Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

4 1993. november 16., kedd A jó szándék kevés, igazi támogatás kellene Gyökeret eresztenek-e a kisgazdaságok? A kárpótlás megindította a mezőgazdaság tulajdoni és szerkezeti átalakítását, és az új földtulajdonosok jelentős része gazdálkodni kíván a sok esetben szétdarabolt földterü­leteken. De a föld megszerzése ehhez még kevés, hiszen gé­pek, épületek és infrastuktúra nélkül életképes gazdaságok nem képzelhetők el. A Földművelésügyi Minisz­térium létrehozta a földműve­lési alapokat. A nyolc alap kö­zül a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapra (MFA) a költségvetés­ből négymilliárd forintot külö­nítettek el, melyhez pályázat út­ján lehet hozzájutni. Az alap célja a mező- és erdőgazdálko­dási beruházások támogatása a kis- és középvállalkozások fej­lesztésének érdekében, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő gazdaságok jöhessenek létre. A pályázatokat a megyei földmű­velésügyi hivatalokhoz lehetett benyújtani májustól október 30-áig. Annak jártunk utána, hogy ezt a lehetőséget sikerült-e megfelelően kihasználni. Há­nyán tudták igénybe venni, il­letve a pályáztatás során milyen problémák merültek fel? Ho­gyan ítéli meg ezt a kérdést a megyei hivatal és a mezőgazda- sági vállalkozó? A hivatal oldaláról A JNK-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatalban az MFA pályázatokkal dr. Tóthné Sasi Agnes főelőadó foglalko­zik.- Kérem összegezze a fejlesz­tési alapra történő pályáztatás eddigi megyei tapasztalatait.- Ezt az alapot azért hozták létre, hogy a kárpótlás révén új földtulajdonosokká válók, a gazdaságuk kialakításához szükséges termelőeszközökhöz és létesítményekhez központi segítséggel hozzájuthassanak, de lehetőséget teremt arra is, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók vállalkozóvá válhassa­nak.- Ezekről a lehetőségekről tudnak a földhöz juttatóttak?- Mindent megtettünk, hogy minél szélesebb körben propa­gáljuk a támogatási lehetőséget. Az FM rendelet, mint jogsza­bály a hivatalos közlönyökben (Magyar Közlöny, MÉM Érte­sítő) megjelent, de leközölte néhány újság is. Hivatalunk pe­dig közel tízezer példányt jutta­tott el a polgármesteri hivatalo­kon keresztül az érdeklődők­nek.- A megye gazdálkodói él- tek-e az új fejlesztési lehetősé­gekkel?- Az érdeklődés igen nagy volt. Ebben a pályázati sza­kaszban 50 pályázat érkezett be. Az igényeket folyamatosan az FM Agrárfejlesztési Bizottsá­gához továbbítottuk, ahol tárca­közi bírálat után eddig 30 pá­lyázatot hagytak jóvá, de az el­bírálás még nem fejeződött be. Az eddig elfogadott igények alapján megyénkben közel 200 millió Ft értékű beruházás való­sult meg, 50 százalékos MFA támogatással. Ez meghaladja azt az összeget, amit az egész megyében eddig, ebben az év­ben gépberuházásokra fordítot­tak.- Mi a véleménye a pályázat­ról, nem túl bonyolult? El tud­ják-e készíteni a mezőgazdasági vállalkozók a két oldalon leírt pályázati feltételeknek megfele­lően a kilenc oldalas útmutató alapján pályázatukat?- A pályázatot valóban nem könnyű elkészíteni. Az értelme­zéshez segítséget nyújtunk, vagy szakértőt ajánlunk. Több mezőgazdasági gépgyártó és forgalmazó is időben lépett. Maguk kerestek olyan pénzin­tézetet, ahol gépeik vásárlásá­hoz a vállalkozóknak hitelt nyújtanak, melyhez a banki biz­tosítékot a forgalmazók adják, így közösen viselik a kockáza­tot a termelővel. Ugyanilyen konstrukció volt a Gazdakörök Országos Szövetsége által szer­vezett gépvásárlási akció is. Ezek a szervezetek felvállalták a pályázatok elkészítését is, amely nagy segítséget jelentett az e téren igencsak rászoruló termelőknek.- A pályázati feltételek meg­ismerése, a pályázat előkészí­tése és megírása, a banki fede­zet megszerzése nem kevés időt igényeltek. Említette, hogy so­kan érdeklődtek, de csak 50 pá­lyázatot nyújtottak be, a pályá­zat határideje viszont október 30-án lejárt.- Akik most kicsúsztak az időből januártól ismét pályáz­hatnak támogatásra. Az érdek­lődők közül egyre többen jelzik, hogy januárban kész pályázattal jönnek hivatalunkhoz. Ügy tű­nik, a konstrukció ismertté vált és eléri célját, elősegíti a jöve­delmezően működő mezőgaz­dasági termelés megalapozását. így látja a termelő Apró Pál szolnoki egyéni vállalkozót kérdeztük a támoga­tás igénybe vétele során tapasz­taltakról.- Bemutatná röviden a gaz­daságát?- A földterület, melyen mint bérlő a gazdálkodást megkezd­tem, Jászladány térségében, Ti- szasülyhöz közel fekszik. Ezt 70 éves édesanyám kárpótlásá­ból vásároltuk, akinek szülei gazdálkodók voltak. Elvárja tő­lem, a fiától, hogy visszaállít­sam a gazdaságot, ezért nekem használatba adta. Ezen kívül egyik családtagunktól is bére­lem a tsz-től kapott részaránytu­lajdonosi földjét. így a pályázat elkészítésekor 17 hektár volt a terület, amit azóta még 10 hek­tárral sikerült megnövelnem.- Ekkora területet nem lehet megművelni gépek nélkül. Gon­dolom, ezért igényelte a támo­gatást.- Igen. A farmer-gazdálko­dás megfelelő gépesítést feltéte­lez. Az elmúlt évben későn, csak novemberben jutottam hozzá a földhöz, ekkor már nem volt érdemes ezen a talajtípuson szántani. Tavasszal annyira lett megművelve, hogy ne gazosod- jon el. Idén őszi búzával vetet­tem be, a munkálatok nagy ré­szét bérmunkába végeztettem el, ami rendkívül drága. Elké­szítettem tehát a pályázatot, de mivel bérből és fizetésből élő ember voltam - tavaly májusig, amikor vállalkozó lettem -, nem tudtam annyit felhalmozni, ami elegendő lett volna az 50 százalék saját erőhöz. Az egyéni vállalkozásból össze­gyűjtött pénzt rokoni kölcsö­nökkel kellett kiegészítenem, hogy összejöjjön a banki fede­zet igazolásához szükséges tő­kerész. A pályázatot augusztus­ban adtam be, az elbírálása ha­táridőn belül megtörtént, az igényelt támogatást októberben megkaptam, mégis késő volt már ahhoz, hogy gépeket sze­rezzek be az őszi munkákhoz.- A pályázatot elkészítésével kapcsolatban voltak-e gondjai?- Agrármérnök, vállalatgaz­dálkodási szakmérnök és mér­legképes könyvelő vagyok, sa­ját magam készítettem el a pá­lyázatot. Igen komoly kidolgo­zást igényelt, szigorúak a pá­lyázati követelmények, emiatt felkészületlenül ezt nem lehet összeállítani. Az a véleményem, hogy a fejlesztési alap létreho­zása szükséges volt, de ha ezt a kárpótlás megkezdésével egy- időben indítják, azzal egy évet lehetett volna nyerni a terme­lésben. A saját tőkerészt ille­tően 50 százaléknál kisebb arányban kellett volna meghatá­rozni, mert a termelők nagy ré­sze nem rendelkezik ilyen ösz- szegű megtakarítással.- Milyen gépeket vásárol a támogatásból, és hogyan fizeti vissza?- A fejlesztési támogatásként nyert pénzt tulajdonképpen ka­mat nélkül kell visszafizetni, csupán az inflációt mérsékli. Merő óvatosságból csak a leg­szükségesebb összeget vettem igénybe. Kisteljesítményű trak­tort, talajművelő, vető, műtrá­gyaszóró és permetező gépeket akarok vásárolni. A visszafize­tést 1995-ben kell megkezde­nem, négy éven át, ami nem lesz könnyű. Csak azt termelek, amit biztos, hogy el tudok adni. Többcsatornás értékesítési lehe­tőségek felkutatásával, a felvá­sárló cégek szándéknyilatkoza­taival és előszerződéseivel pró­bálom bebiztosítani magam. * * * Valóban kellenek ezek a tá­mogatási formák, de elérik-e így a céljukat? Ha olyan tőke­részt kérnek fedezetül, amit a kezdő vállalkozók nem tudnak biztosítani, akkor az alapból kapott támogatáson felüli hitel- felvétel meggondolandó, hiszen ez már jóval meghaladja a me­zőgazdaság jövedelemtermelő képességét. Ki lehet-e gazdál­kodni mindössze négy év alatt a beruházásokra felvett, támoga­tásnak nevezett, de valójában kamatmentes kölcsönt? A 30 pályázatra kapott 100 millió forint fejlesztési alap azt mutatja, hogy ez sem a hagyo­mányos értelemben vett kisgaz­dákat segíti, hiszen az átlagos 3 millió mellé ugyanannyit saját erőként fel kellett mutatni. Ha a fejlesztési alapból tá­mogatott 200 milliós beruhá­zási lehetőség meghaladja a mezőgazdaság ez évi megyei gépvásárlásainak összegét, annak ugyan örülhetünk, de rámutat a mezőgazdaság el- szomorítóan katasztrofális helyzetére is. Szabó Irén Romlott a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzete Bár már megkezdődött az őszi betakarítású növények ér­tékesítése, a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzete nem javult olyan mértékben, mint általában az előző évek­ben. Az aszály miatt az idén je­lentős veszteségek érték a vál­lalkozókat - olvasható a Föl­dművelésügyi Minisztérium elemzésében. A hitelezésnél a bankok to­vábbra is „óvatos magatartást,, tanúsítanak. A hektáronkénti 14 ezer forintos termelési hitel igénybevételével általában csak a szövetkezetek élnek. A kis­termelők számára a hitelfelvétel költségei a 10 százalékos ka­matkedvezmény ellenére is rendkívül magasak. A fejlesz­tési alaphoz kapcsolódó hitelek megszerzése ugyancsak nehéz­kes. A pénzintézetek alacsony jövedelmezőségűnek ítélik a mezőgazdasági vállalkozásokat, ezért a hitelre pályázók által felkínált fedezeten túl egyéb ga­ranciát is kémek. A gazdasá­gokban meglévő leromlott álla­potú géppark felújítására, kar­bantartására csak kevés pénzt fordítanak. Az új beruházások pénz hiányában - az öntözés és a melioráció kivétel - minimá­lisra csökkentek. Jelentős ér­deklődést váltott ki viszont az a közelmúltban megjelent rende­let, amely a termőfölddel ren­delkező munkanélküliek vállal­kozóvá válását kívánja elősegí­teni. (MTI) Fenntartott helyek az élelmiszeriparban A hazai befektetők elsőbbséget élveznek Az élelmiszeripar 138 állami vállalatából eddig 100 alakult át,ebből részbeni vagy teljes privatizáción 45 üzem "esett át". Az élelmiszer ágazat 70 százalékában - innen származik az agrárexport túlnyomó része - eddig még nem történt jelentős privatizáció. Némi élénkülés csupán a hús-, a tej- és a tartósítóipar te­rületén tapasztalható. A magá­nosítás egyik kulcskérdése a hazai tulajdonlás. Mennyiben segíti a szaktárca a hazai befek­tetők tulajdonossá válását? - kérdeztük Szilvássy Gábortól, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályvezetőjé­től.- A magyar tulajdonosi réteg kialakulását kedvezményes vá­sárlási lehetőségekkel és a kár­pótlási jegyek széleskörű bevo­násával segíti a minisztérium. Az élelmiszeriparban a társa­sággá alakuló vállalatok rész­vényeiből legalább a vagyonér­ték 20 százalékáig tartalékolni kell azok számára, akik kárpót­lási jeggyel szeretnének tulaj­doni hányadot szerezni. A me­zőgazdasági termelőknek a tel­jes vagyonból 25 + 1 százalék­nyi szavazatot minden esetben elkülönítünk, hogy ha részese­dést szeretnének szerezni a fel­dolgozóiparban is, kedvezmé­nyesen tulajdonhoz juthassa­nak. Erre a lehetőségre minden alkalommal felhívjuk a terme­lők figyelmét. Ha ennek elle­nére is lanyha az érdeklődés, a hibát nem szándékokban, ha­nem mondjuk a szervezésben kell keresni. A földművelésügyi kor­mányzat speciális eszközökkel támogatja mindazokat a hazai befektetőket is, akik a privati­záció során magánkézbe kerülő vállalatoknál meghatározó tu­lajdon hányadot szereznek, hogy később saját belátásuk szerint társulhassanak külföldi befektetőkkel, maguk dönthes­senek arról, kihasználják-e egy esetleges partner marketing is­mereteit és piaci lehetőségeit, vagy sem.- Mit tesz a minisztérium azért, hogy ne alakuljanak ki az élelmiszeriparban monopóliu­mok?- Elsőbbségben részesítjük az új pályázókat - amennyiben a feltételeknek megfelelnek - az adott iparágban már tulajdont szerzett magyar, vagy külföldi tulajdonosokkal szemben. És nyitva tartja a szemét a Ver­senyhivatal is, amelynek hiva­talból kötelessége gátat vetni a monopolisztikus törekvések­nek. Ferenczy Europress Privatizáció a magyar cementiparban Az iparág privatizációját megelőzte az országos cement­termelés egészét és a mészter- melés mintegy kétharmadát adó államigzagatási vállalat, a Ce­ment- és- Mészművek szervezeti átalakulása. Ennek keretében a CEMÜ- már 1988-ban részvénytár­saságot alapított a korszerű, kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező beremendi és hejő- csabai cementgyárakból, vala­mint a cementipar alkatrészt- gyártó és szerelő szervezeti egységből. Ugyanebben az idő­szakban kezdte meg működését 50 százalék osztrák tőkerészvé­tellel a Lábatlani Mészmű Kft.- a szervezetfejlesztés máso­dik ütemében, 1990 elején va­lamennyi, még az államigazga­tási vállalat keretében működő termelőegységből gazdasági társaság jött létre. A szervezeti átalakulással párhuzamosan külföldi tőkebe­vonásra is sor került. 1990-ben már valamennyi cementipari társaságban volt külföldi befek­tető: Beremenden és Vácott a német Heidelberger Zement AG, valamint a Schwenk KG, Hejőcsabán és Lábatlanban a svájci Holderbank, Bélapátfal­ván pedig mindhárman kisebb­ségi - 33-50 százalékos - tulaj­donrészt szereztek. Ebben a szakaszban közel 50 millió USA dollár értékű tőkeinjekci­óra sikerült szert tenni, ami le­hetővé tette a folyamatban' lévő beruházások megvalósítását és néhány technológiai korszerűsí­tési akció megkezdését. Fenti előzmények után az ÁVÜ úgy döntött, hogy a kül­földi cégek a magyar cementi­parban többségi részesedést szerezhetnek. Potenciális tulaj­donosként természetesen első­sorban azok a szakmai befekte­tők jöttek számításba, akik a privatizációba már korábban bekapcsolódtak, és akik tőkee­rejük és cementgyártási tapasz­talataik alapján a hazai cement­ipar jövője szempontjából is előnyös partnernak minősíthe­tők. Az ÁVÜ döntése után tárgya­lások kezdődtek az előzőekben említett cégekkel. A megálla­podások megkötését és ezzel a privatizációs folyamatot sajnos hátráltatta az a körülmény, hogy az elmúlt néhány évben igen kedvezőtlen piaci helyzet ala­kult ki, amelynek hatásaként a cementtermelő kapacitások ki­használása körülbelül 40-50 százalékra csökkent. Erre hi­vatkozva ugyanis a külföldi be­fektetők a vételár csökkentésére és számukra kedvező feltételek elfogadtatására törekedtek. Ilyen előzmények után jelen­tős eredményként' kell elkö- nyelni, hogy- a Beremendi Cement- és Mészipari Rt. privatizációja be­fejeződött. Az adásvételi szer­ződés megkötését, az ÁVÜ által történt jóváhagyást követően a vételár kifizetésére is sor került, és a gyár többségi német tulaj­donba került,- létrejött a DCM Kft. és a Lábatlani Cementipari Kft. el­adásával kapcsolatos megálla­podás, sőt megtörtént az adás­vételi szerződés aláírása is. A tulajdonosváltozáshoz e két cégnél már csak a vagyonügy- nökségi jóváhagyás szükséges. Az ÁVÜ IT az LC Kft-re vo­natkozó szerződés jóváhagyását megtagadta az új bányatörvény értelmezési bizonytalansága miatt, melyről az Igazságügyi Minisztériumtól kell bekérni ál­lásfoglalást. Ezután a szerződés jóváhagyásra újra az IT elé ke­rül,- nyilvános pályázatot tűztek ki a Hejőcsabai és a Bélapát­falvi Rt. értékesítésére, amelyek határideje nemrég járt le. A pá­lyázatok kiértékelése a közeljö­vőben várható. Döntés született arról is, hogy a dolgozók valamennyi cementgyárban - maximum 10 százalékos tulajdonhoz juthat­nak, kedvezményes vásárlási feltételek mellett. A munkavál­lalói részvényvásárlásra Bere­menden szeptember hónapban már sor is került, ahol az érde­keltek nagy számban éltek a felkínált tulajdonszerzési lehe­tőséggel. (S.P.) HIRDETMÉNY Az AGRONEX Agrártermelők Kereskedőháza Részvénytársaság igazgatósága (székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. sz.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy rendkívüli közgyűlést hív össze. A közgyűlés ideje: 1993. december 16. de. 10 óra A közgyűlés helye: 5000 Szolnok, Verseghy park 2., a Tisza Szálló különterme Az igazgatóság közgyűlésének az alábbi napirendi pontokat javasolja: 1. / Az igazgatóság jelentése a 7/1993. (VII.26.) sz. és az 1/1993. (X.26.sz. közgyűlési határozatokban foglalt alaptőkeemelés helyzetéről 2. / A társaság jövőjének megtárgyalása 3. / A társaság törökszentmiklósi műanyagfeldolgozó üzeme önálló gazdasági társaságként történő jövőbeni működtetése 4. / Alapszabály módosítás 5. / Egyebek Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja: 1993. december 16., 13 óra. A közgyűlés helye: változatlan. A közgyűlésen való részvétel és szavazás feltétele, hogy a részvényesek részvényeiket a közgyűlést megelőzően legalább 10 nappal az rt. székhelyén letétbe helyezzék. A letétbe helyezett részvényekről az igazgatóság elismervényt és szavazójegyet ad ki. A szavazójegyen szerepel a letétbe helyezett részvények száma, névértéke és az annak alapján gyakorolható szavazati jog mértéke. A részvényes annyi - egymástól elkülöníthető - szavazójegyet kap, ahány kérdésben a közgyűlés napirendje szerint határozni kell. A szavazójegyektől megkülönböztethető pótszavazójegy is kiadható. (Rt. Alapszabály VII/4.p.) AGRONEX Rt. igazgatósága L*38478/1H^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom