Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
1994. január 29., szombat Hazai tükör 3 A Szonda Ipsos regionális közvélemény-kutatása Hogyan szavaznánk, ha most választanánk? A Szonda Ipsos a szokásos havi közvélemény-kutatásaiban az embereket a pártokról alkotott véleményükről is kérdezi. Ezúttal a decemberi vizsgálat eredményeit közöljük az ország keleti felére vonatkozóan. Ahhoz, hogy lehetőséget teremtsünk a regionális rokon- és ellenszenvek országos pártszimpátiákkal való összehasonlítására, zárójelben az országos adatokat is ismertetjük. A statisztikailag lényeges eltéréseket külön kiemeljük. Az ország keleti felében a legnépszerűbb párt a Fidesz, a megkérdezettek 17%-ának támogatását élvezi (országosan ez az arány 16%). Második helyen az MSZP áll 14%-os szavazó- bázissal, gyengébb eredménynyel, mint az országban (ahol 17%-nyi szavazója van). A szimpátiarangsor következő két helyét az SZDSZ foglalja el a megkérdezettek 8%-ával (országosan is 8%). Az MDF-re itt a választópolgárok 7%-a voksolna (az országban is 7%), ha most vasárnap választásokat tartanának. A választó- polgárok 6%-a adná a .kormányaidat a KDNP kezébe (országosan 5%). Az FKGP nijnd a keleti területen, mind országosan 5%-os támogatottságot élvez. Szimpátia tekintetében a parlamenten kívüli pártok helyzete nem változott: egyetlen párt sem tudott egy százaléknál jobb eredményt elérni. Az ország keleti megyéiben az előző hónaphoz képest csak minimális, statisztikailag nem markáns változások történtek a pártrokonszenveket illetően. Az MSZP 1%-ot vesztett a szimpatizánsokból, míg a Fidesz és az SZDSZ 1-1%-nyi szavazóréteget tudott magához csalogatni, a KDNP ennél többet, 2%-ot. A pártok népszerűségének másik fontos mutatója a biztos szavazók (azaz akik biztosra mondják részvételüket egy mostani választáson) körében mért szavazati arány. A valamilyen pártot választó biztos szavazók körében eltűnik a Fidesznek az MSZP-vel szembeni előnye: egyaránt 25%-os támogatottságnak örvendenek (országosan az MSZP (30%) jelentősen meg is előzi a Fideszt (22%) ebben a körben). Az SZDSZ a biztos szavazók 13%-ára számíthat (országosan is), az MDF és a KDNP pedig 10-10%-ára (az előbbi országosan 12%-ra, a KDNP jóval kevesebbre, 6%-ra). Az FKGP a biztos szavazók között 8%-ot ér el (míg országosan 6%-ot). A pártokról alkotott képet más szemszögből mutatja meg, hogy az egyes pártokkal szemben mekkora az ellenszenvtábor. A Dunától keletre a legtöbb „ellendrukkere” az MDF-nek és az FKGP-nek van - 17^17,% (országosan az FKGP-nek ; 15%',as,. az MDF,nők, ,20%Tos az ellenszenvtábora). Az MSZP-vel szemben itt, a Dunától keletre, és országosan is 7-7% nyilvánított ki ellenszenvet. A Fideszről a megkérdezettek 3%-a gondolja úgy, hogy semmiképpen sem szavazna rá (országosan is). A KDNP-nek 2% ellenszenvezővel kell szembenéznie (országosan szintúgy). Az SZDSZ-re a megkérdezettek 1%-a nem szavazna a keleti régióban és országosan. A parlamenten kívüli pártok közül egyedül a Munkáspártnak van számottevő „ellenzéke” a választópolgárok között. E pártra az elképzelt hét végi szavazás alkalmával 6% biztosan nem adná le a szavazatát. Az elmúlt hónaphoz képest az ellenszenv tekintetében az MDF helyzete radikálisan megváltozott. 9%-kal csökkent azok aránya, akik vele szemben határozott ellenérzésről tettek tanú- bizonyságot. Az SZDSZ csökkenteni tudta „ellenségeit”, igaz, csupán 1-%-kal. A KDNP ellentábora változatlan nagyságú. A Fideszt nem kedvelők aránya viszont 2%-nyi növekedést mutatott. Az MSZP megítélése ebben a régióban valamivel negatívabb lett, 3%-kal többen tartják ellenszenvesnek. Ennél nagyobb mértékben romlott a helyzete az FKGP-nek, hiszen decemberben 5%-kal többen ellenszen- veztek vele, mint egy hónappal korábban. Az adatfelvétel ideje: 1993 decembere. Az adatfelvétel módja: személyes.,./kérdőíves .megkérdezés. Az alapsokaság: 18 évet betöltött állandó lakhellyel rendelkező kelet-magyarországi állampolgárok. A megkérdezettek száma: 936 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 452 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele nem, korcsoport és a lakóhely típusa szerint megegyeznek. Ferenczy Europress Ha most lennének a parlamenti választások, melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem? - grafikánkon az erre a kérdésre adott válaszok megoszlása látható (az egész országban, illetve a keleti országrészben) A Magyar Honvédség Művelődési Háza és a Szolnoki Galéria Baráti Köre Kulturális Egyesület rendezésében január 22-én Budapesten, a Stefánia Galériában kiállítást nyílt Kaposváriné Mihályi Mária szolnoki festő műveiből. A kiállítást Kukri Béla, a Baráti Kör kulturális elnöke nyitotta meg. A tárlat február 6-ig tekinthető meg. -nzsA Családok Szövetségének levele a képviselőkhöz Levéllel fordult a Családok Szövetsége az országgyűlési képviselőkhöz a kis pártokkal szemben tapasztalható választási esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében . Amint Éliás Ádám, a szövetség főigazgatója elmondta: méltánytalannak tartják, hogy a hat parlamenti párt a pártszéícházak tulajdonba adásával és más módon anyagi előnyökre tesznek szert. Ezzel eleve kirekesztik a választásokon az esetleg hasznos programokkal jelentkező kis pártokat, ugyanis azok elképzeléseiket pénz híján nem tudják eljuttatni az emberekhez. A szövetség aláírás-gyűjtési akciót indított a további székház-ajándékozások megakadályozására, illetve annak érdekében, hogy az eddig átadott székházak visszakerüljenek állami tulajdonba. A szövetség megítélése szerint a pártoknak csak használatba lehetne odaadni ezeket az épületeket. A demokrácia szabályai szerint a parlamenti pártok állami támogatásának terhére a parlamenten kívüli pártokat is azonos lehetőségekhez kellene juttatni, hogy megmérettethessék magukat. A képviselőknek módjukban áll a kérdést mielőbb napirendre tűzni, vagy e témakörben a népszavazás kiírását kezdeményezni. Éliás Ádám hangsúlyozta: a parlamenti pártok visszaéltek törvényalkotói jogukkal, amikor a székházügyben magukra nézve kedvező döntést hoztak, s ezzel a hajdani MSZMP gyakorlatát követték immár kollektiven. Ugyanakkor hozzátette: amennyiben a levél nem talál visszhangra, úgy a szövetség folytatja a megkezdett akciót, a népszavazás kiírásához szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtéséig. (MTI) A Telefondoktor kiállításra hív A január 31-től február 6-ig terjedő héten a Telefondoktor a Budapesti Vásárközpont területén február 3. és 6. között tartandó „Szépség és egészség” című kiállításra invitálja azokat, akik fontosnak tartják egészségüket. A kiállításon ugyanis a Fővárosi Egészségnevelő Központ egy élettani laboratóriummal közösen díjmentes egészségügyi szolgálatatásokkal áll a látogatók rendelkezésére. Megmérik vérnyomásukat, testsúlyukat, koleszterinszintjüket. A látogatók légzésfunkciós vizsgálaton is részt vehetnek, és igénybe vehetik a diabetikus szakember számítógépes táplálkozási tanácsát. (MTI) Lakásbérlők álláspontja A Lakásbérlők Egyesülete elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábban elgondolt öt év helyett mindössze egy éve legyen a lakásbérlőknek ama, hogy döntsenek lakásuk megvételéről. Az egyesület két-három éves gondolkodási időt javasol a törvényhozásnak. Azt pedig különösen fontosnak tartja, hogy az időpontot ne a törvény hatálybalépésétől számítsák, hanem attól a naptól kezdve, amikor a helyi önkormányzat meghozza rendeletét. Ugyanis ez utóbbi szabályozás alapján ismerik meg a bérlők lakásuk megvételének feltételeit. A Lakásbérlők Egyesülete elfogadja, hogy a jelenlegi 35 évvel szemben 25 évre csökkenjen a részletfizetés futamideje. Miután azonban ez kedvezőbb az önkormányzatoknak, így cserében fenn kell tartani a 3 százalékos kamatot, illetve a maximum 10 százalékos előtörlesztést. (MTI) Mostanság Metamorfózisok Egyes kifejezések, fogalmak értelme és a hozzájuk kötődő képzeteink az idő múlásával komoly változásokon mennek keresztül. Valamikor a jampec, majd a huligán névvel illették a kifogásolt viselkedésű és viseletű ifjakat. Amikorra a társadalomból kivonuló hippik megjelentek Európában, nálunk már a jampec kifejezés vén jampec változata elvesztette erős pejoratív élét, és inkább ironizáló értelemben használták. A hatvanas években a hosszú hajú ifjak számítottak megbízhatatlan, izgága elemeknek atyáink generációja szemében. A kilencvenes években már családapává vált, egykor hosszú hajat viselő urak sem nézik igazán megértéssel kopaszra nyiratkozó csemetéiket. Furcsa metamorfózison estek át a történelem során az egyes elítélő módon használt pejoratív élő kifejezések. A spanyolok az ellenük felkelt németalföldieket koldusoknak nevezték. A szabadságért és új vallásukért harcolók szimbólumukként használták a koldustarisznyát, méltósággal viselték a megbélyegzésnek szánt elnevezést. Egyszerű, de ízléses ruházatukkal büszkén hirdették egy olyan világ kezdetét, ahol nem csak ruha teszi az embert. Sokat tanult azóta az öreg kontinens a hollandoktól. A XVII. században hazánkban Dózsa kereszteseire utalva nevezték a bujdosókat kurucoknak. A két nagyhatalom árnyékában élő magyarság mind ngyobb része szimpatizált a nemzeti függetlenség lerongyolódott harcosaival. Thökölyt már a kurucok fejedelmének nevezték, Rákóczi hívei büszkék kuruc mivoltukra a labanc érzel- műekkel szemben. A kurucság összekapcsolódott a nemzeti függetlenségi eszmével. A kirekesztőnek szánt megvetést tartalmazó elnevezések kiagyalói, büszke spanyolgalléros grandok, Bécsben palotát tartó fóurak számára nagyon sok nehézséget okoztak a nemzeti függetlenség ügyének sokáig lebecsült harcosai. Napjainkban újra hangos minden a furcsa értékítéletektől pejoratív jelzőktől. Nemzeti jobboldalról és retrográd nemzetáruló balolalról szólnak az egyik szélen. A másik oldalon egyenesen jobboldali söpredéknek neveznek egyes csoportokat. Honnan veszik a mostanság oly fotogén urak az állandó minősítéshez szükséges morális súlyt? Miért van szükség arra, hogy a hazai közvélemény ilyen széles rétegeit a szalonképtelenség mázával bekenve ki- rekesszék a nemzet beszámítható részéből? Ha ilyen sok a nem (beszámítható) szalonképes polgártársunk mind jobb-, mind baloldalt, akkor csakugyan éretlenek vagyunk a demokráciára? Az éretlen embereknek még tanulniuk kell, ezért az ítélkezésben jártas minősítőknek ügyelni kell ránk. Időnként kiválasztani a rosszaságra hajlamosakat, akik rossz hatással vannak a befolyásosatokra. Természetesen a minősítést elvégző személy csak megbízható, sőt évtizedek óta megbízható ember lehet. Úgy tűnik, ez nem egy tipikusan liberális elgondolás a jövőről. A kiválasztott mindenki felett álló élcsapat már egyszer eljátszotta a szerepét. A minden ízükben gőgös szellemi spanyolgallérral pá- váskodók kéretlen minősítései akaratlanul dacot, majd haragot szülnek. Nagyon könnyű időnként dühöt és agresszivitást provokálni a körmönfont liberális ítélkezőknek. Talán nem is jó rágondolni, hogy mi történik, ha az érintett megítéltek egyszer csak megunva az állandó becsmérlést, büszkén kezdik vállalni gúnyneveiket. Kinek érdeke törékeny, belső egyensúlyunk meghomlasztása? Kiknek van kézzelfogható haszna az úgynevezett szélsőségesek megjelenéséből? Értelmetlen a közös jövőnk iránt felelős személyeknek folyton-folyvást a liberálisnak mondott etika magaslatairól ítélkezni arról, hogy mikor, kiket kell kirekeszteni. A kirekesztés addig követhető stratégia, mígnem a kirekesztettek kezdik el megítélni kéretlen bírálóikat. . EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal inától 13 hétvégén találkozhat. A V ÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest. 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! VÁLLALKOZÁS 1. Mi lett a „vállalkozók paradicsoma” ígéretből? 1. paradicsom 2. püré X. még az sem 2. Hogyan változott a vállalkozások számának növekedési üteme 90-93-ig? 1. nőtt 2. lassult X. v áltozatlan maradt 3. Mennyit kapott a „meggy-magos” vállalkozó anno? 1.3 év 2 hónapot 2.2 év 3 hónapot X. lévet EH 4. Mi éltet egy vállalkozót ma? 1. hit 2. remény X. kereset 5. Egy kis varroda beindításához az llSA-ban fél nap ügyintézés kell. Nálunk? 1.1 nap 2.5 nap X. 10 nap 6. Melyik a leginkább túlszabályozott terület hazánkban? 1. a vállalkozás 2. a közlekedés X. a polgárok fogsora 7. A hasonló fejlettségű országokat egybevetve, mekkora nálunk a vállalkozókat terhelő adószint? 1. ugyanolyan 2.10%-kal alacsonyabb X. 10%-kal magasabb 8. Hogyan változtak a vállalkozók adóterhei 90 és 93 között? 1. növekedtek 2. csökkentek X. nem változtak 9. Érdekelt-e ma egy vállalkozó a munkahely-teremtésben? 1. nem 2. igen, erősen X. alig-aiig 10. Mitől tart leginkább ma egy vállalkozó? 1. konkurenciától 2. betörőktől X. újabb gazdasági szabályzóktól EH 11. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a vállalkozásokat? 1. kamatemeléssel 2. adó-csökkentéssel X. központi szabályozással 12. Meddig kell „kibírnia” egy vállalkozónak? 1. hóvégéig 2. évvégéig X. májusig FORDÍTS!
