Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
8 1993. november 20., szombat Kulturális panoráma Kényszerpályán van a falusi művelődés / II / A / 1 A meglévő értékek megmentése a cél A kép a szüreti felvonuláson készült A reinkarnáció reneszánsza Kelet és Nyugat találkozása - Válasz a világ dolgaira Tiszaszentimre egyik érdekes színfoltja az 1986-ban felépült művelődési ház. A község egyik mellékutcájában hívja fel magára a figyelmet. Aki egyszer belép az ajtaján, az túlzás nélkül állíthatja, hogy az épület belülről nézve még szebb. Alul, a kulturálódni vágyó községiek minden igényét kielégíteni tudó színházterem mellett, dohányzásmentes kávéház és könyvtár is várja az idelátogatót. Az emeleti szinten vannak a klubhelyiségek és az intézmény vezetőjének, Nagyfejed Jánosnak az irodája. Tőle azt próbáltam megtudakolni, hogy van-e igény a községben egy ilyen modem művelődési intézményre. Beszélgetésünk során kitértünk a falusi művelődés, kulturális élet összes problémájára is.- Mostanában egyre többször hallani, hogy költségvetési gondok miatt, részmunkaidőben kell dolgozni az önkormányzati irányításban lévő kulturházak- ban. Itt mi a helyzet?- Nehezebb feltételek mellett, de „élünk”! Rajtam kívül egy főállású könyvtáros, egy belső vállalkozásban foglalkozatott kávéházvezető és az „egyfős” technikai személyzet dolgozik itt. Szerencsére még teljes munkaidőben.- Nehezebb feltételek .. . Ezt majdnem minden kis faluban hallhatja az ember. Aztán elkezdenek olcsó ruhát és cipőt árulni, olyan dolgokkal foglalkozni, melyeknek nem sok köze van a kultúrához. így van ez Szentimrén is?- Mi is rendezünk cipővásárt, a termet is bérbe adjuk használtÚton hazafelé - egy hihetetlen utazás. Három, emberek között élő állat hihetetlen utazáruha-kereskedőknek. Foglalkozunk vendéglátással egybekötött szolgáltatással is, de könyveket is árulunk. Jár ide természetgyógyász is, de novembertől a baptista imaház is itt tartja rendezvényeit.- Talán már lakodalom is volt az „utcában”?- Még nem, de tervezzük. Létfenntartásunk érdekében kell hogy ezzel is foglalkozzunk, természetesen úgy, hogy közben azért ügyelni fogunk az intézmény „állagmegóvására” is!- Maradjunk a hagyományos kulturális tevékenységeknél. Hány amatőr művészeti csoportjuk van?- Sajnos ezek száma is lecsökkent, de a hagyományosan, jó színvonalon dolgozó együtteseink megmaradtak. Ezek közé tartozik a felnőtt Népdalkor, a gyermek néptáncosok és a cite- razenekar. A modellezők és a társas táncot kedvelők időszakos jelleggel, klubfoglalkozás keretén belül találkoznak. Ugyanez a helyzet a sakkozni vágyókkal.- Mi volt a legutóbbi sikeres rendezvényük?- Szeptember végén, az immár hagyományos szüreti bál. Évek óta nagyon sok érdeklődőt vonz. De bizton állíthatom, hogy így lesz ez a novemberi Erzsébet-Katalin bálon is.- Mikor tudtak olyan bevéte- les rendezvényt tartani, amire volt „anyagi fedezetű” érdeklődés is?- Évente négy-öt alkalommal rendezünk „hakni” jellegű (humor, táncdal, operett stb.) műsorokat, amire falun még minsával felejthetetlen kaland veszi kezdetét: két kutyát és egy macskát elszakítanak gazdáikdig van kereslet. Legutóbb azonban Karcagi Nagy Zoltán és Márkus Ica nótaestje volt, amit megemlíthetek. Száz forint volt belépő. Jó félház volt.- Mint intézményvezető mit tart a legnagyobb eredménynek? A nehezedő feltételek időszakára gondolok.- Feltétlenül azt, hogy Tisza- szentimrén kialakultak a művelődési szokások, mind a fiatalok, mind a középkorosztály, mind az idősebbek körében.- Kényszerpályán van Szent- imrén a művelődés és a kultúra?- Azt kell mondanom: igen. A szabadidős programjaink mellett, amik rendszerint ingyenesek, csupán az alacsonyabb kategóriát jelentő programok a vonzók. Kőszínház nagyon régen járt itt, de azért gyakran rendezünk - legtöbbször aukcióal egybekötve - kiállításokat is. Az átmeneti helyzetet az magyarázza, hogy programjainkat a lakosság pénztárcájához kell igazítanunk. Ám remélem, hogy ez a helyzet hamarosan változni fog.- A szentimrei értelmiség jelentős része itt is született. Ez azért nagy segítséget jelent.- így is van. Sokat tesznek azért, hogy megőrizzük a falu értékeit. Kulturális téren is.- Hogyan tovább? A jövőre nézve bizakodó?- Valahogy át kell vészelnünk ezt a nehéz időszakot úgy, hogy eredeti funkcióját is megtartva üzemeljen tovább a ház. Ez szerintem községi feladat kell hogy maradjon. Mármint a meglévő értékeink megmentése. P. M. a mozikban tói, egy családtól, s útjuk vad, kietlen vidéken vezet keresztül, míg végül mindhárman hazatalálnak - íme dióhéjban a fdm tárgya. Az alkotók azonban, bár középpontba helyezik az úti kalandokat, de nagy súlyt helyeznek arra is, hogy bemutassák filmjükben a családot is, akiknek keresésére a kis csapat útnak indul. S ezenkívül mélyrehatón vizsgálják a gyerekek és kis kedvenceik között kialakuló, különös kötődést. Van valami különös varázslat a gyerekek és az állatok kapcsolatában, amit a felnőttek nem érthetnek. Ez a fajta érzelem meghatározó, persze nemcsak a vásznon, de az életben is. Túl az állatok nagyszerű tehetségén, a kalandok színhelyéül szolgáló erdő csodálatos festőiségén, a film mélyebb rétege is alapvető értékű üzenetet hordoz. Annak vágyát, hogy az ember szere- tetre és bizalomra épülő, összetartó család kötelékében szeretne élni. Leckét kapunk a filmből, a mások iránti hűségből és önfeláldozásból. A filmet a Walt Disney Pictures mutatja be, rendezője D. Dunham. Képünkön a film egyik pillanata. Az embereket mindig és mindenütt érdekelte, foglalkoztatta a halál utáni lét, a túlvilági élet, a lélekvándorlás témája. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az ember minden körülmények között választ keres a számára érthetetlen, megmagyarázhatatlan, misztikus történésekre. A születés előtti és a halál utáni élet különösképpen élénken foglalkoztatják az emberiséget.- Ez lehet az oka, hogy manapság oly sokat írnak, beszélnek a reinkarnációról? - a kérdést a Hittudományi Akadémia professzorának, Tamai Brúnó pannonhalmi bencés papnak tettük fel, aki e téma kiváló ismerője és szakértője.- A reinkarnáció is egyfajta válasz az ember kétségeire, a lét problematikájára. A reinkarnáció újraszületést jelent, a hindu fdozófiából ered, amely bizonyos sorsszerűséget lát az örök körforgásban és egyben magyarázatot is a földi lét nyomorúságaira. Azt tartják, aki itt szegény és elesett, az előző életében bizonyára rászolgált rossz sorsára, aki gazdag és bőségben él, az megérdemli a földi örömöket előző élete tettei folytán. A hindu eredetű reinkamá- ciós elmélet Nyugaton is elterjedt, főként a XVIII. században. A nagy német humanisták is foglalkoztak vele, mint Wieland, Goethe. De Nyugaton más értelmet nyert, mint a hinduknál, itt az emberiség tökéleteseKökény Erzsébet - a Jászsági Népi Együttes akkori táncosa 1978 őszén megalapította a Jászapáti Néptáncegyüttest. Az indulólétszám 25-30 tag volt, többségében diák és szövetkezeti dolgozó. A szakmai munkában segített Szűcs Béla jászberényi táncos. A lelkesedés és a sok munka nemsokára meghozta gyümölcsét. 1980-ban Gyulán, az első országos fesztiválon az együttes „átugorva” a bronz fokozatot, ezüst minősítést kapott. Sokat köszönhetünk a két helyi szövetkezetnek - áfész, tsz -, amelyek mind szakmailag, mind anyagilag is támogatták a csoport munkáját. Nekik köszönhető az is, hogy abban az időben minden próba zenekari kísérettel zajlott, ez elengedhetetlen feltétele volt a haladásnak. Ma sajnos anyagi helyzetünk csak akkor engedi meg a zenekari próbákat, ha fellépésre készülünk, s a műsor tiszteletdíja fedezi a költségeket. 1983-ban az áfész segítségével megtörtént az első külföldi bemutatkozás Jugoszláviában, s még abban az évben a Velemi Endre Tsz szervezésében az NDK-ban is felléphettünk. Az évek során bővült repertoárunk, így 1984 nyarán a török- országi Kütahiyában részt vehettünk egy nemzetközi fesztidésének a folyamatát látták e folytonos körforgásban. A különféle szekták előszeretettel vallották reinkarnációt, de eltúlozva és jobbára elferdítve. Indiában egy új Messiást köszöntöttek, mint Jézus Krisztus reinkarnációját, egy kisfiú képében, aki szerintük Krisztus előtt 70 ezer évvel született a Góbi sivatagban. Olyan hiedelmek is elterjedtek a reinkarnáció kapcsán, hogy például Julius Caesar felesége előző életében férfi volt, maga a Caesar pedig nő. Az indiaiak azt vallják, hogy Síva a világ mozgatóereje, ő gondoskodik erről - a hitük szerinti - örökös körforgásról. A hinduk szerint a világ öröktől fogva van és örökké lesz. Ez a hiedelem sok politikus és államférfi szerint is komoly akadálya volt India gazdasági fejlődésének.- Mit tart a keresztény hit a reinkarnációról?- A keresztény hit szerint is van újjászületés, de ez teljesen más alapokon nyugszik. A mi hitünk szerint egyetlen élet szolgál arra, hogy helyesen cselekedjünk és méltók legyünk a feltámadásra, mely egyszeri és nem végtelen. Ez a fő különbség a feltámadás és a reinkarnáció között. A téma maga mindig divatos volt, különböző változatokban újra és újra feléledt és terjedt, a XIX. és XX. században pedig kimondottan felerősödött, mégpedig a Nyugat és Kelet találJászapáti táncosok a színpadon válón. Ebben az időben Bakonyi István, a csoport jelenlegi művészeti vezetője már közreműködött a csoport munkájában koreográfiáival. Döntő fordulat Sátoraljaújhelyen 1986-ban történt. Megkaptuk az arany minősítést, és Bakonyi István munkájával nívódíjat nyert. Még ebben az évben Hollandiában nemzetközi néptáncfesztiválon képviseltük Magyarországot, s benne szűkebb hazánkat, Jászapátit. A helyi tévé és sajtó visszhangja alapján nagy sikerünk volt, amiben jelentős szerepe volt a szép ruháknak, különösen a kalocsainak, amit a táncos lányok és szüleik hímeztek. 1988-ban Lengyelországban jártuk. A 14 fellépő együttes közül mi hoztuk el az összes létező díjat (fődíj, közönségdíj, koreográfiái díj). A tízéves jubileum alkalmából megkaptuk a Szocialista Kultúráért kitüntetést, és ekkor jelentették be, hogy 1989 februárjában olaszországi vendégszereplésen vehetünk részt. Capuában volt a nemzetközi fesztivál, ahol újra nagy sikert arattunk. 1990-ben Gyöngyösön megtartottuk arany minősítésünket. Szeptemberben pedig ausztriai testvérvárosunkban, Graffensteinben léptünk fel, hozzájárulva a kulturális kapcsolatok kiépítéséhez. kozása jegyében. Hogy mi a gyökere, az alapja? Minden bizonnyal az ember földi léttel való elégedetlensége. Az, hogy az ember megoldást keres a földi bajokra. Egy ilyen megoldás a reinkarnációban való hit. Annyiban ártalmas, amennyiben visszaélnek vele, és lemondásra, beletörődésre késztetik hívei az embert, miszerint nem fontos, mi történik ebben az életben, majd a következő életünk kárpótol bennünket a mulasztottakért. A reinkarnációban hívők az ember személyét háttérbe szorítják, nem tisztelik, nem veszik tekintetbe, hogy az ember egyszeri és megismételhetetlen csoda, nem hisznek bűnbánatban és bűnbocsátásban sem. A baj az, hogy sokan spekulációra, különféle káros manipulációkra használják fel a reinkarnációt, anélkül, hogy önmaguk hinnének benne.- Újabban e téma irodalma is gazdagodik. Sokan emlegetik dr. Moody Élet az élet után című könyvét, vagy Müller Péter könyvét, mely sok vitát kavart. Hernádi Gyula is rendszeresen foglalkozik e témával. Mindez bizonyítja, hogy reneszánszát éli a reinkarnáció szerte a világon.- Ez így van. Csak megerősíteni tudom. Most jelent meg Londonban Ch. F. Keyes - E. V. Dániel: Karma című műve, ami ugyancsak érdekes és tanulságos e témában. L. Gy. A rendszerváltás után sajnos két fő támogatónk nem tudta tovább vállalni a szponzorálást, de szerencsére a város önkormányzta segített. 1992-ben Százhalombattán szerepeltünk egy koreográfusi fesztiválon, ahol nívódíjat kaptunk Kökény Richárd rábaközi táncaival. Ő az együtes tagja volt, jelenleg a Magyar Állami Népi Együttesben táncol. Az utánpótlás nevelése folyamatos együttesünkben, 1982 óta a Kökörcsin, majd az „aprók” és a „törpék” is velünk dolgoznak. Idén leszünk 15 évesek, és szeretnénk ezt a jubileumot is méltóképpen megünnepelni. Az időpont: november 20., 18.00 óra. Jelenleg három korosztályunk van: törpék (alsó tagozat), aprók (felső tagozat) és a felnőtt együtes, összesen mintegy 100 taggal. A lelkesedés töretlen, bár az anyagi lehetőségeink korlátozottak, mégis minden fellépésre örömmel készülök. Megpróbáljuk a csoportot összetartani és az utánpótlást biztosítani, hiszen a 15 éves múlt erre kötelez. Úgy érezzük, hogy ez idő alatt Európa-szerte hozzájárultunk a magyar néptánckultúra megismertetéséhez. Rajtunk is múlik az, hogy több országban is jól hangzik Jászapáti neve. Borics László Novemberi filmújdonság Tizenöt éves a Jászapáti Néptáncegyüttes Sikerek itthon, sikerek Európában
