Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

1993. november 16., kedd Egy vállalkozás útjára indul 5 Az olvasók kérdezték - mi válaszolunk Tudnivalók az előfizetésről Az olvasói fórumokon, le­vélben és telefonon számta­lan kérdést tettek fel előfize­tőink. Ezek a kérdések egyértelműen bizonyítják a kiadó számára, hogy olvasó­ink és előfizetőink élénk ér­deklődéssel követik ezt a fontos átalakulást. Úgy gondoljuk, hogy az ismét­lődő kérdésekre ezen a he­lyen, nyilvánosan is vála­szolnunk kell. 1. Mi az oka annak, hogy saját kezünkbe vesszük a ter­jesztést?- Elször is az, hogy maga­sabb szintű szolgáltatást sze­retnénk nyújtani előfizetőink­nek.- Számos apróbb előny származhat a dologból:- az előfizetési díj beszedé­sének ideje meghosszabbo­dik,- egyszerű címátírás lakás­csere esetében (a korábbi le­mondás és újrarendelés he­lyett!),- áfás számlák kibocsátása (amit a cégek és vállalkozók visszatéríttethetnek),- lehetséges lesz az előfize­tés napra pontos megszakítása a nyaralás idejére (természetesen az előfizetési díj visszaigénylésével, 1994 áprilisától kezdve)- a megrendelés ma, az első kézbesítés holnapután (ez is 1994 áprilisától kezdő­dően).- Árengedmény a hosszabb időre (előre kifizetett előfize­tési díj esetében). 2. Kinek kell az előfizetési díjat átadni?- Novemberben, a korábbi­aknak megfelelően, az előfi­zetési díjat a postai kézbesítők veszik át. Decemberben vi­szont már az Új Néplap ügy­nökségeinek alkalmazottja, ilyen értelemben az Új Nép­lap saját embere keresi fel előfizetőinket, s illendő be­mutatkozás után ő az, aki az előfizetési díjat átveszi. 3. Mi történik azokkal, akik az OTP folyószámlájáról fize­tik az Új Néplap előfizetési dí­ját?- Az OTP-folyószámláról rendezett előfizetési díjhoz szükséges annak a megbízási nyilatkozatnak a kitöltése, amelyet eljuttattunk minden előfizetőnkhöz, s szükséges annak visszajuttatása szer­kesztőségünkhöz, kiadónkhoz (5000 Szolnok, Pf. 105.) vagy az illetékes számlavezető OTP-fiókhoz. Tehát még egy­szer a határidő: november 25. 4. Mi történik az éves előfi­zetési díjakkal?- Ezek az előfizetőink to­vábbra is változatlanul meg­kapják újságunkat. 5. Hogyan fizethetik elő az Új Néplapot azok, akik mind ez ideig nem járatták?- Az újságunkban rendsze­resen megjelenő megrendelő- lap kitöltésével, kiadónkhoz történő eljuttatásával; de megrendelhető az újság bár­melyik postás kézbesítőnél bármelyik postahivatalban. 6. Mit tegyen az olvasó, ha nem akarják tőle az előfizetési díjat elfogadni novemberben? Mit tegyen akkor, ha nem kapja meg az előfizetett újsá­got?- A Postával megkötött szerződés alapján még no­vemberben a postai kézbesítő köteles átvenni az előfizetési díjat. Ugyanígy köteles az előfizetett újságot a megren­delő címére eljuttatni novem­berben és decemberben. Ha ez nem történik meg, kérjük, jelezzék Olvasóink ezt kiadó- hivatalunknak, címünk: 5000 Szolnok, Kossuth téri I. sz. Irodaház, Pf. 105. Telefon: 424-688, 424-444-es számon 21-es, 22-es, 31-es mellék. Mennyi is a példányszám? Sajnos éppen a Posta monopóliuma nem te­szi lehetővé, hogy az olvasók és a hirdető ügyfelek korrekt, pon­tos tájékoztatást kap­janak a lapok példány - számairól. Hirdető ügy­feleink jelentős része - szerencsére - ma már ragaszkodik ahhoz, hogy pontos képet kap­jon, s mi örömmel mu­tatjuk meg számukra a lapunk példányszámát igazoló dokumentumo­kat. Minthogy „üzleti tit­kot” képeznek más la­pok megyében megje­lenő és értékesített példányszámai, így csak azok arányairól beszélhetünk. Annyit: ma a megyé­ben a napilapok között legnagyobb példány­számban az Új Néplap jelenik meg, több mint negyvenezer példány­ban. Az ezt követő leg­nagyobb példányszám egy országos napilapé tízezer-ötszáztizenöt előfizetővel. Az orszá­gos napilapok előfizető­inek száma megközelí­tően az Új Néplap előfi­zetői számának fele. A mi újságunk pél­dányszáma természe­tesen nem úgy adódik, hogy előfizetnénk több ezres tételben saját magunkra vagy más szervezetek, alapítvá­nyok megtennék ezt helyettünk. Vélhetően vállalko­zásunkkal s az ezt kö­vető változásokkal tisz­tább képhez jut az ol­vasó. Az Új Néplap ügynökségei a megyében 1. Szolnoki ügynökség Vezető: Szőke Vince Címe: Szolnok, Magyar u. 5. Telefon: 56/421-276 2. Jászberényi ügynökség Vezető: Szászi László Címe: Jászberény, Rákóczi u. 74. Telefon: 57/311-511 3. Kunszentmártoni ügynökség Vezető: Ardai József Címe: Kunszentmárton, Köztársaság tér 12.11/12. Telefon: 414 4. Törökszentmiklósi ügynökség Vezető: Karancsi Szilárd Címe: Törökszentmiklós, Kossuth tér 6/g. 5. Kunhegyesi ügynökség Vezető: Gorzás Lukács Címe: Kunhegyes, Kossuth u. 14. Telefon: 59/326-043 Januártól saját kézben az Üj Néplap terjesztése Minden az Olvasóért történik Készül az Új Néplap a kecskeméti Petőfi Nyomda Rt. Szilády Üzemében Az olvasó azt igényli, hogy tartalmas, érdekes és szórakoz­tató újságot írjanak neki, s a la­pot időben, a számára legké­nyelmesebb körülmények között kapja meg. Az első követel­ménynek munkatársaink nap mint nap igyekeznek eleget tenni, a második feladat eddigi­nél jobb megoldásában pedig most szeretnénk egy nagyobb lépést tenni előre: hozzálátunk lapunk terjesztési rendszerének korszerűsítéséhez. Tudjuk, hogy nagy fába vágtuk a fej­szénket, hiszen nem könnyű egyfelől biztosítani, hogy az előfizetők széles körű tájékozta­tást kapjanak mind az ország, mind szűkebb otthonuk - váro­suk, falujuk, utcájuk - időszerű kérdéseiről, másfelől még haté­konyabbá, korszerűbbé és min­denki számára gazdaságosabbá tenni a lapterjesztést. Diktált árak A korszerűsítésnek nyilván­valóan a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, amely a megyei sajtó, így az Új Néplap számára- a Posta legjobb szándékai mellett is - sok hátránnyal járt. Miként a hazai gyakorlat sok más területén, ezen a téren is érvényesült bizonyos fokú Bu- dapest-centrikusság, ami ter­mészetszerűen maga után vonta az egyes régiók, megyék, váro­sok sajátos érdekeinek háttérbe szorulását. Mindez nem lehe­tett, s nem is volt független az eddig működött terjesztési rendszerben uralkodó mono­polhelyzettől, amely a maga tör­vényszerűségei szerint árakat diktált, s gyakorta alkalmazko­dásra kényszerítette a kiadókat. Ennélfogva a rendszer működ­tetője nem is volt érdekelt a ter­jesztés gondjaiból eredő költ­ségnövekedés csökkentésében vagy felszámolásában, mert a növekvő költségeket áthárít­hatta a kiadókra. Ők pedig - minthogy más lehetőségük nem volt - a terheket vállalták és ha nem akartak tönkremenni, to­vább hárították az olvasóra. A gondokat csak tetézte, hogy a terjesztő és a lapkiadó között nem volt rendszeres in­formációcsere az előfizetőkről, azok igényeiről, bár - s az igaz­ság kedvéért ezt is meg kell mondani -, ha a kiadó meg is ismerte az előfizetők új igé­nyeit, akkor sem tudott azokra reagálni, mert nem az olvasói kívánságok, hanem a terjesztési rendszer adottságai - például a kézbesítés, befizetés ideje, stb.- határozták meg a lehetősége- ket.Az idők folyamán torzult a terjesztés növekvő költségeinek teherviselése is. A megyékben ugyanis az összes terjesztett lap 80 százalékát a megyei újságok, 20 százalékát a Budapesten ki­adott napilapok alkotják, de ez a költségviselésben nem mutat­kozott meg. A megyei lapok vi­selték a költségek nagyobbik ré­szét, amit úgy is illusztrálhat­nánk, hogy a megyei sajtó el­adott példányonként körülbelül 1 forinttal dotálta az országos lapokat. Természetes tehát, hogy az Új Néplap szerkesztőségének, kiadónknak szembe kell néznie a fentiekben vázolt helyzettel és olvasóinak jobb kiszolgálása érdekében ki kell kísérleteznie, meg kell találnia a terjesztés korszerűbb, hatékonyabb rend­szerét. Ezt reálisan gondolva senki sem tekintheti a Posta vagy a Budapesten kiadott la­pok elleni merényletnek, vagy valamiféle „saját monopólium” létrehozására irányuló törek­vésnek, hanem csak annak, ami a mai piaci viszonyok között minden életképes gazdálkodó szerv elsőrendű feladata: job­ban kiszolgálni azokat, jelen esetben az olvasókat, akikből él. Annál is inkább igaz ez, mert a Magyar Postával való szoros együttműködésünk fennmarad, hiszen a kisebb települések előfizetéses lapel­látásában, valamint minde­nütt lapunk utcai árusításá­ban továbbra is számítunk rá. Építünk azokra a postáskollé­gáinkra, akik hosszú évek óta végzik a lapterjesztés nehéz munkáját, akik télen, nyáron, hóban, fagyban, hőségben ró­ják az utcákat, hogy az olvasó lapunkon keresztül bepillan­tást nyerhessen az ország és a világ dolgaiba. Köszönettel tartozunk nekik és bízunk benne, hogy kapcsolatunk a jövőben is kölcsönösen gyü­mölcsöző lesz. Az Új Néplap kiadójának, az Axel Springer Magyarország Kft. megyei kiadó irodájának - a Posta dolgozóinak értékes ta­pasztalataira is építve — kiala­kítja saját terjesztési rendszerét. Ennek során több követelményt állít maga elé. Ezek között is a legfontosabb, hogy az új ter­jesztési rendszer maradéktala­nul biztosítsa a helyi és orszá­gos információk gyors és pontos eljuttatását az olvasókhoz. De ezt úgy is fogalmazhatnánk: la­punk kiadója valóban úgy akar viselkedni, mint ahogy az az új­ság tulajdonosától elvárható: közvetlenül - tehát nem más in­tézmény áttételén keresztül - ismerje meg az előfizetők kí­vánságait és közvetlenül intéz­kedjék kiszolgálásuk színvona­lának emelésére. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy új módsze­reket és formákat kívánunk al­kalmazni annak érdekében, hogy ne kelljen a Budapestről érkező vonathoz, az ott kiadott lapok megjelenéséhez, a vidéki levélkézbesítés és díjbeszedés időpontjához igazítani lapunk terjesztését. S gondolva az ol­vasó pénztárcájára, nem vállal­juk a terjesztési költségek aránytalanságából adódó terhe­ket, következésképpen azokat nem is hárítjuk tovább az olva­sókra. így bontakozik ki lapunk új megyei terjesztési rendszere, amely tudatában van annak, hogy az olvasók mind erőtel­jesebben igénylik az országos és helyi érdekeket teljes össz­hangban képviselő, az orszá­gos és a helyi információkat egyaránt tartalmazó megyei, városi lapokat. Amit sok más összefüggésben gyakran han­goztatunk, nevezetesen, hogy a vidéken élő lakosság semmi­lyen formában sem szorulhat háttérbe a fővárosétól, az a lapterjesztés „nyelvén” azt je­lenti, hogy az olvasónak ak­kor kell hozzájutnia a la­punkhoz, amikor az ő olvasói szokása szerint azt forgatni akarja, és ott akar hozzájutni ahhoz, ahol számára a legké­nyelmesebb. Munkahelyeket teremtünk Lapunk saját terjesztését 1994. január elsejétől indítjuk meg. Tudjuk, hogy ez nem a legjobb időpont, hiszen nehe­zítheti munkánkat - a megszo­káson, sőt az eddigiekhez való megrögzött ragaszkodásból adódó ellenszenven túl - a téli közlekedés, az új hálózat mű­ködtetésének megannyi gondja. De bízunk a sikerben, mert a terjesztést a megyét, a várost, a falvakat jól ismerő vállalkozók­kal végezzük, új hálózatunkkal megyénként többszáz munkahe­lyet teremtünk, sőt - őszinte örömünkre - plusz bevételi for­rást biztosíthatunk főleg a ki­sebb településeken dolgozó pos­tások számára. Terjesztési rendszerünk nyitva áll a fővá­rosi lapok előtt is, hiszen a hozzá való csatlakozás révén még közelebb kerülhetnek a vi­déki piachoz. így hát nem kés­lekedhetünk az átállással, mert ezzel tovább konzerválnánk azt, amiről tudjuk, hogy nem jó ol­vasóinknak. Már pedig nálunk nem jelszó, hanem a minden­napi munkánkat vezérlő gya­korlat, hogy minden az olva­sóért történik. Új szolgáltatásunk tervezett előnyei:- az előfizetési díj beszedé­sének időpontja meghosszab­bodik, az a hónap első napjai­ban is befizethető;- az előfizetőn múlik, hogy milyen fizetési módot választ: ha az általa meghatározott gya­korisággal készpénzben kíván fizetni, akkor kézbesítő az általa megadott időben felkeresi a la­kásán; aki OTP-folyószámláról kívánja kiegyenlíteni az előfize­tési díjat, az rendelkezhet arról, hogy a jelenleg érvényben lévő negyedéves gyakoriság helyett havonként fizet elő a lapra;- az új terjesztési rendszer igyekszik a jelenleginél koráb­ban eljuttatni lapunkat az előfi­zetőkhöz;- minthogy a terjesztést maga a tulajdonos végzi, az előfizető­nek módja lesz közvetlenül - akár személyesen, akár más módon - elmondani, leírni ész­revételeit, panaszait a kiadónk­nak. Távlati terveink közé tartozik az úgynevezett törthavi előfi­zetés bevezetése is, ami azt je­lenti, hogy az előfizetési szán­dék bejelentésétől számított öt nap múlva már meg is kapja az olvasó a lapot. Díjkedvez­ményt tervezünk a különböző - nemcsak a jelenlegi havi- és éves - időtartamra történő elő­fizetések esetében. Ha pedig az előfizető szabadságra megy, a lapot az általa megadott címre irányítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom