Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
8 Kulturális panoráma 1993. október 30., szombat Üj arc a Szigligeti Színházban „Sztárcsinálás” magyar módra Beszélgetés Epres Attilával Epres Attila bala- tonboglári származású, Kaposváron született 1963-ban. Középiskoláit Sopronban végezte az erdészeti szakközép- iskolában. Innen egyenes út vezetett a Színművészeti Főiskolára.- Ön, mint fiatal színész hogyan vélekedik a mai magyar színészetről? Hová lettek a színész sztárok Magyarországról? A régi nagy időkben volt Karádi Katalin, Kabos Gyula, Jávor Pál, Honthy Hanna, de folytathatnánk a sort Tolnai Klári, Darvas Iván, Páger Antal nevével. Nem azt mondom, hogy ma nincsenek tehetséges és nagyon, sőt agyon sztárolt színészek, de mintha nem tudna felnőni egy olyan markáns színész élmezőny, mint a nagy idők nagy sztárjai.- Egyrészt ma, ami a színházakban folyik, az elképesztő. Én magam, mielőtt Szolnokra jöttem, a Kecskeméti színháznál voltam. Az például egy nagy, meleg, állóvíz. Ott aztán nincs botrány. Ott olyan csendes az élet, ami nem, hogy nem jó, de kifejezetten káros egy színház szempontjából. A kecskeméti színház határozottan az operett felé húzó népszínház, ami egy gazdag városban, egy gyönyörű színházépületben kicsit túlzás. Másfajta darabokra is szükség lenne, de ahhoz kicsit mozdulni kellene. A tizenöt éve ott dek- koló színészeknek ez az állóvíz állapot igen megfelelő, jó hely, de én ezt nem szerettem. Éz döntés kérdése. Van, aki szereti.- Milyen darabokban játszott Kecskeméten?- Nem számít.- Es Szolnokon miben látjuk?- Az évad első félévében minden darabban benne vagyok. Nagy dolog és példátlan, Epres Attila hogy január végéig ki van téve a szereposztás. Minden színháznál eszméletlen titkolózás folyik a szereposztásról. Anekdota számba megy az a valóban megtörtént eset, ami a kecskeméti színigazgató és egy színésznő között játszódott. „Igaz, hogy játszom a következő darabban, amit holnap kezdünk próbálni? Már mindenki erről pletykál!”- fordult a színésznő az igazgatóhoz. „Igaz. Nem mondtam?”- volt a válasz. Bevett színházi szokás, hogy pénteken van a bemutató, este kiírják a következő darabot, és akkor tudja meg az ember, hogy benne van vagy nem, és hétfőn próba. Oszd meg és uralkodj elven akarják a színházat dirigálni nagyon sokan. Talán ez is az egyik oka a nagy generációk letűnésének. Mivel nincs színész érdekvédelem, a kiszolgáltatottság ellen nem is lehet tenni. Ma Magyarországon egymástól is elszigetelten élnek a színészek. A szolnoki színház jóhírét is csak egymástól ismerjük, olyan módon, hogy metrón, villamoson vagy valahol véletlenül összefutunk. Szájról szájra tudjuk a hangulatjelentést, mert igazi közös fórumunk nincs.- Önt a Szomszédokból jól ismerik. A szakma hogyan értékeli, és ön miként vélekedik erről?- A szomszédok az én létfenntartó intézményem. Szerintem a szerep nem is rossz. A szakmában lehet, hogy van egy pejoratív visszhangja, azt gondolom, sok helyre nem hívnának meg miatta. Az én véleményem akkor is az, hogy ez egy profi stáb. Két hetenként egy fél napomat veszi igénybe, számomra fontos és jó, hogy ott vagyok. Ugyanakkor a televízió „sztárcsináló” műhelyéről nem vagyok magam se túl jó véleménnyel. Például: volt egy valami hihetetlenül gyenge színvonalú, sorozatnak készült tévéműsor. Két adás lement belőle, a műsorvezető rosszul feltett, rossz kérdésekkel untatta a résztvevőt, nézőt egyaránt. Erre két hét múlva valamelyik hetilapban úgy mutatták be, mint sztárriportert. Mindegy, hogy jó vagy rossz a műsor. Lényeg, hogy naponta legalább tízszer tíz különböző helyen megjelenjen róla valami. A főszereplő bármilyen üres, tehetségtelen, sztárrá van kikiáltva.- A szolnoki színházról mindeddig nagyon pozitív véleménynyel volt. Ezek szerint jól érzi magát. ?- Ezt akkor fogom tudni megmondani, ha lement két évad. Mert olyan nincs, hogy egy évadban minden, de minden jó legyen. Két év kell a megmérettetéshez. K.SZ A tévé háza tájáról Kapcsolj be, majd kapcsolj át! É. Szabó Márta gondjaira bízták a televízióban a gyermek- és ifjúsági műsorok szerkesztését. Személye és munkássága - még talán ellenségei szemében is, ha egyáltalán vannak ilyenek - megbecsült. Miket láthat a különböző évjáratú, kiskorú közönség?- Ami a legfontosabb, hogy lesz a gyerekeknek igazi műsorideje, hat órától fél hétig, hétfőtől péntekig (pénteken nem, mert az Ablak a mozdíthatatlan). Ezt eredménynek érzem, de nem vagyok elégedett, mert a gyerekműsoroknak még mindig nincs meg az a rangjuk, amit megérdemelnének. Időben a Híradó előtti fél óra lenne a legmegfelelőbb. Meg szeretném szerezni ezt az időt, s arról sem mondtam le, hogy a 2-es csatornán indulnánk Kapcsolj be címmel, s a program vége Kapcsolj át lenne, s a gyerekműsor folytatódna az 1-esen. Most mindkét csatornán van gyereksáv. No, mi ezeket szeretnénk összekapcsolni.- Hallhatnánk arról, hogy milyen műsorok lesznek?- Kéthetente hétfőnként Cimbora, váltakozva Sebő Ferenc Magyarország római kori emlékeiből készített harminc perces sorozatával. Megismételjük a nagyon sikeres Vár állott, most kőhalom című filmet, amely a határon túli várakat mutatta be. Nagyon értékes kultúrtörténeti anyagot készítettünk Egyiptomban és Görögországban, amelyet most fogunk feldolgozni. Szeretnénk mitológiai történetek alapján ezeket olyan filmekké összeállítani, amelyet gyerekkönyvtárakban és tanórák színesítésére fel tudnak használni. Keddenként angol nyelvlecke olyan speciális módszerrel, ahogy Amerikában tanítanak. Ebben Rap-szerű zenével tanulnak a gyerekek mondatokat. Lesz Meselánc, minden alkalommal más folytatja a történetet, no és a Rímfaragó. Szerda a kamaszoké. A Most, az Is és a Ki tud róluk? váltogatják egymást háromhetenként. Csütörtökönként két hetente a Kölyökidő, váltva Somhegyi György Sasszem című műsorával. Ez valójában gyerekhíradó, az ő kíváncsiságukat, az ő világra csodálkozásukat próbálja kielégíteni. De az egyetemistáknak is van műsoruk, péntek esténként a Felsőfokon. Éz híradószerű, és van ennek egy érdekes vetélkedője is. Macs- kássy Katit arra kértem fel, hogy próbálja a gyerekeket filmezésre megtanítani. Készül Levente Péterrel, Grillusz Dániellel, s Döbrentei Ildikóval mindenféle Égből pottyant mese. Szeretnék olyan komputerjátékokat is, amelyek jobban igénylik a szellemi aktivitást. S akkor még nem beszéltem az Oscar Juniorról. Ezt az olaszok kezdeményezték, s a csehek, a svájciak, az osztrákok, a németek, a portugálok és mi csatlakoztunk hozzá. Pályázatot írtunk ki: a gyerekek írjanak 7-8 perces forgatókönyvet, amelyet egy hivatásos rendező megfilmesít. Közvetíteni fogjuk a zeneiskolák vetélkedőjét. Szeret- • nénk a kecskemétiekkel folytatni a magyar népmeséket, készítünk sorozatot Hogyan működik a címmel Budapestről, ebben bemutatjuk a falak mögötti és az aszfalt alatti világot. Szeretnék Bari Károllyal cigány népmeséket fölvenni, s lesz egy sorozat a gyerekszínjátszásról, hat rész már kész. Lesz koncertsorozat is novembertől, Úri Mayer vezényli és minden műsort más vezet. Olyasmit tervezek, mint Bernstein előadásai, s népszerű könnyűzenészek, Zorán, Bródy, Presser lesznek az előadók. Szirányi Jánost kértem fel ehhez szakmai segítségadásra.- Sok az új műsor, de én nagyon sajnálnám, ha sok eddigi megszűnne. ..- Nem is szűnnek meg. Szombaton délelőttönként lesz a Zöld béka, a környezetvédő műsor, aztán ott jelentkezik az Amőba. Lesz továbbra is a Három kívánság, Ász, Kacagóra, Észbontó. S a kettes csatornán, ugyan kora délutáni időpontban, de élvezhetők lesznek az ismereteket népszerűsítő sorozatok, mint a Titokzatos arany- várások, vagy a Könyvek könyve. Disney világa nagyon kedvelt. De örülnénk, ha több magyar mesével találkoznánk a Tévémaci műsorában. J.A. Requiem Szép magyar szó ? Frekvenciamoratórium Véleményem szerint az évek óta tartó médiaháború hatására az írott sajtó, a rádió és a televízió híreinek leggyakoribb szavai közt is dobogós helyen áll a frekvenciamoratórium szóösszetétel. Hasonló sikereket könyvelhetnek el például a lízingprivatizációs technika, a kompetencia-lista, a föderalista struktúra, a financiális politika restrikciós variációja kifejezések. Kétségtelen, hogy a tára- dalmilag, műszakilag fejlettebb országokból számos űj fogalom, kifejezés áramlik be hozzánk. Az is igaz, hogy ezeknek az új kifejezéseknek nem mindjárt találjuk meg a magyar megfelelőjét. Mi a tendő? A legjobb megoldás az, ha az idegen szót magyar kifejezésekkel körülírjuk, megmagyarázzuk. így a hallgató, az olvasó megérti, hogy az milyen fogalmat takar. Közben a mindennapi gyakorlatban eldől: meghonosodik-e nálunk az idegen szó, avagy magyar kifejezés születik helyette. Az idegen szavak használatánál a kényelmesség és a fontoskodás is szerepet játszik. Például, ha régóta van magyar megfelelője az idegen szónak, de a szakember fontoskodva, tájékozottságát fitogtatva inkább az idegen kifejezést használja. íme egy csokor a gyakran használt, divatos szakifeje- zésekből: agglomeráció, exportorientált, energiaracionalizálás, prognózis, melioráció, lízing, inflációs spirál. Nem kell különleges nyelvi felkészültség ahhoz, hogy találjunk magyar szót e kifejezések helyett. Az olvasó, a néző gondját csak fokozza, ha a nyilatkozó szakember az idegen kifejezéseket magyartalan szófordulatokkal tűzdeli tele. Ebből a változatból aztán olyan hajmeresztő kifejezések születnek, mint például: a koncepció tételeit numerikusán is revidiálni kell, a program életképességét a volumen aspektusa is meghatározza, a profithozamot az előrejelzések tükrében is láttatni kell. Ezek a körülményes, nyaka- tekert szókapcsolatok, valamint a terpeszkedő kifejezésekkel teli mondatszerkezetek sajnos makacsul tartják magukat az írott és az elektronikus sajtóban. A nyelvhelyeséget szolgálná, ha a sajtó munkatársai igyekeznének megszabadulni a hivatali nyelv és a szakmai zsargonok áldatlan hatása alól, és magyarra fordítanák, érthetővé tennék őket. K. Gy. M. Verdi Requiem-jét játszotta az Állami Hangversenyzenekar 1957. január 13-án a Zeneakadémián Ferencsik János vezényletével. A legenda szerint Ferencsik arca könnyes volt. Ezzel az előadással a magyar nemzet siratta el szabadságharcosait. Verdi e művével az olasz felszabadító mozgalom harcosának, Manzoninak állított emléket. Az ő halálának hírére egészítette ki a zeneszerző gyászmiséje korábbi requiemtöredé- két. A párhuzam, az emlékezés önkéntelenül is adódott a zene- akadémiai előadáson, az 1956-os események után. Verdinek e művét, amely a közreműködők számát tekintve is monumentális, prózához szokott színpadon előadni merész vállalkozás. Különösen úgy, ha a Szolnoki Szimfonikus Zenekar (vezényelt :Bali József), a Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Kamp Salamon) és fővárosi művészek munkáját kell öszehangolni. Erre vállalkoztak a szolnoki Szigligeti Színház színpadán október 22-én, az ünnep előestéjén. A zenakar, a kórus és a közA Jászok Egyesületének októberi összejövetelén a fővárosban nagyszerű előadás hangzott el gróf Ápponyi Albert munkásságáról. Az egyesület alapítójának, Czettler Jenőnek fia, Czett- ler Antal Svájcban és hazánkban is végzett kutatásokat. Jászberény parlamenti képviselője volt 52 éven át - 1881-től haláláig, (1933-ig - Apponyi Albert. Czettler Antal úgy jellemezte, hogy egy életen át a magyar nemzeti érdekeket képviselte, aki liberális demokrata és keresztény is volt, ezt jól össze tudta egyeztetni, a népszövetségben végzett munkája révén nemzetközi rangú politikusa volt hazánknak. Sokan vitatják munkásságát, félremagyarázzák, rosszul ítélik meg. Kultuszminiszterként 1906-10-ig működött. A Lex Apponyit, az oktatási rendeletét a jelenlévők pozitívan értékelték, holott történészek eddig ezt károsnak nevezték. Pedig mit akart Apponyi? Nemzeti nyelvű oktatást, a néptanítók helyzetének javítását, ugyanakkor a tanfelügyelői rendszer bevezetésével, az oktatás színvonalának emelését is. Az állami támogatás fejében előírta, hogy a magyar nyelvet a felekezeti iskolákban is oktatni reműködő művészek, Pitti Katalin, Szonda Éva, Kelen Péter, Bátor Tamás bebizonyították, hogy a kicsinek tűnő színpad zsúfoltságát is feledtetni tudja a zene. Emlékezni, a Requiem akkordjaira nem mindenkinek adatik meg. Hiszen a színházban szép számmal voltak olyanok, akiknek életkora ném engedte az emlékezést, csupán a megemlékezést 1956 hőseiről. Megemlékezni, átérezni a fájdalmat, a reményt, a remény összeomlását, a félelmet - minderre lehetőséget adott a Requiem. A tételek egymásutánja át-meg áthangolta a hallgatóság érzelmeit. Azonosulni a könyörgéssel az elhunytak lelki üdvéért, Krisztus dicséretével, a kórus kétségbeesett felkiáltásaival, a basszus szólóban megszólaló Halállal, a félelemmel a végítélettől - a Requiem nemcsak a megemlékezésre adott lehetőséget, hanem az érzelmi azonosulásra is. Mint ahogy azt is érzékeltette velünk, milyen összetett, ellentmondásos is a szabadság: az örömujjongásért, a szabad lélegzetért, vagy csak annak reményéért gyakran könnyekkel, szeretett emberek elveszítésével kell fizetnünk. kell. Ezt félremagyarázták - már akkor is - s a nemzeti kisebbségek elleni fellépésnek tekintették. Apponyi gróf a nemzeti kisebbségek autonómiáját, a népek önrendelkezési jogát támogatta. 1920-ban a trianoni béke- szerződést elfogadhatatlannak tartotta, nem is írta alá. Czettler Antál előadásában kitért Jászberénnyel való kapcsolatára is. A jelenlévő elszármazottak felvetették, hogy Apponyi nagyobb tiszteletet és megbecsülést érdemelne mind Jászberény, mind a parlament részéről. Jászberényben teret neveztek el róla. A fővárosban a régi Felszabadulás tér egykor Apponyi tér volt, ám a „vissza- kereszteléskor” a Ferenciek tere nevet kapta. Javasolták az egyesület tagjai, hogy a parlament is tehetne valamit Apponyi Albert méltatlanul elfeledett munkássága, emléke „ébresztéséért”. Jászberénynek is ajánlották ugyanezt, hisz 1893. december 9-én díszpolgárává választotta a város. A Jászok Egyesületében szorgalmazták elveszett szobrának felkutatását is. Szó esett arról is, hogy egy másolatot kellene készíteni, ha az eredeti nincs meg, s ez Jászberény kötelessége lenne. Kiss Erika A Jászok Egyesületében történt Az elfeledett gróf Apponyi Sidney Lumet, aki a már klasszikusnak számító Tizenkét dühös emberrel vált közismertté, új filmjében visszatért kedvelt témájához, a Bűnben égve ugyanis tárgyalótermi dráma. „Ez a film egy nagyszerű ügyvédnőről szól, aki képes bárkit felmenteni a vád alól - mondja a rendező alkotásáról.” Jennifer Haines a föld legelvetemültebb bűnözőjéről is be tudja bizonyítani, hogy ártatlan. A szerepet megformáló színésznőről, Rebecca De Momey-ről - képünkön - pedig azt mondja: „Jennifer Haines szerepének megformálásakor Rebecca egyaránt képes megmutatni a figura sugárzó erejét és félelemmel teli emberi gyengeségét. Játékával hihetetlen feszültséget kelt, mert még egyik percben ő a megtestesült magabiztosság, aki mindent megszerez, amit csak akar, egy pillanattal később félelemmel teli légkört teremt. Amint rájön arra, hogy védence nem csupán egy rendkívül intelligens ember, hanem feltételezhető, hogy ügyfele elmebeteg, a figura eljátszása könnyebbé vált számára, mivel felszínre hozta magában azt a félelmet, amivel nyilvánvalóan életében már eddig is találkozott. ” A film alkotójáról csak annyit: Amerika legnevesebb rendezőinek egyike, több mint 45 Oscar-díjra jelölték és ebben az évben kiemelkedő munkásságáért az Amerikai Rendezők Testületé a D.W. Griffith-díj- jal tüntette ki.
