Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-29 / 303. szám
6 Kunsági Extra----Túrkeve 1993. december 29., szerda Kóbor ebek Folyamatosan végzik a kóbor ebek befogását, melyre elszaporodásuk miatt nagy szükség van. Egyre több volt a kutyaharapás és a védőoltás nélküli kutya, melyek marása veszélyes. Befogásukra a polgármesteri hivatal vásárolt egy speciális patronos kábítófegyvert. melyet Loskai Imre hivatásos vadász kezel. Ő végzi a kilövéseket, és ártalmatlanítja a felügyelet nélküli ebeket. A befogott kutyák a gyepmesteri telepen kerülnek elhelyezésre, ahonnan nyolc napon belül, a hivatal által megszabott díj ellenében kiválthatók. Az ebekkel kapcsolatosan érdeklődni a közterület-felügyelőnél lehet. Új iroda A városban nincsen utazási iroda. E hiányt pótolandó január elejétől a Korda moziban szombat délelőttönként 9 órától mini idegenforgalmi információs szolgálatot nyitnak. Minden nagy és közepes nagyságú utazási irodával kapcsolatban állnak, ajánlataikat az érdeklődőknek továbbítják. Szolgáltatásuk ingyenes, csak a felmerülő telefonköltséget kell majd megtéríteni. Kuriózum A fűzüzem bemutatótermében kaptuk lencsevégre ezt az 1905-ben, fűzvesszőből készített babakocsit. Kicsit átalakított, modernizált változatát a ma anyukái is biztosan szívesen látnák a boltokban. Szilveszter Ingyenes szilveszterestre várják a Korda Sándor moziba pénteken 17 órától a munkanélkülieket, családtalan vagy idős, magányos embereket. A vendégek tiszteletére műsort ad Farkas Rozika és Ábrahám Miklós népdalénekes. Mivel a férőhely korlátozott, előzetes jelentkezést is elfogadnak. Diszkószilveszterre várják a fiatalokat este 7 órától a művelődési házba. A zeneiskolában rendezendő, helyfoglalásos bálon Kiss András és zenekara szórakoztatja majd az óévet búcsúztató vendégeket. Telefonigénylés Az 1992-ben üzembe helyezett ARF típusú, 1000 vonalkapacitású telefonközponttal Túrkeve is bekapcsolódott a nemzetközi távhívásra is alkalmas crossbarrendszerbe. A megépült központ lehetőséget biztosított új telefonigények kielégítésére. A digitális központ beszerelésére a Matáv 1994-96 között ígéretet tett. Amennyiben az igénylők száma eléri a kétszázötven-háromszázat, úgy esély van az 1994-es üzembe helyezésre. Az oldalt írta: Czikkely Anna Fotó: Korényi Éva Talizmán, Duroc és Pietrain Fajtaváltás a Városkertben Hagyatékot vásároltak Állandó kiállítás kun hímzésből Talizmán, az egyik tenyészkan, mely a Duroc és a Pietrain hibridje. Kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, háztáji körülmények között is jól tartható, a telepen található „fiúk” közül a legjobb tenyészállat. Túrkevén évszázados hagyománya van a sertéstartásnak. Az elmúlt néhány évben csökkent - főként a felvásárlási nehézségek miatt - az eladásra szánt sertések száma, de az idén ismét egyre többen foglalkoztak sertéstenyésztéssel - tudtuk meg Szász Csaba városgazdától. Túrkevén az üzemek, vállalatok megszűnésével ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma, akik közül sokan sertéstartásból pótolják kiesett jövedelmüket. Hét hónap alatt - májustól decemberig - közel 16 ezer vágósertést szállítottak el különböző húsipari vállalatokhoz. A Városkertnek nevezett részen 1967-ig volt mesterséges megtermékenyítő állomás, ahol a tenyészkanok mellett bikát és mént is tartottak. Akkor még természetes módon végezték a termékenyítést. A Városkert a termelőszövetkezet tulajdonát képezte. A háztáji ágazat megszűnését követően az önkormányzathoz került, és ismét tenyésztelepként üzemel mint az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalat kihelyezett hivatalos telepe. Jelenleg öt tenyészkannal rendelkeznek. Ezek mindegyike versenyképes, kitűnő vágóértékű, igen jó takarmányérték-képességű, háztáji körülményeket problémamentesen viselő sertésfajta. Nevezetesen a Duroc, a Pietrain és a Talizmán (mely az előző kettő keresztezéséből származik) sertésekről van szó. A tenyészállatok a háztáji fehér jellegű kocák keresztezésére valók. Az így kitenyésztett utódok kedvező, öröklött tulajdonságaiknak köszönhetően a nagyüzemi sertések minden minőségi tulajdonságaival rendelkeznek. A kitűnő húsformát, a nagy növekedési esélyt szerényebb körülmények között is biztosítják. A telep újraindításával minőségi előrelépés várható. Fajtaváltást indítottak be, ugyanakkor fellépnek az úgynevezett zugkanok ellen is. Utóbbiakra a jövő évben várható állattenyésztési törvény is szankciókat fog alkalmazni. Szigorodni fog a marhalevél kiadása, apai oldalról igazolni kell az állat eredetét, aminek szerződéskötéskor is jelentősége lesz. Az inszeminátor háznál végzi a termékenyítést, melynek egységes ára (áfával együtt) négyszáz forint. Garanciát is vállalnak, ugyanis sikertelen megtermékenyítés esetén ingyesen megismétlik azt. Hivatalos igazolást adnak a termékenyítésről, és kérésre a kocát egyedileg megjelölik, nyilvántartásba veszik. Viszonteladók részére - egyéni megkeresés alapján - termékenyítőanyagot adnak, és foglalkoznak vemhes, valamint szűz kocasüldők közvetítésével. 1994-től két „magyar lapály” kannal szaporodik majd az állományuk, és terveik között szerepel tenyészmének tartása is. A túrkevei sertéstartó gazdák egy része felkészülvén az agrárpiaci rendtartáshoz kapcsolódó, szigorító intézkedésekre, egyesületbe tömörült. A megyei bíróságon bejegyzett „Túrkevei Sertéstartó Kistermelők Egyesülete” jogi személy, érdek-képviseleti szerv, mely szervesen épül a Városkertre. A tagfelvételük folyamatos, január végén tartják a polgármesteri hivatal tanácstermében soron következő egyesületi ülésüket. Őket már a tervezett kvótarendszer bevezetése sem éri majd váratlanul. Mint jogi személy lekérik a Túrkevére érvényes felvásárlási darabszámot, melyet a gazdáknak leosztanak. Ez alapján nem lesz gondjuk az előállított, minőségi sertések értékesítésével. Franciaágytól a hintaszékig Keresettek a fűzüzem termékei Nyerges Györgvné az egyik keresett bútordarab, a gyermekek számára tervezett kis szék készítése közben A káeftékké alakult, egykori Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik jövedelmező ágazata a fűzüzem, melyről Megyeri Imre vezetőtől az alábbiakat tudtuk meg. Az 1961-ben létrehozott üzemnek jelenleg harminc alkalmazottja van. Teljesítménybérben dolgoznak, átlagkeresetük tizenkétezer forint, melyért igencsak meg kell dolgozni. Termékeik fűzfából készülnek, melyek közül a szekrényeknél csővázra kerül a fűzfavessző. Az alapanyag beszerzése annak idején nehézséget jelentett. Ezért a város melletti Pásztózugon saját fűzfatelepet hoztak létre. A vesszőket vásárolják, dugványozzák, és évente - miután levelüket lehullatták - vágják. Ezután a zöld vesszőket főzik, hántolják, és szárítják az üzem előkészítő részlegében. Feldolgozás előtt, hogy hajlíthatóvá váljanak, újabb áztatás következik. Majd elindul a gyártási folyamat, mely a régi manufaktúrák mintájára, gépek nélkül, kézi erőre épül. A dolgozók egy-egy részfeladatot végeznek -például vázkészítés, ülőkefonás -, melynek eredményeként kerti bútorok, ágyak, szekrények, szobaberendezések kerülnek a raktárakba, ahol nem túl sok időt töltenek. Megrendelésük ugyanis annyi van, hogy feszített munkatempóval tudják csak teljesíteni. A kész termékeket bútorboltoknak szállítják tovább, egyedi megrendelésre nem gyártanak. A budaörsi bútorszállító vállalaton keresztül külföldre is eljutnak termékeik. Van ugyan külföldi szállítási joguk, de ez idáig nem sikerült olyan partnert találni - habár tárgyaltak német és holland üzletfelekkel -, akikkel célszerű lett volna szerződést kötni. Ennek oka az, hogy rendkívül alacsony áron vették volna át termékeiket. így tehát továbbra is a hazai boltokba szállítanak januártól. Az 1994-es évre megrendelésük biztosítva van, és új termékeket is gyártani fognak. Évente tíz-tizenkét új darabbal lépnek piacra, melyeket zsűriztetés után a megrendelésektől függően állítanak elő. Jövőre lesz húsz éve, hogy a művelődési házban Szádvári Andrásné Margitka néni vezetésével megalakult a hímző szakkör. Azóta is aktívan, hetente egy foglalkozást tartva működnek. A két évtized alatt több mint száz kiállításon vettek részt. Munkáik országos elismerésben részesültek, és külföldi kiállításokon is - Japán, Franciaország - sikert arattak. A szakkör tagjai mesterei az úgynevezett kun hímzésnek, melyet házivászonra varrt, rackajuh gyapjából való festett fonalból, lapos öltéssel készítenek. Kun hímzéses alkotásaival Margit néni elnyerte a „népi iparművész” címet, és 1994-től az érdeklődők állandó kiállítás keretén belül csodálhatják meg munkáit. A szakkör tagjai ugyanis az Országépítő Alapítvány támogtásával megvásárolták - a több mint két éve elhunyt egykori vezető - ezerkétszáz darabból álló hagyatékát. A párnák, térítők, futók, függönyök, mellények és blúzok úri, túrái, szűr mezőségi, kalocsai, fehér és többségükben kun hímzéssel készültek. Utóbbiak képezik jövő évtől a művelődés házban a kun hímzést bemutató állandó kiállítás alapját. A hímző szakkör kedd délutánonként fél 3-tól tartja foglalkozásait a művelődési házban, ahol drukkolást (a kihímzendő minták anyagra való előnyomását) is vállalják. Várják a fiatalokat - ők valamennyien nyugdíjas^korúak -, akiknek átadhatnák a hímzés, főleg a kun hímzés mesterfogásait. Kun hímzéses terítő Megnyerte a kupát Lány létére fiúkat is megvert A Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola IV. éves matematika-orosz szakos hallgatója, Csajbók Ildikó lépni és ütni kiválóan tud. No, nem kell rosszra gondolni, mert mindezeket sakktáblán és az ellenfél bábuival teszi. A Kunszentmiklóson rendezett VI. Országos Pedagógus Sakkbajnokságon első helyezést ért el, így Túrkevére került a kupa.- Mióta sakkozol, és milyen eredménnyel?- Az édesapám tanított meg, négyéves korom óta sakkozom. Alsó tagozatos koromban városi kisdobosbajnokságokat nyertem, és megyei versenyeken is rendszeresen indultam. Harmadik osztályos koromtól vagyok a városi csapat tagja, ahol a felkészüléseknél Sipos Sanyi bácsi is sokat segített.- Lány létedre „férfisportot’’ űzöl, féifiakat „versz meg". Hogyan fogadják ezt?- Annak ellenére, hogy a Polgár lányok világszerte elismertek, a sakkot valóban a férfiak sportjának tartják. A versenyeken alig látni nőket. A férfiak nehezen viselik el, ha egy nő az, aki megnyeri a játszmát. Ilyenkor leginkább arra hivatkoznak, hogy engedtek a „gyengébbik nemnek”.- A mostani versenyen is így volt?- Ezen a versenyen két kategóriában indultam. A tanárnő kategóriában lettem első helyezett, a diák-tanár kategóriában pedig az első tíz között végeztünk. Nagy Gábor, túrkevei elsős gimnazista tanulóval közösen indultunk, alkottunk egy „csapatot”. Nem volt könnyű dolgunk a hétfordulós, svájci rendszerű, kétnapos versenyen.- Máskor is indultál a Pedagógus Kupán?- Nem, először próbálkoztam vele. Az idén nyáron Kunszentmiklóson volt egy nyári sakktábor, melyen részt vettem, és nagyon jól éreztem magam. Itt hallottam a versenyről, és kaptam kedvet a nevezéshez. És itt merült fel bennem az a gondolat, hogy Túrkevén is jó volna egy sakktábort rendezni. Az ötletet idehaza jónak találták, a gondolatot tett követte. Június 28-tól kétszer egyhetes tábort szervezünk, elsősorban gyerekeknek. Hatéves kortól várjuk a leendő bajnokokat.- Az, hogy gyerekeknek szervezed, gondolom, nem véletlen, és összefügg pedagóguspályáddal.- Ez valóban így igaz. A sakk nagyon sokat segít a logikai gondolkodásnál, a kombinációs készség fejlesztésénél, a matematika jobb elsajátításánál. Ezért talán az sem véletlen, hogy a kunszentmiklósi versenyen részt vevő tanárok zöme matematika szakos volt. A diploma megszerzése után gyakorló pedagógusként, a gyerekek oktatásánál a sakkot is alkalmazni fogom. Szakdolgozatomat is ebből a témából írom, címe: „Sakk és matematika”. Németországból hazarepültek a galambok Több éve alakult Túrkevén az R 21-es röpcsoport, melynek tagjai postagalambok versenyszerű röptetésével töltik kevés szabad idejüket. Az idén rendkívüli sikert mondhatnak magukénak. Különösen Somodóczki Bálint galambász örülhet.- Milyen eredményt ért el az idén?- A röpcsoport tagjaként országos II. díjas lettem - feleli szerényen. Három galambbal indultam a versenyen. A németországi Magdeburgba vitték ki őket. Még ma sem tudják a tudósok és persze mi sem, hogyan működik bennük az a pici, de csodálatos „szerkezet”, melynek eredményeként hazarepülnek. Az én galambom reggel 6 óra 10 perckor felrepült Magdeburgban, és délután 16 óra 48 perckor leszállt Túrkevén, az udvarunkban. Ezzel Magyarország 50 leggyorsabb galambjai közül már kettő az enyém.- Jól tudjuk, hogy ilyen sikerre még nem volt példa?- Igen, így van. De amióta röptetéssel foglalkozom, sok szép sikert elértem galambjaimmal. A kevi bajnokságot tizenöt éve megnyerem, 1984-ben kunsági bajnok lettem. 1986-ban országos 9. és kerületi 1. helyezett és zónabajnok voltam. De a mostani országos II. helyezés az igazi várva várt eredmény.- Ön nemcsak röptét, hanem bírál is.- Az országos bírálótestület tagjává választottak 1989-ben. Ez tenyésztői munkámnak is az elismerése.- Mennyi galambja van?- Jeleníeg hatvanhat szép galambom van, melyeket nagyon szeretek és óvok. Közülük talán néhányat a nagyközönség is láthat január 8-9-én a művelődési házban megrendezésre kerülő galamb- és díszmadár-kiállításon.
