Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
4 1994. január 29., szombat ICörkép Cigány Gyermekklub először Abonyban Ember ember mellett emberül Utolsó simítások a kormányhatározat-tervezeten Gond volt a prioritás, most pedig a pénz Január 30-án, hétfőn miniszteri értekezlet témája lesz Jász-Nagykun-Szolnok megye a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban - tudtuk meg dr. Szaló Péter helyettes államtitkártól. Az októberi kormánylátogatás alkalmával a jelen lévő miniszterek februárra ígérték a megye rövid és középtávú fejlesztési feladataival foglalkozó kormányhatározat meghozását. Raffael Jánosné Abonyban közel húsz éve azon munkálkodik, hogy jobbá, kulturáltabbá tegye sorstársai, a cigányok életét. Eddig is ki- sebb-nagyobb eredményességgel alakította övéi sorsát; elsősorban személyes példa- mutatással járt előttük. Tavaly szeptember óta azonban ügyfélszolgálati napokon az abo- nyi önkormányzat szociális irodáján dolgozik.- Már korábban is felajánlottam segítségemet - ellenszolgáltatás nélkül - Gajdos István polgármester úrnak - kezdi. - Ereztem, s tudtam, szüksége van rám, a hasznomat veheti. Ez azóta be is igazolódott, s örülök, hogy elégedett velem. A fogadónapokon heti 16 órát dolgozom. Örülök, hogy az iroda dolgozói is elfogadtak. Mindenkor utánajárok a problémás eseteknek, konzultálok a polgármester úrral, de ha kell, elmegyek az óvodába, iskolába, OTP-be, vagy akár Budapestre is elutazom. Segélykérelmekkel, az első lakáshoz jutók problémáival foglalkozom.- Hány cigány ember él Abonyban?- Közel ezer, akiknek 80 százaléka - a magas gyermekszám miatt - segélyre szorul.- Egyszerű út vezetett a polgármesteri hivatalig?- Áh, dehogy. 1976-82 között a Mechanikai Művekben dolgoztam, mint betanított esztergályos. Az ott eltöltött idő alatt bebizonyítottam, hogy tudok és szeretek dolgozni. Eleinte éreztették velem, hogy cigány vagyok. Fél év után észrevették szervezőkészségem. Megválasztottak szakszervezeti bizalminak, majd brigádvezetőnek. Jó visszagondolni azokra az évekre. Később - egészségügyi problémáim miatt - könnyebb munkára kértem magam, de ezt " nem tudták hiztósítani; ezért eljöttem. Hónapokig nem dolgoztam, majd a kötődében meós voltam. Létszámleépítés miatt 1992-ben engem is elküldték, mint csökkentett munkaképességűt. Ezután munkanélküli-segély következett. 50 százalékra leszázalékoltak, szociális járadékot kapok a Nyugdíjfolyósító Intézettől. Innen vezetett az út az önkormányzathoz.- Családjáról mondana néhány szót?- Soha nem voltunk rászorulva, hogy más védje az érdekeinket. Mi az a cigány család vagyunk, akik meg tudunk állni a magunk talpán. Férjem jelenleg munkanélküli, de többféle szakmát elsajátított az idők folyamán. A 24 éves Márta lányom óvónő. Jelenleg otthon van a 22 hónapos kis- unokámmal. Lányom most fog járni levelezőn főiskolára. A fiatalabb lányom, Mónika 20 éves. Ő a budapesti Gyógypedagógiai Főiskolán másodéves.- Ön korábban miért nem tanult tovább?- Korán férjhez mentem, majd jöttek a gyerekek. Később, felnőtt fejjel elvégeztem a helyi gimnázium első osztályát, de családi okok miatt abbahagytam.-Mozgékonysága a régi...- Az Álláskeresők és Munkanélküliek helyi egyesületének ügyvivője vagyok. Kapcsolatot tartok az Etnikai Kisebbségi Hivatal főtanácsosával, Bogdán Bélával.- Abonyban mikor és milyen céllal alakult meg a Lungo Drom helyi szervezete?- 1993. október 8-án alakult meg. Elnöke Raffai László, helyettese Kökény Mihály. Kóté Csilla a családsegítőnk. Jelenleg hetvenen vagyunk a tagjai. Nekem funkcióm nincs, de a cigányság szószólójának tartanak. Á Lungo Drom a cigányság érdekvédelmi szervezete. A munkára nevelés, a munkahelyek megbecsülése, az oktatás a fő1 törekvésünk. Farkas Flórián,' ‘á -LungoJ Drom1 -országos szervezetének elnöke szeretné, ha elvállalnám a Pest megyei ügyvivőséget. Gondolkodom rajta, nem tudom, meg tudnék-e birkózni a feladattal.- Legközelebbi terve?- Februárban indítok egy 20 fős klubot alsós cigánygyermekeknek. Kéthetente tartjuk majd foglalkozásainkat a művelődési házban. Segítséget kaptam a polgármester úrtól, helyiséget a művelődési háztól. Felveszem a kapcsolatot Nagy Gáboméval, a Somogyi iskola igazgatójával, Du- dinszkyné Szűcs Katalinnal, a Gyulai iskola tanárával, ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusával. Az ő segítségüket kérem a cigány tanulók beilleszkedési problémáinak megoldásához, a helyes tanulási rendszer elsajátításához. Természetesen nekem is vannak elképzeléseim a munkatervet illetően. Szeretném megtanítani őket szépen beszélni magyarul és cigányul egyaránt, valamint a helyes viselkedés is állandó téma lesz. Hangsúlyozom a tanulás fontosságát, ezáltal tudnak ugyanis beilleszkedni a társadalomba. Fontos, hogy emellett merjék vállalni cigányságukat. Megtanítom őket a kulturált étkezésre, az utcán való helyes viselkedésre. Fontos, hogy ezek a gyerekek megismerjék folklórjukat: a cigányzenét, a táncot, és lényeges, hogy viseletűk is legyen. Az én felnőtt lányom óvodáskori népviseleti ruháját majd az unokám fogja viselni. Azzal a céllal is hozom létre a cigány gyermekklubot, mert a szülők keveset foglalkoznak a gyermekeikkel. Szeretném, ha ezek a gyerekek fontosnak éreznék magukat a társadalomban. „Arankákból” több kellene, mert zökkenőmentesebb lenne a kapcsolat a cigányok és nem cigányok között. Az ő példamutató viselkedésével, segítőkészségével, a cigányok nevelésével feltétlenül nyer a polgármesteri hivatal, s munkájával Aranka óriási terhet vett le a hivatal válláról. Tartható ez a határidő? - kérdezte az Új Néplap az előterjesztésért felelős tárca helyettes államtitkárát.- Az előkészítő munka felgyorsult, amikor megkaptuk a szó szerinti jegyzőkönyvet - mondotta dr. Szaló Péter. - A helyi önkormányzattal, a dekon- centrált szervekkel tartottunk egyeztetést január 10-én, Szolnokon. Ezen rajtunk kívül részt vett a Pénzügy- és,a Közlekedési Minisztérium is. Áttekintettük a határozati javaslat egyes pontjait, s megegyezés született még néhány kérdésben. Elsődlegesen a vagyonátadásokkal kapcsolatban. A megyei önkormányzat ígéretet tett arra, hogy tisztázza azon ingatlanok tulajdonviszonyát, átadásának módját, amelyekre igényt tart. Ezután véglegesítettük a határozati javaslatot, megküldtük szakmai, tárcaközi egyeztetésre. Amikor az írásos véleményeket megkaptuk, megbeszélésre ültünk össze most hétfőn, január 24-én. Mindezeket összevetve készül az átdolgozás, mely várhatóan február második felében a kormány elé kerül.- A munka mely része volt a legnehezebb?- Természetesen a prioritások megfogalmazása. A munkatársak minden felvetést kiértékeltek, azután raktuk össze a határozat- tervezetet: mik kerülhetnek előtérbe. S itt nyilvánvalóan kormányzati szempontok is szerepet játszottak.- Miként alakul a sorrend?- A gazdaság fejlesztését, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését tartottuk a legfontosabbnak. Ezen belül az agrárágazat működésének biztosítását, új munkahelyek teremtését, a Szerkezet- váltás ~>éx az idegenforgalmi adottságok hasznosításának elősegítését, valamint a privatizáció során a foglalkoztatási garanciák érvényesítését. Másodikként a gazdasági előbbre jutás érdekében az infrastruktúra fejlesztését. Ezen belül rendkívül lényeges a szennyvízelvezetés, -tisztítás megoldása, a távközlés, a közúthálózat, a gázellátás fejlesztése. A sorrendben a harmadik helyet a humán infrastruktúra fejlesztése foglalja el.- Aligha lehet most minden programpontról külön szólni, de mondjon néhány gondolatot a mezőgazdaságról.- Elképzelésünk szerint a határozat elrendeli majd az agrárágazat fejlesztését célzó program kidolgozását a hátrányos helyzetű térségekben, s a szerkezetátalakításért akcióprogramok kidolgozását támogatja. Elsőbbséget kell biztosítani az országos programhoz kapcsolódóan az öntözésfejlesztési és erdőtelepítési igényeknek. Szükségesnek tartjuk például a jászsági öntöző főcsatorna meghosszabbítását.- A kormánylátogatás mindkét napján kiemelt téma volt a 4. számú főút. Mikor épül tovább?- A Pilis-Törökszentmiklós közötti szakasz korszerűsítéséről szól a határozattervezet. Ezen belül meg kell építeni az M5-ÖS autópályával összekötő szakaszt. A beruházási verseny- tárgyalás határideje 1994. október 31. A Szolnok-Törökszent- miklós közötti utat négy forgalmi sávra kell bővíteni, s szükséges a 4-es főút Török- szentmiklóst elkerülő szakasza is. Ezek azonban több esztendőt igénylő feladatok.- Vitatott kérdés volt a kunmadarast repülőtér és a Ti- sza-tó jövője is.- Tudjuk jól, hogy szükséges további légiforgalmi kapacitások biztosítása, s hogy egy ilyen nagy horderejű döntésnél a területfejlesztési szempontokat is érvényesíteni kell. Kunmadaras alternatívája Kiskunlacháza. Bár ez utóbbi nagyon jó infrastrukturális feltételekkel rendelkezik, része a központi régiónak, ahol viszont biztosított a nemzetközi kapcsolatrendszer. A település sok gonddal küszködik, de a régió, amelyben elhelyezkedik, túl fejlett az ország többi területéhez képest. Ezért úgy gondoltuk, nem mindegy, hol van az repülőtér, amely igazán jó irányban képes befolyásolni a területi fejlődést, ha Kelet-Magyaror- szágon, adott esetben Kunmadarason, a régió nagyon nagy lendületet kaphat. A természetvédelmi érdekeket sem sérti. Jóllehet, közel a nemzeti park, ám a madárvonulási úton kívül van. Úgy gondoljuk, hogy az ottani felhalmozódott környezeti károk felszámolását is megyorsíthatja a hasznosítás. A Tisza-tó már nem kötődik olyan szorosan ehhez a megyei programhoz. A kormánylátogatást követően került a kormány elé a Tisza-tóról szóló előterjesztés. Ez összefüggött a regionális tanács létrehozásának szükségességével. Meghatározta az üzemvízszintet, a kapcsolódó területeken adódó feladatokat. Természetesen a szöveges előterjesztés kitér a Tisza-tóra is, de nem olyan súlyú.- Milyen tanulságokkal járt önök számára a szolnoki kormánylátogatás?- Sok pozitív tulajdonsággal rendelkező megye. S e vonatkozásban a jobbik hagyományba illeszkedik. Nagyon erős az ön- szerveződés, Szabolcs megyéhez hasonlóan. Nagyon jó áttekintést kaptunk az előkészítéskor a megye helyzetéről. Amit nagyon fontosnak tartok, az a társulások szerveződése különböző célokra, az önkormányzati szövetségek létrejötte. Két típusú rendszer működik: a szövetségi, ami nem igazán területi elven, s azok a területi társulások, amik lefedik a megye egészét. Ami ugyancsak fontos. Nemcsak helyi ügyekkel foglalkoznak a polgármesterek, hanem az adott kistérségek gondjait is felvállalják, stratégiákat próbálnak megfogalmazni. Nagyon pozitív kezdeményezés, amit modellként tudunk állítani a többi megye elé.- Nemcsak megyékkel történő összehasonlításra gondolok, hanem országos képen belül a földrajzi egységeket s a tárca szakmai irányvonalát tekintve.- Igen. Ilyen példul a holtágak kérdése, ami markánsabban fölmerült. Egyértelműen alföldi jelenségként tarthatók számon. Rendkívül nagy biológiai értéket képviselnek, s ökológiai szempontból sérülékenyek. Éppen azért, mert nincs vízcsere, eléggé túl vannak használva. Az átöblítés nincs megoldva. Erre korábban kevesebb figyelmet fordítottunk. Bár már volt egy ilyen konferencia, amit éppen a szolnoki környezetvédelmi felügyelőség készített elő.- Meglátása szerint hogyan fogadja majd a kormány ezt az előterjesztést?- Vegyes érzelmekkel. Azért, mert nyilvánvalóan többet szeretne adni, mint amennyire lehetőség kínálkozik. Jó volna, ha valamennyi prioritást jelentős eszközökkel szolgálhatnánk. Erre egyre kisebb a lehetőség. Általában leszűkült a kormány mozgástere. Az egész törvényhozás ezt célozta meg, az átalakulás hozza ezt magával. Teljesen természetes, hogy egyre több a törvények szerint működő rendszer, akár címzett, akár céltámogatásról van szó. Egyre nehezebb szabad pénzforrást találni, amit úgy fel lehet használni a regionális problémák megoldására, ahogy ezt a régió komplex érdekei megkövetelnék.- A megye környezeti állapotát alapvetően befolyásolja a csatornahálózat és a szennyvízelhelyezés, -tisztítás helyzete. Az idén azonban nem kap címzett állami pénzügyi támogatást e problémák megoldása, hiába került határozat-tervezetben a prioritások közé? Mit lehet tenni mégis?- Szolnok megye szinte a medence legalján helyezkedik el, szennyvizek oda érkeznek, s nincs igazán öntisztulási lehetőség. Mégis meg kell értenünk az Országgyűlés indítékát, hiszen a kormány terjesztette be a javaslatot, amit elfogadtak. Olyan nagy volt a determinációrendszer, s olyan nagy a szennyvízprogram. így is harmincmilliárdot tesz ki költségvetésben a céltámogatás, és erre további tíz- vagy húszmilliárdot rátenni már nem lehetett. Abban reménykedünk, hogy az idén befejeződik az ivóvízhálózat kiépítése. Feltétlen prioritást kellett kapjon, hiszen az önkormányzatoknak törvényben meghatározott feladata volt az egészséges ivóvíz biztosítása, s a felszabaduló pénzekből megkezdődhet a szennyvízprogram megvalósítása.- Tehát tovább várat magára a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, bővítése Szolnok s a Tisza-tó környékén?- Sajnos, csak 1995-től lehet reményünk a megoldásra. Ám a hálózat kiépítésén kívül elképzelhető olyan lehetőség is, hogy - főként a kisebb településeken - zárt rendszerű, egyedi gyűjtőket hoznak létre a lakások mellett, s regionálisan alakíthatók ki szennyvízelhelyező kapacitások. Megszervezik azt a hálózatot, amivel össze lehet gyűjteni ezeket a szennyvizeket. Megfogalmazódott egy új vízkészlet-gazdálkodási koncepció szükségessége, ami elsősorban a vízvisszatartást szolgálja. Ebben nagyon nagy szerepe van a tisztított szennyvizeknek is. Ismerünk gyökérteres tisztítást, amelynél nyárfaligetekbe vezetik el a szennyvizet. Elszivároghat, illetve a vegetáció fölszívhatja, ugyanakkor nem vezetjük ki a vízgyűjtőből.- Ki kezdeményezze, ki valósítsa meg?- Szolnok megyében a Környezetvédelmi Felügyelőség nagyon nagy lépéseket tett. Amikor Amerikában volt az igazgató, úgy tudom, számos együttműködési megállapodást írt alá, hogy megpróbálják ezeket a megoldási módokat adaptálni. Nagyon fontos része ennek a programnak az intézmények létrehozása, finanszírozása, amelyekben megjelenik mind a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mind az Alföld Koordinációs Irodának a létrehozása. Szeretnénk, ha egyre kevésbé függnének az önkormányzatok a központi pénzektől, központi elhatározásoktól.-Milyen úton-módon?- Már van olyan pozitív modell, mint példul a Vasvári Regionális Fejlesztési Iroda, amit az Elmaradott Térségek Önkormányzati Szövetsége hozott létre. Az ott dolgozó menedzserek járják az önkormányzatokat, például a gyökérteres szennyvíz- tisztító modelljével. Viszik magukkal a tablókat és a diákat, hogy meggyőzzék őket ezek hasznosságáról. Próbálják helyben összehangolni a szennyvíz- tisztítási feladatokat. Nem kü- lön-külön megoldást keresnek, hanem regionál lehetőségeket próbálnak találni. V. A. b. zs. A MTESZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával együttműködve mérnökök, üzemmérnökök részére o^(ö] ÄÜDASÄG 0 klCOCSLEVELE: n KÉPZÉST INDÍT VÁLLALKOZÓI SZAKON, LEVELEZŐ TAGOZATON A másoddiploma megszerzése - a 480 órás, 4 féléves kurzus elvégzése és félévenkénti sikeres vizsgák letétele után záródolgozat elkészítésével és államvizsgán való megvédésével történik. A képzés a kijelölt napokon 14 órakor kezdődik. Jelentkezni lehet a Technika Házában (5000 Szolnok, Kossuth L, u. 4.), Jelentkezési határidő: 1994. február 11, A jelentkezési laphoz csatolni kell a műszaki diploma másolatát, 3 db fényképet és a képzési költség vállalását igazoló nyilatkozatot. MTESZ Megyei Szervezete i.® im 3.E 4.® 5.2] 6m 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „Olyan Magyarországot akarunk, ahol lehet tisztességesen vállalkozni, sőt érdemes is. Az SZDSZ stabil szabályozókkal, adócsökkentéssel meg fogja teremteni a vállalkozók biztonságát, hogy a vállalkozás minél több ember számára jelenthesse a becsületes boldogulás lehetőségét, így teremthet új munkahelyeket, és remélhetünk magasabb életszínvonalat, több pénzt az iskolákra, x nyugdijakra, kórházakra vagy éppen színházakra.” \ SZDSZ ^ H? Képünk az októberi kormánylátogatáskor készült
