Új Néplap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
Szolnoki Extra 1994. február 10., csütörtök Hosszú menetelésre kell felkészülni Képünkön a Hetényi Gáza Kórház urológiai osztályának alapítványi pénzből felújított, modern gépekkel felszerelt posztoperációs helyisége látható (Fotó: -nzs-) Gyorsan intézkedtek a szolnoki rendőrjárőrök Fél óra alatt hat betörőt fogtak A rendőri munka eredményességét általában a tettesek elfogásának sikeressége alapján szokták megítélni. Ez természetes is, hiszen egy-egy nyomozás végére csak akkor lehet pontot tenni, ha sikerült magát az elkövetőt is felelősségre vonni. Ennél talán még nagyobb az a siker, amikor a betörőket, tolvajokat még a helyszínen, „munka” közben zavarják meg, tetten érik őket a rendőrök. Ilyen esetben ugyanis - mivel nem kell az időt a bűnözők felkutatásával tölteni - a legtöbbször nincs akadálya a büntetőeljárás gyors lefolytatásának. Az sem mellékes pesze, hogy a rendőrség váratlan megérkezése miatt nem tudnak a tolvajok a zsákmánnyal elszelelni, így gyakorlatilag lopási kár nem is keletkezik. A napokban Szolnokon is történtek ilyen rendőri intézkedések. Állampolgári bejelentés alapján, betörés gyanúja miatt a rendőrség ügyeletes tisztje járőröket küldött a Márka ABC-hez. Az információ helyes volt, valóban megkíséreltek bejutni az éjszaka leple alatt a boltba. A két fiatalt, akik a tetőn keresztül próbáltak elmenekülni, az időben érkező járőrök, Jansik Ferenc és Kovács Zoltán, valamint a váltásparancsnok Nagy István azonnal elcsípték. Az általuk adott személyleírás alapján három társuknak - akik átmenetileg egérutat nyertek - néhány percen belül egy másik járőrpár, Vígh Ferenc és Panyik Gábor állta útját. A három újabb betörőjelölt között két lány is akadt. Az ő feladatuk volt - azaz lett volna -, hogy figyeljenek a bandára leselkedő „veszélyekre”. A rendőrök még be sem fejezték az intézkedést, amikor arra figyeltek fel, hogy egy riasztóberendezés szirénája törte meg a hajnal csendjét. Azonnal a hangok irányába eredtek, és csakhamar rátaláltak egy szintén „megtámadott” trafikra. A megzavart hívatlan látogató ugyan egy közeli bokorban menedéket talált, de ott sem sokáig húzhatta meg magát. A szemfüles járőrök a környéket alaposan átkutatva gyorsan ráakadtak a rejtőzködő emberre, aki nem volt ismeretlen előttük. Az elfogott betörő ugyanis egy többszörösen büntetett előélető kőtelki férfi volt. Horváth Győző E héten ismét volt „Tabáni disputa”. A polgárosodás kérdését több szempontból áttekintő előadás- és vitasorozat vendégei ezúttal Kéri Láizló politolóus és Kerékgyártó T. István szociológus voltak. A népes hallgatóság nagy érdeklődéssel kísérte az előadók „hangos gondolatait”, majd az előadások után élénk beszélgetés bontakozott ki. Kéri László a Heller-Fehér házaspár megállapításaiból indult ki, amelyekkel - mint kijelentette - alapvetően egyetért, hazánkra nézve azonban ezeknek „teljesen szubjektív interpretációját” kívánja adni. Heller Ágnes és Fehér Ferenc szerint a modemitás francia forradalom utáni három fő mozzanata az indusztrializáció, a kapi- talizáció és a demokratizáció. A polgári fejlődés szerves útját végigjárt társadalmakban e folyamatok egymással összhangban, harmonikusan mentek végbe. Kéri szerint ennek példája volt a nyugat-európai fejlődés, majd az ezt kezdetben „utánzó” észak-amerikai, mely azonban az elejétől meglévő“ önálló típusjegyeitől függetlenül is egyre inkább eltér a „klasszikus” nyugat-európai modelltől, és egyre inkább visz- szahat (szinte „ránehezedik”) a mai Nyugat-Európára. A megkésett fejlődésű - és a polgárosodásban is elmaradott Kelet- (és Kelet-Közép-) -Európában a tár&dalom modernizálódása a második világháború után kapott újabb lendületet. Ebben azonban - a „szovjet blokk” országaiban - az indusztrializáció dominált (erősen paraszti jellegű társadalmak iparosításáról volt szó), olyannyira, hogy „agyon is nyomta” a másik két folyamatot. Ez - az adott politikai feltételek között - nem is történhetett másképp, ráadásul az indusztrializációt is egyoldalúan, a szovjet katonai-ijjari komplexum érdekei határozták meg, a kialakult iparszerkézet így torz, erősen „birodalöm- központú” volt. A ’90-es étek elejének rendszerváltásával 'lényegében a másik két komponens (kapitalizáció, demokratizáció) rehabilitációja indult meg, azaz „a Heller-Fehér-féle háromszög helyreállítása”. Ez rehabilitációs folyamat súlyos problémákat vet fel, amelyek az egész régióban még sokáig érezhetők lesznek. Nálunk is, annak ellenére, hogy az „ex- birodalmi” országok közül messze nálunk voltak legkedvezőbbek a feltételek (a demokratizáció fő elveit példul már a ’80-as években kimunkálták). Kéri László szerint az átmenet első kormánya nem az Antall-, hanem a Németh-kabinet volt, mely nem volt kommunista, még szocialista sem, nem volt küldetéses vagy „megváltó”, hanem szó valódi értelmében vett technokrata kormány volt, amely a gazdaság átalakításának (kapitalizáció) fő kiinduló feltételeit is megteremtette. A kezdetek után kialakult politikai szerkezet többpólusú, működésének elve pedig a létrejövő konfliktusok állandó és tudatos ütköztetése. Erre az ország valójában nem volt felkészülve - vélte Kéri László. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy közvetett demokrácián alapuló többpárti parlamentarizmus Nyugat-Eu- rópában is bizonyos válságtüneteket mutat (ezzel összefüggésben főleg Habermas, de Adomo és mások megállapítására is hivatkozott). Az okok között az egyre erősödő „amerikanizáló- dást” is említette. Nálunk ugyanakkor - már a ’90-es évek előtt is - hallatlanul nagy igény mutatkozott a „közvetlen politizálásra”, ami most ismét feltámadni látszik. Ez akár egyfajta minta is lehet, hiszen a válság leküzdésének „sajátosan európainak” kell lennie. A módozatok kimunkálásában tehát nekünk is lehet szerepünk, persze nem az egyesekben erősen élő „harmadik utas” elképzelések révén. Másrészt, ami jelenleg a gazdaságban végbemegy (kapitalizáció), az mostani szakaszában nem más, mint az eredeti tőke- felhalmozás. Ez a nyugati országokban is komoly emberáldozatokkal járt, ott sem volt valami „szép és szimpatikus folyamat”. Nálunk sem az. Ugyanakkor elkerülhetetlen. Olvasni kellene ismét Dickenst, Balzacot, a fejlődés e szakaszán pedig minél hamarabb túl kell jutni. Az indusztrializáció a legnehezebb kérdés. A „birodalmi hagyományok” miatt ebben legnagyobb a lemaradás és leg- 'nehezebb - a felzárkózás.^ Eire Magyarországon egyszerűen hincSenekma válasiok'ffig^el- jük a pártokat!). Nagy kérdés, hogy „milyen szerepet osztanak ki számunkra” nemzetközi munkamegosztásban. Ehhez kellene kialakítani mindenekelőtt az iskolarendszert, de az új foglalkoztatási struktúrát is. „Ebben még nagy melléfogások várhatók” (például a Nemzeti Alaptanterv megvalósításának is hiányoznak bizonyos alapvető szociológiai feltételei, sokkal „földhözragadtabb” célokat kellene kitűzni). „Hosszú menetelésre” kell felkészülni és erre felkészíteni a lakosságot. Ezzel szemben a választási kampány most megint úgy indul, hogy gyakran rövid távú és ezért rövidlátó konkrét ígéretek hangzanak el. A rövid távú kilábalás feltételei úgyszólván teljesen hiányoznak - és nem csupán az indusztrializáció vonalán. A szerves úton polgárosodó nyugati országok nem egy-két évszázados kihagyásokkal, hanem generációról generációra alakultak át - több évszázad alatt. Nálunk ezt az utat az új generációknak kell végigjárniuk, erre azonban nekünk kellene felkészítenünk őket. Ez nemcsak kötelesség, hanem annak az egyedüli reális - és biztató - lehetősége, hogy mégiscsak lehetséges a polgárosodás nálunk. A középosztály rövid távú megteremtésének illúzióját kelteni azonban - bármiféle választási érdekből - hallatlan felelőtlenség, mert ez megzavarja a társadalom reális önértékelését, kialakuló új öntudatát - fejezte be előadását Kéri László. Kerékgyártó T. István a polgári éthosz „esélyéről és esélytelenségéről” beszélt. Áz éthoszt erkölcsi tudatként, karakterként határozta meg, amelynek hordozói, egyben megmagyarázó elemei a polgárnál a szabadság, a tulajdon és a kulturális identitás, önazonosság. A polgári éthoszban az önérvényesítés alapelemei is benne foglaltatnak. Á szabadság nem fetisizálható, a tulajdon viszont igen, míg a kulturális identitás nem „felülről irányított”, hanem „a polgár önmagát helyezi bele”. Ma Magyarországon a tulajdonlás szabadsága „valamiféle legitimizált formája a lopásnak”. A „van” élesen eltér a polgári éthosz által megfogal- malazott „kell”-től. A létlehetőségek korátozottsága (nem csak a gazdaságban) is szemben áll a polgári éthosszal, nem más ugyanis, mint a szabadság hiánya. A polgári éthosz elfogadása az egyén létviszonyaiból eredő szabad választáson alapul. Ahol a létviszonyok korlátozzák ezt a szabad választást, ott polgár sem alakul ki, tehát a polgári éthosz'i föbby-mint fikció (nincs „hordozója”). A polgári éthosz •tererhti'fneg'annak a lehetőségét, hogy az ember a fetisizált viszonyokon túlléphessen. Amíg tehát ez fikció, a társadalmi-emberi létviszonyok is szükségképpen fetisizáltak maradnak. A szabadság ugyanakkor nem csupán egyéni választás kérdése, nem sértheti mások szuverenitását sem. Nálunk ma a „van” e tekintetben is jelentősen eltér a „kell”-től. A polgári éthosznak nem csupán az egyén gondolati szabadságában, hanem - a választás szabadsága révén - a kultúrától a fogyasztásig a táradalmi lét minden momentumában jelen kell legyen. Ha van polgár. De nálunk még többnyire nincs. így a polgári éthosz követelménye a polgárosodás előrehaladtának függvényében válhat fikcióból realitássá. A jövőben. Sz. P. / Életérzés Hordágyon fekszem. Fölöttem terhes felhő imbolyog, visz- szanyelem háborgó gyomromat. Két markos legény cipel. Jelképesen lehetne egyikük a múltam, másikuk pedig a jövőm. Lépteik nincsenek összhangban. Himbálódzom közöttük a kurta jelenben. * * * Hogyan kerültem ide? Mi a bajom? Jártam valaha egyáltalán a saját lábamon? Volt-e ennél jobb közérzetem? A lábam felőli hordár unott képpel bámulja talpam beszédes térképét. Karján az izmok megfeszülnek, ingéből a hipó és a verejték keverékének szúrós szaga árad. Szeme olyan kifejezéstelen, mintha nem lennének gondolatai. Csak a dolgára figyel, néha meg-megtol, erősen markolja sorsom fogantyúját. Ha ő a múltam, akkor szerepünk felcserélődött: nekem kellene őt cipelnem. * * * Vajon könnyű lenne-e a zsák, amelybe belegyömöszölném elmúlt életem? Vagy súlya alatt összeroppanna fájós gerincem? Szaladhatnék vagy csak vánszorognék vele? Nevetőssé csiklandoznának az emlékek? Esetleg el szeretném felejteni, hajítani az egészet? Fejem felől, nekem háttal, kimért léptekkel halad a jövőm. Felső teste enyhén előrehajlik. Feneke magasságában tart, majdnem összeérünk. Könnyű dallamot fütyörészik. Átadom magam a ritmus hullámzásának. Már-már magabiztos húzóerőnek érzem lényét... * * * Milyen lehet az arca, ha megmutatja? Van-e a szemében biztatás? Lihegni fog, ha kapaszkodóhoz érünk? Tudja, hogy a dallama kicsit hamis? Elviselné a helyreigazítást? Szendergek egy csöppet. Talán álmodom is, szorongásom mintha szűnne .. . Zűrzavarra eszmélek: a földre huppanok. Mi történt? Á, semmi! Csak megbotlott az elülső legényem, s a másik cifrán káromkodik. Hordágyam vászna kihasadt. A járókelők elsietnek mellettem, plered az eső. Baranviné Miks Mária Lassan finiséhez érkezik a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-vizsgáló állomás épületének rekonstrukciója. Az 1967-ben átadott épület teteje beázott, a homlokzatot burkoló csempe nem is túl szép, és potyogni is kezdett. A felújítás eredményeképpen korszerű hőszigetelő vakolatot, új lépcsőházat és egy, a környezetébe szépen illeszkedő tetőt kap a székház, amelyben körülbelül 250 négyzetméterrel lesz nagyobb a hasznos alapterület. A kivitelező Szolber Kft. május 31-re ígéri az átadást. (Fotó: I. L.) IBUSZ Bank az árkádsoron A szolnokiak és Szolnok környékiek közül is egyre többen tudják, hogy az árkádsor sarkán lévő IBUSZ-irodával közösen székel immár két és fél éve a cég által létrehozott, 1994. január 1-jétől önálló vezetővel s az alföldi regionális székhellyel működő bankhálózat szolnoki fiókja. Az eltelt időszakban biztonságos pénzkezelésével nevet szerzett pénzintézet tevékenységi köréről, szolgáltatásairól Lázár József, az IBUSZ Bank szolnoki fiókjának vezetője adott tájékoztatást lapunknak. Az évtizedeken át monopol- helyzetű utazási iroda, az IBUSZ Rt. 1991. július 1-jén alakította meg az IBUSZ Bank Rt.-t, amely ma már teljesen önállóan működik. Ennek megfelelően a szolnoki fiók kezdetben a korábbi IBUSZ-os tevékenységi körből örökölt devizaszámla-vezetést, a valutakeret és az adásvétel kezelését, valamint a devizacsekkek forgalmazását végezte. Mivel az IBUSZ Bank kezdettől fogva lakossági bank kívánt lenni, folyamatosan bővíti szolgáltatásainak körét. Tevékenységi körük az idők során bővült a betétgyűjtéssel és a számlavezetéssel, forintban természetes és jogi személyek, gazdálkodók számára: a deviza- fedezet melletti hitelezéssel, értékpapírok forgalmazásával, a gépkocsi-vásárlási hitellel és a VISA-kártyaértékesítéssel. Távlati terveik között szerepel a lakossági folyószámla bevezetése és az áruvásárlási hitelezés és az értékpapír fedezete melletti hitelezés is. Az IBUSZ Bank érzékeli azt a tényt, hogy a vállalkozók közötti pénzforgalomban nő a készpénzzel történő fizetés, ezért rugalmasságával ebben is partnere kíván lenni betétes és számlanyitó ügyfeleinek. Itt említhető meg az IBUSZ Bank-betétszámla, amely névre szóló lakossági megtakarítási és pénzkezelési forma, amelyet az ország szinte valamennyi nagyvárosában, csaknem 100 IBUSZ Bank-fiókban nyithat bárki a személyi igazolványával. Kiemelkedőnek tartják a gépjármű-vásárlási kölcsönfolyósítást, amelynél 30 százalék előleg befizetése mellett folyósítanak hitelt, s az adósság fennállásáig a megvásárolt gépjármű a fedezet. Összesen hét munkatárs közreműködésével látják el egyre növekvő feladataikat. Elvük az, hogy szerény külsőségekkel, de a szolgáltatásaik színvonalának növelésével lássák el az ügyfeleik igényeinek megfelelő, egyre szélesedő banki feladataikat a Szolnok, Kossuth út 18. szám alatti fiókukban. L. Gy. Pénzügyi átvilágítás, tudásszintmérés A hétfői közgyűlés legfontosabb napirendi pontjairól számolt be a tegnap reggel tartott sajtótájékoztatón Várhegyi Attila polgármester. Szóba került a februári 22-i közgyűlés, amely ismét sok napirendet tárgyal majd. Várhatóan több mint 15 téma kerül a képviselők elé, köztük az 1993. évi zárszámadás, az 1994. évi költségvetés tervezete, a lakásrendelet módosítása, több rendezési és beépítési terv jelenlegi helyzete, víz- és csatornahasználati díj megállapítása, az 1995. évi cél- támogatások elfogadása. A polgármester azt is elmondta, hogy az Oktatáskutató Intézettel kötött szerződés alapján megkezdődik az oktatási intézmények pénzügyi átvilágítása, illetve egy tudásszintmérés. A pártok számára a hivatal közgyűlési tájékoztatója rendelkezésre áll. A választási hirdetmény a napokban - plakátként - az utcára kerül, a rendelkezések szerint a költségek előfinanszírozását az önkormányzatoknak kell ellátni. Ezentúl minden héten tájékoztatást adnak a hivatal, illetve a választási munkacsoportok tevékenységéről. Egyébként módosulni fognak - jogszabályváltozás miatt - a szavazókörök, így a korábbi hatvanhat helyett hetven szavazókörben lehet majd leadni a voksokat.
