Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-07 / 285. szám
1993. december 7., kedd Hazai tükör 5 Expo 1996: megegyezés született Bőr- és szőrmeárut, kabátot csak divatosat vesznek át Tíz vidéki pályázatot már elfogadtak Kunhegyes is közöttük van Hosszú idő után úgy tűnik, hogy végre nyugodtabb mederbe kerül az 1996-os budapesti expo ügye. A Világkiállítási Tanács november 29-ei ülésén Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár, az Expo ’96 főbiztosa bejelentette, hogy Székely Gábor főpolgármester-helyettessel megállapodott az expoiroda és a főváros közötti együttműködésről. A szerződést még a fővárosi önkormányzatnak is jóvá kell hagynia, de remélhetőleg ezt még az idén sürgősséggel megteszi a testület. Ezzel kapcsolatban Barsiné Pataky Etelka így nyilatkozott a Ferenczy Europressnek:- A megállapodást több hónapos tárgyalássorozat előzte meg, s mára sikerült pontosan tisztázni a felelősségek körét. Eszerint az expo területén belül minden építési munkáért mi felelünk, a világkiállítás területén kívül eső, infrastrukturális fejlesztésekről a fővárosnak kell gondoskodnia. Ehhez persze komoly anyagi támogatást is kap Budapest. S ehhez számítsuk hozzá azt is, hogy az expóval kapcsolatos fejlesztések, beruházások a jövőben is a főváros, az ország javát szolgálják. Hogy mást ne említsek: fokozott ütemben folynak majd az autópálya-beruházások, új metrószakasz épül, fejlődik a telefonhálózat, készül a lágymányosi híd.- Minek köszönhető, hogy végül is sikerüli megegyezniük?- A megállapodásban a kompromisszumkészség mellett jelentős szerephez jutott a pénz. Több finanszírozási javaslatot is tettünk a fővárosnak, hiszen a vita korábban az elszámolási konstrukcióról folyt. A megállapodás értelmében az expo átadja, azaz megelőlegezi a fővárosnak azt az összeget, ami a műszaki tervezéshez szükséges, annak ellenére, hogy a tervek elkészítését csak június 30-ára ígérik. A lágymányosi kiállítási területen kívüli fejlesztésekhez - a már megszavazott kormányzati kereten felül - az expoiroda a Világkiállítási Alapból 6 milliárd forintot két részletben átutal a fővárosnak, s a kormánnyal kötött megállapodás alapján a budapesti önkormányzat a városi fejlesztésekre további 4,4 milliárd forint költségvetési támogatásban részesül. Ezenkívül kormánygaranciát kap a főváros az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 17 milliárdos hitelének felvételéhez is.- Milyen a kapcsolatuk a vidékkel? Született-e megállapodás a világkiállításhoz kapcsolódó más programokról?- Az 1996-os budapesti expóval párhuzamosan több vidéki helyszín is bekapcsolódik a programsorozatba. Pályázatot írtunk ki, amelynek első fordulójában 400 ötlet érkezett be. A második fordulóban, a konkrét megvalósítás pénzügyi tervei alapján már tíz pályázatot elfogadott a bírálóbizottság. Vidéken, a helyi sajátosságoknak megfelelően kulturális, sport-, illetve az idegenforgalommal összefüggő programok lesznek, de tudományos konferencia rendezésére is akadt vállalkozó. Reményeink szerint az eddigi vidéki helyszínek - Albertirsa, Hajdúszoboszló, Kunhegyes, Kecskemét, Tállya, továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zemplén megye, a tátika-rezi régió tizenhat kistelepülése - mellett még legalább húsz pályázó kapcsolódhat be a programokba. Ferenczy Europress Moziszületésnap a 92 éves egykori tulajdonossal Egyszer talán újraéled a mozgóképszínház A, törökszentmiklósi Lukács mozi az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 80. születésnapját. A felújított filmszínház meglepetéssel várta pénteken este a nézőket. Sajnos a mozi varázsát ma már fokozni kell. Emeletes dísztorta 80 gyertyával, pezsgő és a filmszínház régi tulajdonosa fogadta a belépőket. Ma az önkormányzat tulajdonában levő filmszínházat a szolnoki Tisza Mozi Kft. üzemelteti. Demeter István, a kft. igazgatója mindent elkövet, hogy a Magyarországon haláltusájukat élő mozikból egyetegyet legalább itt a megyében valahogy életben tartson. Lukács Miklósné Ilonka néni, a mozgó egykori tulajdonosa frissen, fiatalosan emlékszik a régi szép időkre, amikor moz-A mozi újjáéledésére! góképszínházuk először varázsolt képeket a vetítővászonra. Lukácsné Ilonka néni elmúlt 92 éves. Korát meghazudtoló frissességgel, derűvel várta egykor saját mozijának aulájában a nézőket. A régi nagy időkről így emlékezett:- A mozi eredetileg az anyósoméké volt. Akkoriban mindent magunk csináltunk. Még akkor is, amikor a férjem vette át a munkát. Ő volt egy személyben a gépész, jegyszedő, takarító, de valahogy kevesebb volt a gond, a baj, úgy általában a világban, a mozikról nem is beszélve. A tévé elrabolta a mozi varázsát, pedig ma is azt mondom: a mozivászon sokkal hihetőbb, nagyobb élményt nyújt, mint az a kis tévédoboz. Ilonka néninek bizonyára igaza van. Ő csak tudja. Egyszer még az a csoda is megtörténhet, hogy újraéled a mozgóképszínház, a mozi. K. Sz. (Fotó: MJ) Az ügyeskedők nagy bánatára Korszerűbb élelmiszertörvény készül Ma még nem veszik komolyan a szabályokat Még mindig előszeretettel néznek baleknak bennünket, fogyasztókat. Ez derül ki a Földművelésügyi Minisztérium legutóbbi élelmiszer-ellenőrzési jelentéséből. Az áru hibás jelölését általában még a szakemberek is bocsánatos bűnnek tartják, holott a tájékoztatás elmaradása - például a súly, a gyártási idő fel nem tüntetése, illetve eltitkolása - sérti a fogyasztó érdekét, s olykor az egészségét is veszélyezteti. Arra is fényt derítettek az ellenőrök, hogy az élesedő piaci verseny következtében a gyártók egy része hibás vagy félrevezető megnevezéssel próbál tisztességtelen piaci előnyökre szert tenni. Olyannal is találkoztak, hogy a gyártó a termékét élelmiszerként engedélyeztette, de utólag gyógyhatásra utaló felirattal látta el a boltba kerülő szállítmányokat. Néhány feldolgozóüzem „zsákbacímke” játékot játszik a vevővel: a tasak belsejében helyezi el a mélyhűtött termékre utaló jelölőcímkét. így az árura utaló tájékoztatáshoz csupán otthon, a fagyasztott termék kiengedése után juthat hozzá a fogyasztó. Dívik, szerencsére nem tömeges méretekben, a bor állami ellenőrzőjegyének hamisítása is. Aki netán fejébe veszi, hogy ezután alaposabban tájékozódik, milyen húst eszik, az jobb, ha rögvest letesz szándékáról. A fogyasztók előtt ugyanis a húsipari termékek összetétele, a felhasznált anyagok mibenléte és mennyisége - jelölés híján - titok marad. Némileg jobb a helyzet a bélbe töltött termékeknél, csakhogy ezekkel az a baj, hogy általában nem rudakban vásárolják a vevők. így az áruról szóló tájékoztatás elsősorban az eladót informálja, már amennyiben az kíváncsi rá. A konzervek jelölésével nagyüzemi szinten nincs gond, a vásárlók felvilágosítása korrekt. Nem úgy egyes kisüzemeknél. A Konzerv-, Zöldség-, Gyümölcsfeldolgozó Kft. például „kovászos jellegű uborka” fedőnév alatt próbálja rásózni a fogyasztóra az előtartósított uborkát. Szerencsére a minőségellenőrök ezt megakadályozták. A kenyér jelölésénél is szabálytalanságra bukkantak a szakemberek. Az 1 kilogramm alatti kenyeret nem kell címkével ellátni, ebből következően a pékek szívesebben sütnek 90- 80-70-50 dekagrammos vekniket. Ezek nagy térfogatúak, kis súlyúak és drágák. Tökéletesen alkalmasak a vevő megtévesztésére. És még az „átdobásoknál” maradva: a száraztésztagyártók előszeretettel alkalmazzák a „házi” és a „kézi” jelölést a gépi préseléssel készült tésztáknál. A tejipar a termékek egy részének előredátumozásával, az engedélyezettnél hoszszabb fogyaszthatósági idő feltüntetésével próbál a tejivók „kedvében” járni. A minőségellenőröknek az üdítőital-gyártóknál tett látogatásán kiderült, hogy több üzemben - a kiszabott bírságok ellenére - élelmiszerszén-dioxid helyett ipari szén-dioxidot használnak. A mostani országos élelmiszer-ellenőrzés eredménye: 239 szabálysértési eljárás, 37 helyszíni bírság és 437 figyelmeztetés. Hogy lesz-e foganatja? Majd kiderül. Mindenesetre már készül a jelenleginél korszerűbb élelmiszertörvény, amely a fogyasztó érdekében várhatóan alaposabban körmére néz majd az ügyeskedőknek. Ferenczy Europress Megbecsülik a becsüsöket mostanság Munkanélküliség, nyomornegyed, ingyenkonyha, zálogház - sokakban ma is ilyen asszociációkat kelt a szegénység fogalma. Bár a felsorolásban szereplő intézmény, legalábbis a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. szolnoki fiókja, az elzálogosításra kerülő tárgyakat tekintve kilóg a sorból. Forgalmuk 90-95 százalékát az arany ékszerek teszik ki. S aki ugye csak időlegesen kénytelen lemondani ezen javairól, az bőven kiesik a teljes nincstelenséggel jellemezhető „klasszikus” szegénység kategóriája alól, ami - gondoljunk a hajléktalanok növekvő számára - sajnálatos módon ismét felütötte fejét manapság. Persze óriási mértékben leleplezhető a korunkra jellemző relatív szegénység is, amikor az átlagos életszínvonaltól emberek, csoportok vannak jelentősen lemaradva. A zálogház egy régi-új, korszerű hitelintézmény. Igazán szegény ember az, akinek már zálogtárgyra sem futja ... merthogy (mint kiderült) vannak kritériumok. „A forgalmunk zálogjegyben: napi négy-ötszáz darab” Nagyot nyikordul a Baross úti zálogfiók ajtaja, ahogy becsukom magam mögött. A pulthoz lépek, alig használt barna bőrzekémet (a budapesti Skálában vettem hat-nyolc éve egy leárazás alkalmával, s valahogy Csipkerózsika-álomba merült ott a szekrényben) belső várakozással terítem rá. A becsüs, felém lépve, máris mondja:- Ezt nem vehetjük át!- Miért? - kérdem. Nem valódi bőr?- Valódi, de nem divatos.- Mit javasol, mit hozzak?- Ha van valami híradástechnikai eszköze, talán bevesszük. De korszerű legyen. * * * (Már bemutatkozás után.)- Valóban, mit lehet elzálogosítani, mi az, amire Ónok „vevők”? - kérdezem Szászhalmi Éva fiókvezetőt, akiről hamarosan azt is megtudom, hogy húsz éve „praktizál” a szakmában, végig egy munkahelyen, itt Szolnokon, ahol harminchat éves múltra tekint vissza a zálogfiók.- Zömmel arany ékszereket hoznak, a forgalmunk 90-95 százaléka tevődik ki ebből a körből.- Ezüst ékszereket is bevesznek? r- Ékszert nem, mert kicsi az értéke, csak ezüsttálcát, evőeszközöket. Ezenkívül műszaki cikkeket is átveszünk.- Ruhaneműt?- Csak bőr- és szőrmeárut. És csak divatosat.- A divatnál mi a mérce? - nézek rá kérdőn.- Amit el lehet adni, ha netán itthagynák nekünk.- Felsőruházatot átvesznek?- Csak kabátot. Lábbelit, textíliát nem. Amiben pénz van, az az arany.- Hogyan történik a felvétel?- A becsüs megnézi, mennyit tud rá adni. A hivatalos bizományi ár felét adjuk meg. Annak az árnak a felét, amennyiért ott eladnák. Három hónapra adunk kölcsönt, tizennégy százalékos kamatra. Napi kamatszámítást alkalmazunk. Erre van még egy hónap türelmi idő, amire késedelmi kamatot számítunk fel. A legkevesebb kamat, amit akár egy napra is meg kell fizetni, hat százalék.- Mi történik azokkal a tárgyakkal, amelyekért nem jelentkeznek? Meddig őrzik?- Az ötödik hónapban eladásra kerülnek. Az ékszereket Budapestre küldjük, a műszaki cikkeket és ruházatot a helyi bizományi értékesíti. Az eladásból fennmaradó különbözetet, az átvételi alapárból levonva a kölcsön és a kamat összegét, öt éven belül zálogjegy ellenében az ügyfélnek kifizetjük.- Három hónap után lehet hosszabbítani?- Akár éveken keresztül is. Bármikor, a három hónap közben is. Ki kell fizetni az addig ráeső kamatot, s új felvételnek számít. Van, aki azért hozza be tavasszal a bundáját nyárra, mert itt óvjuk a molytól, őrizzük.- Apropó, őrzés. Biztosítva vannak a tárgyak?- Természetesen. Az egész épület többszörösen védve van biztonsági berendezésekkel. Még ha be is tévedne valaki, a páncélszekrényünkkel igencsak meggyűlne a baja. Az üzleti titok szent, ezért a forgalommal, üzletmenettel kapcsolatosan nem kaphattam információt. Azt viszont elmondta a fiókvezető, hogy mivel az arany ára rohamosan nő évről évre, ez a forgalom forint viszonylatában is tükröződik. Az sem titok, hogy a cég az ügyféltér, illetve a számítógépes feldolgozórendszer további bővítését tervezi. Jelenleg már a zálogtárgyak kiváltása, a hozzá tartozó kamatszámításokkal ilyen korszerű módon történik, amit tavaszra a zálogfelvételre is ki szeretnének terjeszteni. Szükség van erre, hisz napi négy-ötszáz zálogjegyet kell megírni, kezelni. Az üzletben öten dolgoznak, ketten szakképzett becsüsök.- Meg van becsülve ez a szakma anyagilag? Van-e becsülete a becsüsnek? - faggatózom tovább.- Az utóbbi években igen.- Hasonlítható egy hivatali dolgozóéhoz vagy a pedagóguséhoz? - kerülöm a keresmény összegére való rákérdezést.- Na, azért náluk sokkal jobb! - hallom, s lepődöm meg a válaszon, amíg nem tűnődhetek el a hozzáfűzött magyarázaton.- Kénytelen a cég megbecsülni a becsüseit, mert ők hozzák a hasznot. Tudniuk kell mindig, mennyi kölcsönt adjanak. Ha sokat adnak, nyakunkon maradhat a zálogtárgy, ha keveset, nem hozzuk a forgalmat.- Kik járnak ide, s szégyellik-e az emberek?- Mindenféle korosztály megfordul. Tizennégy éves kortól személyi igazolvánnyal a gyerekek is jöhetnek. Jönnek is.-Nem fordul elő olyan „baleset”, hogy megbeszélés nélkül hoznak el valamit otthonról?- Már volt ilyen. A szülő kereste, megtudta, s itt volt a „balhé”. Hogy otthon volt-e, nem tudom... Az, hogy van, aki szégyelli, tetten érhető. Főleg nyáron lehet megfigyelni, amint leendő ügyfeleink kétszer-háromszor is elsétálnak az üzlet előtt. Nyilván széjjelnéznek, ki látja őket. * * * Sesztákné Tóth Erzsébet pénztáros Nagykörűből jár be mindennap munkahelyére.- Előfordul-e, hogy itt a pénztárnál zsörtölődik az ügyfél, miszerint kevés pénzt ítélt meg a becsüs? - fordulok hozzá.- Ajjaj! Volt már ilyén! De általában azért reklamálnak, mert rosszul adják össze a zálogcédulán a kapott összegeket. Azért többnyire megkönnyebbült érzéssel viszik el a pénzt.- Nehéz szívvel lépnek be?- Van, aki morcosán jön. van, aki már az ajtónál víg kedélyű, akár kivált, akár bead. Önnel megtörtént-e már, hogy gyorsan kellett a pénz, és elzálogosított valamit?-Ajjaj! Persze. * * * Kik és miért járnak a zálogházba? Az indítékok sokfélék. Attól függetlenül, hogy korrekt hitelügyletet köt, aki ide betér, már csak az előítéletek miatt is az intim szférába tartozik. S mivel a szűkös ügyféltérben - a fiókvezető szavaival élve - egymás tenyerébe és szájába lehet látni, távozóban, az utcára lépve szólítottam meg egy idős asszonyt és egy középkorú urat. Hölgy: - Jónak tartom ezt, kicsi a nyugdíjam, csak nyolcezer forint. A lányom is nehezen él a családjával, most az ő arany ékszereire, két gyűrűre kértem hosszabbítást. Űr: - Vállalkozó vagyok. Nagyon nehéz hitelt felvenni, ezért jó ez. Még jobb lenne, ha konkurenciája is volna. Lehet, hogy jövőre nyitok egy maszek zálogházat. Holnap lesz fizetés, most csak egy napra van szükségem erre a pénzre. Simon Cs. József (Fotó: Novák Károly) Ahová egyesek nehéz szívvel lépnek be Tiszta, gyors hitelügylet: adnak valamit, hogy pénzt kapjanak 4 4
