Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

6 Kunsági extra — Karcag 1993. október 6., szerda // Őszi áfész-napok Idén is megrendezik az őszi áfész-napokat. Októ­ber 16-ig tart a Karcag és Vidéke ÁFÉSZ valamennyi egységében a nyeremény- blokk-akció. Annál a vá­sárlónál, akinél a pénztár­gépszalagon „Nyeremény 100 Ft” felirat szerepel, a fizetendő összegből 100 fo­rint kedvezményt kap. Ez idő alatt különféle vásáro­kat is rendeznek, nemcsak szövetkezeti tagoknak. A ruházati áruházban Gála pu­lóvervásár, az iparcikkáru­házban lakásfelszerelési cikkek bemutatója és vá­sára, valamint Hélia-akció, a járműboltban üléshu­zatvásár is várja a vevő­ket. Október 7-én 13 órakor az áfész-központ kultúrter­mében nyugdíjastalálkozót szerveznek, 10-én „Hurrá! Vasámap!”-ra várják ki­kapcsolódni vágyó dolgo­zókat s családtagjaikat. Október 9-én a kunma- darasi szövetkezeti tagok Vácrátótra kirándulnak. Október 15-én a karcagi és a kunmadarasi nőtagság ta­lálkozik egymással. Literes ivóvíz Szénsavmentes alföldi ízanyagú egészségügyileg ellenőrzött ivóvizet hozott forgalomba a Blau Bt. Az ivóvíz műanyag zacskós ki­szerelésben a város boltjai­ban kapható. Várostérkép Igazi segítséget nyújt a városba érkező turistáknak a most elkészült várostér­kép, amely a boltokban megvásárolható. Az általá­nos tudnivalók mellett a látnivalókat, a műemléke­ket, a városrészek régi ne­veit, s az igénybe vehető szolgáltatásokat is feltüntet­ték rajta. Karcagi írások is A Múzeumi levelek 69-70. számában dr. Faze­kas Mihály a régi tanyasi életről, özv. Józsa Istvánná Rétoldali krónika címmel e karcagi városrész történel­méről szól. / Évkönyv A Gábor Áron Gimná­zium és Egészségügyi Szakközépiskola 1992/93-as tanévéről ké­szült évkönyve elkészült; megvásárolható. Új helyen Az Ifjúsági Sakk Kör a Zádor Úti Általános Isko­lába helyezi át a működését, az érdeklődők jelentkezését ide várják. Az iskolában Barna Sándor tanuló a sakk-kör megbízottja. Sakkbajnokság Elindult az élmúlt héten a városi egyéni j sakkbajnok­ság, minden/ szerdán az edzőteremben^ kétszer egy órás játékidővél. Nevezés a helyszínen. Életmódklub A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban termé- szeteséletmód-klub alakult. A foglalkozásokat Ivusza Tamás, a MTÉT egyesüle­tének tagja vezeti. A részt­vevők megismerkednek a relaxációval, gyógynövé­nyekkel, biokozmetikával. Még nyitva Az „Erdély népi kerámi­ája” kiállítás még megte­kinthető a múzeumban. „A szeretet mindennél fontosabb” Szeretetért díjjal tüntették ki Décsei Gergelyné az elmúlt napokban vehette át dr. Surján László népjóléti minisztertől a Pro plalitate plakettet. Nemrég ment nyugdíjba, a szociális otthon igazgatója volt 16 évig. A ki­tüntetése kapcsán beszélgettünk vele.- Szerencsés ember vagyok, mert ahhoz, hogy a tizehat év alatt zökkenőmentesen láthat­tam el vezetői teendőimet, megvolt a nyugodt családi lég­kör - mondja.- Milyen érzés volt egyik napról a másikra elszakadni az idősektől?- Őszintén megmondom, én erre tudatosan készültem. Úgy éreztem, akkor kell eljönni, amikor még tele vagyok tervek­kel, energiával.- Itthonra milyen terveket ké­szített?- A nyáron unokáztam, most az őszi nagytakarítást végzem... aztán itt a rengeteg olvasnivaló is - mutat a könyvespolcokra. Eddig csak a szakmával kapcso­latos könyveket olvastam, most a szépirodalom következik. Nagyon szeretem Juhász Gyu­la verseit, most is azt olva­som.- Szeretetért díjat kapott. Fontos volt a szeretet a mun­kája során?- Természetesen. Nem hiába, hogy a szeretetért kapja ezt a ki­tüntetést az ember, hisz ez min­dennél fontosabb a szociális otthonban, ahol a többségnek a családjával is megszakadt a kapcsolata. A lakók lelki gon­dozása is feladata. Akkor érez­tük ennek az eredményét, ami­kor a lakó kórházban volt vagy szabadságon, s a visszatérte után azt mondta: jaj de jó volt hazajönni!- A díjat tizenegyen kapták meg az idén. Mit érzett, amikor megkapta az értesítést?- Nagyon boldog voltam. Ez mintegy megkoronázása az ed­digi munkámnak. Nem bántam meg, hogy a pénzügyi vonalról átmentem az egészségügyire, mert ez egy sokkal szebb fel­adat. Kitűnő munkatársaim is vol­tak, akik olyan komolyan kö­tődtek a lakókhoz, hogy haláluk után évente többször kijártak a sírokat rendbe tenni. Annak is örülök, hogy a ’70-es évektől jó kapcsolatunk volt az egyházi fe­lekezetekkel. Nagyon hálás vagyok a kö­zösségnek, a volt munkatársa­imnak. Szeretném jelképesen szétosztani a díjat a családom tagjai és a jól dolgozó beosztott­jaim között, mert velük érhet­tem el, hogy az otthonunkat el­ismerjék a megyében. Varrómunkások lesznek Textil- és ruhaipari varró­munkás szakképesítést adó át­képző tanfolyamot indított a karcagi Elesetteket Rászoruló­kat Megsegítő Egyesület - tud­tuk meg Gyökeres Juliannától, az egyesület vezetőjétől. A képzésben munkanélküliek és pályakezdők vesznek részt, összesen húszán, Kunmadaras­ról, Berekfürdőből, Karcagról. Meglepő, hogy férfiak is jelent­keztek erre a tanfolyamra. A megyei munkaügyi köz­ponttól elnyert hatszázezer fo­rintból biztosítják a szervezők a kettőszáz órás elméleti és négy­száz órás gyakorlati képzés költségeit. Az elméletet az ERME-ház­ban tartják szakoktatók segítsé­gével, míg a gyakorlatot az ERME-ház varrodájában bo­nyolítják le. A pénzből fizetik az oktatókat, az összes felme­rülő költséget (anyagvásárlás stb.). A hat hónapos oktatás végén mind elméletből, mind gyakor­latból vizsgáznia kell a résztve­vőknek jövő májusban a kisúj­szállási szakmunkásképző inté­zet oktatói előtt. Az átképzésen részt vevők egy előzetes „válogatón” vettek részt, melyet a munkaügyi köz­pont pszichológusa végzett. A tanfolyam elvégzése után remélhetőleg állásajánlatot is kapnak majd a résztvevők. Anyakönyvi hírek Az elmúlt hetekben Gulybán Róbert és Török Csilla Boglárká­nak; Disznós István és Puskás Má­ria Attila Istvánnak; Ruskó Béla és Szőke Erika Andrea Máriának; Ko­vács Gábor és Kardalus Irén Ben­cének; Barna István és Nagy Valé­ria Viktóriának; Czakó Sándor és Medgyesi Ilona Nándornak; Rózsa Imre és Palotai Mária Sándornak; Takács Szabolcs és Kállai Erzsébet Szabolcs Ádámnak; Jenei Gyula és Fekete Marianna Máténak; Oros Imre és Ádám Mária Gabriella Má­riának; Németh István és Lázók Mária Szilveszternek örülhetett. A boldogító igent most mondta ki: Benkovics Krisztina és Szűcs Attila; Ferenczi Róza és Rauschen­berger Gábor; Horváth Mónika és Saliga Tibor; Kovács Mária és Bencsik János; Márkus Anikó és Borsós László; Nádudvari Mária és Kovács István; Földvári Ildikó és Pesti Tibor Zsolt. Meghalt: Balog Ruben (85 év), Mándoki Kálmánná Budai Ilona (72 év), Lá­zók Elek (31 év), Györfi István (87 év), Ferenczi József (84 év), Szabó Dezsőné Ágoston Jolán (61 év), Bari Lajosné Kovács Katalin (37 év), Mészáros Jánosné Bíró Julianna (62 év), Bődi Imre (91 év), Baranyi Im- réné Pádár Anna (69 év), Főző Sán­dor (57 év), Kiss Sándomé Czinege Terézia (70 év), Katona Mária (70 év), Virág Jánosné Barna Eszter (79 év), Ferenczi Lajosné Takács Mária (83 év), Lázók Károlyné Kábái Ka­talin (61 év), Adamovits Sándomé Nagy Irén (83 év), Rápolti Lajosné Takács Mária (55 év), Reményi Sándomé Dobozi Terézia (72 év), Csorna László (71 év), Kántor László János (55 év). Salzburgban jártak a györffysek A Győrffy István Általános Iskola elsősegélynyújtó csapata idén megnyerte a Vöröskereszt szervezte országos versenyt, így jutalmul részt vehettek a salz­burgi nemzetközi versenyen. A csapat tagjai Veres Beáta 7. b, Barcsai Marianna 7. b, Ábrahám Andrea 6. c, Décsei Zoltán 7. b és Jelen Erzsébet, a Gábor Áron Gimnázium 1. c osztályos tanulója. Elkísérte őket felkészítőjük, Ábrahám Istvánná vöröskeresztes akti­vista is. Salzburgban huszonhárom ország csapata versenyzett, ha­zánkat egy budapesti főiskolás csapat képviselte, s a karcagiak a pálya széléről szurkoltak ne­kik. A gyerekek kiutazását a városi, megyei és országos Vö­röskereszt vezetői segítették. Élményeik közül alig tud­nak válogatni. Erzsinek a szik- lamászós feladat tetszett a leg­jobban, a kaszkadőrök nagyon élethűen zuhantak le. Zolit a kocsmai verekedés sérültjeinek ellátása ragadta magával. Megtanultam, ho­gyan kell egy részeget lefogni - mondja büszkén. Látványos volt a festőmunkások állvány­ról való lezuhanása is. Andit azonban az uszodában ful­dokló gyerek kimentése érde­kelte. Az anya kétségbeesve kiabált a medencénél, az első segítő ember, aki beugrott, nem tudott úszni, így a másik segítőnek kellett őt is kimen­teni - meséli. Eddig ilyen drámai pillana­tokat csak a tévében látott. Ma­riann és Bea a gázrobbanásos feladatot találta igazinak. Hasonlót láttak, mint a té­vében mi is, csak itt minden az előre megírt forgatókönyv sze­rint történt. A műhelyből kitört a füst, bentről kiabálást hallot­tak, kirepültek a sérültek, aki­ket el kellett látniuk a felnőt­teknek. A gyerekek szurkoló­ként is nagyon élvezték a ver­senyt, megbeszélték, helyesen látták-e el a csapatok a sérülte­ket. A nyelvi nehézségeket si­kerül áthidalniuk. Jártak a salzburgi Mozart- házban, a Szent Péter Főapátságban, a várban is. Csodálatos négy na­pot tölthettek kint. Kunok egyesülete alakult Megalakult Karcagon a Ku­nok Egyesülete. Céljuk a kunok történetének, kultúrájának meg­ismertetése, az azonosságtudat megőrzése. Áz alapítók feladatuknak tart­ják a Nagykunságban és a Kis­kunságban élőkkel, az onnan el­származottakkal, valamint a kunok népeivel a kapcsolatok ápolását. Szeretnének közös kulturális eseményeket ren­dezni, közreműködni kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok kialakításában. Ápolni kívánják Mándoky Kongur István turkológus em­lékét, s egy a tudósról elneve­zett alapítványt is létre kíván­nak hozni. Terveket, elképzeléseket akarnak kidolgozni az 1996-os világkiállítás esetleges prog­ramjaira, ezen belül a kunok vi­lágtalálkozójára. Szeretnék összefogásukkal elérni, hogy ez az elszegénye­dett régió is felemelkedhessen. Az egyesület elnöke Kör­mendi Lajos, alelnöke Györfi Sándor szobrászművész - mindketten karcagiak; a titkár pedig a túrkevei származású ba- jandur Vad László turkológus. Aki többet szeretne tudni az egyesületről vagy jelentkezni kíván, az a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ címén: Dó­zsa György u. 5. szám alatt te­heti meg. Bognárként létrákat készít Hogyan lesz valakiből kerék­gyártó - erre voltunk kíván­csiak, mikor felkerestük Mile Jánost, aki 1941-ben ment el Fürjst József kerékgyártó mes­terhez tanulónak. Itt a műhely­ben a kovács és kocsikárpát- gyártó szakma fogásait is meg­tanulta, majd Püspökladányba került. A ’40-es években még itt mezőgazdaságból éltek az em­berek, mindig szükség volt a szerszámnyélre, kocsikerékre - mondja. Annak ellenére, hogy paraszti családból származott, a fúrás, faragás állt közel hozzá. Kezdetben járta az országot, mert minél jobb szakember akart lenni. Volt segéd Kecs­keméten, Nagykőrösön is, aztán közbejött a téeszesítés, majd 1956 ... s így elment a MÁV-hoz dolgozni. Mellette másodállásban készítette a fa­munkákat. Sajnos komplett kocsikerék­megrendelése 1958-ban volt utoljára, azóta egy-egy kereket dísznek rendelnek meg nála. Ezért kénytelen volt váltani, most egyágú támasztólétrákat, kétágú létrákat, szerszámnyele­ket (kasza, balta) készít. Az igazi szakmáját - az alko­tást - félre kellett tennie. Ahhoz nem kell szakipari munka — mondja szomorúan —, hogy va­laki megcsináljon egy kapanye­let. A fakerékgyártás már a múlté, a fát felváltotta a gumi, most egy egyszerű talicskába is azt használnak. A fia asztalos, besegít neki a munkába, de a bognár szakma fogásait is megtanulta Jani bá­csitól, édesapjától, sőt a két unoka is segít neki. Ők is mesterek lesznek, csak nem ebben a szakmában - leg­alábbis ezt reméli a nagyapa. A munkáját szalagfűrész, motoros gyalu, marókés is se­gíti. Ma már csak nosztalgiával emlékezik arra, hogy hajdan 20 fillérért hajtották a lópatkó da­rabját a segédúrral, s ebből még szórakozásra is telt. Veszélyes oltatlan állatok A napokban befejeződik a kötelező eboltás a városban. Dr. Temesváry Tamás kerületi főál­latorvostól megtudtuk, hogy közel ezerrel kevesebb ebet ol­tanak be a gazdák, s nőtt a ve­szett állatok száma is. Ez a nagyarányú csökkenés annak is betudható, hogy száz forintról százötven forintra emelték meg az oltási díjat az oltóanyag drá­gulása és az áfa bevezetése mi­att. A főállatorvos elmondta, hogy az ebösszeírás az önkor­mányzat feladata, az állategész­ségügyre csak a végrehajtás tar­tozik. A városban gondot okoz­nak az oltatlan ebek, de a macs­kák is. A napokban egy egész családot, még a szomszédokat is be kellett oltani, mert az állat, amely megkarmolt egy család­tagot, fertőzött volt. Miután ez nem az első eset, felhívjuk a macskatartók figyelmét is arra, hogy beoltathatják állataikat ve­szettség ellen. Nemrég a tilal- masi szarvasmarhatelepen egy veszett róka okozott károkat. Két hétig kellett megfigyelés alatt tartani a telepet, az állato­kat. Várható, hogy a sok beoltat- lan kutya is hasonló gondokat fog okozni. A közetület-fel- ügyelők, az állatorvosok a há­zaknál ellenőrzik az ebek oltási könyvét, s ha az nincs rendben, szabálysértési eljárást indítanak a gazda ellen. Remélhető, hogy a bírság kiszabása arra ösztönzi az embereket, hogy a héten a pótoltáson beoltatják kutyáikat. Azt tanácsoljuk minden ál­latbarátnak, ha kedvence fur­csán viselkedik, túlságosan hí­zeleg vagy vad lesz vagy csurog a nyála, azonnal forduljon vele orvoshoz, hogy megelőzze a nagyobb bajt. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom