Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-07 / 285. szám

4 Gazdaság 1993. december 7., kedd Kárpótlási földárverések országosan és megyei szinten Majd húszezer új földtulajdonos megyénkben Vevőre váró kastélyok Jövő év elejére a lista is kész lesz Egy októberi ÁVÜ- döntés értelmében a ma még állami tulaj­donban álló kastélyokra külön értékesítési pályázatokat írnak ki. Az eladásban körülbelül 200-250 kastély vesz részt, köztük számos műemléki védettséget élvez. Az ÁVÜ véleménye szerint ezzel a megoldással az ilyen vagyontárgyak valódi tulajdonos­hoz jutnának, s megoldódna a ma még igencsak komoly prob­léma, az állagmegóvás. Az eladásra szánt ingatlanok teljes lis­tája még ez évben, de legkésőbb 1994 elejére elkészül. Hétről hétre Magyar agrármarketing­szervezet Agrármarketinggel fog­lalkozó központi szervezet létrehozását tanácsolta Hel­muth Fahrshon német pro­fesszor. A magyar agrármar­keting-szervezet létrehozá­sához számításai szerint mi­nimum 10 millió márkának megfelelő, azaz mintegy félmilliárd forintra lenne szükség. A létrehozandó marketingszervezet fő fel­adata a magyar agrárexport támogatása lenne. Kanadai-magyar beruházásvédelmi egyezmény Életbe lépett a kölcsönös kanadai-magyar beruházás­védelmi egyezmény. így kedvező feltétleket teremte­nek a másik országból ér­kező befektetők, beruházók számára, és teljes védelmet biztosítanak a külföldi befek­tetésekre. Jelenleg a kanadai cégek magyarországi beru­házásainak összege mintegy 200 millió kanadai dollár. Magyar környezetvédelem -japán hitel A japán kormány úgy dön­tött, hogy kelet-európai kör­nyezetvédelmi befektetési terve részeként elsőként ha­zánknak nyújt hitelt. A csak­nem' 50 millió dollár értékű hitelt Várpalota és környéke víz- és csatornahálózatának korszerűsítésére, valamint a városi távfűtési rendszer át­alakítására fordítják. Német kárpótlási modell A német kormánykoalíció - CDU, CSU, FDP - máso­dik nekifutásra próbálja ren­dezni a keletnémet területe­ken a háború előtti és utáni kisajátítások miatt kárt szen­vedettek kárpótlását. 18 mil­liárd márkát fordítanak azoknak, akik már nem tud­ják visszaszerezni a szovjet megszállási övezetben (1945-49), illetve az NDK-ban elvesztett ingatla­nukat. 2,4 milliárdot különí­tenek el az egykori keleti német területekről elüldözöt­­tek, illetve kétmilliárdot a náci rendszer áldozatai szá­mára. Az új modellt a jövő évben kívánják a törvény szintjére emelni, de vissza­menőleg, 1994. január 1-től lenne érvényes. A Toyota a toplista élén A tavalyi második helye­zett cég, a Toyota került az idei költségvetési év első fe­lében a japán vállalati top­lista élére. Bár a vállalat jö­vedelme 27,3 százalékkal, 2,8 milliárd dollár körüli összegre esett - az autóela­dások pangása és a jen drá­gulása miatt -, a vezető ja­pán autógyártó az eddig lis­tavezető, a Bank of Japan elé került. A két legnagyobb autógyár megállapodása A General Motors, a világ legnagyobb autóipari válla­lata kocsijait a Toyota, a vi­lág második legnagyobb cége fogja forgalmazni Ja­pánban úgy, hogy a Chevro­let Cavalier kocsikat Toyota márkanéven dobja piacra. A jövő év elején jelennek meg a „japánosított”, jobbkormá­nyos Chevroletek, és a Toyota úgy tervezi, évente 20 ezret értékesít az autóból. Az elmúlt időszakban állan­dósult gyorsuló ütemet tartva folytatódtak a kárpótlási földár­verések, s a kezdete óta elárve­rezett földek aranykorona-ér­téke már túllépte a 21 milliót. Ezzel együtt a kárpótlási föld­árveréseken földhöz jutottak száma meghaladja a 253 ezret (Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében pedig a 18 ezret). Az árak tekintetében nem fi­gyelhetők meg jelentősebb vál­tozások a földárveréseken, ha­bár sokan számítottak arra, hogy a kárpótlási földárverések vége felé közeledve emelkedni fognak a licitárak. Venezuela gazdasága alapve­tően az alapanyag- és a kő­olaj-kitermelésre, valamint ezek kivitelére épül, s ezen források­ból származó bevételek biztosí­tották a gazdaság növekedését. A kőolajkészletek tekintetében Venezuela az országok sorában a hatodik helyet foglalja el, itt ta­lálható a könnyűolaj-tartalékok 3, illetve a nehézolaj 27 száza­léka. Problémahegyek Gazdaságélénkítő programját 1989-ben kezdte meg a kor­mány, mely struktúraváltoztatást célzott meg, azonban anyagi for­rások hiánya miatt szinte alig va­lósult meg valami. Ugyanakkor több gazdasági mutató alakulása ellentmondá­sos képet ad. A gazdaság 7,3 százalékos fejlődése önmagában véve ugyan kiemelkedő, ám el­maradt a várt 10 százaléktól. Lé­nyegében mindezt nem a terve­zett ágazatok produkálták, ha­nem ismét az olajkutakat csapol­ták meg alaposabban. Az állami kézben és irányítás alatt működő gazdaság - a kő­olaj- és a nehézipar jelentős ré­sze - stagnál, még a működési szinten tartás is nagy nehézsé­gekbe ütközik. Bár az állami be­ruházások számszerű részese­dése a legnagyobb, ezeket azon­ban főleg a kőolajtermelés bizto­sítására fordították. Emellett rengeteg pénzt emésztett fel az ésszerűtlen, rosszul szervezett, korrupt államigazgatás és a fegyveres testületek. Erősen el­hanyagolt az infrastruktúra, az oktatás, egészségügy és a szociá­lis ellátás. A munkanélküliség alakulását kedvezőtlenül befo­lyásolja az újonnan munkára vá-Voltak olyan megyék is, ahol a maximális licitár csak néhány száz forinttal haladta meg az 1000 forintot. Hasonlóan az utóbbi hetekhez, most már nemigen akad olyan megye, ahol egyetlenegy licitáló se menne az 500 forint/aranykoro­­nás minimálár fölé az árveré­sen. Az összes árverést figye­lembe véve a minimumár min­denhol 500 forint volt aranyko­ronánként, az eddigi maximu­mot Veszprémben jegyezték fel 2 millió forinttal. Szolnok me­gyében ehhez képest „mindösz­­sze” 111.500 forintot kínáltak legtöbbet egy aranykoronáért. rók és a környező országokból illegálisan beszivárgottak népes tábora. A kormány jelenlegi külgaz­dasági politikája egyértelmű: nem az import megfékezésével, hanem az export erőteljes növe­lése útján, a külföldi tőke vonzá­sával kívánná a problémákat megoldani. Ehhez azonban hiá­nyoznak a belső források és a külföldi partnerek. A kormány gazdasági külpoli­tikájának markánsan megfogal­mazott és következetesen végre­hajtott törekvése az USA-val való kellemes kapcsolatok ápo­lása, azok alakulása feletti éber őrködés. Ennek magyarázata, hogy az USA a legnagyobb kő­olajvásárlója, és exportjából mintegy 50 százalékkal részesül. Nem véletlen, hogy élénken és tiltakozóan reagál minden olyan USA központi törekvésre, mely nehezíti vagy korlátozni kívánja a kőolaj-bevitelt. Venezuela a világ felé széles körűen nyit, melyre többek kö­zött egyoldalú gazdasága is rá­kényszeríti. A kelet-európai or­szágokkal, így hazánkkal is a kölcsönös viszony igen jó. Terméketlen kapcsolat Venezuela részéről a kereske­delempolitikai nyitás Kelet-Eu­­rópa, illetve Magyarország felé is érvényes. Eszközrendszere a magyar áruk, szolgáltatások szempontjából pozitív, s ez elvi­leg lehetővé teszi piacra jutá­sunkat, gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink bővítését. Ennek intézményes keretét az 1988-ban aláírt kereskedelmi megállapo­dás biztosítja. Ugyanakkor közel négy éve működik az Asocia­­cion Venezolano-Hungara, a Az eddigi árverések többsége a szövetkezeteknél kijelölt kár­pótlási földalapokra folyt, azonban hamarosan - valószí­nűleg az év végétől kezdődően - már az állami gazdaságok földalapjaiból elkülönített föl­dekre licitálnak majd a kárpó­toltak. Az állami gazdaságok földjeinek bevonását az árveré­sekbe az is indokolja, hogy amennyiben a tervek szerint újra megnyitja az Országgyűlés a kárpótlási igények beadásának lehetőségét, az akkor sem fog újabb, a szövetkezetek földjeire vonatkozó kárpótlási földala­pok kijelölésével járni. Magyar-Venezuelai Kereske­delmi Kamara, amely a magyar gazdaság felé nyitó és kapcsolat­teremtő egyesülés, főleg a ma­gyar származású venezuelai üz­letembereket és gyártókat tömö­ríti. Ennek a kamarának viszont hazánkban nincs intézményes kapcsolata, amire viszont nagy szükség volna. A több lábra helyezendő egy­üttműködés érdekében kezde­ményezés indult a kettős adózta­tás megszüntetését célzó és be­ruházásvédelmi egyezmények létrehozásának területén. Bár a téma a magyar Pénzügyminisz­térium illetékességi körébe tar­tozik, s a tárca aktívabban is fog­lalkozna a kérdéssel. Minőségi elvárások A venezuelai piac változatla­nul érdeklődik a magyar termé­kek iránt, ha nem is olyan inten­zitással, mint korábban. A ma­gyar cégeknek azonban több fi­gyelmet kellene fordítani az adottságok jobb kihasználására. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vevők, együttműködő partnerek hozzá­szoktak a magas színvonalú ke­reskedelmi szolgáltatásokhoz, a jó minőségű árukhoz, megfelelő választékhoz és versenyképes árakhoz. Ezeken a területeken a magyar exportőröknek még fel kell zárkózniuk az elvárásokhoz. Egymástól távol eső piacokról lévén szó, a közvetítői kereske­delem szinte kiiktathatatlan. Adódik ez abból is, hogy a ma­gyar exportcégek részéről a pi­ackutatás igen kezdetleges, a pi­acpolitika pedig ismeretlen foga­lom, s a közvetlen bankközi kapcsolatok hiánya is érezteti hatását. Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa 1993 októ­berében fogadta el a kastélyok privatizációs programját. Egy­ben tisztázódtak a kastélypriva­tizáció valós megoldási lehető­ségei is, továbbá az ÁVÜ véle­ménye szerint a korábbi elkép­zeléseknél így sokkal olcsóbb megoldást lehet találni megva­lósulására. A kastélyok privatizációs programja a nem közvetlenül termelési célokat szolgáló, többnyire műemléki védettséget élvező ingatlanokból (kasté­lyok, kúriák, villák, városi palo­ták, malmok, vadászházak, klastromok, csárdák) álló, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény alapján történik majd. Az eladás elkülönítetten valósul meg, azaz az állami és társasági vagyon­tömegből ezen ingatlanok külön kerülnek értékesítésre. A privatizáció kiterjed a nem műemléki kastélyokra is, amennyiben a kritériumoknak megfelelnek. A privatizálható vagyontömeg az előzetes adat­gyűjtés alapján mintegy 100-150 ingatlanra becsülhető, aminek számát növeli még a nem műemléki kastélyok, kú­riák köre, melyeknek száma kö­rülbelül száz. Felvetődött annak lehetősége is, hogy a kastélyokat a válla­­lati/társasági vagyon részeként, a társaságok privatizációjától nem elkülönítetten értékesítené az Állami Vagyonügynökség, de a kastélyprogram létrehozá­sával a privatizációs folyamat felgyorsítható. Egyben a prog­ram fő célkitűzései között sze­repel a vállalati, illetve társasági vagyon azon részének elvonása, amely nem vesz részt a terme­lésben, és nincs rá szükség a vállalati célok megvalósításá-A munkaügyi központban nyilvántartott álláskeresők száma novemberben 41.196 volt, ebből a munkaviszonyban állók aránya 7 százalék (januárban 3,3 százalék). A munkahelyváltozta­tási szándék általában a betöltött álláshelyek bizonytalanságát rejti. A munkanélküli-állomány az év folyamán csökkenő ten­denciát mutat. Ebben a hónapban a regisztráltak száma 33.952, ami 709 kevesebb, mint októberben (januárban a munkanélküli-lét­szám 38.740 volt). Ennek megfe­lelően alakult a munkanélküli­ségi ráta is, az októberi 16,2 szá­zalékról 15,9-re csökkent. A munkaügyi központ no­vember hónapban 2919 pálya­kezdő fiatalt tartott nyilván. Az ebben az évben végzett pálya­kezdők közül november végéig 3100 jelentkezett a közvetítőiro­dákban, ez közelítőleg fele a me­gye munkaerőpiacán megjelent ifjúsági forrásnak. A pályakez­dők szakképzettségi összetétele sokkal kedvezőbb a munkanélkü­liek átlagánál, ugyanis míg a fia­tal munkanélküliek 86 százaléka, az összes regisztráltak csoportjá­nak pedig mindössze 49 száza­léka szakképzett. A munkanélküli-létszám csökkenésében továbbra is jelen­tős szerepet játszanak az alkal­mazott foglalkoztatási eszközök. A támogatottak száma novem­berben 5772 volt, év eleje óta közel 3500-al többen vettek részt a munkaerő-piaci programokban. Ebben a hónapban csökkent a munkáltatók munkaerőigénye, nyilvántartásunkban 1158 üres ban. A magántulajdon hatéko­nyabban fogja hasznosítani ezt a vagyonkört jelenlegi tulajdo­nosánál. S talán a mindenki ál­tal ismert, sajnálatos állagrom­lás is lassulni fog. A kastélyprogram másik cél­kitűzése a műemlékek védelme és megmentése. A hazai műem­lékek jelentős része műszakilag nem megfelelő, sőt talán igen rossz állapotban van. Ennek egyik fő oka a valódi tulajdonos hiánya. Az Állami Vagyonügy­nökség úgy gondolja, hogy a pusztuló műemlékeknek utolsó esélyt jelenthet egy „igazi” tu­lajdonos. A programban kétféle értéke­lési - eladási árra vonatkozó összeg megállapítási - technika alkalmazására nyílik lehetőség. A kisebb értékű ingatlanok (például malom, vadászház) esetén megfelelő módszer az árverés. A komolyabb értékű ingatla­noknál műemlékek esetén nyílt tenderkiírást alkalmaz az ÁVÜ. így a pályáztató mérlegelni tudja azt is, hogy ki lesz az, aki leginkább az épületegyüttes nemzeti-kulturális értékének megfelelő hasznosítási megol­dást tud vállalni. A program koncepciója sze­rint az ÁVÜ a kastélyok eladása alapján is az eddigi privatizá­ciós gyakorlatot fogja követni, így befogadja a kárpótlási je­gyet és az E-hitelt is. Az Igazgatótanács egyben döntött a nyertes pályázókról is, akik a felmérő munka keretében megállapítják, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek felett az Állami Vagyonügy­nökség rendelkezik. Az ingatla­nok értékelésére, tanácsadó pá­lyázatot ír ki az ÁVÜ. Az érdeklődők a privatizáci­óra kerülő kastélyok kínálati lis­táját várhatóan 1993 végén, 1994 elején kaphatják kézhez. álláshely szerepelt a zárónapon (20-án). Az állásajánlatok 37 százaléka a szolnoki térségben jelent meg, a törökszentmiklósi és jászapáti körzetekben a keres­let alig néhány főre zsugorodott. A munkaerő kereslet-kínálat vi­szonyában visszaesés figyelhető meg, a 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma alig haladta meg a hármat. A 8 általánost és szakmunkásképzőt végzett állás­talanokat várták a megye mun­káltatói leginkább Szolnokon és Kisújszálláson. A szakiskolai, il­letve technikumi végzettséggel rendelkező munkanélküliek (1568 fő) számára mindössze 19 állásajánlat érkezett. Az előző hónaphoz képest emelkedett (44 fővel) a szellemi munkakörök­ben foglalkoztatottak iránti igény. Novemberben a felajánl­ható munkahelyek száma 174 volt. Megyénkben előfordulnak tar­tósan betöltetlen állásajánlatok is, például a magas fokú szakmai és idegennyelvi képesítést igénylő munkakörökben, illetve a ruhaipar és konfekcióipar terü­letén. Á munkaerőpiac tartós túl­telítettsége miatt az ellátási rend­szerbe belépők jelentős hányada meríti ki a jogosultság időtarta­mát. E leghátrányosabb réteg - a járadékfolyósítás idejének meg­szűnése után - az önkormányza­tok által fizetett jövedelempótló támogatásban részesül. Ebben a hónapban 8851-en szerepeltek a nyilvántartásban, és számuk év eleje óta közel 5800-al emelke­dett. Az oldalt írta és szerkesztette: Végi E. Zoltán Jelentés az 1993. november 7-ig megtartott árverésekről m AK érték Elárverezett f 1 ebből erdő Iái 2383017 HUH 21 353 581 26 472 ■■■& 400 100 Árverezők száma 25 866 . ; 324 534 Tulajdonhoz jutottak száma 18 547 253 397 «wäS&sSSÄiW e min. Kialakult licitár J v max. I 500 | 500 | 111 500 2 000 000 ■■■ ■ Jász-Nagykun-Szolnok megyében Országosan Gazdasági kitekintő - Venezuelára Élénkítés helyett olajkútcsapolás Hazánknak alig van kereskedelmi kapcsolata az országgal Kevesebb a munkanélküli Három állás száz emberre Molnár Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom