Új Néplap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-14 / 291. szám
4 Gazdaság 1993. december 14., kedd Hétről hétre Közúthálózatépítési pályázat A közlekedési tárca, az illetékes tárcaközi bírálóbizottság döntése alapján, 1994-95-ben az ország 106 településén, 45 kilométer önkormányzati út, 31 kilométer járda, 11 csomópont és két híd megépítéséhez biztosít összesen 200 millió forintos támogatást az útalapból. A KHVM által meghirdetett pályázatra 537 kérelem érezett, 4,3 milliárd forintos támogatási igénynyel, 2,3 milliárd forint helyi forrás biztosítása mellett. Elsőbbséget élveztek azok a települések, melyek gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések közé tartoznak. Új ATT műholdas rendszer A Hungaro Digitel - vezető high-tech és befektetési cégek konzorciuma, amelynek tagja az Antenna Hungária, Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalata is - 3,2 millió dollár értékben vásárolt műholdas összeköttetést szolgáló berendezéseket és kapcsolódó szolgáltatásokat az ATT Tridomtól. A Hungaro Digitel adat-, hang-, képtovábbítást végez üzleti és más szervezeteknek Magyarországon és Európában. A most megvásárolt központi vezérlőállomás lehetővé teszi, hogy a vevőknél az eddiginél kisebb és olcsóbb antennát helyezzenek el. Vilniuszi járat Az Aviaexpress Légi Közlekedési és Szolgáltató Kft. december 16-ától közvetlen járatot indít Budapest és Vilniusz közöt. A járatok Budapestről hétfőn és csütörtökön indulnak, visszafelé pedig kedden és pénteken közlekednek. Japán vállalatok beruházásainak csökkenése A japán vállalatok direkt külföldi beruházásai 9,6 százalékkal mérséklődtek az 1993/94-es (március 31-vel végződő) pénzügyi év első felében az előző év azonos periódusához képest. Invesztícióik összértéke 15.711 milliárd dollárt tett ki. A jelenség a kedvezőtlen gazdasági klímában a belföldi beruházásokat előnyben részesítő vállalati magatartást tükrözi. Nemzetközi ipari vásár Moszkvában A megszakadt kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztése és a gazdasági együttműködés élénkítése érdekében a Bmói Vásárok és Kiállítások Rt. Moszkvában 1994. június 14-18. között kiállítást rendez. A kiállításra termelőeszközök gyártóit és forgalmazóit, vállalkozókat várnak ötezer négyzetméteren. Nyugati olajkutatók Kazahsztánban Kazahsztán és egy nyugati vállalatok alkotta konzorcium kutatási-fejlesztési megállapodást írt alá egy kaszpi-tengeri olajlelőhely kiaknázására. A projekt teljes beruházási kötlségeit 20-60 milliárd dollárra becsülik. A vállalkozás célja a hatalmas, 40-100 milliárd hordós olaj- és 1500 miliárd köbméter földgázvagyon kiaknázása. Az APEH-nél és a VPOP-nál az eredményességhez Érdekeltek lesznek az ellenőrök Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél elképzelhető, hogy hamarosan új ösztönzőrendszert vezetnek be. A rendszer lényege: a feltárt adóhiányból, eltitkolt jövedelemből, amennyiben sikerül azt behajtani, a pénz beérkezése után bizonyos százalékban részesednek a revizorok, illetve a vámparancsnokság ellenőrei. A Pénzügyminisztériumtól kapott információ szerint egyszerre kívánják fejleszteni az adóhivatal számítógépes rendszerét és megteremteni az ellenőrök közvetlen érdekeltségét. Több száz milliárd forintra tehető a fel nem tárt, eltitkolt jövedelem. Az idén az APEH revizorai mintegy 40 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg munkájuk során, melyből eddig 10 milliárd forint érkezett be a költségvetéshez. Valószínűleg a közvetlen ellenőrzés megteremtése révén a revizorok is aktívabbá válnak. Az elképzelés még kezdeti állapotban van, a rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek, s ezt követően kormánydöntés szükséges a bevezetéséhez. (MTI) Az INSEAD a magyar gazdaság kitörési lehetőségeiről Magyar típusú „New Deal” kellene Magyarországon két éven belül gyors gazdasági növekedés indulhat meg, ehhez azonban jelentős átalakítások kellenek többek közt az adórendszer, a költségvetési gazdálkodás és a szociális rendszer területén. Egyebek közt ezt tartalmazza az a jelentés, amit az INSEAD, Nyugat-Európa egyik vezető menedzserképző intézetének oktatói és végzős hallgatói készítettek a magyar gazdaságról. A magasan képzett munkaerő, a színvonalas oktatás és a hagyományos vállalkozó szellem biztató a jövőre nézve a magyarok számára, ugyanakkor lelassult a privatizáció, a piac még színtelen, nem eléggé fejlett és átlátható, az adózási morál alacsony, és a vállalatok nem motiváltak új munkahelyek teremtésére. A magyar privatizáció azonnal jól menedzselhető magánvállalatokat eredményezett, de társadalmilag nem volt elég mélyreható. Az INSEAD-szakértők szerint ezért fel kellene gyorsítani a kisbefektetők tulajdonhoz jutását célzó programot. A magyar privatizációs holdingok közti hatásköri viszonyok még mindig nem világosak, és az a furcsa helyzet látszik kialakulni, hogy az egyik nagy holdinghoz a „nyertes”, a másikhoz a „vesztes” vállalatok tartoznak. Célszerű volna az alacsonyabb adószint - hiszen ezen a téren Kelet-Európábán csak Horvátország előzi meg a magyarokat - és a nagyobb adófegyelem kialakítása. A szociális ellátás javítását szolgálná a Nyugaton megszokott kiegészítő biztosítási rendszer kiépülése. A munkanélküliség az adószint növelésére ösztönzi a kormányt, ez pedig újabb munkanélküliséghez vezet. Ebből az ördögi körből csak a közmunkák, infrastrukturális fejlesztések felgyorsításával, az állam gazdálkodásának átalakításával, a költségvetési hiány csökkentésével lehet kitörni - tartalmazza a jelentés, amelyet több állami szervhez is eljuttatnak. A szakértők elmondták: nem szabad túl sokat várni a külföldi tőkétől, az átalakuláshoz szükséges tőke túlnyomó részének „belülről” kell jönnie, ehhez pedig a bankok gyors privatizációja kell. Megállapítják: az EK inkább szép szavakkal segített Kelet-Európának, és hozzáállására inkább a belső piac védelme, a zárt ajtó politikája jellemző. Ezen változtatni kell - vélekedtek a szakértők. (MTI) OECD-tanulmány a magyar agrárpolitikáról A támogatás versenyképes ágazatot sejtet Az OECD-nek a hazai agrárpolitikáról készült tanulmánya jelentős segítséget nyújthat a mezőgazdaság átalakításához és az ágazat jövőjét meghatározó intézkedések előkészítéséhez - mondta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a tanulmány magyar nyelvű kiadásának megjelenése alkalmából. A nemzetközi szervezet a kelet- és közép-európai országok közül elsőként a magyar agrárágazatról készített ilyen részletes elemzést. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenlegi 8 százalékos támogatottsági szint jó lehetőséget biztosít egy versenyképes ágazat létrejöttéhez. A hazai termékek ugyanis nem vehetik fel a versenyt a nyugat-európai országokkal az agrártermékek támogatottsági versenyében, ám ha a GATT-tárgyalások sikerrel zárulnak, a mezőgazdasági „szuperhatalmak” is támogatásaik leépítésére kényszerülnek majd. Ez a magyar mezőgazdaságnak versenyelőnyt jelent. Az összeállítás felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyugat-európai agrárápolitika a kelet-európai országokban nem alkalmazható maradéktalanul. A fejlett országokban ugyanis a mezőgazdaságot nem exportorientált húzóágazattá kívánják fejleszteni, sőt a termelés csökkentésére törekszenek. Raskó György hangsúlyozta, hogy a támogatások növelése irracionális lépés lenne, és a meghirdetett garantált árak sem tartalmazhatnak jövedelemgaranciát a termelők számára. Ez ugyanis hátráltatná a versenyképesség növelését. Az államtitkár cáfolta azokat az állításokat, mely szerint az agrártermékek exportja drámai mértékben csökkent, miközben jelentősen nőtt ezen termékek importja. Elmondta: a tavalyi export 1 milliárd dollárral haladta meg a három évvel ezelőttit, és bár idén várhatóan 700 millió dollárral csökken az export, ez még mindig meghaladja az 1989. év teljesítményét. Az import pedig, ami 1989-ben 603 millió dollár volt, várhatóan 1993-ban sem haladja majd meg a 720 millió dollárt. A tanulmány egy másik jelentős megállapítása értelmetlennek tartotta a hazai exportengedélyezési rendszert. Információink szerint jövőre már több termék, köztük a takarmánygabona, a kukorica, az árpa és a rozs exportja is engedélyezés nélkül történhet, és rövidesen hasonló lesz a gyakorlat az étkezési búzánál is. (MTI) Mezőgazdasági külkereskedelem Csökkenő export A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint külkereskedelmünket 1993-ban számottevően növekvő behozatal (import) mellett erősen csökkenő kivitel (export), ennek övetkeztében tetemes behozatali többlet jellemezte. Az export csökkenése a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari termékeknél volt a legjelentősebb, folyó áron 26 százalékot tett ki. Ezen belül a mezőgazdasági termékek kivitelének értéke mintegy felét tette ki a tavalyi I-III. negyedévinek, azon belül a szemes terményeké mindössze a 27 százalékát. Az élelmiszer-ipari termékeknél ennél kisebb volt a csökkenés mértéke, sőt, a gyümölcs- és főzelékkonzervek, valamint az ital, dohány s egyéb termékek kivitele nőtt. Néhány adat táblázatos formában, az 1992. január-szeptemberi időszakhoz képest 1993. hasonló időszakában, folyó áron: behozatal kivitel Mezőgazdasági termékek, élő állatok: 103,3% 50,9% Ezen belül: Szemes termény: 267,7% 27,0% Gyümölcs, zöldség, burgonya: 88,8% 70,1% Élő állat, állati termék: 65,1% 92,2% Élelmiszer-ipari termékek: 129,1% 87,8% Ezen belül: Növényolaj-ipari termék: 122,8% 55,6% Cukor és édesipari termék: 171,7% 39,0% Gyümölcs-, főzelékkonzerv, fűszer: 154,4% 118,4% Nem mindegy, kié a 200 milliárdos vagyon „Minden előzetes jóslás ellenére, amely a törvény végrehajthatóságát kérdejelezte meg, a kárpótlás folyik” - hangsúlyozta Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egyik fórumán. Elmondta továbbá, hogy egy évvel ezelőtt 110 ezer ember jelezte kárpótlási földigényét, ezzel szemben az e heti adatok szerint túljutottak a háromszázezredik árverési vételen. Az államtitkár felhívta a figyelmet a kárpótlási jegyek névértéken aluli tömeges felvásárlásának veszélyeire, hisz az állam nem tagadhatja meg azok kamattal növelt névértéken történő átvételét, így a befektetők áron alul juthatnak hozzá a privatizált állami vagyonhoz. Nem mindegy, hogy a 200 milliárdos vagyon kinek a kezébe kerül. A kárpótlási hivatal és a büntetés-végrehajtási intézetek közötti jogvitára, illetve az ezekben kimondott Fejér megyei és Bács-Kiskun megyei bírósági ítéletekre utalva Sepsey Tamás kijelentette: reméli, hogy januárban a Legfelsőbb Bíróság kimondja majd, hogy az állam köteles helytállni a kárpótlási jegyekkel szemben, a saját földterületeivel is. (MTI) Hogyan privatizáljunk? Milyen kiadványok nyújtanak segítséget ahhoz, hogy érdeklődésének megfelelő formában vegyen részt a privatizációs folyamatban? Erre a kérdésre ad választ konkrét formában szóbelileg az Állami Vagyonügynökség Jász-Nagykun-Szolnok megyei ügyfélszolgálati irodája a Technika Házában, valamint kiadványai segítségével. Az eddig megjelent privatizációs füzetek: 1. Privatizáció Egzisztencia-hitellel 2. Hogyan vegyünk üzletet? 3. Privatizáció kárpótlási jegyekkel 4. A privatizáció decentralizált módja (Önprivatizáció) 5. Csőd és privatizáció 6. Privatizáció befektetési jegyek vásárlásával 7. 100 kérdés - 100 felelet az MRP-ről 8. Privatizáció befektetői kezdeményezéssel 9. A vagyonértékelés elveiről és gyakorlatáról 10. Privatizáció lízinggel 11. Kockázati finanszírozás a privatizációban 12. Privatizáció tőzsdei részvényvásárlással 13. Privatizációs ABC 14. Az immateriális vagyonról 15. Privatizációs esettanulmányok 16. Privatizáció vezetői kivásárlással 17. A versenyeztetés elvei és gyakorlata az ÁVÜ-nél 18. A privatizáció szereplői 19. Hitelkonszolidáció és privatizáció A felsorolásból egyértelműen kiderül, hogy akár egyén, akár csoport megtalálhatja a részére legkedvezőbb információs anyagot. Az egyes füzetek ára darabonként 130.- Ft. A kollekció együttes ára: 2470.- Ft. Eladó szovjet laktanyák Pályázati határidő december 17. és 31. Több mint 200, összesen 28,5 milliárd forint nyilvántartási értékű ingatlant ajánl fel megvételre az év végéig a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ). Két pályázatot hirdetett meg a KVSZ, amelyek beadási határideje december 17-én, illetve december 31-én jár le. Ezeken mintegy 175 volt szovjet használatú ingatlant vásárolhatnak meg a pályázók, de a felajánlott vagyonban vannak még (egyebek között) egykor| munkásőr- és a dunai' vízlépcsőhöz kapcsolódó ingatlanok is. Az eddigiekhez képest változnak a felajánlás feltételei is, mert ezúttal már nem árverés, hanem pályáztatás útján értékesítik majd a vagyontárgyakat. Az is újdonság, hogy az objektumokat nemcsak egyben, de részenként is megvásárolhatják a jelentkezők. Eltérő mértékben az egyes ingatlanoknál igénybe vehető E-hitel, valamint a fizetésre felhasználható kárpótlási jegy is. Ä volt szovjet ingatlanoknál az egyik legnagyobb problémát a környezeti károk okozzák. Az összes volt ingatlanból 171-nél állapították meg a környezet károsodását, és ezek közül 20 olyan akadt, amelyiknél azonnali beavatkozásra volt szükség. A Lorm^ny. ejTe az idén 930 millió forintot biztosított. Nyolc ingatlannál a munkálatok már befejeződtek, a többinél pedig jelenleg is folynak. Szintén a kormány döntése alapján a volt szovjet használatú ingatlanok értékesítéséből befolyó összeg 10 százalékát fordíthatják a környezeti károk helyreállítására. (MTI) Észak-Korea gazdasága romokban Észak-Korea múlt héten első ízben ismerte el, hogy gazdasága „borzalmas megpróbáltatásokat” szenvedett el, és mostanra „súlyos helyzetbe” került. A rózsás propaganda évei után közzétett példa nélkül álló közleményt a hivatalos koreai hírügynökség, a KCNA ismertette a párt központi bizottságának plenáris ülése után. A közlemény szerint a vezetés kiigazítást rendelt el, eszerint prioritást kell biztosítani a mezőgazdaság, a könnyűipar és a külkereskedelem fellendítésének. A dokumentum rámutat, hogy az államnak nem sikerült elérnie a legutóbbi hétéves tervben lefektetett ipari termelési célokat, ami nemzetközi eseményeknek és a Koreában teremtett válságos helyzetnek tudható be. A nyilatkozat ugyanakkor elszántan hangoztatja: „Semmilyen politikai-ideológiai támadás, gazdasági blokád vagy katonai fenyegetés az imperialisták és a reakciós erők részéről nem rettentheti el a koreai népet, és semmilyen földi erő nem állhat a párt vezetésével történő haladás útjába.” Átadták a Csatoma-alagutat A TransManche Link britfrancia építővállalat az elmúlt hét péntekén hivatalosan átadta az ugyancsak brit-francia magán-részvénytársaságnak, az Eurotunnelnek a Csatoma-alagutat. Az alagút brit és francia kijáratánál ünnepségeket rendeztek, bár ezek eltörpülnek ahhoz képest, ami jövő május 6-án várható. II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand francia elnök a tervek szerint személyesen nyitja majd meg a vasúti alagutat a közforgalomnak. De már most is áthaladtak előkelőségeket és újságírókat szállító szerelvények, december végén pedig világrekord-kísérlet kezdődik az alagúton át: egy nemzetközi csoport Londonból New Yorkba akar autózni Európán és Ázsián keresztül szárazföldön, és ezt a Csatoma-alagút megnyitása tette lehetővé. Márciusban állítólag megkezdődhet a teherforgalom. Az Eurotunnel májusig még szorgalmasan vizsgálja a La Manche csatorna alatt épült átjáró műszaki és biztonsági berendezéseit. Az alagút hat év alatt készült el, és hivatalos megnyitása több mint egy évvel később lesz a tervezettnél. Az építkezés összesen 10 milliárd fontba került, a tervezett 4,4 milliárd font helyett. Az Eurotunnel és a TransManche Link néhány hónapja pereskedésbe kezdett arról, hogy a késésért és a költségnövekedésért ki a felelős.
