Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19 / 42. szám

Kutya a hóban Sűrű, apró pelyhekben csak hull, csak hull az égi pihe. Körben fehérük már a táj. Az autók fényszórói meg­tört csóvákban viliódznak a síkos úton. Lépésben hala­dunk, egymás féklámpáját fi­gyelve, könnyen „összejön” ilyenkor egy koccanás. Unom a dolgot, ingerel az araszolgatás, de az előzéstől magam is ódzkodom. Ki-ki- sandítok oldalra a konvojból, hátha látok valami érdekeset, ami elűzi belőlem a fojtott in­dulatot. Egyszer csak egy nagy sík terep mellett ha­ladva, az út mentén furcsa fe­kete kupacra leszek figyel­mes. - Rongycsomó - találga­tok -, vagy döglött állat. Közelebb kerülve látom, egy hatalmas fekete kutya fekszik a hóban. Királyi tar­tásban, fejét felszegve, ko­moly, szinte elgondolkodó pillantással szemléli a döcögő járműveket. Mint az ural­kodó, elé sorjázó alattvalóit.- Mit csinál ott? Mire vár? - töprengek. Figyelem to­vább, s ahogy közvetlenül mellé érek, látom, piroslik a hó körülötte. A hasa alól vé­kony patakban csordogál elő a vér. Ő pedig megbékélve, mégis dacos büszkeséggel várja a halált. S az eljő bizo­nyosan e késő délutáni órán. Szemére tört fényű, szürke fátylat terít, s testét a hó fehér lepellel borítja. Reggelre már belesimul a tájba, csak egy kis bucka lesz belőle. A visszapillantó tükörből |nég sokáig nézem mozdulat­lan, sötét sziluettjét, és csak sírok, csak sírok ... Tudom, nem a haldoklót siratom, ha­nem magamat. Önmagamat, mert nem álltam meg, nem próbáltam tenni érte semmit. Mert tovább tudtam menni, mert féltettem a ruhámat, a kocsimat a vértől. Mert tartot­tam tőle, hogy rám kiabálnak a mögöttem jövők, milyen eszetlen vagyok. Mert kü- lömbül pusztul el az a kutya ott a hóban, mint ahogy én itt élek meleg autóm kényelmes fogságában. Mert egyre esik - esik ez az átkozott hó. Mindent eltakar, mindent elfed, fehér, hótiszta fehér lesz tőle a világ. OrvOsszemmel Katalin egészséges gyermek édes­anyja. Harma­dik terhességé­vel a tizenhato­dik hétben vég­zett , terhességi vérvizsgálat (AFP) eredmé­nye „kedvezőt­len” volt, és az ezt követő ultra­hangvizsgálat a 19 hetes mag­zatnál agy- kamra-tágulatot, illetve az agyvíz megszaporodását igazolta. Kér­dései kézenfekvőek voltak: hogy alakulhat ki? Van-e meg­oldás? Mi legyen a terhesség további sorsa? Vízfejűségnek (hydrocepha­lus) az agy-gerincvíz kóros mér­tékű felszaporodása miatti agy­térfogat-növekedést nevezzük. A folyadék leggyakrabban az agykamrarendszerben növek­szik meg, annak következmé­nyes tágulatával. Körülbelül két újszülött jut ezer egészséges magzatra világviszonylatban, akik ilyen betegséggel megszü­letnek. Magyarországon az ult­rahangszűrés miatt sokkal jobb a mutató. Az agyvíz kóros felszaporo­dása az esetek döntő többségé­ben elzáródás következménye, mely lehet a kamrarendszeren belül vagy kívül. Ennek kiderí­tése azért fontos, mert elsősor­ban ettől függ, hogy kezelhető-e a betegség. A kórkép kialakulá­sát döntő mértékben több hibás gén együttesen okozza. A vízfejűség méhen belüli szűrése ultrahanggal lehetséges, mivel a folyamat a legtöbb esetben már a korai időszakban elkezdődik. Leggyakrabban másodlagosan társul egyéb fej­lődési rendelle­nességekhez. Kialakulása négy fő cso­portba sorol- hatói velőcsőzá- ródási vagy -fej­lődési rendelle­nesség, méhen belüli fertőződés (toxoplasmosis, listeria, CMV - vigyázzunk a háziállatokkal, macskák, kutyák gyakran közvetí­tik a betegséget!). Az említettek közül a fertőződés a legszeren­csésebb, mert korai felismerés esetén gyógyítható. A betegség biztos ultrahang-diagnózisa legkorábban a 18-20. terhességi hetekben állítható fel. A kamratágulat meggyőző diagnózisakor a házaspárok döntő többsége ragaszkodik a terhesség megszakításához. Katalin és férje is ezt tette. Elhatározásukat jól indokolja, hogy az ide vonatkozó statiszti­kák szerint a hydrocephalusos esetek közel kétharmada halva születik, vagy élve születés után néhány napon belül meghal. Döntő többségük csak császár- metszéssel hozható világra. A csecsemőkorban megoperáltak fele sem éri el az ötödik élet­évet, és a túlélőknek is csak körülbelül egyharmada tekint­hető normál intelligenciájúnak. Végeznek a világ számos ré­szén ma már terhesség alatt, méhen belül is korrekciós műté­teket a beteg magzatoknál, így ebben a betegségben is, ha a 24. terhességi hét előtt felismerik,, de egyelőre igen kevés ered­ménnyel. Dr. Mosonyi Attila Mondja hát el mindenkinek... Gyermekekkel egyedül Kár, hogy csupa panaszkodó levelet közöl az újság, bár abból a szempontból érthető, hogy nagyon nehéz manapság az anyagi helyzet. A dolognak (gyermekekkel egyedül) azt a részét azonban valahogy senki nem veszi figyelembe, mi lett volna, ha a megromlott házas­ságból nem lépnek ki a szülők. Ha továbbra is gúzsba kötik egymást, noha már semmi kö­zük egymáshoz. Nemhogy egy jó szavuk nincs, de mint egy le­vélíró az előzőekben már be­számolt róla, még pofonok is elcsattannak, szitkok záporoz­nak. Ugyan milyen élet várna a felekre ilyen körülmények kö­zött, nem beszélve a gyerekek­ről. Én akkor már jobb megol­dásnak tartom a szakítást. A vá­lóperi hercehurca után min­denki megnyugszik, elrende­ződnek a sorsok, és a gyerekek­nek feltétlenül jobb lesz. Nehéz, persze hogy nehéz mindenért egyedül felelni, mindenben egyedül helytállni, de vajon jobb lenne hidegségben, állandó veszekedések között? Akik ír­ják a panaszos leveleket, nem gondolnak ebbe bele. Legin­kább talán a magányt fájlalják, pedig ha jól szemügyre vesszük a dolgokat, végül is mindenki egyedül van. Egyedül szüle­tünk, és egyedül halunk meg. A köztes időben is, legyen bár a legjobb társunk, nagyon sok mindent önmagunkkal kell megbeszélnünk és megolda­nunk. Meg kell ezt tanulni elfo­gadni, s akkor ki-ki nem kény­szerül arra, hogy a magánytól való rettegés miatt méltatlan kompromisszumot kössön. Aki így gondolkozik, az gye­rekekkel is könnyen talál társat, hisz az ilyen optimista világfel­fogás mindenkire jó hatással van, nagyon vonzó. Az ilyen ember mellé szívesen szegőd­nek társul. Özv. B. J.-né Hihetetlen t/\rtóne>tok ■■»■■■■■■■■ Hogyan szabaduljunk meg a férjünktől? Szabálytalan portré Kedvence a matematika és a tejbegríz- Adtál már interjút az igaz­gatóhelyettes bácsi szobájában, itt Szolnokon, a Mátyás király suliban? ­- Nem.- Hogy hívnak?- Géza.-Milyen?- Herceg Géza.- Melyik osztály padjait kop­tatod?- A 6. c-jét.- Különös ismertető jeled?- Legjobb matekos vagyok az osztályban.- A tanárnőnél is?- Nem, ő még jobb.-Igen?- Sőt, helyesbítek!- Helyesbíts, Géza!- Sokkal jobb.- Elhiszem, de hát te még 11 múltál, van időd. Hallottam, a Bolyai János matematikaver­seny országos döntőjében ne­gyedik lettél.- Igen.- Hosszabban nem tudsz vá­laszolni?- De. Igen örültem .. .- A hatodikosok között szere­peltél?- Ah, azon a könyvön már túl vagyok. A hetedikesekkel in­dultam.- Hűha! Ez nem akármi! Szü­letési hiba, vagy valami más?-Az.- Mi az az az?- Születési hiba. Anyu is mérnök, apu is.- És te?- Én is annak készülök.- Ezek szerint kitűnő vagy.- Ah, dehogy. Négyesem is van.- Miből?- Angolból, de a nyelvtan is nehéz.- A matekon kívül mit sze­retsz még?- A tejbegrízt.-Meg még?- Focizni. Kapus vagyok.- Dicséretet kaptál?- Igen. Igazgatóit, meg ott­hon is.- Pénzed van?- 753 forint. Havonta adnak hozzá.- Mennyit?- A tőke 3 százalékát.-Az 21 forint.- Nem, 22,50.- Ha jó matekos vagy, nekem is lenne egy feladatom.-Tessék!- Négy tyúk hány pár?- Egy se, mert nincs kakas... D. Sz. M. Például darabokban. Megle­hetősen durva eljárás, ámbár adódik rá példa szűkebb ha­zánkban, a megyénkben is. Nem kell más hozzá, csak egy éles balta, fűrész meg fáskamra, ugyanis oda szokták kivinni az illető darabjait. Panelházban az eljárás kö­rülményes, nehezen kivitelez­hető. Ráadásul az efféle trancsí- rozást a bíróság vastagon fizeti. Nem forinttal, évekkel, úgy­hogy nem érdemes. Ha az illető férjnek, szerető­nek, élettársnak nincs ekkora bűne, de sok van a rovásán, ak­kor szó lehet részenkénti szaba­dulásról. Mint Bobbit úrral tette az USA-ban ecuadori-venezue­lai származású asszonykája. Mert sokszor megerőszakolta, sűrűn a pohár fenekére nézett. Hogy milyét vágta le, jobban mondva kurtította meg? Nem akarok közönséges lenni, ezért hogy is fejezzem ki magam? Azt a szervét, amelyből csak egy van. Azt sem tőből, csak a végét rövidítette néhány- centi­vel. Szerencsére úgy hajította el, hogy a keresők megtalálták, és az ottani orvosok bravúros gyorsasággal visszavárnák a toldalékot. Mindez úgy sikerül­hetett, hogy akadt orvos, tű meg bizonyára cérna is, sőt gyógy­szer szintén. Nálunk nem tu­dom, mi várt volna erre az úrra, mert doktor még csak található, de cérna, tű, mégpedig egy­szerre? Ráadásul ez felénk ne­hezen kivitelezhető, mert az it­teni konyhakések inkább nyi- szálnak, mint metszenek. Hogy azután a visszavarrt periszkóp miképpen vitézkedik, erről lap­zártáig egy fia sor jelentést nem kaptunk. Meg lehet szabadulni a férjtől lefújás révén is. Tette ezt egy megbántott szolnoki asszonyka, aki a legjobb, és hozzájuk bejá­ratos barátnőjét az ottani heve- rőn ruha nélkül találta az urával. Január 29-i Jogi jo-jónkban János ingatlanvásárlási proce­dúráját meséltük el. János Pista bácsitól 8 évvel korábban 20 ezer forintért vett egy tanyát, de az adásvételt nem fektették írásba. A tanyát az új tulajdonos használatba vette, s ez egészen addig nem is ütközött aka­dályba, amíg Pista bácsi élt. Ha­lála után azonban a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint az elhunyt két gyermekének egyenlő arányban adta át az in­gatlant. Az örökösök felszólítot­ták Jánost a tanya elhagyására, de ő arra hivatkozott, hogy megvette, s nem hajlandó azt átadni. Kérdésünk az volt, vajon melyik félnek van igaza, kit illet meg a tulajdonjog? * * * Én a magam részéről János­nak adnám a tanyát. Őt illeti, ő dolgozott benne. A gyerekek miért akkor jelentkeznek, ami­kor örökölni lehet? Addig biz­tos az apjuk még hallani sem hallott róluk, amilyenek a mai gyerekek. Most bezzeg kellene a jogtalan vagyon. Én azt mon­dom: nem! Legyen csak azé, aki megművelte a földet, rendben tartotta a házat! Dr. Bálint Sándorné nyugdíjas tanácsi dolgozó Én úgy ítélem meg, Pista bá­csit, illetve az örökösöket illeti A helyzet elgondolkoztatónak bizonyult, a hölgynek sok min­den eszébe juthatott, hogy miért is szabadultak meg mindahány gúnyájuktól, de erőt vett magán, és mosolyogva így szólt.- Ügyes, nagyon ügyes, csak az a bökkenő, hogy nem tudtá­tok: a főnököm egy órával ko­rábban elengedett bennünket! Ne zavartassátok magatokat, el is megyek valamit venni vacso­rára. Ja, még csak annyit édes párom: duplán fizetem vissza! - és kilibbent. Szegény rajtakapott férjnek fogalma sem volt arról, mi lesz a visszafizetés módja. Néhány nap telt el világűrbeli fagyos vi­szonyok között, amikor a terem­tés koronája zuhanyozott. Ép­pen már végzett, meztelenül szárítgatta magát a fürdőszobá­ban, amikor kedvesen somo­lyogva benyitott a neje egy fla­kon valamivel. Első ránézésre borotvahabnak tűnt, de kiderült, erős rovarirtónak szánták. A nő ráirányította és bájosan sorolta: — Ezzel a • mellkasoddal si­multál a barátnőmhöz? Nesze egy kis permet! Mindent lemos! Ezzel a hasaddal? Őt is megön­tözzük! Ezzel a fütyivel? Jaj, szegényt ki ne felejtsem! Ezek­kel a combokkal? Adjunk nekik is, ne panaszkodjanak! Szállt a permet, szállt a tilta­kozás: na ne, anyukám, nem volt az olyan komoly, ne bo- molj, de az asszony csak bom­lott. Szórta a szúrós, csípős löty- työt párja elejére. Rohant vissza a zuhany alá az ártatlan: felét-harmadát le is öblítette, de nem mindenhonnan sikerült megszabadulnia az elegytől. Elég az hozzá, orvoshoz kellett menni, aki kétféle kenceficét is írt. Az egyik bevált, és az öntö- zöttet nagyjából rendbe hozta. Azóta is rettegve várja a máso­dik visszafizetést, az mi lesz, mert hej, de furfangosak a nők, ha szerelemről vagy bosszúról Jogi jo-jó továbbra is a tanya. Annak ide­jén nem készült adásvételi szer­ződés, ezzel nagy hibát követett el János. Most már futhat a pénze után. Akkor kellett volna józanul gondolkodnia. Nagy Jánosné házfelügyelő A tanya Pista bácsi örököseit illeti meg. János helyzete sajná­latra méltó, de ő tehet róla. Na­gyon felelőtlenül intézte a dol­gait. A törvénynek ragaszkod­nia kell a paragrafusokhoz. Ha nem kötné a tulajdonlási jogot adásvételi szerződéshez és földhivatali ' bejegyzéshez, bármelyik ingatlanra bárki beje­lenthetné az igényét. Kozák Ferenc, Bugyi Ferenc nyugdíjasok * * * S most lássuk jogászunk vá­laszát: Pista bácsi és János egy­mással kötött szóbeli adásvé­teli szerződése érvénytelen. A Polgári Törvénykönyv 365. paragrafus (3.) bekezdése sze­rint ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Tekintettel arra, hogy közöt­tük tulajdonjog bejegyzésére van szó. Fontolgatja, elköltözik haza az anyukájához. De akkor mit mond az ismerősöknek? Megfutamodni egy kis bosszú­tól? Ha már minden kötél szakad, ennél egyszerűbb: válásra vinni az ügyet. Csak azután úgy ne járjanak, mint az egyik huszon­éves rokonom, aki ragyogott, amikor kimondták a boldogító szakítást. Ennek két éve és a minap, amikor összefutottunk az utcán, nem éppen rózsás kedvében leltem.- Hagyd el, alig élek! Ez az ember még annyit sem ér, mint az előző! Számolhatatlan a rigo­lyája: regény kerekedne, ha fel­sorolnám. Hiába no, lakva is­meri meg mindenki istenigazá­ból a másikat.- Hajaj, ez bizony baj, nagy baj! Hanem tudod mit? Hívd vissza az elsőt, ezt meg ereszd szélnek!- Hívnám, de nem lehet...-Miért?- Új szoknyát kerített. Hoz­záköltözött, és úgy hallottam, márciusban meglesz az esküvő is - sóhajtotta. Lám-lám, könnyen megsza­badult az elsőtől, és kiderült: a csere még gyatrább. Tudom, sokezer a válás, temérdek az én jobbra megyek, te meg balra szerű szakítás, de a nők zöme azért ragaszkodik a párjához. Lett légyen az az élettársa, a ba­rátja, a szerelme vagy éppen a férje. Meg is tesz mindent, hogy magához kösse, hiszen ahogy a szólásmondás vallja: megsze­rezni könnyű, de megtartani... Éppen ezért a következő írá­sunkban arra keressük a felele­teket, érveket, hogy a szebbik nem képviselői miképpen tart­ják, tarthatják meg párjukat? Mert vagy nagyon szeretik va­lamiért, vagy mert már meg­szokták, és ugye, a megszokás nagy úr.. . D. Szabó Miklós alkalmas okirat nem készült, a közjegyző helyesen járt el akkor, amikor Pista bácsi ha­lála után a két gyermekének egyenlő arányban adta át a hagyaték tárgyát képező ta­nyaingatlan tulajdonjogát a törvényes öröklés rendje alap­ján. Abban az esetben, ha János tíz éven keresztül szakadatla­nul sajátjaként birtokolta volna a tanyát, úgy hivatkoz­hatott volna elbirtoklásra a Polgári Törvénykönyv 121. paragrafus (1.) bekezdése alapján. Azonban János csu­pán nyolc évig használta sa­játjaként a szóban megkötött adásvételi szerződés alapján a tanyát. Ezen esetből az a tanulság, hogy ingatlanra vonatkozóan mindig írásban kell megkötni az adásvételi szerződést, mely a jogszabályok változása foly­tán 1994. február 5-től ügy­védi ellenjegyzést igényel. Dr. Mosonyi Csaba mamii mmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom