiklóson átmenő tranzitforgalom önma­gában is óriási, ehhez párosul a helyi kerékpáros közlekedés. A 4-es főúton naponta körülbelül négyezer kerékpáros fordul meg. A másik gond, hogy a kerék­párok 30 százaléka kivilágítat- lan. Sajnos az emberekben olyan szemlélet alakult ki - hangsúlyozta -, hogy a saját testi épségük csak és kizáróla­gosan önnönmagukra tartozik, azzal senki más ne foglalkoz­zék. Holott a közlekedésben is, és annak bármely területén, alapvető dolog, és mindenkire kötelező érvényű, hogy az em­bernek önmagára és másra is maximálisan figyelnie kell. A következő gond az ittas vezetés, melynek bárhol katasztrofális következményei lehetnek, hi­szen a legtöbb esetben a vétlen fél válik áldozattá. A megelőzés érdekében ke­rékpáros akciót tartanak, s azokkal szemben, akik nem tart­ják be a KRESZ ide vonatkozó szabályait, s nincs megfelelő módon felszerelve a kerékpár­juk, szankciókkal fognak élni. Az önkormányzattal karöltve a Városi Hírmondóban három­fordulós pályázatot indítottak, melynek első része kifejezetten a kerékpáros közlekedésre he­lyezi a hangsúlyt. A helyes köz­lekedési morál kialakítása és a balesetmegelőzés érdekében az iskolákban, óvodákban előadá­sokat tartanak, videofilmét vetí­tenek. A területükhöz tartozó óvo­dák számára pályázatot hirdet­tek, melyre a közlekedéssel kapcsolatos munkákkal lehet benevezni; rajzzal, festmény­nyel, szoborral, kisplasztikával. Ami viszont mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy 1992. évhez képest tavaly ne­gyedére csökkent a halálos bal­esetek száma, ami az eredmé­nyes megelőző munkának kö­szönhető. Készülődés a munkából hazafelé Szenttamáson látható romantikus eklektikus stílusban épült műem­lék jellegű kastély, me­lyet Törökszentmiklós földesura, gróf Almásy Imre építtetett. A mun­kálatok 1860-ban kez­dődtek, s csak a század elején nyerte el végső formáját. A kastély terü­letén található a méltán híres lovarda, ahová egyébként a napokban szállították az ismert énekesnő, Szandi lovát elleni. Katasztrofális telefonhelyzet, amely javításra vár Törökszentmiklós és térsége telefonfejlesztésével kapcsolat­ban a törökszentmiklósi pol­gármesteri hivatalban Zsigmond Tibor adott felvilágosítást.- Mint az köztudott, Török­szentmiklós telefonhálózatá­nak kiépítése érdekében a Kö- rös-Comba lépett be - mondta. - Akkor ez tűnt a leggyor­sabbnak, a legcélravezetőbb­nek, és a lakosság részére a le­golcsóbb beruházási formá­nak. A távközlési törvény ké­sedelmes megalkotása és ha­tályba lépése csak most tette lehetővé a Körös-Comnak, hogy ezen a téren lépéseket te­gyen. Az sem titok, hogy a kiírt koncessziós pályázatra a Kö- rös-Com nem adott be külön pályázatot, hanem egy meg­egyezési szerződést kötött, mely a Matáv pályázatának egyik mellékletét képezi. A Matáv-pályázat a törökszent­miklósi igényeket teljes mér­tékben kielégíti. A kiépítendő vonalakhoz a lakosság hozzá­járulása 15 ezer forint, a fenn­maradó részt különböző finan­szírozási formákból fedezik, amihez az önkormányzat is - lehetőségeihez mérten - hoz­zájárul. Tehát a koncessziós pályá­zat arról szól, hogy a fönnma­radó részt ki és milyen formá­ban fogja pótolni, mert sem a lakosság, sem az önkormány­zat nem képes a 100-110 ezer forintba kerülő telefonvonala­kat megfizetni. A fennmaradó összeg egy vonal esetében mintegy 70 ezer forintot tesz ki. A szolnoki primer körzetben csak a Matáv adott be érvényes pályázatot. Ennek eredmény- hirdetése körülbelül egy héten belül várható. Ismeretes, hogy a térség te­lefonellátottsága katasztrofá­lis, hiszen Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében ez a térség a legellátatlanabb terü­let. Törökszentmiklóson 1940 vonalra van lakossági igény nyilvántartva és befizetve, ezenkívül 260 a közületi, il­letve polgármesteri hivatali igények száma. Jelenleg, mindössze 760 telefonvonal van a városban. Mindenképpen célunk, hogy Bállá, Szakállas és Surjány telefonhálózatát is rövid időn belül kiépítsük. Két év óta közel 40 millió forintra rúgó összeg gyűlt ösz- sze, amely az önkormányzat kezelésében van. Az előfizetők bizottságot hoztak létre, mely ellenőrzi a pénzek felhaszná­lását, tájékoztatja az előfizető­ket, és véleményezi a telefon­helyzet megoldásával kapcso­latos lépéseket. Bízunk benne, hogy a kon­cessziós pályázat eredmény- hirdetése egy héten belül meg­történik, és konkrétan kiderül belőle a telefonfejlesztés idő­pontja és költségvonzata. Szakállason, az Iskola udvarán található ez a gyönyörű harangláb, amelyet a refor­mátus eavház építtetett tavaly. A faluban három család kivételével - akik katoliku­sok - mindenki református vallású. Távol élnek a világ zajától '*■ Törökszentmiklóstól nem messze, a Holt-Tisza partján a havas táj csendes kis települést takar, Szakállast. Nem könnyű megközelíteni ilyenkor télvíz- tájt. Az egyébként piciny falu híres vállalkozójáról, Vass Im­réről, aki a térség egyik legna­gyobb krumplitermelője, így méltán érdemelte ki a „krump­likirály” nevet. Olyasmit tud, ami minden­képpen csodálatra méltó. Mind­két kézfeje hiányzik, ennek el­lenére autót, traktort vezet, ha kell, megkarikázza a malacot, s nincs olyan munka, amit ne tudna elvégezni. Mivel bokros teendői kis falujából máshová szólították, így csupán krumpli­raktárát tudtuk lencsevégre kapni. Szakállason a lakosság túl­nyomó többségét az idősebb korosztály alkotja, közülük is sok az egyedül élő nyugdíjas. A fiatalok elvándorlása nagyobb Az oldalt Irta: Bíró Gabriella Fotó: Nagy Zsolt városokba ebben a térségben is jellemző tendencia. A falu egyetlen iskoláját 15 éve zárták be, most az orvosi rendelőnek ad helyet. Törökszentmiklósról jár be az orvos hetente kétszer, s az ebéd is innen érkezik annak, aki megrendeli. A helybéliek ál­talában csirkét, tyúkot nevel­nek, mivel nagyobb állat tartá­sára a kis nyugdíjból nem futja. Aki mégis vállalkozik rá, annak az állatok etetése okoz gondot, mert a faluban sem tápot, sem takarmányt nem árulnak. Egyet­len szórakozási lehetőségük a televízió és a rádió, hiszen meg­szűntek már a régi nagy össze- járások is. Az élet nyáron pezs- dül fel, amikor a Holt-Ti- sza-partján lévő hobbitelkeket benépesítik a városlakók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom