Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-30 / 253. szám
Kedves Olvasó! Ez a mai oldal kicsit ellentmond majd a címnek, „Gondűző”. De úgy hiszem, hogy közeledvén a naphoz, amikor eltávozott hozzátartozóinkra, szeretteinkre gondolunk, amikor sírjukhoz járulunk, ahol örök nyughelyét találtak, a rovatnak is meg kell emlékezni erről. El kell időznie az elmúlás hangulatában, hogy segítse a megbékélést a változ- tathatatlanban, segítsen tovább élni mindazoknak, akik itt maradtak. * * * Szép ez az ősz. Napsütésével, nyarat idéző kék egével, a sok színesbe borult fával. Lépkedek a ropogó avarban. Igen. Rohanni kéne most is, de elűzöm a nógató gondolatot. Gyerekkorom bóklászásai jutnak eszembe, az utca végi kiserdő, a térdig érő piros, sárga, rozsdabarna levelek. Még ma is hallom surrogásukat gázoló lábam alatt. „Minden elmúlik egyszer” - csendül fülembe a régi sláger, és csöndesen mosolygok magamban, milyen szokványos, hogy az őszről az elmúlás jut eszembe. De hogyan is lehetne másként? A négy évszak áldotta földrész ősi, emberi szimbóluma ez. Az ember, bár próbálja tagadni, egész élete, kultúrája, gondolkozásmódja szorosan a természethez kapcsolódik. A tavasz az ébredés, újjászületés időszaka, a nyár maga a pezsgő, harsogó élet, az ősz csöndes, borzongó megnyugvás, a tél az elszende- redés. Vannak, akik az újjászületésben hisznek, vannak, akik a föltámadásban, de hogy aki élt e földön az örök nemlét mélységébe hulljon, azt nem tudjuk elfogadni. Halottak napján gyertyákat gyújtunk, benépesülnek a temetők. Gondolataink elhunyt szeretteink körül forognak, felidézzük arcukat, hangjukat, nevetésüket. Eszünkbe jutnak intelmeik, s elmerengünk a napokon, amikor még velük lehettünk. Talán sírunk egy kicsit, megigazítjuk a virágokat, koszorúkat a síron, aztán csak nézzük a lobogó lángokat... Nem. Nem veszítettük el őket örökre. Hatottak ránk, mert szerettük őket. Akik voltak, testtelenül itt élnek bennünk, általunk szólnak, mozdulatainkban, cselekedeteinkben vallanak színt magukról. Nem, nem vesztettük el őket. Igazán csak az élő halhat meg számunkra. Az élő, akit ki kell vetnünk magunkból, mert méltatlanná vált rá, hogy tovább őrizgessük. Ő, akihez valaha közünk volt, a szívünkben ajánlottunk neki lakhelyet, ma idegenebb, mintha sose ismertük volna. Néz ránk, beszél hozzánk, de mi szólni sem tudunk, mert mit mondhatnánk annak, aki után nagytakarítást végeztünk a szívünkben? Az igazi halál - ez a halál. Akikre emlékezünk, akiknek gyertyát gyújtunk, akikért elsuttogunk egy imát - élnek. Tepsilesen Lengyel ízek magyar asztalon Hihetetlen történet íme az élet Közel húsz éve érkezett Szolnokra Magdaléna, Dancsó József feleségeként Lengyelországból. Közelebbről a Katowice vajdasági Rybnikből. Férjével közösen mesélik, hogyan ismerkedtek meg 1970-ben a Mazuri-tavaknál, ahol egyidőben, de külön-külön nyaraltak. Ezt követően négy évig oroszul leveleztek. A leveleken át ismerték meg egymást és döntötték el, hogy együtt akarnak élni. Nehéz döntés volt, aminek ráadásul Magdaléna szülei sem igen örültek, mert lányuk végleg Magyarországra költözött. Az indulás előtt egy fél évig intenzíven tanulta a magyar nyelvet lengyelországi tanfolyamon, mégis nehezen szokta meg az új országot, az embereket. Ebben is, mint minden másban férje igazi társává vált, aki szintén megtanult lengyelül Magdaléna kedvéért. Ma már két lányukkal együtt, közösen beszéli a család mindkét nyelvet. Hazájából Magdaléna elhozta a lengyel ízeket is. Férjétől igen sok magyar étel elkészítését megtanulta, de a lengyel étkek sem maradhatnak el a család menüjéből. Most egy igazi lengyel különlegességgel ismertetjük meg olvasóinkat. Borscs Hozzávalók négy személyre: 40 dkg csontos marhahús, 10 dkg gyöngybab, 20 dkg zöldség és sárgarépa, 15 dkg kelkáposzta, 20 dkg burgonya, 20 dkg cékla, 20 dkg friss paradicsom, 1 pohár tejföl, 2 gerezd fokhagyma, kevés liszt, só, bors, apróra vágott kapor és petrezselyem. Elkészítése: A beáztatott babot megfőzzük. A puhára főzött céklát meghámozzuk, majd nagyra reszeljük. A húsból 1,5 liter vízzel húslevest készítünk, beletesszük a reszelt kelkáposztát, kockára vágott burgonyát és főzzük 15 percig. A puhára főtt húst kiemeljük, kicsontozzuk, apróra vágjuk és visszatesz- szük a levesbe. Beleöntjük a megfőtt babot, a céklát, a felszeletelt paradicsomot és a szétnyomott fokhagymát. Kevés liszttel behabarjuk a levest és öntünk hozzá még fél liter vizet. Kaporral, petrezselyemmel, pici cukorral, borssal, kevés citromlével ízesítjük, majd kihűlés után tejföllel tálaljuk. Második fogásként túróval töltött és sós vízben kifőzött derelyét (pierogit) ajánl Magdaléna. Sz.I. fotó: K.E. A lengyel étel magyar konyhában készül- Masszírozd meg a tarkómat, kérlek! Nagyon fáj a fejem. - mondta a férfi, és az emeletre vivő falépcsőre ült. A lány megszokott mozdulattal mögé telepedett és gyöngéden nyomogatni, dörzsölgetni kezdte a nyakát.- Nagyon jó. Csináld csak! - szólalt meg újra a férfi, és egészen előre hajtotta a fejét. A lány csak nézte az előtte domborodó széles vállakat és nagy-nagy gyöngédség árasztotta el. Végigsimította a lapockákat, aztán játékosan megcirógatta a hátgerinc kiálló dudorait, le egészen az ágyékcsigolyákig. A férfitest megborzongott a keze nyomán. A lány mosolygott és átkarolta a társát, állát rátette a fejére, és csöndes öröm töltötte el, ahogy belesimult a hátranyúló karok ölelésébe. így, ebben a furcsa, összekapaszkodó mozdulatlanságban homályosodon rájuk a szoba.- Mennem kell - moccant meg a lány.- Maradj még! - kérlelte a férfi. Tudod, ahányszor búcsúzol, mindig az jár az eszemben, utoljára látlak. A szívemben ez a sok kacat, amit az orvosok be- levarrtak, hogy zörögjön valahogy tovább. Nem bízom ebben. Félek. Ma ne menj el! Ma ne!- Muszáj! Te is tudod, hogy muszáj - válaszolt kicsit ingerülten a lány, és a szoba közepére perdült. Felkapta a székről a táskáját, gyors puszit nyomott a férfi homlokára, s az ajtóból még visszaszólt:- Holnap majd jövök! * * * A kórházban csak állt az ágy mellett, nézte a férfit és semmit nem érzett. Sem riadalmat, sem fájdalmat, sem bánatot, pedig mondták neki, hogy meghalt. Igen, mondták. Értette. És látta is. Ott volt előtte fehéren és mozdulatlanul. Örökre bezárult arccal.- Olyan, mint egy álarc - gondolta. - Ez nem is ő. Csak a haja, az orra, a szája - így külön, igen. - De együtt - az egész, mint egy álarc. Hirtelen a lépcső jelent meg előtte, és valahogy furcsán, kívülről magukat látta, ahogy összefonódva ülnek rajta, aztán az üres lépcsőt, kietlen magányban. S ekkor beléhasított a bizonyosság, hogy vége, s ezen már sóira többé semmi nem változtat. És megadó, gyötrődő zokogással sírni kezdett. Szabálytalan portré Az életnek mennie kell tovább Kiss Gábor temetkezési munkás közel 6 éve kérte felvételét a korábbi Temetkezési Vállalathoz, ma Unitas Rt.-hez. Ahogy elnézem fekete egyenruhájában, rögtön felmerül bennem, vajon miért dolgozik egy középkorú, életvidám ember ilyen bánattal, gyásszal telített környezetben?- Mielőtt a céghez jöttem, a Patyolat Vállalatnál gépkocsi- vezetősködtem, - válaszolja kérdésemre, de őszintén bevallva, kevés volt a jövedelem. Én meg akkor építkeztem, kellett nagyon a pénz, hát átszerződtem ide. Nem könnyű munka, az ember naponta találkozik tragédiákkal, és csak megérinti. Ha lehet, még ma is elkerülöm, hogy az előravatalozóban vagy a szertartásteremben a hozzátartozókra nézzek. így is gyakorta könnybe lábad a szemem, hallva a zokogásukat.- Enyhíthet-e valamit a fájdalmon az elhunyt körüli teendőket végző dolgozó?- A vigasznyújtás a pap feladata, mi csak annyit tehetünk, hogy kegyelettel bánunk a halottal, munkánkat pontosan, körültekintően látjuk el.- Hazaviszi-e a szomorúságot családja körébe?- Nem. Semmiképpen. Szép otthonom, békés családi életem van. Büszke vagyok a 13 éves kisfiámra, a 6 éves kislányomra, jól megvagyunk a feleségemmel. A haláleset nagy fájdalmat jelent a visszamaradóknak, de az életnek mennie kell tovább. Ezt a törvényt az különösen megtanulja, aki naponta járta a temetőt. Azokban az esetekben nehezebb ennek a szemléletnek érvényt szerezni, amikor gyermekhalálról van szó. Soha nem felejtem el azt a 11 éves kislányt, aki egy lovaskocsiról leesve lelte halálát. A fogatnak autó ütközött, és ő a kerekek alá kerülve olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Még ma is előttem van a hosszú szőke haja, ahogy szétterül a kövezeten. Három éve is van már, hogy történt az eset, de a szülei azóta is mindennap kijönnek a sírjához. Úgy látom, most már megbékéltek, nem pörlekednek a sorssal. Senki nem tudja, mi van megírva neki. Azért ha hazamegyek, szorosan magamhoz ölelem a szeretteimet. Örülök, hogy vannak nekem. Kiss Gábor őszi verőfényben Orvosszemmel Modem korunk átalakította a hagyományos családstruktúrát. A nő családban elfoglalt, mindig típusos szerepe, biológiai és pszichológiai sajátosságaiból következik. Az anyává válás, a szülés-születés folyamata során szerzett élmények elsősorban lelki problémák, melyek közvetve befolyásolják az egész család életét. A sajnos egyre általánosabban terjedő alkoholizmus, az igen jelentős mértékű dohányzás és a ma már nem ritka gyógyszerfüggőségi állapotok miatt foglalkoznunk kell ezzel a témakörrel is. 1. Alkoholizmus: Sajnos ma a magzatot károsító leggyakoribb szenvedély. Vetéléshez, koraszüléshez vezethet, de súlyosabb esetekben úgynevezett magzati alkoholszindrómát is okozhat, melyek jellegzetes klinikai tünetekkel járnak. Az alkohol mértéktelen és rendszeres fogyasztása terhesség alatt gátolja a növekedést, fejlődési rendellenességekhez vezet. Agyi, végtag, csontváz- és szívfejlődési zavarok jelentkezhetnek következményként. Ezek mellett az anyai szervezet is maradandó károsodást szenved. A súlyos alkoholizmus a terhességmegszakítás indikációja lehet. A szigorú alkoholtilalmat a terhesek számára szabálynak kell tekinteni. 2. Dohányzás: Kétségtelen, hogy a terhesség alatti dohányzás a méhen belüli növekedés elmaradásához vezet. Dohányzó nők újszülöttjei átlagosan 200-500 gr-mal kisebb súly- lyal jönnek a világra a nem dohányzó nőkéhez viszonyítva. Ez a dohányzás intenzitásától független!!! A vetélés, a halva- és koraszülés aránya dohányos nőknél ugyancsak magasabb. 3. Fájdalomcsillapítók: Indokolatlan szedése folyamatosan terjed. A fejfájás, a másnaposság, a bosszúság, a fáradtság hibás életmódnak, túlterhelésnek, stressznek, rossz táplálkozásnak lehet a következménye. Nemkívánt mellékhatások sokaságát hozhatja létre úgy, hogy a leírt gondokat nem oldja meg. Szülés alatt gyengíthetik a fájás- tevékenységet. Szoptatás alatt a tejen keresztül az újszülöttekbe kerülve aluszékonyságot, mozgásgátlást, esetleg túlérzékenységet, táplálkozási renyheséget hozhatnak létre. 4. Drogok: (marihuana, LSD, morfin, heroin, ópium). A függőségben lévő terhesek száma ugyan alacsony, de köztük az abortuszok gyakorisága nagyobb, mert túl korán leválik a lepény. Igen veszélyes a magzat légzőközpontjára gyakorolt hatása, de gyakoribb a rohamos szülés is. Az utódok iránt érzett felelősség azt mondatja velem, hogy bár mi orvosok és védőnők figyelemmel kísérjük az általunk gondozott terheseket, de a különböző szenvedély-függőségek esetén csak akkor tudunk segíteni, ha azt nem titkolják el előlünk a kismamák. Dr. Mosonyi Attila Jogi jo-jó Előző Jogi jo-jónkban feltettük a kérdést olvasóinknak, hogy vajon kell-e Tamásnak bármilyen összegű kárpótlást fizetnie Ilona számára a házassági bontóper után? Emlékezetes, hogy a házaspár két kiskorú gyermekével abban a lakásban lakott, amelyet Tamás még házasságkötése előtt, legényemberként vásárolt. Az alábbiakban néhány olvasónk véleményét közöljük. Hogy Tamásnak kell-e fizetnie Ilona számára, az attól függ, hogy amikor a házasságot megkötötték, kinek a nevén volt a lakás. Ha Tamás 1/1 tulajdonában állt, semmivel nem tartozik volt feleségének. Hegedűs Mariann eladó Ahogy én a jogi rendelkezéseket ismerem, Tamásnak semmiképpen nem kell fizetnie. Amennyiben van házassági va- gyonszerződés, egyértelműen nem, amennyiben nincs, a volt feleségnek akkor sincs keresnivalója, hiszen a férfi a házasságkötés előtt szerezte az ingatlant. Fekete Gyula vegyipari szakmunkás Mivel két gyerek van, úgy illenék, hogy valamilyen összeget adjon Tamás a volt feleségnek, de hogy fizet vagy nem, és hogy mennyit, ez teljesen az ő döntésén múlik. Valószínűleg a bíróság, tekintettel a gyermekekre, egy szoba használati jogát megítéli Ilonának. Király Gábor autószerelő Szerintem Tamás a meghatározott gyermektartásdíjon túl semmilyen egyéb összeg fizetésére nem kötelezhető. A lakást a házasságkötés előtt vette, Ilonának semmi köze hozzá. Más kérdés, ha együttélésük alatt hozzáépítéssel bővítették otthonukat, esetleg felújították, ez esetben a volt feleség tarthat némi kárpótlásra igényt. Pocsai László könyvárus Mondja hát el.. . Ki ápol majd? Olvastam már néhány levelet az újságban, akik elpanaszolták a sorsukat. Most jómagam is hasonlóra szántam el magam. Nem segítséget remélek én ettől, hanem egy kis megkönnyebbülést. Az az igazság, hogy nagyon egyedül érzem magam. 67 éves vagyok, a férjemet öt éve elveszítettem, azóta egyedül élek. Négy gyermekem született, abból egy még kicsi korában meghalt, három él ma is, egészségben. Unokám is van már hat, és ha megérem, a jövő év elején a dédunokámat is dajkálhatom. Ugye, szép nagy család? Büszke is vagyok rájuk. Mindnyájan jóravaló, becsületes emberek. Mi úgy neveltük az urammal a gyerekeinket, hogy szeressenek dolgozni. Akkoriban nem volt lustálkodás. Nem is lenne gondom, ha nem élnének távol tőlem, s bizony igen ritkán látogatnak. Hiányzik a segítség is, nem pénzre gondolok - a mai drága világban hogyan is gondolhatnék arra -, de bizony a ház körüli munkák ellátásában nagyon jó volna, ha lenne valaki. Nincs, aki a kertet felássa, a csapot, ereszcsatornát megcsinálja. Ha meg hív valakit az ember, csak a pénzét csalják ki, de semmit nem végeznek el rendesen. Most még csak megvagyok valahogyan, de mi lesz, ha le- esek a lábamról. Ki ápol majd akkor? Ha ez eszembe jut, nagyon elkeseredek, s vissza- emlékszem azokra az időkre, amikor még élt a férjem, kicsinyek voltak a gyermekeim, és itt nyüzsögtek körülöttem. Özv. N. I.-né Csataszög A
