Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-14 / 291. szám

1993. december 14., kedd Hazai tükör 3 A szolnoki Napsugár Gyermekház programjai már a karácsony jegyében zajlanak. A hét végén betlehemes játék és tánctanulás várta a gyerekeket és szüleiket. (I. L.) A sikeres berepülések után szériagyártás Magyar fejlesztésű motoros kisrepiilőgép Kétszemélyes motoros kisre­­pülőgépet fejlesztett ki a Ganz Gépgyár Holding és a Ganz Avia Kft. A GAK-22 DINO elnevezésű kisgépet hétfőn avatta fel Hegyháti József, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára a budaörsi repülőtéren. A légi jármű 1940 óta az első hazai fémépítésű repülőgép. A fejlesztés első lépése 1986-ban egy ultrakönnyű motoros repülő volt, amely több új konstrukciós elemet tartalmazott. A vég­eredmény, a GAK-22 DINO számyelrendezése magyar sza­badalom. Lényege a dupla eltolt hord­­számy, amely kombinált ma­gassági kormányrendszer al­kalmazását teszi lehetővé, és ezzel jelentősen növeli a repü­lőgép manőverezőképességét. Ez a számyelrendezés nagy biz­tonságot is szolgáltat, mivel megakadályozza, hogy a gép sebességvesztéskor dugóhú­zóba kerüljön. A sikeres berepülések után megkezdődik a gép szériagyár­tása, illetve a négyüléses válto­zat tervezése, prototípusának gyártása. A DINO repülőgép alkalmas sport, oktatási, postai, mező­­gazdasági és katonai célokra egyaránt, de gyártói úgy vélik, tulajdonságai és viszonylagosan kedvező ára - 8-10 millió forint - alapján esetleg még magánre­pülőgépként is lesz piaca a kö­vetkező években. (MTI) Célszerű táplálkozással, megfelelő életmóddal a megelőzésért A gyengébb nemnél gyakoribb a csontritkulás Napjainkban egyre több szó esik egy olyan betegségről, amelyről régebben alig vagy na­gyon keveset hallottunk. A csontritkulás manapság nemcsak azért került előtérbe, mert na­gyon sok embert érint, hanem azért is, mert a betegség kezelési módjai is egyre szaporodnak. A csontritkulásról dr. Tor­­day Zsigmonddal, a szolnoki MÁV Kórház belgyógyász osz­tályvezető főorvosával beszél­gettünk. Sokáig nem beszéltek róla- Hogyan és miért kezdett el foglalkozni ezzel a betegséggel?- Egy belgyógyásznak renge­teg témája lehet. Korábban fog­lalkoztam a diabétesszel, a zsír­­anyagcserével. Sokat jártam kül­földön, és ott hozzájutottam olyan szakirodalomhoz is, amelyhez itthon nem. Rá kellett jönnöm, hogy a csontritkulás Magyarországon ugyanolyan probléma, mint Nyugaton, csak nálunk nem beszéltek róla, mert nem tudták kezelni.- Azt mondják, sok embert érintő betegségről van szó.- Körülbelül egymillió nő szenved ma Magyarországon ebben a betegségben. A változás korát megért nőknek kb. 30 szá­zaléka veszélyeztetett. Az utolsó menstruáció utáni 2 évben ugyanis különösen csökken a csont kalciumtartalma.- Miért a nőket fenyegeti leg­inkább ez a betegség?- A csont szilárdságáért több­féle hormon felelős. A férfiaknál a hím nemi hormon, a nőknél pedig a tüszőhormon, amely az utolsó menstruáció után draszti­kusan (a 10 százalékára) lecsök­ken. Tehát a tüszőhormonnak a csontra kifejtett védő hatása ki­esik. A férfiakat ez nem érinti ennyire, mert náluk a védő hor­monnak a termelése fokozatosan csökken. Ugyanakkor a nők csontozata vékonyabb is, mint a férfiaké, ez is hajlamosíthatja a gyengébb nemet e betegségre. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nők tovább él­nek, tehát jobban van idejük arra, hogy e betegség kifejlőd­jön.- Mi hajlamosít rá valakit, hogy megkapja e betegséget?- A hajlam lehet örökletes. Veszélyes, ha a tüszőhormon­­szint nincs normális szinten, ha például a petefészket idejekorán eltávolítják. Ha korán abbama­rad a menstruáció. Hajlamosít a mozgásszegény életmód, a vé­kony csontozat és a szenvedély­betegségek: a dohányzás, az al­kohol és a kávé fogyasztása.- Tehát az idősebb nőknél ezért jelentkezik olyan gyakran a csonttörés...- Ötven- és hetvenéves kor között jellemző a csukló- és csi­golyatörés, később a combnyak­törés, amely a szövődményei (tüdőgyulladás) miatt veszélyes. A klimax idején a krónikus, lap­pangó hát- és derékfájás utalhat rá, hogy valakinek csontritku­lása van. Bizonyos koron felül viszont elkerülhetetlen, hogy bárkinek csontritkulása legyen. A 80 éven felüli nők csaknem 100 százalékának van csigolya­­törése. Tej, tejtermék, sok mozgás- Mit lehet tenni e betegség ellen?- Sajnos a röntgen csak az előrehaladott állapotokat mutatja ki. De ma már Magyarországon is több helyen van mód arra, hogy valaki csontsűrűségméré­sen vegyen részt. A csontritkulás megelőzéséért sokat lehet tenni az életmóddal és a táplálkozás­sal. Gondoskodni kell a megfe­lelő mennyiségű kalciumbevitel­ről (tej, tejtermékek, dió, mo­gyoró, szardínia stb.). A szak­emberek ma már a vegyes, kie­gyensúlyozott táplálkozást tart­ják megfelelőnek, amelynek az a lényege, hogy mindent ehet az ember, de nem nagy mennyiség­ben. Fontosak a nyomelemek, rostok, ásványi sók, a növényi eredetű táplálékok. A csontritku­lás szempontjából nem ajánlatos sok húst fogyasztani. Minimum heti háromszori félórás dinami­kus (pl. futás, aerobic) testmoz­gásra van szükség.- Milyen lehetőségei vannak a gyógyszeres kezelésnek?- Fontos a kalciumbevitel. De ez önmagában nem elegendő. Tüszőhormont is kell adni a be­tegnek, amely általában tabletta vagy tapasz formájában történik. Ehhez azonban hozzá kell adni még a sárgatesthormont is. A jótékony tüszőhormonok- De hát ezekkel nem indul el újra a menstruáció?- De igen!- Tehát tulajdonképpen visz­­szaállítják a menstruáció meg­szűnése előtti állapotot, hogy védjék a nők csontozatát! Vagy­is a nőknek nem kellene any­­nyira igyekezni megszabadulni a menstruációtól, mert amíg a vele járó hormonállapot fenn­marad, az sok mindentől meg­védi őket.- Nemcsak a csontritkulástól, hanem szív- és érrendszeri be­tegségektől is. Ezért esik át in­farktuson kevesebb nő, mint férfi, de csak a klimax idejéig. Utána hasonló az arány. A csontritkulásra visszatérve: a gyógyítására injekciót és orrspray-t is használnak. Amikor a csontritkulás kifejlődött, saj­nos. már nem lehet visszafejlesz­teni, de lehet lassítani az előreha­ladását. Ez a betegség olyan, amelytől meg lehet óvni az em­bereket, ezért is érdemes foglal­kozni vele, és odafigyelni rá. Akiket bővebben érdekel a csontritkulás, szeretnének töb­bet tudni róla, feltehetik kérdé­seiket munkanapokon 16 és 18 óra között a 376-931-es telefo­non. Paulina Éva A Bibliából vetélkedtek A karcagi Csokonai Könyv­tár bibliatörténeti vetélkedőt hirdetett 7-8. osztályosoknak a református egyházközösséggel és a katolikus plébániával közö­sen. A vetélkedő anyagához mindkét egyház képviselője tar­tott egy-egy előadást, s meg­hallgatták dr. Örsi Julianna „Bibliai tájakon jártam” című előadását. A minap tartották meg a városi vetélkedőt, ahol a csapatok számot adhattak tudá­sukról. Először arról, mi tetszett nekik legjobban a Sámuel könyvéből, majd földrajzi ne­veket kellett felismerniük a Bib­liából. A villámkérdések né­hány csapatnak nehéznek bizo­nyultak. Az elhangzott idézetről meg kellett mondani, ki mondta, kinek, miért. Bibliai tárgyakat kellett felismerniük ábrákról, eldönteni, mire hasz­nálták akkor, s mire használjuk esetleg ma a háromágú villát. A verseny végeredménye: 1. Szent Anna csapata (Győrffy István 8. b), 2. Égő csipkebo­kor, szintén ebből az osztályból, 3. Abrahám (a Kovács M. is­kola hetedikesei). -de-A Magyar Golgotáért A II. világháború anyagi veszteségeinél még borzalmasabb volt az a 700-750 ezres emberveszteség, amit hazánk elszenve­dett. A veszteség egyik részét a fronton elesett és a hadifogoly­­táborokban meghalt katonák, valamint a bombatámadások és a háború polgári áldozatai, másik részét az üldözött és haláltábo­rokban elpusztított zsidóság, a kényszermunkára elhurcoltak, deportáltak tömegei tették ki. Szinte minden magyar családnak megvan a maga golgotája. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése másfél évvel ezelőtt hagyta jóvá a II. világháború szolnoki hősi halottainak és áldo­zatainak mementójaként felállítandó emlékmű létrehozását. Megalakult az Emlékmű Bizottság, amely pályázatot írt ki a szobor elkészítésére. A pályaművek közül Győrfi Sándor kar­cagi szobrászművész „Magyar Golgota” című szoborterve kapta a legtöbb szavazatot. Az emlékművet a tervek szerint a Hősök terén állítják fel 1994 októberében. Az emlékhely felállításával Szolnok városa, vagyis mi, ma élő leszármazottak, utódok fejezzük ki tiszteletünket, erkölcsi elismerésünket az áldozatoknak, nyújtunk némi vigaszt a még élő hozzátartozóknak. Az Emlékmű Bizottság bízik abban, hogy a szobor kivitele­zéséhez a szükséges anyagiak megteremtődnek. Ehhez az ön­kormányzati támogatás mellett nélkülözhetetlenek a közadako­zással megvalósuló lakossági hozzájárulások, az intézmények, gazdasági társaságok által befizetett adományok. A közcélú adakozás pénzügyi lebonyolítását Szolnok Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája végzi, ahol megállapo­dást is lehet kötni a közérdekű adomány átadására. Az OTP 59-98001/820-058519. sz. számlára befizetett összegekről szóló adóigazolást is a pénzügyi iroda bocsátja ki. Minden egyes adományként felkínált forintban kifejeződik a túlélők megbecsülése, áldozatvállalása a háborúban elesettek emlékéért. Az 1994. évi költségvetés margójára ■! A több is kevés, állítják a mezőgazdasági termelők Ez a költségvetés nem az a költségvetés, amelyet a mező­­gazdasági termelők szerettek volna. Érdekvédelmi szerveze­tük, a MOSZ szerint ésszerű át­csoportosítással lehetett volna egy s másra forrást találni, a meglévő kereteket növelni. Mint ismeretes, a nemzet­­gazdaság ez évi exportja jelen­tősen csökkent, a legnagyobb mértékben, 1 milliárd dollárral, az élelmiszer-gazdaság kivitele esett vissza. A megelőző két évben egyaránt kétmilliárd dol­láros pozitív külkereskedelmi mérleget mutatott fel az élelmi­szer-gazdaság. A valós szükségleteket fe­dező importtal és a külföldi termékek behozatalának némi szigorításával az ország költ­ségvetését mintegy 7 milliárd forinttal lehetne tehermentesí­teni. Az élelmiszer-gazdaságból származó költségvetési bevéte­lek zömét az élelmiszerek és az élvezeti cikkek után fizetendő fogyasztásiadó-, illetve áfa-be­vételek adják. Nem kell jóstehetség annak a megállapításához, hogy ha jö­vőre tovább csökken a belföldi fogyasztás, akkor a bevételi ol­dalon ismét „elszámolta” magát a pénzügyi tárca. A Reorganizációs Alap forrá­sát sem tartják elégségesnek. A szövetség szerint indokolt lett volna azt legalább 2,5 milliárd forinttal bővíteni. Hasonlókép­pen a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapot is, hiszen a termelők jelentős része ma ki van zárva a támogatásból. A jelenlegi szabályozás sze­rint ugyanis az évi 150 milliónál magasabb árbevételt elérő gaz­dálkodók nem részesedhetnek ebből a forrásból. Az ilyen megkülönböztetésnek nincs he­lye, véli a MOSZ. A gazdák a jelenleginél lényegesen maga­sabb és szélesebb kört érintő ve­tési és termelési támogatást tar­tanának indokoltnak. Ferenczy Europress Tiszanána után Tiszaugon eresztett gyökeret A szakosítás időszaka volt a legnehezebb A JNSZ Megyei Közgyűlés már elbúcsúztatta. Több mint negyvenéves közalkalmazotti tevékenységét, ezen belül a Tisza­­ugi Szakosított Szociális Otthon élén eltöltött húszéves munká­ját megköszönte. Nemrég a népjóléti miniszter Pro Caritate em­­íékplakettjét is átvette. Tóth János tegnap volt hatvanegy éves. A nyugdíjára kicsit még rádolgozott, s dolgozik még néhány hó­napot, hiszen a munkavégzés alól 1994. március 1-jétől mentesí­tették, míg igazgatói megbízása jövő év június végéig tart. Puritánul berendezett irodá­jában beszélgetve nem kérdez­tem Tóth Jánost arról, hogy mi­kor kezdtek el deresedni hajtin­csei. Felesleges lett volna, hi­szen sejthető csak, nem mosta­nában volt az. Ugyanis 56-os „bűneiért” már huszonéves ko­rában stigmát kapott. Be-betar­­tottak - fogalmazott -, szálka voltam egyesek szemében. S igaz, előmeneteli lehetősége nem volt, tisztességgel tette a dolgát történelem-földrajz sza­kos általános iskolai tanárként Tiszanánán, egészen 1974-ig. Akkor pályázta meg a tiszaugi szociális otthon megüresedett vezetői székét, amit elnyert. Munkahelye, lakhelye lett a tiszazugi kisközség, s irányítója egy olyan kollektívának, negy­ven munkatársnak, akik ma is hetven nehéz sorsú, középsú­lyos, súlyos értelmi fogyatékos (életfogytig beutalt embertár­sunk) mindennapos, minden­perces gondozását vállalták (vállalják) élethivatásul. Arról sem kérdeztem Tóth Jánost, hogyan gyarapodott anyagilag e szívet-lelket, idege­ket próbáló munkakörben. Fe­lesleges lett volna, hiszen mint mondta, mandátuma lejártával a szolgálati lakását is megörökli utódja. Lakásgondja megoldá­sában az önkormányzat segítsé­gében bízik, újabb szolgálati la­kást remélve, immár felesége jogán, aki tanít még a tiszaugi általános iskolában. Megszokta, megszerette a falut, gyökeret eresztett, akárcsak intézménye parkjában az öreg fák. Megkérdeztem viszont arról, melyik volt a húsz év legnehe­zebb időszaka. A szakosítás - vágta rá nyomban. Meg kellett teremteni a szakemberképzést, a tárgyi-technikai feltételeket. Jó gazda volt-e a fenntartó? - faggatóztam tovább. Mind a két Szolnok - vágta rá ismét -, a vá­ros és a megye is biztosította a zavartalan működést. Központi fűtés, az intézmény teljes re­konstrukciója, alagsori vizes­blokk, mosoda, artézi kutas ivóvízellátás, mind-mind sok pénzt felemésztő feladatok vol­tak, s mind megvalósult. Maxi­málisan megkaptam mindig a fenntartóim támogatását. Amit nem kérdeztem s amit magától mondott el Tóth János: mindaz, amit elért az intézmény élén, az a kollektíva munkájá­nak gyömölcse. „Ha valami di­cséret elhangzott, mindig átad­tam nekik, úgy érzem, mostani kitüntetésemmel az ő munkáju­kat is elismerték.” Van ebben valami, hiszen a Dunakeszin megvizsgált, nem foglalkoztathatónak minősített beutaltak közül nagyon sokan ismét tevékennyé válnak a Tóth János: - Ahogy a fe­gyelmezetlenséget nehezen tudtam elviselni, úgy a hízel­gést sem. Két kezeddel bizo­nyíts, ne a mosolyoddal! - ez volt az elvem. munkatársak szakszerű törő­dése során. A konyhakert beta­karítási munkálataiban, a sertés­­tartásban, birkalegeltetésben való rendszeres foglalkoztatá­sukkal a magatartásbeli prob­lémák is lecsökkennek. A szociális törvény előírása alapján az intézmény neve sza­kosított szociális otthonról fo­gyatékosak otthonára módosul. Nem az a fontos, mi van kiírva - mondja Tóth János -, hanem hogy tudjuk kitölteni tartalom­mal a kapun belüli világot. így van ez valahogy az épek intézményeiben is, mert enélkül - mint ahogy a fogyatékosak a munkával humanizálhatok - könnyen fogyatékosakká vál­hatnak az épek. Kép és szöveg: Simon Cs. József

Next

/
Oldalképek
Tartalom