Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök Körkép 5 PUSZTULÓ MŰEMLÉK. A tomajmonostorai Magyari-kastély 1993 óta lakatlan, állaga romlik. Eladni akkor sem lenne könnyű, ha közvetlen szomszédságában nem sertéste­lep volna. Ezért igencsak megörült a tulajdonos, a tiszaszentimrei Aranykalász Szövet­kezet, mikor vevőre talált, aki előbb a kastélyt és a hozzá tartozó 1,8 hektáros parkot, később a 17 hektáros sertéstelepet is megvette volna. A Műemlékvédelmi Felügyelőség azonban nem engedélyezte a terület megosztását. A neobarokk épület így sajnos to­vább romlik, mert a Műemlékvédelmi Felügyelőség pénzt sem ad a kastély állagmeg­óvására. (Fotó: Korényi Éva) Kevesebb terhességmegszakítás A kampány idején nem dolgozhatnak? Törvénymódosítás a köztisztviselők jogviszonyáról Átmenetileg szüneteltessék az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők jogviszonyát, ha azok pártok színeiben vagy tá­mogatásával indulnak a válasz­tásokon. így foglalható össze röviden az a törvénymódosítási javaslat, amelyet a Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeménye­zett. A témáról az érdekképvise­let ügyvezető elnökétől, Fehér Józseftől kértünk bővebb felvi­lágosítást.- A közhatalmi funkció gya­korlásakor — ilyen például az építési engedélyek kiadása, a gyámsággal kapcsolatos ügyek intézése - a köztisztviselő a tör­vények, rendeletek adta lehető­séget mérlegelve hozza meg döntését. Egy elutasító határozat ér­zelmeket is kelthet, és ameny- nyiben az illető történetesen képviselőjelölt, könnyen rásüt­hetik a bélyeget: persze, mert X pártot támogatja. Mi ennek a gyanúnak az árnyékát is szeret­nénk elkerülni, ezért kezdemé­nyeztünk törvénymódosítást. A választásokon pártok ne­vében vagy azok támogatásával induló képviselőjelöltek jogvi­szonyát a kampány idejére szüntetelteni kell. A javaslatot megtárgyalta és elfogadta a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa. A Belügyminisztérium veze­tői - közöttük dr. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár, aki beosztásából adódóan szin­tén köztisztviselő - egyetértet­tek javaslatunkkal.- Ha az Országgyűlés elfo­gadja a törvénymódosítást, és a kampányban részt vevő köz- tisztviselők jogviszonyát szüne- teletik, ki foglalkozik majd az állampolgárok ügyes-bajos dolgaival?- Helyettesítésükről termé­szetesen az önkormányzati hi­vatalnak kell gondoskodnia. Az ügyfélszolgálat nem állhat le a választási kampány miatt.- Az önkormányzati hivatal vezetője fel is mondhat a képvi­selőjelöltnek?- Erről szó sincs, átmenetileg, a kampány idejére csak a mun­kavégzési kötelezettség ellátása alól mentesítheti.- Aki nem dolgozik, kaphat-e fizetést?- Természetesen nem. Fizetés nélküli szabadságot kell kérniük a jelölteknek, megmaradó bérük egy részét a helyettesítő kap­hatja meg. Ha pártjának valóban fontos a jelölt személye, akkor módja van megfizetni a munkáját is.- Hány embert érint a tör­vénymódosítás?- Pontosan nem tudom meg­mondani, de a pártok szívesen döntenek olyan képviselőjelöl­tek mellett, akik ismertek, és él­vezik az adott településen élők bizalmát. A köztisztviselők pedig pon­tosan beleillenek ebbe a kategó­riába. Ferenczy Europress Szakszervezet a nyugdíjazásról Kertbarátok figyelmébe „Bokros” teendők a ház körül Több gyerek születik, mégis csökken a népesség Sikeresnek mondhatja mű­ködésének első évét az Orszá­gos Családvédelmi Szolgálat: a terhességük megszakításáért hozzájuk fordulók csaknem 5 százaléka megváltoztatta dönté­sét, és világra hozta gyermekét. Ezzel együtt tavaly 75 869 művi terhességmegszakítást végeztek az ország különböző kórházai­ban. (1992-ben 87 582, 1991-ben 89 931, 1990-ben 90 034 hajtottak végre.) Mint, ismeretes, a magzat­védő törvény hatálybalépése óta a korábbi abortuszbizottságok helyett a szolgálat foglalkozik a terhességmegszakításokkal. A védőnők nem csupán a forma­ságokat intézik, hanem tájékoz­tatást adnak a művi megszakítás kockázatáról, a gyermekválla­lással kapcsolatos támogatások­ról, például a várandóssági se­gélyről, amely a terhesség har­madik hónapjától jár a kisma­máknak. Horváth Mónikától, az or­szágos vezető védőnőtől kaptuk meg a családvédelmi szolgálat legfontosabb adatait. Ezek sze­rint a terhesség megszakítását kérők közül legtöbben Nógrád- ban gondolták meg magukat: a megjelentek 8 százaléka. Má­sodik helyen 7 százalékkal Jász-Nagykun-Szolnok megye áll, harmadik Baranya 6.6, ne­gyedik Szabolcs-Szatmár-Be- reg 6.4 és az ötödik Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye 6 százalékkal. A Statisztika Hivatal nem végleges adatai szerint tavaly Magyarországon 116 500 gye­rek született, mintegy 5 ezerrel kevesebb, mint 1992-ben. Ez idő alatt 148 500-an haltak meg, vagyis tovább csökkent a né­pesség. Ferenczy Europress Turcza Ferenc festő újszászi otthonában A természet csodáit örökíti meg képein Csendesen folydogáló Zagyva, keskeny Tápió, vízparti részek. Puszta, alföldi kis tanya. Sajátos hangulatú tájak ... Képek mindenütt, minden fa­lon. Turcza Ferenc lakását - ahol feleségével és három gyerme­kével él - saját festményei dí­szítik.- Sokkal szebb a világ, ha az ember megfigyeli a természet csodáit - vélekedik a festő. - Sajnos, sokan észre sem veszik, nem járnak nyitott szemmel. Úgy mennek az utcán, hogy fel sem pillantanak az égre, legfel­jebb azért, hogy lesz-e eső. Pe­dig a természet nagyon szép! Szerimtem ami nekem olyan feltűnően tetszik, valamilyen hatással kell hogy legyen akár­melyik emberre. S ha megfes­tem - nem nagy szavaknak szá­nom -, már nyújtottam valamit azoknak, akik nem sajnálják képekre az idejük. Legtöbb képe valóban tájakat ábrázol, de vonzódik a portrék­hoz is.- Szívem mélyén úgy érzem, mindig portékát kellene feste­nem. Ám hogy gyakrabban és jó portrékat készítsek, nincs le­hetőségem, kicsi a műtermem ahhoz, hogy modellt állítsak.- Hogyan került kapcsolatba a festészettel?- Már egészen kicsi korom­ban is rajzolgattam. A fő indít­tatást, ami ecsetet vetetett a ke­zembe, általános iskolás ko­romban kaptam. Újszászi szüle­tésű vagyok, itt jártam általá­nosba. Olyan rajztanárunk volt, aki alkotott is, portrékat készí­tett. Velünk pedig tájakat feste­tett; az érdeklődő gyerekekkel kijárt a Zagyvához is. Ez a taná­rom a rajzainkból, vízfestmé­nyeinkből kiállításokat is ren­dezett az iskolában, ahol mindig sok képem szerepelt. Azt hi­szem, konkrétan ezek a foglal­kozások terelték érdeklődése­met a festészet felé. Pályavá­lasztáskor mégsem képzőművé­szeti középiskolát ajánlottak; errefelé senki sem törekedett, hogy művész legyen, a szülők sem motiválták ilyen irányba gyerekeiket. Nyolcadikos taná­rom javaslatára, mivel jól tanul­tam, az akkor legjobban menő középiskolába, a gépipari tech­nikumba jelentkeztem. A raj­zolgatással itt sem hagytam fel. Elvégezvén a technikumot a Vegyiművekben kaptam állást, s ekkortájt teljes gőzzel elkezd­tem festeni. Később igazi alkotókkal is felvettem a kapcsolatot, részt vettem szakkörökön, alkotótá­borokba is eljutottam. Két évig Budapestre jártam a Képcsar­nokba, ott Vészeli Tibortól so­kat tanultam. Végig úgy tervez­tem, hogy jelentkezem a kép­zőművészeti főiskolára. Aztán rájöttem, nem kell ne­kem főiskola - utólag úgy vé­lem, ez butaság volt -, magam erejéből tanulom meg a mester­séget. Az is igaz, hogy „az a gyümölcs, amiért jobban meg­dolgoznak, édesebb lesz”, de így később jut el az ember a megfelelő szintre, ahol már olyat csinálhat, ami tényleg őrá jellemző. Turcza Ferenc 49 évesen és több ezer kép után is azt vallja, hogy ő még „tanuló”. Pedig ké­pein ez nem látszik meg.- Akármeddig fogok festeni, nem leszek magammal megelé­gedve. Mindig úgy érzem, hogy sokkal jobbat akartam, mint ami sikerült. De azt hiszem, annyit azért elértem, hogy sokan szere­tik a képeimet, s aki bemegy a kiállításomra és megnéz például egy Zagyva-képet, az úgy jön ki, hogy eszébe jut: ő is felke­resi majd a helyszínt, hogy megnézze, tényleg olyan szép-e. És ez nagyon jó. De azért még mindig arra vágyom, hogy jó lenne festőművésznek lenni, olyan értelemben, hogy - azon túl, hogy a zsűri mindenhol el­fogadja a képeimet, és a közön­ségnek is tetszenek - a művé­szetben is letegyek valamit. Ez nagyon nehéz dolog, hiszen ha csak a magyarokat nézzük is, mennyi nagy életművet hátra­hagyó festő van. Én nem tartom magam olyan hű de nagy mű­vésznek, csak olyan embernek, aki festeget. A festés viszont már úgy át­szőtte az életemet, hogy elkép­zelni sem tudnám magamat nél­küle. Ha több napig nem veszek ecsetet a kezembe, szabályosan rosszul érzem magamat. Ha olyan hangulatban van, egyetlen nap alatt kisméretű tájképből kettőt is megfest. Mint mondotta, az embereknek sajnos van egy olyan tulajdon­ságuk, hogy amit egy-két nap alatt meg lehet festeni, azt nem értékelik olyan sokra. Pedig a kép értéke nem attól függ, hogy meddig pepecselnek vele. Turcza Ferenc gyorsan fest, ilyenkor nagyon kell koncent­rálnia, és sokszor szinte fiziká­lisán is kifárad.- Képein dominálnak a söté- tebb tónusok. Ez az ön termé­szetét jellemzi?- Valószínűleg. A régen rám jellemző nagyon nagy optimiz­musból leadtam egy kicsit, gondolom, ez látszik meg a ké­peimen. De remélem: nem szomorú hangulatúak a ké­peim?! Turcza Ferenc az ősszel jóté­kony célú kiállítást rendezett Újszászon. A bevétel felét az ál­talános iskolának ajánlotta fel. Kiállításra Szolnokon két he­lyen is lenne lehetősége, bár nemrég már láthattuk képeit. Hívják több helyre is.- A vásárlók viszont mosta­nában nem nagyon tolonganak - mondta.- Úgy látom, inkább divatos kocsikra és külföldi üdülésekre fizetnek be, már akinek van pénze. De hát festőnek lenni anyagilag nem kifizetődő. A három gyermek közül a ki­sebbik lány, Melinda szintén vonzódik a rajzoláshoz, és szü­lei bevallása szerint ügyes is. Lehet, hogy örökölte édesapja tehetségét? Kovács Berta- A nyugdíjtörvény jelenleg ismert végrehajtási utasításter­vezetei súlyosan szankcionálják azokat a nőket, akik a felemelt nyugdíjkorhatár előtt kérik nyugdíjazásukat. Ha például va­laki a megállapított korhatárnál három évvel korábban megy nyugdíjba, 12 évnek megfelelő átlagkeresetével arányos nyug­díjtól esik el - hangzott el a Szakszervezetek Női Választ­mányának szerdai sajtótájékoz­tatóján. A választmány a tör­vény újratárgyalását követeli. A múlt év végén aláírás-gyűjtési akciót szerveztek, s a 25 ezer aláírást tartalmazó íveket eljut­tatták Szabad Györgyhöz, az Országgyűlés elnökéhez. A leg­több aláírás Baranya és Veszp­rém megyébén, főként a textil- ruházati iparban dolgozóktól gyűlt össze. A választmány ve­zetőinek tudomása szerint az Országgyűlés elnöke a szociális bizottságnak továbbította a szakszervezet tiltakozását. A választmány bízik abban, hogy az Országgyűlés mielőbb napi­rendjére tűzi a kérdést, addig is tovább folytatják az aláírásgyűj­tést. (MTI) Lassan kifelé megyünk a tél­ből, s ha enyhülnek a hidegek, már találhatunk tennivalót a tel­ken, a ház körül. Foglalkozha­tunk például a piros- és fekete­ribiszke-, a pöszméte- (és újabb hibridjeik: a riszke- vagy rikő-) bokrokkal. Annál is inkább, mert ezek a sok helyütt sövényszerepet is betöltő bokrok általában a ker­tek mostohagyermekei, kiesnek a kertészkedők figyelemköréből - pedig roppant hálásak még az alkalmankénti gondozásért is. Ha elhanyagoljuk őket, elsű­rűsödnek, termésük mennyisége csökken, minősége leromlik, rovarkártevők veszik be magu­kat ágaik közé, fölgyorsul el­öregedésük, és aljukat fölveri a gyom, főként a szinte kipusztít- hatatlan tarack. Leginkább az elhanyagolt ri­biszkebokrokat lepi meg a pajzstetvek sokasága, s üli meg tövüket a taplógomba. Ápolásukat, rendbehozatalu­kat elsőként a beteg részek ma­radéktalan eltávolításával kezd­jük. A következő fázisban a már elöregedett, kevés termést hozó, ágas-bogasságukról jól felis­merhető 4-5 éves ágakat kell kimetszeni, szintén tőből. Az akár sűrűn, akár ritkán előtörő egyéves vesszőkből is mindösz- sze annyit hagyjunk meg, amennyi a kivágott termővesz- szők pótlására szükséges. A ta­pasztalatok ugyanis azt bizo­nyítják, hogy a bokroknak az a legelőnyösebb, ha egyik évről a másikra legfeljebb kismérték­ben terebélyesednek. Az így rendbetett bokrainkat azonban a tavasz beköszönte után se hagyjuk teljesen ma­gukra, mert különféle kártevők, kórokozók bármikor megtá­madhatják őket. Igaz, a kellően szellős, napsü­tötte bokrok már jobban ellen­állnak az ártalmaknak, és vé­delmük is könnyebb, olcsóbb, mint az elhanyagoltaké. Az ápolásukba most befekte­tett munka azonban oly módon is megtérül, hogy az egészsé­ges, gondozott ribiszke- és pöszmétebokrok már az idén bizonyára nagyobb és ízlete- sebb termést hoznak, mint mos­tohagyermek korukban. Ferenczy Europress A kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsá­tott kárpótlási jegyek február 1-jei értéke 148.2 százalék. Ezek szerint a háromféle cím­letű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1.000 forin­tos kárpótlási jegy kamattal nö­velt névértéke 1.482 forint, az 5.000 forintosé 7.410 forint, a 10.000 forintosé pedig 14.820 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figye­lembe venni minden olyan eset­ben, amikor azt tulajdonosa ál­lami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvénye­sül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. En­nek megfelelően a kamattal nö­velt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél ak­kor is, amikor az egzisztenciahi­tel saját részének fedezésére, il­letve a Munkavállalói Résztu­lajdonosi Program keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. (MTI) A korszerű NATO-stratégia agyközpontja Magyarország partner az AWACS-örjáratokhoz A NATO jellegzetes, radar­ernyővel ellátott, Boeing E-3A típusú AWACS-repülőgépei a hidegháború végeztével egy időre munka nélkül maradtak, mivel eredetileg arra fejlesztet­ték ki őket, hogy felderítsék a Varsói Szerződés állítólagos fö­lényét a hagyományos fegyver­zetek terén. De a „technikai szünet” szinte csak pillanatokig tartott. Ma már teljes erőbeve­téssel dolgozik tizenkét állam 2500 katonája és polgári alkal­mazottja a NATO egyetlen nemzetközi légierőbázisán, a németországi Geilenkirchen- ben. A parancsnokságot pedig felváltva egy-egy amerikai és német dandártábornok látja el. A világ jelenleg legkorsze­rűbb felderítőgépeit a nyolcva­nas évek elején kezdték gyár­tani, Kipróbálásukra legutóbb az Öböl-háborúban, majd a Lí­bia ellen életbe léptetett légi­embargó ellenőrzésében nyílt alkalom. A délszláv válság kap­csán 18 AWACS-gép figyeli. többek között Magyarország légteréből, hogy nem sértik-e meg a légi közlekedés tilalmát Boszniában. A holland-német határ köze­lében lévő támaszpontról nap­jában több felderítőgép is fel­száll, és ezek összesen évi 18 ezer órát repülnek a levegőben. Az óriások két elliptikus pályán köröznek 8-8 órán át az Adria, illetve Magyarország fölött. Ki­lencezer méteres magasságból a radarberendezések 400 kilomé­teres körzetben rögzítik az elha­ladó hajókat és repülőket. Egy­idejűleg több NATO-vadászgép is készenlétben áll. hogy szük­ség esetén megtorolja a tilalom megszegését. Hosszabb idő óta azonban sem szerb, sem horvát katonai gép mozgását nem ész­lelték. Elvileg helikopterek sem emelkedhetnek a levegőbe, de ha ez előfordul, mégsem lépnek közbe, mert nem akarják az esetleges sebesültszállítást aka­dályozni. Áz AWACS-ok Magyaror­szág feletti repüléséhez a ma­gyar kormány hozzájárult, és ez mind a mai napig érvényes. A repülések érdekessége, hogy a német kormány döntése alapján azonban a gépeken nem lehet német személyzet. Az AWÁCS-ok naponta többször is áthaladnak Ausztria légterén, de itt a megállapodás 'szerint mindannyiszor enge­délyt kell kérniük. Áz is előírás, hogy a radarbe­rendezéseket erre az időre ki kell kapcsolni. Az Awacs-rendszer NATO katonai szakértők szerint eddig kiválóan vizsgázott a balkáni háborúval kapcsolatban. Elem­zések igazolják, nagymértékben az embargó légi ellenőrzésének köszönhető, hogy a muzulmá­nok elkerülték a teljes katonai vereséget. Geilenkirchenben azt remé­lik, hogy az AWACS hamaro­san a NÁTO korszerű startégiá- jának agyközpontja lesz. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom