Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

♦ azdaság Adósképző Péntektől indul „adós- képző” sorozatunk, mely minden pénteken a gazda­sági oldalon lesz olvas­ható. A sorozat egyaránt szól a vállalkozni szándé­kozóknak és kezdő vállal­kozóknak. Kelendő az Astra Világgazdaság - sorokban Importtilalom élelmiszerekre Az izraeli kormány va­sárnap jóváhagyott egy tör­vényjavaslatot, amely meg­tiltja disznóhús és egyéb nem kóser élelmiszerek im­portját. A kabinet ezzel a lépéssel elfogadta a vallásos törvényhozók követelését, cserébe viszont ígéretet ka­pott, hogy azok támogatni fogják közel-keleti béke­erőfeszítéseit. Jichak Ra­bin miniszterelnök még a múlt évben tett ígéretet a törvényhozásnak az úgyne­vezett „disznóhústörvény” elfogadására. A kabinet ez­zel igyekszik leszerelni ki­lenc, vallási pártokhoz tar­tozó honatyát, aki évek óta követeli a nem kóser élel­miszerek importjának tilal­mát. A törvényjavaslat nem érinti a kis privát disznóhús­termelő ipart Izraelen belül. A kávé minimálára Kolumbia hétfőtől 92 centben rögzítette az ex­portra szánt kávé fonton- kénti minimálárát. Az elha­tározás a hét végén született a Fedecafe, a Nemzeti Ká­vészövetség közgyűlésén Bogotában. Ez az egyetlen lehetőség - idézi a szövet­ség szóvivőjét a DPA -, hogy biztosítsák az ország mintegy 350 ezer ültetvé­nyesének azokat a bevéte­leket, amelyek a magas termelési költségeket többé-kevésbé fedezni tud­ják. Februárban emelni fog­ják a szubvencionált bel­földi felvásárlási árat. A ko­lumbiai kávégazdaság, amely a kőolaj mellett az ország legfontosabb devi­zahozó cikke, ma súlyos válságot él át. Disznóhúsexport hét volt szovjet köztársaságba Az amerikai mezőgazda- sági minisztérium jóvá­hagyta 20.000 tonna disz­nóhús állami támogatással történő eladását hét volt szovjet köztársaságba. A sertéstenyésztéssel foglal­kozó álláhtok kongresszusi képviselői két éve tesznek erőfeszítéseket azért, hogy részt kapjanak az úgyneve­zett exportnövelő program keretébe tartozó piacokból. A program értelmében a mezőgazdasági , miniszté­rium megtéríti a cégnek a különbséget az adott or­szágban érvényben lévő és az amerikai ár között. Az amerikai disznóhús hét köz­társaságba kerül: Örmény- országba, Fehéroroszor­szágba, Grúziába, Kazah­sztánba, Moldovába, Oroszországba, Ukrajnába. „Zöld pontos" cigaretták A német dohányipar feb­ruártól kezdve a cigaretta- dobozok belső csomagolá­sában az eddigi alufólia he­lyett áttér a papírra. Az újí­tás környezetvédelmi szempontból történik: az üres csomagok ezáltal pa­pírhulladékként felhasznál­hatók lesznek. Ez azonban érinti a fogyasztók pénztár­cáját is: a „zöld ponttal” el­látott új csomagokért tíz pfenniggel többet fizetnek. Az Opel első Európában Az Opel európai piaci részesedése 1993-ban 12,7 százalékra nőtt, és a Corsából 354 ezer kelt el. Az új Omega az idén tavasz- szal debütál. Röviden így jellemezhető az GM Europe tavalyi szereplése. Az Opel és az Opellel meg­egyező, de Angliában Vauxhall név alatt forgalmazott autók az eladási statisztikában az első he­lyen végeztek 1993-ban az eu­rópai autópiacon. Az Opel/- Vauxhall 12,7 százalékos, ed­digi legjobb piaci részesedését (1992-ben 12,0 százalék volt) 1 millió 433 ezer autó értékesíté­sével (1992-ben 1 millió 619 ezer) érte el, azon az autópia­con, amely 16,3 százalékkal 11,3 millió darabra csökkent 1993-ban, szemben az 1992. évi 13,5 millióval. Az Opel/Vauxhall 0,7 száza­lékos piaci részarány-növeke­dése a legnagyobb volt vala­mennyi európai autógyártó kö­zül. Az Opel piaci részaránya 13 országban növekedett, és egy tucat országban legalább 10 százalékot ért el. Az Opel a há­rom első márka között van ti­zenkét különböző nyugat-euró­pai országban, valamint Ma­gyarországon és Lengyelor­szágban. A teljes General Mo­tors csoport (beleértve a SAAB-ot és a GM amerikai au­tóit) nyugat-európai piaci része­sedése 13,2 százalék volt, szemben az 1992. évi 12.5 szá­zalékkal. „Erős európai piaci részese­désünket annak a stratégiánk­nak köszönhetjük, hogy minden alapkategóriában korszerű, ver­senyképes modelleket és ezek mellett még divatjárműveket is kínálunk” - mondta Louis R. Hughes, a GM Europe elnöke Zürichben. „A Corsa-eladások tavalyi 15 százalékos növeke­dése, az elmúlt 50 év legsúlyo­sabb recessziója közepette, azt mutatja, hogy ez a fenőtt kis­autó a megfelelő modell volt a megfelelő időben.” Összesen 354 ezer Corsa talált gazdára, szemben az 1992. évi 307 ezer 800 darabbal. A Corsa legna­gyobb piacai Németország (89.200 darab - 13,6 százalékos növekedés), az Egyesült Király­ság (63.100 darab - 47,6 száza­lékos növekedés), Franciaor­szág (49.600 darab) és Spa­nyolország (38.500 db) voltak. Az Opel 25 éve megszakítás nélkül piaci első Hollandiában és tizenkettedik éve Svájcban, ahol eddigi legjobb - 15,2 szá­zalékos - piaci részarányát érte el. Portugáliában az Opel 37,8 százalékkal 41 ezer 200 darabra növelte eladásait egy olyan pia­con, amely összességében 13 százalékkal csökkent, és vezető pozíciót szerzett eddigi legjobb, Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) Vállalati részvények részletfizetéssel (is) Százszázalékos növekedés hazánkban Az Opel tavaly első lett Magyarországon, több mint 17 ezer autó értékesítésével. Ez több mint százszázalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, ugyanis 1992-ben mindössze 8300 da­rabot adtak el. Az Opel 22,3 százalékos piaci részesedése Magyarországon szintén re­kord. A teljes értékesítés több mint fele - 9500 darab - a Szentgotthárdon készült Astra volt. Rajtunk a lengyelek tettek túl. A eladások majdnem megháromszorozódtak: 1993-ban 9300 autót értékesí­tettek, szemben az 1992-es 3200-al. így az Opel a máso­dik legnagyobb értékesítő lett Lengyelországban. Decem­berben a vállalat bejelentette 30 millió DM értékű beruhá­zási programját, amelynek eredményeképpen az Opel és az FSO közötti vegyes válla­lat évi 10 ezer Astrát fog gyár­tani Varsóban. A kezdést 1994 végére tervezik. Készül az Astra Szentgotthárdon Patikaprivatizáció 17,1 százalékos piaci részese­désével. Az Opel úgyszintén első helyen van Dániában. Az Egyesült Királyságban a Vauxhall rekord piaci részese­dést ért él 303 ezer' 900 darab (14,2 százalékos növekedés) autó értékesítésével, 17,1 száza­lékos piaci részarányával máso­dik lett a sorban, 1 százalék- ponttal tovább szűkítve lemara­dását a piaci vezető mögött. Továbbra is Németország az Opel legnagyobb európai piaca 528 ezer 100 darab autó értéke­sítésével. Piaci részesedésével, ami 16,5 százalékos, a második helyen áll. Az Opel megtartotta az egyesülés óta vezető helyét az öt új szövetségi államban is. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Szakmai pontrendszer a döntő tényező Az Állami Vagyonügynökség még tavaly szeptemberben dön­tött gyógyszertárak privatizálásáról, valamint arról, hogy mi­lyen formában és ütemezésben kívánja végrehajtani. A határo­zat fontos eleme, s egyben lényegesen új is, hogy a szakmai szempontok a korábbi gyakorlatnál jóval nagyobb, a pályázat értékelésénél 80 százalékos arányt képviselnek. A KRP keretéten öt évig lesz lehetőség az ÁVÜ és az ÁV Rt. programba bevont társaságai rész­vényeinek megvásárlására, melyek tőzsdei forgalomba kerülnek. A Kisbefektetői Részvényvásár­lási Program fokozatosan, több lépcsőben indul. A befektetni szándékozók számára a részvételi bejelentkezés lehetősége első ízben 1994 kora tavasszal nyílik meg. A kezdő kínálat mintegy 3-4 milliárd forint értékű részvény lesz. Keres­kedelmi, ipari és szállodavállalatok állami tulajdonú részvényei kerül­nek nyilvánosan forgalomba. Ezekből a részvényekből közvetle­nül a regisztráció után, várhatóan 1994 áprilisában lehet vásárolni. Ezt 1994 őszén újabb jelentős részvénykínálat követi majd. A la­kosság tömeges bekapcsolódására csak ekkor nyílik lehetőség. A program első lépcsőjében az országban mintegy negyven helyen nyílik KRP-iroda, ahol a befeketni szándékozók a részvételi igényüket bejelenthetik (regisztráció), és ahol a továbbiakban vásárlásaikat és a részletek törlesztését intézheti. A KRP technikai lebonyolítását, az ügyfélforgalmi feladatok ellátását egy pályázat útján kiválasztandó intézmény fogja megvalósítani. A KRP keretében az állami tu­lajdonú részvényeket a következő három fő befektetői körnek fog­ják felkínálni, feltételezve, hogy egy szakmai befektető már ellen­őrző részesedést szerzett a társa­ságban: A-csoport: kárpótlásijegy-tulajdonosok; a kárpótlási rendszerben nyilvántar­tott eredeti kárpótoltak; másodla­gos tulajdonosok. B-csoport: kisbefektetők (a KRP-konstruk- cióban regisztrált állampolgárok), akik a KRP-konstrukció keretében vásárolt minden részvényt részle­tekben fizethetnek ki. A részletfi­zetés készpénzzel vagy kárpótlási jeggyel egyaránt történhet. C-csoport: készpénzes befektetők, például belföldi és külföldi intézmények, valamint magánszemélyek. A KRP-részletfizetés kamat­mentes. Minden felnőtt magyar állampolgár igénybe veheti, aki­nek állandó magyarországi lak­helye van, és akinek a cselekvő- képességét a törvény nem korlá­tozza vagy nem zárja ki. A rész­letfizetési lehetőség igénybevéte­lének egyéb feltétele nem lesz. A befektetőnek bármi vagyoni bizto­sítékkal nem kell rendelkeznie. Mindenki, aki a fenti feltételeknek megfelel, és aki vásárlási szándé­kát regisztráltatja, 100 ezer forint összegű részvényvásárlási keretet kap. A regisztrálásnál 2000 forint egyszeri díjat kell fizetni. A re­gisztráció semmilyen anyagi köte­lezettségvállalást nem jelent, és a fel nem használt keretért fizetni nem kell. Az így szerzett keret azonban másnak nem adható át. Akik a programba így bekapcso­lódtak, a továbbiakban névre szóló tájékoztatást kapnak minden rész­vényvásárlási lehetőségről, és jo­gosultak a KRP-keretük terhére az így felkínált részvényekből igé­nyelni. Az igénybejelentést túl­jegyzés esetén a részvények elosz­tása, azaz az allokáció követi. Az allokáció során az eredeti kárpótlá­sijegy-tulajdonosok elsőbbséget élvezhetnek a másodlagos tulajdo­nosokkal szemben. Ha a kárpótlásijegy-tulajdono­sok nem igénylik teljes mértékben a nekik felajánlott részvényeket, akkor a többlet átadható a KRP-be- fektetőknek vagy a készpénzzel fi­zetőknek. A kisbefektetőknek ajánlják fel mindazon részvénye­ket, amelyeket a KRP számára kü­lönítettek el. Ha a KRP-befektetők nem igénylik teljes mértékben a nekik felajánlott részvényeket, ak­kor a többlet átadható a készpénz­zel fizetőknek. Az így megszerzett részvények árát a befektetőknek legfeljebb 5 év alatt kell törlesztenie. A befek­tető a részvényt addig nem adhatja el, amíg azt ki nem fizette, de a részvény után járó oSízíalék tnar Őt illeti, azaz a törlesztésbe beszámí­tásra kerül, és minden egyéb, a részvényhez kapcsolódó jogot gyakorolhat. Ha a befektető hátra­lékos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azt a vagyonán behajtani nem lehet. Ha pedig a céget, amelynek részvényeit a be­fektető megvásárolta, felszámol­ják, akkor a még ki nem fizetett és át nem vett részvények árát megfi­zetnie nem kell. A KRP-be bekapcsolódhat min­den eredeti kárpótlásijegy-tulajdo- nos is, hogy jegyeiket részvényre cseréljék. Számukra a regisztráció díjtalan, és a kárpótlási jegyeik ér­tékéig szerezhetnek részvényt. A világ legmodernebb mezőgazdasága Mára bizonyossá vált min­denki, főleg az érdekeltek köré­ben a gyógyszertárak privatizá­ciójának ténye. Ehhez képest azonban érdekes, s egyben a ko­rábbi privatizációs gyakorlattól eltérő a pályázatok majdani bí­rálásának szempontjaiban tör­tént változás. Nevezetes az, hogy a szakmai szempontok a az anyagiakhoz képest jóval na­gyobb súlyt képviselnek. Ez a szempontrendszer új, ugyanakkor igen kényes elem is a patikaprivatizációban. Magát a rendszert az ÁVÜ és a Népjó­léti Minisztérium - a Magyar Gyógyszerészeti Kamara köz­reműködésével - dolgozta ki. A végleges változat elfogadása előtt azonban szükségesnek tar­tották a a gyógyszerények vé­leményének meghallgatását is. Az alkalmat kihasználva, a „Gyógyszertárak privatizáci­ója” című előadáson megjelen­teket kérdőívvel faggatták a ki­dolgozott szakmai szempont- rendszerről, valamint egyéb, a témát érintő kérdésekről is. A kérdőívet kitöltők a szak­mai gyakorlat súlyának jóval nagyobb szerepet szántak (73%), mint akár az üzleti terv­nek vagy a vételárnak. A vála­szok emellett még számos, a szempontrendszert kidolgozók számára hasznos információt adtak. A pályázatok értékelésénél - mint már azt az ÁVÜ határozata is tartalmazza - az árajánlat 20 százalékos, míg a szakmai szempontok 80 százalékos súly- lyal szerepelnek. A pályázati feltételek teljesí­téséhez a vonatkozó jogszabály szakképesítés és annak meg­szerzéséhez gyakorlati időt ír elő. A szakmai pontrendszer alapján minimálisan 10,00 pont elérése szükséges, a maximáli­san elérhető pontszám pedig 40,00 lehet. A minimális pont­számot alapul véve a ténylege­sen elért pontokat annak száza­lékában számítják majd ki, biz­tosítva az 1:4 arányt. A pontszámok megszerzésé­nél külön értékelik a szakmai képesítést, s az elérhető maxi­mális pontszám 10,00 lehet. Ekkor azonban már kandidátusi fokozattal és legalább két nyelvvizsgával kell rendelkez­nie a pályázónak. A szakmai gyakorlatot több szempont sze­rint osztályozták, majd munka­körönként az eltöltött idő sze­rint pontozzák. Ez esetben a pá­lyázat benyújtását megelőző 15 évet lehet figyelembe venni. Huszonnegyedik alkalommal rendezték meg tavaly év végén azt a nemzetközi öntözési és ta­lajtani tanfolyamot Izraelben, melynek résztvevői 23 ország és Palesztina 29 hallgatója mező- gazdasági tervezéssel, üzemelte­téssel, szaktanácsadással vagy kutatással foglalkozó szakembe­rei voltak. A hallgatók többsége Európán kívüli országból érke­zett. Izrael és a Magyar Köztársa­ság jóvoltából 1988-tól 8 magyar hallgató is a továbbképzések ré­szese lehetett, szükséges ösztön­díjat pedig Izrael fedezi. Az előadások és gyakorlatok témáit a korszerű, víztakarékos és a talajt védő öntözéssel össze­függő szakanyagokból állították össze. Izrael mezőgazdasági ku­tatóinak, szaktanácsadóinak, gyártó- és üzemeltető szakembe­reinek legnevesebb személyisé­gei avatták be a tanulókat e tu­dományba. Azonban minden esetben hangsúlyozták, hogy az itt látott és hallott ismereteket az alkalmazás során a hallgatóknak a helyi körülményekhez kell adaptálniuk. Sok gyakorlati tud­nivalót a szűrőket, nyomássza­bályzókat, vízmérőket, automata szelepeket és egyéb kiegészítőket gyártó, valamint a kísérleti tele­pek, mezőgazdasági termelő gaz­daságok, farmok megtekintése során adtak át. Ezeken a helyeken megismerhető volt a farmgazdál­kodás gyakorlati technikája. Izrael kis ország, de a tudomá­nyos kutatásba és a technológia fejlesztésébe sok pénzt fektet. A mezőgazdasági kutatásokat 1870-től számítják és a kutatóhá­lózatjelenlegi állapotát 1921-ben alapozták meg az „Agricultural Research Organisation” (ARO) létrehozásával. Az izraeli Mező- gazdasági Kutatás Szervezet (ARO) Talaj- és Vízgazdálkodási Intézete változatos éghajlati, ter­mészeti körülményre rendelkezik ismeretanyaggal, mivel az or­szágban az északi csapadékos te­rületektől (1000 mm/év) a siva­tagi zónáig (25 mm/év) fellelhető minden átmenet. Ezeken a terüle­teken a mezőgazdaság létreho­zása és fenntartása rengeteg is­meretanyagot halmozott fel. A mezőgazdaság állítja elő a GNP (nemzeti termék, félig nettó jellegű mutató) 5 százalékát, fog­lalkoztatja a munkaerő 3,5 száza­lékát, ide irányul az ország beru­házásainak 2 százaléka. A GNP-ből való 5 százalékos arány abszolút értékben növekedést je­lent. A mezőgazdaság sikerének titka a fafmerek és a kutatók kö­zötti szoros kapcsolat. Ezen ke­resztül érvényesül a termelésben az innovációs folyamatból kike­rülő technikai eszközök és tech­nológiák alkalmazásának hatása. A víz nemezeti tulajdon és meghatározó szerepet tölt be az ország, a mezőgazdaság életében. Ahol rendelkezésre áll, virágzó földek láthatóak. Szállítása és el­osztása szinte teljes mértékben zárt rendszerben történik. Nagy­részét a Galileai-tóból nyerik. Itt jelentős nehézséget jelent, hogy a tó 210 méterrel a tenger szintje alatt fekszik. A víz előállítása so­rán nem tesznek különbséget a felhasználási célok között. Az utóbbi években a lakossági és ipari felhasználás növekedésé­vel a mezgőazdaság részére egyre kevesebb friss víz jut. Növekszik a sós talajvizek felhasználása. A szennyvizek kezelésével nyert vizet főleg gyapot és erdők öntö­zésére használnak, tárolását ter­mészetes föld alatti tárolókban oldják meg. Folyamatosan törekednek az egységnyi termék előállításához szükséges vízmennyiség csök­kentésére is. Az ötvenes évektől napjainkig az egy hektárra kijut­tatott adag közel a felére csök­kent. Ezt a növények igényeinek, az éghajlat hatásainak jobb isme­retével, valamint az öntözési technológia állandó fejlesztésé­vel javítják. Gyakorlatilag nem használnak felületi öntözést. Az új anyagok, technikai meg­oldások lehetővé teszik a táp­anyagok mennyiségének szabá­lyozását a tenyészidőszakban. Ezt új fogalommal - fertigation - fejezik ki, mely a trágyázás és ön­tözés angol szavainak összevoná­sával keletkezett. Intenzív kutatá­sok folynak a talaj nélküli farm­gazdasági, valamint a mestersé­ges kémiai anyagoktól mentes termelés létrehozására is. Erre a sivatagi körülmények jó lehető­séget biztosítanak, mivel e terüle­teken nincs gomba- és rovarfer­tőzésre természetes lehetőség. Az itt kapott ismeretek, infor­mációk megerősítik azt az állás­pontot, mely szerint mezőgazda­ság termésbiztonságához, vala­mint a minőségi termeléshez az öntözés alkalmazása és fejlesz­tése nélkülözhetetlen feltétel. Tóth Árpád (DATE, Karcag) k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom