Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-07 / 234. szám

1993. október 7., csütörtök Hazai tükör 5 A karcagi Varró István Ipari Szakmunkásképző és Gépipari Szakközépiskola klubter­mében a napokban nyílt meg Pályi Zoltánné amatőr festő kiállítása (Fotó: Korényi) Versek rosszkedvből és iróniából Simor András: A lélek is hajléktalan Simor András rosszul érzi magát itt és most, és rosszked­vében írott verseit gyűjtötte össze A lélek is hajléktalan című vékony kötetében. Ezzel az érzésével koránt sincs egye­dül, ha versei szélesebb olvasó- közönséghez is eljutnának, bi­zonyára sokan ráismernének a saját érzéseikre olvasásuk köz­ben. Hiszen rosszkedvének oka a nemzedék szétszóródása „Ez szitkozódva, az szelíden,/ von­szolódó alig-csapat,/ volt és van-hazugságok gyötrik/ a lel­kűket, a lábukat.” (A nemze­dék), egy hír az Európában fo­lyó öldöklésről és menekültára­datról, a munkára váró, egymást irigyen leső nincstelenek látvá­nya vagy a metróban koldulóké, akiket csak Szent Mihály képes jobb világba vinni. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a rosszkedv Simor And­rást valami lemondó, letargikus hangulatba ejti. Ilyen versek is vannak a kötetben, de Simor je­lentősebb költő annál, hogy megelégedjen ezzel az egyféle hangulattal, nem akar, nem is tudna egyetlen hangszeren ját­szani. A jól szerkesztett könyv, annak ellenére, hogy mintegy negyven oldalon mindössze öt­venhat verset tartalmaz, képes megszólaltatni a költő sokféle hangját, képes átfogó képet adni Simor András költészetéről. Ennek a költészetnek talán legfontosabb jellemzője a nyi­tottság a társadalom történései, a társadalom változásai iránt. Mi sem áll tőle távolabb, mint az elefántcsonttoronyba zárkó- zás, minden érzése, a leginti­mebb is, mint a szerelem, a ba­rátság, társadalmi hátteret és dimenziót kap költészetében, így átélhető mint művészetté formált szubjektivitás és mint művészi társadalomrajz. A vers e két szférát ötvözi, s a kölcsön­hatás mindkettőt megemeli. A korábban említett rossz­kedv Simor Andrást olykor gro­teszk, ironikus vers írására készteti. Ilyen például a Sze­gény cár című költemény vagy az Ők, amelyben így ír: „Le­hallgatjuk/ a telefonodat,/ hogy megtudjuk,/ demokrata vagy-e.// Ha nem vagy/ az,/ megnézheted/ magad.//... Fon­told meg hát,/ érdemes-e,/ nem demokratának/ lenned./” De idézhetnénk az Európa felé, a Dal az adóról, A rendszerváltás haszna és még több vers szaka­szait is. Pernindenjrónia leg- nemesebbike, az önirónia sem idegen tőle (Macskars poetica). Simor Andrást kitűnő forma­érzéke gyakran arra indítja, hogy kölcsönvegye más költők versformáit, olykor egy-egy versük jellegzetességeit, hogy mintegy az ezek mögött lévő közösségi tartalommal ele­gyítve a sajátját, új minőséget hozzon létre. Berzsenyire emlé­keztet A megint közelítő tél, az Újabb levéltördék barátnémhoz, József Attila Születésnapomra című versének modem parafrá­zisa, a Születésnapomon József Attilával, de versre, minden ízében simorandrási versre ih­leti Tompa, Vajda, Vörösmarty, Arany és mások olvasása is. E tudatosan vállalt és föl­használt hatások ellenére Simor András korántsem „irodalmi” költő a szónak abban az értel­mében, hogy a valóság helyett „annak égi mása”, az irodalom ihletné írásra. Versei ugyanis erősen, olykor már-már a publi­cisztika frissességével kötődnek a valósághoz. A költő nem egy versét a címben dalként vagy songként ajánlja az olvasó figyelmébe. S valóban dalszerűek ezek a köl­temények, anélkül, hogy ezzel kevésbé lennének versek, a szó legigényesebb értelmében. Ha akadna egy zeneszerző, aki megfelelő színvonalú zenét sze­rezne hozzájuk, kettőjük együttműködése az egykor na­gyon népszerű, mára azonban már csak a középkorúak emlé­kezetében élő protest song újjá­éledését eredményezhetné. A társadalmi közeg mindenesetre alkalmasnak látszik egy ilyen újjáélesztési kísérlethez. Korábban már említettem Simor András kitűnő formaér­zékét. Legtöbb versét kötött formában írta, előszeretettel al­kalmazza az időmértékes for­mákat, és nem is csak ott, ahol régiek szellemét idézi meg. Disztichonokban szólaltatja meg Gorbacsovot (Gorbacsov), anélkül, hogy humorossá válna, de ír anakreoni dalt (Anakreoni) vagy „egyszerű” hexametereket is (Európa-temető, Anti-halál- vers). Radnóti Miklós és nemzedék­társai ötven-ötvenöt évvel ez­előtt az elordasodó világ elleni tiltakozásból nyúltak az antikvi­táshoz, a világ barbársága ellen tartották pajzsként maguk elé az antik formák letisztult rendjét. Nem tudom, hogy Simor Andrást milyen cél vezeti, ami­kor fölidézi költészetében eze­ket a formákat. Bistey András A vakok és gyengénlátók megyei közgyűlésén Példamutató helytállás és tenni akarás Sok egyesület, civil szerve­zet vehetne példát arról a nyi­tottságról, őszinte, protokoll- mentes légkörről, amely a Magyar Vakok és Gyengénlá­tók Országos Szövetsége JNSZ Megyei Szervezetének közgyűlésén volt tapasztal­ható. Dr. Baranyi Imréné Miks Mária megyei titkár részletes beszámolóját - majd az ezt kö­vető közel harminc (!) hozzá­szólást - hallgatva, olyan össze­tartó közösség tett hitet ember- szeretetből, egymás segítéséből, amelynek tagjai leküzdve fo­gyatékosságukat, sok esetben az épeket meghazudtoló helytál­lással hívják fel magukra kör­nyezetük figyelmét. Ezek az embertársaink nem sajnálatra, hanem segítésre mél­tók, amikor teljesen vakon klubvezetést - Sallai Margit, Túrkeve; braille- (pontírás) ok­tatást és magas szintű előadói közreműködést Palásti Tibor, Szolnok; vagy folyóiratszer­kesztést Lak István, Budapest: „Vakok világa” - vállalnak, hogy csak néhányukról tegyünk említést. A 622 tagot számláló megyei szervezet sokrétű, gazdag kultu­rális, közösségszervező és okta­tási tevékenységét ismerte el az elmúlt évben adott százhúsz- és százezer forintos pénzadomá­nyával Szolnok város, illetve a megye közgyűlése, míg Békési Anikó magánemberként tízezer forinttal járult hozzá a szerve­zeti célkitűzések megvalósítá­sához. Szolnok város képvise­lőnője tavalyi önzetlen felaján­lását a szombati beszámoló közgyűlésen megismételte. Természetesen a vezetőség sem tétlenkedett a „pénzcsinálás- ban”, pályázati úton 330 ezer forinttal gazdagította a közös­séget. A számító- és olvasógéppel, fénymásolóval felszerelt me­gyei iroda hibája csupán, hogy kicsi lett időközben. A 36 négy­zetméteres alapterületű egyet­len helyiség nem ad lehetőséget a bizalmas beszélgetésekre, ké­nyes- téma pedig bőven akad a szervezet tagjainak körében. A hozzászólások során terü­letfelelősök, klubvezetők (már hét klub működik megyénkben) számoltak be a végzett munká­ról, többen egyéni sérelmeiket mondták el, mert „fehér foltjai” ennek az egyesületi érdekvé­delmi munkának is vannak (ne­hezen jutnak el mindenhová), hiszen e fogyatékossággal - ami gyakran halmozottan jelentke­zik - a megye nagyon sok tele­pülésén szinte minden korosz­tály érintett. Erhartné dr. Molnár Katalin, az országos szervezet főtitkára megemlékezett a vakok szövet­sége fennállásának 75 éves év­fordulójáról, majd uzsonnával folytatódott, délután 14 órától pedig a vak zenészekből álló „Dallamkoktél" együttes műso­rával ért véget a vakok és gyen­génlátók megyei közgyűlése. Simon Cs. József Békásmegyer még egyszer? Ha riasztom a tűzoltókat... A békásmegyeri tragédia után fölmerül az emberben a kérdés, vajon hasonló esetben mi történik mondjuk Szolnok megyében? Ha riasztjuk a tűzol­tókat, mennyi idő alatt tudnak a helyszínen teremni? A technikai fölszereltségük kiállná-e egy békásmegyerihez hasonló tra­gédia próbáját? / Értékes percek veszhetnek el A megyei tűzoltó-parancs­nokságon Hoffmann Imre me­gyei parancsnokkal beszélgetek a felszereltségről, problémáik­ról. Egy olvasói telefon alapján úgy értesültem, hogy egyes tűz­oltókocsik alig férnek ki a ka­pun, és ott értékes perceket veszthetnek az életmentők . . . Körbejárjuk a parancsnokság telephelyét. Nos, az átlagos mé­retű kocsik riasztásával nincs gond, hiszen a parancsnokság Józséf Attila úti garázskijáratán egyenesen a főútra hajtanak. Viszont az emelőkosaras gép­jármű és a daru nem fér ki ezen az ajtón. (Mindkét autóra a ma­gas, sokemeletes házakból való mentéskor van elsősorban szük­ség.) Számukra a Bercsényi utca felé kínálkozik egy szűk ki­járat. De ott éppenhogy kifér­nek, centizgetni kell a sofőrnek.- A kapun ki kellett cserélni az oszlopokat, hogy a gépko­csik kiférjenek - magyarázza a helyzetet a parancsnok. - Jó lenne, ha egy-két méterrel szé­lesebb volna a kijárat. Az említett tűzoltókocsik kö­Nyírő-bemutató Nyíró József Jézusfaragó ember című havasi színjátékát mutatja be október nyolcadikán, pénteken Békéscsabán a Békés Megyei Jókai Színház társulata. Az erdélyi író első, 1924-ben megjelent kötetének címadó el­beszéléséből készült dráma be­mutatója a Jókai Színház negy­venedik évadát nyitja meg. Az előadást Csiszár Imre, a díszle­tet Vayer Tamás, a jelmezt Sza­kács Györgyi tervezte. (MTI) zül az egyiknek 14 méter, a má­siknak 18 méter a fordulósu­gara. Megesik, hogy azért nem tud kifordulni, mert a kapuval szemközt személyautó parkol - annak ellenére, hogy ott a tiltó tábla. De megtörtént, hogy tíz percig szirénázott az autó, mire előkerült a szabálytalanul par­koló személykocsi gazdája, el­hajtott onnan és ki tudtunk jönni. Ez bizony egyértelműen késlelteti a riasztást. A szűk kapu mellett közvet­lenül van egy eladó ingatlan. Ha azt megszerezné a tűzoltóság, bővíthetnék a kijáratot.- Kétmillió forintért árulják. Sem a megyei, sem az országos parancsnokság költségvetésé­ben nincs erre lehetőség. Ha vi­szont más veszi meg az ingat­lant és épít oda valamit, a „be­zártságunk” tovább növekszik - mondja a parancsnok. Elöregedett tűzoltokocsik- Az önkormányzat nem se­gít?- Amikor segítséget kérünk, elsősorban technikai eszkö­zökre kérjük, és arra se igen ka­punk. Hiszen nagyon nagy az elmaradás. A gépjárműveink át­lagéletkora meghaladja a tíz évet. Vannak tizenhat éves au­tóink is. Most cseréltünk le egy kocsit, már elmúlt 20 éves. Tízéves a 30 tonnás darunk. A Dunán innen ez az egyetlen ko­csi a tűzoltóság birtokában, amely 30 tonnát bír emelni. A többi ennél kevesebbet, négyet, ötöt... Art Video elnevezéssel olyan videokölcsönző megnyitására készül a Szegedi Mozgókép Kft.: a téka kizárólag filmtörté­neti szempontból értékes hazai és külföldi alkotásokat kínál. A szegedi Belvárosi Mozi kamara­termének előcsarnokában ha­marosan 780 kazettából válo­gathatnak az érdeklődők, a készletet folyamatosan bővítik. A megyei moziüzemi vállalat­ból a nyáron kft.-vé alakult cég A megyében most 3 új autóra pályázunk, 40 százalékot az il­letékes önkormányzatok fizet­nek, hatvanat az állam. Ezek az autók nagyon drágák, hét-, ti­zenegymillió forintnál kezdődik az áruk. A megyében viszont legalább 10 kocsit kellene le­cserélni, és ez 170 millió forint körüli összeget jelentene. Pénz? Most? Nem létezik! Számíthat-e a tűzoltóság va­lamilyen önkormányzati támo­gatásra? Ha többre nem, annak az ingatlannak a megvételére, amellyel sikerülne „kiszabadí­tani” az életmentő autókat, problémamentessé tenni a kiál­lásukat. Mivel ezekre a kocsikra elsősorban Szolnokon van szükség, a megyei jogú város jegyzőjét, dr. Krizsa Sándort kérdeztem. Ő úgy tudja, tízmilliót kémek az ingatlanért. Elmondta, hogy a tűzoltóság konkrét kéréssel még nem fordult az önkor­mányzathoz az ingatlan ügyé­ben, de nem hiszi, hogy most 10 milliót tudnának áldozni erre a célra. A jegyző már javasolta, hogy hívja meg a parancsnok­ság a képviselő-testületet a helyszínre: nézzenek szét. A meghívás meg is történt, ám a testület nem ment el . . . A jegyző szerint csak abban lehet reménykedni, hogy a pol­gárvédelmet egyesítik a tűzoltó­sággal, és akkor telekbővítés címén lehetne tenni valamit. . . Paulina Éva vezetői tapasztalták, hogy a filmkedvelők ráuntak a köl­csönzőkben megtalálható kommersz filmekre, ám hiába keresik az értékesebb műveket vagy például a régi magyar pro­dukciókat. Ezért döntöttek úgy, hogy az összes, videón meglévő magyar filmet megszerzik a kölcsönzőbe. Ügyelnek arra, hogy az iskolai ajánlott olvas­mányok filmfeldolgozásait a ta­nulók megkaphassák. (MTI) Filmtörténeti videotéka nyílik Műszaki újítások a Szigligeti Színházban Ami két évvel ezelőtt korszerű volt, mára elavult A Szigligeti Színház felújí­tott épületéről az átadás ide­jén országszerte úgy beszél­tek, mint Magyarország egyik legkorszerűbb technikai be­rendezésekkel rendelkező színházáról. Ki gondolná, hogy a technika rohamléptei következtében az, ami két év­vel ezelőtt a legkorszerűbb volt, ma már kissé elavult. Selmeci Tamás egy év óta a színház műszaki igazgatója. Az új technikai tervekről, a bevezetésre kerülő műszaki megoldásokról beszélt mun­katársunknak.- Ön pályázat útján nyerte el a színház műszaki igazgatói ál­lását. A korábban magánten’e- zőnek milyen problémákat je­lentett egy másfajta feladat?- Nagyjából ismertem a szín­házat, mint műszaki létesít­ményt, előzetesen közreműköd­tem a zsinórpadlás, a nézőtér, a színpad felújításában. A szín­háztechnikai berendezések szin­tén ismertek voltak előttem. A mai technikai berendezé­sek korszerűbbek, mint a re­konstrukció előttiek, de ma már nem számítanak modemnek. A felújítás óta olyan technikai vál­tozások következtek be, hogy például az akkor modernnek számító ponthúzó berendezés ma már majdhogynem elavult.- Sokan vannak, akik noha rendszeres színházlátogatók, fogalmuk sincs , mi az a pont­húzó berendezés, mit jelent an­nak modernizálása.- A ponthúzó egy motoriku­sán működő színpadi díszlet­húzó berendezés. Ami jelenleg nekünk van, egyszerre csak egyirányú mozgást tud végezni. Ennek modernizálása azt ered­ményezné, hogy egyszerre több irányba, több pontról, távvezér­léssel lehetne mozgatni a díszle­teket. Arra, hogy ezt felújítsuk, a színháznak nincs pénze, mert több millió forintba kerülne.- A többi technikai berende­zés kicserélésére ezek szerint már a pénz is megvan?- A megyei és városi önkor­mányzat segítségére számítunk. Ahhoz, hogy ez a színház úgy működjön, amint a rangos elő­adásokhoz szokott szolnoki kö­zönség elvárhatja, feltétlenül szükség van a kért összegre.- Melyek lennének azok a változások, amelyeket mielőbb be kell, hogy vezessenek?- A hangstúdió hagyományos hangrögzítési és keverési tech­nikával dolgozik. Ezt digitális hangvágó és számítógépes be­rendezésekre szeretnénk felvál­tani. A színház átépítésekor is be volt már tervezve a nézőtéri reflektorok kicserélése. Amit je­lenleg használunk kézi üzemel­tetésű reflektorok, melyeket motorosra szeretnénk kicse­rélni. Ezek olyan fejgépek len­nének, amit más célra is lehetne használni. Lézerfényhez ha­sonló, tűéles fényeket lehetne kivetíteni vele, operettekhez, musicalekhez tudnánk hasz­nálni. Talán legjelentősebb mű­szaki újítás lesz a számítógépes díszlet- és látványtervezés be­vezetése. Ez a díszlettervezők munkáját segítené rendkívül gazdaságos módon. A tervezés kivitelezése előtt meg lehetne győződni a díszletek helyes arányáról, színezéséről. Gya­korlati jelentősége, hogy az úgynevezett állítópróbák meg­szűnnének időt, pénzt megtaka­rítva. Az állítópróba tudniilik abból áll, hogy a tervezetthez hasonló díszleteket viszünk színpadra, és ezzel próbáljuk je­lezni a várható eredményt. Azok a technikai újítások, ame­lyeket bevezetni szándékozunk, gazdasági szempontból éppoly lényegesek, mint látvány szem­pontjából. Kátai Szilvia (Fotó: Novák)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom