Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-21 / 297. szám

Nemzeti szervezet külkereskedők segítésére Külgazdasági rászorultságunk egyértelmű Agrárrendtartási mérleg Idén 35 milliárd jutott Gyengül a VW pozíciója A Volkswagen cég veze­tése szombaton jóváhagyta spanyolországi leányválla­latának átszervezési tervét, miután a Seat mintegy 1,1 milliárd márkás idei veszte­sége meggyengítette a né­met autógyár pozícióit. A Seat a terv szerint 9000-rel csökkenti jelenlegi, 22400 fős alkalmazotti létszámát, és bezárja barcelonai üze­mét, ahonnan új, martorelli gyárába helyezi át a terme­lést. A Volkswagen fel­ügyelőbizottsága ugyanak­kor 1,4 milliárd márkás be­fektetést szavazott meg a Seatnak a martorelli gyár kapacitásának növelésére. Lada-GM együttműködés A Lada gépkocsikat elő­állító orosz AvtoVAZ rész­vénytársaság és az amerikai General Motors multinaci­onális vállalat vezetői a hét végén szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy együttműködnek egy új autógyár létrehozásában. Az új üzemben gyártják majd a Lada új, VAZ- 1116-os típusát. A kisebb és korszerűbb, alsó középka­tegóriájú autó a tervezők szándékai szerint igazi nép­autóvá válhat, mivel ára is jócskán alatta marad a je­lenleg készülő Ladákénak. Magyarcom A magyar kormány a Deutsche Bundespost Tele­kom vezette konzorciumot hirdette ki a Matáv privati­zációjára kiírt pályázat nyertesének. A nyertes harminc százalékos érde­keltséget szerezhet a Ma­távban, a vételi ár átszá­mítva 1,48 milliárd márka, a konzorciumot, a „Ma­­gyarcom”-ot a német cégen kívül az amerikai Ameri­­tech alkotja. Helmut Ricke, a Telekom elnöke el­mondta: a német vállalat hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar lakosság hamarosan nyugati színvo­nalú telefonrendszert élvez­zen, az állomások száma 2000-re 3,8 millióra kell emelkedjen. A Matávra vár, hogy Kelet- és Délkelet-Eu­­rópában a tefonforgalom­­ban stratégiai csomóponttá fejlődjön ki - hangsúlyozta a Deutsche Bundespost Te­lekom. Opel Astrák Lengyelországból Varsóban a General Mo­tors és az Opel, valamint a lengyel kormány és az FSO (Fabryka Samochodov Osobowych) megállapodást kötött Opel Astra gépkocsik lengyelországi összeszere­léséről. Az FSO és az Opel vegyes vállalata várhatóan 1994 2. felétől kezdődik meg az autógyártást. Az új vegyes vállalat, amelynek az Opel mintegy 50 száza­lékában a tulajdonosa, 10 ezer Opel Astra személy­­gépkocsit gyárt majd évente. Ez 30 millió német márka beruházást igényel, és mintegy 250 embernek ad majd munkát. A vegyes vállalat létrehozásával a GM arra is kötelezettséget vállalt, hogy segít az FSO átszervezésében, hogy a lengyel vállalat versenyké­pes autógyártó legyen. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán A szeptember elsején ala­kult Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. tevékenységét - mely a kül­gazdaság fejlődésének elősegí­tésére szerveződött - a na­pokban mutatta be a megye külkereskedőinek dr. Bánki Frigyes, az ICT Hungary el­nök-vezérigazgatója. Magyarország külgazdasági helyzete alapján kikerülhetetle­nül a külpiacra irányult a gazda­ság. Az európai tér, melyben mozognunk kell, az At­lanti-óceántól az Uraiig terjed. A nyugati és a keleti piac is rendkívül lényeges és természe­tes piacot jelent számunkra - mondotta az elnök. Az elmúlt három évben képviseletek sora jött létre a FÁK országaiban, így 1992-ben külkereskedel­münk 12 százalékát bonyolítot­tuk velük, de az idén csökkent a forgalmunk. Ezekről a terüle-A nyolcéves tárgyalássorozat után aláírt GATT-szerződés Magyarország számára is elő­nyös lehet, túlzott reményeket azonban nem szabad támasztani a megállapodással szemben - nyilatkozta Kiss Judit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa. A GATT-szerződés a vámok és a közvetlen állami támogatá­sok csökkentése révén várha­tóan javítja a világkereskedelem feltételeit, így a megállapodás létrehozói kereskedelmi élénkü­lést várnak tőle. Nem lehet azonban megfeledkezni arról, hogy a vámok és szubvenciók nem a kereskedelmi feltételek egyedüli szabályozói. Mivel a szerződéssel szemben máris je­lentős ellenállás volt tapasztal­ható bizonyos országokban, A szövetkezeti átmeneti törvény szerint 1993. január 1-jéig az 1441 mezőgazdasági termelőszövetkezet 88 száza­léka átalakult, túlnyomó többségük továbbra is ter­melő típusú szövetkezet ma­radt. Az új vagy módosított alapszabályt benyújtott egy­ségeknek több mint a felét még nem jegyezték be a cég­bíróságok, ami jelentősen hátráltatja az új szervezetek működését. A csőd- és a fel­­számolási eljárások, valamint a jogutód nélküli megszűnés miatt 168 szövetkezetben nem tudták teljesíteni az átmeneti törvény rendelkezéseit. Mindezt az az előterjesz­tés-tervezet tartalmazza, melyet a földművelésügyi, az ipari, a pénzügyi, az igazságügyi és a művelődésügyi tárca közösen készített a kormány részére a szövetkezetek átalakulásáról és a szövetkezeti törvény módosí­tásának szükségességéről. A csoportos kiválás lehetősé­gével az aktív tagok 4-6 száza­léka, 10-18 ezer tag élt. A létre­jött új jogi személyiségű szer­vezetek többsége gazdasági tár­saság, kisebb része pedig érté­kesítési típusú szövetkezet lett. A csoportosan kiválók üzletré­szeinek értéke megközelítően kétszerese az üzletrészek egy tagra eső, 216 ezer forintos or­szágos átlagának. így a vállalkozó típusú szer­vezetekbe a szövetkezeti va­gyon 10-12 százaléka, 26-31 tekről kapjuk a létfontosságú nyers- és alapanyagok nagy ré­szét, ami 3-3,5 milliárd dollár forgalmat jelent évente. Külgazdasági rászorultsá­gunk egyértelmű. Célszerű és szükséges volt egy olyan nem­zeti szervezet létrehozása, amely a magyar külkereskedő­ket segíti. Az utóbbi években megalakult hetvenezer új társa­ságból több mint tízezer folytat aktív külkereskedelmet. A pi­acra jutás lehetőségeit az állam­nak kötelessége előmozdítani, ezért hozta létre három évvel ezelőtt a HIT Invest Center Tradeinformot, ami szeptem­berben részvénytársasággá ala­kult. A cég feladatai a külföldi be­fektetések és tőkebeáramlás előmozdítása, a kivitel segítése, az ágazati terméktanácsokkal és gazdasági szervezetekkel közö­sen, valamint a külkereskedel­met bonyolító nagyobb cégek és nem zárható ki, hogy a szerző­dés életbelépéséig hátralévő másfél évben ellenintézkedése­ket tesznek, a jelenlegi helyzet megőrzése érdekében. Erre utaló jelek máris vannak - fej­tette ki Kiss Judit. Magyarország számára biz­tató, hogy a hazai 8 százalékos, és az EK-ban tapasztalható át­lag 45 százalékos mezőgazda­­sági ártámogatás közti különb­ség csökkenni fog, és ez jobb versenyfeltételeket biztosít a magyar áruknak. A rés azonban így is jelentős marad, és a GÄTT számunkra is korlátokat támaszt a szubvenciók és a vá­mok emelésében. A verseny­­előny pedig csak akkor lenne kihasználható, ha sikerülne el­érni: az EK-országok ne tegye­nek erőteljes kereskedelem­milliárd forint került. Egyénileg az aktív tagok 6-9 százaléka vált ki a szövetkezetekből, átla­gosan 5 hektáros földdel és 400 ezer forintos üzletrészértékkel, amivel a szövetkezeti vagyon 5-8 százalékát, 13-21 milliárd forintot szereztek meg. A kiválások alacsony száma a törvényi szabályozásban meg­lévő jogértelmezési, elsősorban a kiválás határidejének megál­lapításával kapcsolatos problé­mákra utal. A tapasztalatok sze­rint a törvény végrehajtását ne­hezítette az átmeneti törvény többszöri módosítása és rendel­kezéseinek eltérő értelmezése is. A szövetkezetek működését bizonytalanná teszi a kárpótlás elhúzódása és az aranykoroná­ban ki nem fejezett értékek el­vesztése. Jelentős feszültség alakult ki az aktív tagok és a kí­vülálló üzletrész-tulajdonosok között is. A problémák orvoslására már több intézkedés is született, ám az előterjesztést készítő tárcák szerint továbbra is szükség van a szövetkezeti törvény módosí­tására. Az előterjesztésben javasolt megoldások szerint a szétválás­hoz például elegendő lenne a tagok kétharmada helyett a megjelentek 50 százalékának, plusz egy tagnak a szavazata is. A vagyon megosztásánál pedig az egy tag egy szavazat elve he­lyett a vagyonarányos döntést alkalmazhatnák. (MTI) kisebb vállalkozások számára információ nyújtása. Az EK-tagországokkal kapcsolatos kereskedelem-technikai tudni­valókat, külkereskedelmi part­nerkereső szolgáltatást biztosí­tanak, ami lehet export, import vagy kooperációs jellegű. Csak a kért információkért kell fi­zetni, a beáramló adatok felvé­tele ingyenes. Jelenleg kidolgozás alatt áll az integrációs hálózat rendsze­rének kiépítése. A jövő év első felétől már közvetlenül a me­gyei irodától is lehet adatokat kérni, melyeket lehívhatnak a központból. A külpiacról szóló jogszabálygyűjteményeket, külkereskedelmi tájékoztatókat is meg lehet a társaságnál vásá­rolni. Legújabb kiadványuk kezdő külkereskedőknek szól azokról a kérdésekről, melyeket az exportőröknek kell megvála­szolni ahhoz, hogy a piacon tud­janak maradni. Sz. I. korlátozó intézkedéseket. A GATT ugyanis tiltja a termékek fokozott védelmét, de maguk a termelők növekvő támogatá­sába nem tud beleszólni. Létez­nek emellett úgynevezett nem tarifális eszközök - hatásukat az utóbbi években tapasztalhattuk mint például az állategész­ségügy vagy a csomagolástech­nika felhasználása - ezekkel fé­kezhető a kelet-európai áruk Nyugatra áramlása. Az új GATT-szabályok csökkenthetik az EK-társulási szerződésből adódó előnyöket, általában mégis javítják a ke­reskedelmi feltételeket. Hatal­mas áttörést azonban nem sza­bad remélni tőlük, a kínálkozó előnyök kihasználása pedig tő­lünk függ - foglalta össze Kiss Judit. (MTI) Közhasznú foglalkoztatás Nagyobb támogatás Szerdán a foglalkoztatási tör­vény módosításával is foglalko­zik az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. A szociális part­nerek egyetértettek abban, hogy bővíteni kell a közhasznú mun­kavégzés lehetőségeit. A módo­sítás szerint azokon a területe­ken, ahol különösen nagy a munkanélküliség, a közhasznú munkavégzés költségeinek 90 százalékát támogatnák a Fog­lalkoztatási Alapból. Jelenleg legfeljebb 70 százalékos támo­gatás adható. A módosítási ja­vaslatok között szerepel, hogy a részmunkaidős foglalkoztatást is nagyobb arányban támogassa a Foglalkoztatási Alap. A jövő évi gazdasági nőve kedést az határozza meg, hogy milyen mértékben bővül a magyar export. Ha csak a belső fogyasztás szélesedik, akkor egész bizonyosan emel­kedik az import is, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy a fize­tési mérleg tovább romlik, és gyorsul az eladósodás - véle­kedik Kovács Álmos, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnöke. Az export növeléséhez ked­vezőbb feltételeket kell biztosí-Az utóbbi hónapokban mint­egy 80 kisebb-nagyobb piaci beavatkozást hajtott végre, s ugyanakkor csaknem másfél­száz, a hazai agrártermelők ér­dekeit szolgáló előterjesztést dolgozott ki az április 1-jén ala­kult Agrárrendtartási Hivatal. Rieger László, a szervezet el­nöke ebben összegezte ez évi tevékenységük mérlegét. Az elnök egyidejűleg emlé­­kezetetett arra, hogy az intéz­ményt - ez év tavaszán - kifeje­zeten azért hozták létre, hogy segítséget nyújtson a termelők­nek a különböző piaci folyama­tokban való eligazodáshoz, és ugyanakkor piaci eszközökkel regulálja is a különböző piaci mechanizmusokat. Rieger László szerint a hiva­tal két legsikeresebb és legna­gyobb piaci beavatkozása a másfél milliárd forintra rúgó almaexport-támogatás, vala­mint a túlsúlyos sertések felvá­sárlása. Az utóbbira körülbelül 2,3 milliárd forintot fordítottak, s ezzel 160-170 ezer túlsúlyos sertés felvásárlását segítették elő. A vágósertés, a vágómarha, a kukorica, a búza, továbbá a tej garantált árának ugyanezen idő­szakban történt meghirdetése azt jelenti, hogy a jövő évben már ezeken a részterületeken Országszerte elszaporodtak az illegális fakitermelések, melyek több százmilliós káro­kat okoznak az erdőkben. Nemcsak a faanyag tűnik el az erdőből, hanem szegényedik az élőhely is, a kivágott fák he­lyén csak gaz nő. Az illegális fakitermelések nagyobb része falopás (mely az egy fa kiter­melését és erdőrészlet motori­zált letárolását is jelenti), ki­sebb része (de egyre szapo­rodó) az engedély nélküli faki­termelés. Engedély nélküli fakiterme­lésről akkor beszélünk, amikor az erdő tulajdonosa, használója az erdőfelügyelőség engedélye nélkül fát termel. Az 1961. évi VII. tv., az erdőtörvény ki­mondja, hogy erdőben csak úgy lehet munkát végezni, ha azt az erdőfelügyelőség előtte engdé­­lyezte. A kárpótlás és a rész­aránytulajdon kiadása útján er­dőhöz jutott tulajdonosok egy része azonban figyelmen kívül hagyja a fenti jogszabály előírá­sát, és önhatalmúlag fát termel ki az erdejében. Szűkebb pátriánkban is egyre többször jut az erdőfelügyelő­ség tudomására az ilyen enge­dély nélküli fakitermelés, ami­nek komoly büntetés a vége. Az idevonatkozó jogszabály szerint tani a vállalkozói hiteleknél. Szükség lenne a kamatszint mérséklésére. Várhatóan szű­külni fog a betéti és hitelkama­tok közti széles rés a hitel- és adóskonszolidáció következté­ben. Ez utóbbi intézkedés azonban csak akkor hatásos, ha nem halmozódnak fel újabb rossz hi­telek a pénzintézeteknél. Ezért a bankokkal éreztetni kell, hogy a kétes követelések újbóli jelen­tős növekedése számunkra kel­lemetlen következményekkel piaci eszközök működnek majd. így a szabályozás jól elkülönül­het a piaci zavarkezeléstől. A hivatal tevékenységének a me­zőgazdaságra gyakorolt pozitív hatását az is mutatja, hogy mind a búza, mind a kukorica ára nö­vekedett ebben az évben, s e tendencia várhatóan jövőre is megmarad. Az előzetes termel­tetési szerződések alapján való­színűsíthető a cukorrépa és az olajos magvak felvásárlási árá­nak növekedése is. Az Agrárrendtartási Hivatal az idén 35 milliárd forintos tá­mogatási alapból gazdálkodott. Ebből 26 milliárd forintot ex­porttámogatásra, míg 9 milliárd forintot a belföldi agrárpiaci támogatások finanszírozására használtak fel. Jövőre ez az összeg valame­lyest csökken, s így a felhasz­nálható támogatás értéke 28 milliárd forint körül alakul. En­nek oka, hogy néhány támoga­tási forma kikerül az agrárpiaci szabályozásra fordítható össze­gek köréből. így például a jö­vőben már nem tartozik ide a gázolaj vagy a vetés, illetve an­nak támogatása. Ennek figye­lembevételével az exporttámo­gatásra 23 milliárd forint jut, míg az agrárpiaci beavatkozá­sokra 5 milliárd forint fordít­ható. (MTI) engedély nélküli fakitermelés esetén büntetésként (szankció­ként) a kitermelt faanyag érté­keinek kétszeresét, de legalább kétezer forintot kell köbméte­renként kiszabni. Előfordult engedély nélküli fakitermelésekre sajnos bőven akadnak példák:- Túrkevén az egyik erdőtu­lajdonos az erdőfelügyelőség engedélye nélkül kitermelte a használatában lévő üzemterve­zett erdőből az összes fát, és az illegális fakitermelés követ­kezménye az lett, hogy az erdő­felügyelőség (elsőfokon) 420 ezer forintra büntette, melyet az Országos Erdészeti Alapba kell befizetnie az erdő tulajdonosá­nak.- (Folyamatban lévő eset, ha­tározat még nem született.) Ve­­zseny község határában 69 köbméter fa kitermelésére ke­rült sor engedély nélkül, mely­nek következménye várhatóan 138 ezer forint büntetés.- Tiszaszöllősön a kárpótlás útján tulajdonukba jutott szór­vány- és üzemtervezett erdők­ben az új tulajdonosok engedély nélkül folyamatosan, szálanként termelik ki a fákat, ebben az esetben is a kivizsgálás után az erdőfelügyelet a jogszabályban megfogalmazottak szerint fog eljárni. járhat. A vállalati szférába je­lenleg kihelyezett 800 milliárd forintnyi hitelből 300 milliárd forint visszafizetése kétes. A bankok helyzetének javítását eredményezheti a bankprivati­záció is. E téren idejétmúlt az a félelem, hogy a magyar tulaj­don kisebbségbe kerül. A tőke ma már mindenütt egyre nem­zetközibb, ami Magyarországra nézve sem jelenthet veszélyt. A pénzintézeteken sokat segíthet­nek a tőkeerős külföldi tulajdo­nosok. (MTI) Túlzott reményeink ne legyenek A GATT-szerződés nem csodaszer Adatok, tények A szövetkezeti átalakulásról Az MNB alelnöke a gazdasági növekedésről Az export bővülésétől függ minden A szigorú szankciók ellenére Engedély nélküli fakitermelések a megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom