Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
4 Gazdaság 1993. október 26., kedd Az agrárrendtartás nem megváltó Csak a jó minőséget dotálják Az Agrárrendtartási Hivatal létrehozásával néhány gazdálkodószervezet mannahullással számol. Pedig az agrárrendtartási törvény, illetve hivatal nem megváltója a mezőgazdasági termelésnek, hanem a ciklikusságát mérsékelheti, az ebből élők anyagi biztonságára nyújthat bizonyos fokú garanciát. A hivatal működéséről, céljairól kérdeztük dr. Rieger Lászlót, az intézmény vezetőjét.- Mindenki úgy gondolta, hogy az Agrárrendtartási Hivatal megoldja a mezőgazdaság gondjait, amelyek elég jelentősek - kezdte Rieger László. - Az elmúlt rendszerben a feszültségeket úgy oldották fel a vezetők, hogy ahol tőke hiányzott, oda pénzt pumpáltak, jelenleg ez a kezelési mód járhatatlan, mivel nincs pénz. Az Agrárrendtartási Hivatalnak a rend tartása a feladata, vagyis a meglévő erőforrások, illetve pénzek hatékony elosztásával foglalkozunk. Az elmúlt három évben a pénz elosztást tűzoltásszerűen oldottuk meg, most a rendtartási törvény keretében világossá válnak, hogy mikre vállal az állam támogatást. Ez lehetővé teszi azt is, hogy ne a piaci zavar fellépte után avatkozzunk be az élelmiszer-termelésbe, hanem előre meghatározott elvek ' alapján támogassuk a gazdálkodókat.- Az eddig kiadott garantált áras felvásárlási programból kitűnik, hogy csak a jó minőségű, illetve az európai szabványhoz igazodó áruféleségekre nyújtanak támogatást. Mi lesz a többi áruféleséggel?- Arra törekszünk, hogy a bevezetett szabályozásnál megfelelő árukínálatot tudjunk biztosítani a külkereskedelemnek és a feldolgozóiparnak. A be- vatkozásokkal a piacnak csak egy részét kell befolyásolni, és itt a jó minőségű termékeket kell előnyben részesíteni, de véleményem szerint a már most kijött garantált árak a mezőgazdaság termelésének mintegy 40-60 százalékát lefedi. A célunk az, hogy ne az egész piacot, hanem csak egy részét fedjük le, de ez befolyásolja a nem támogatott termékek árát is.- Lesznek kiváltságosok, akiknek a rendtartási törvény biztos piacot jelent?- A kiváltságosság nem kiválasztottságot jelent, hanem teljesítmény alapján működik majd a támogatás odaítéltetése. Az a termelő, amelyik jó minőséget állít elő, bizton számíthat az állami büdzsé forintjaira, ha a piaci környezet ezt megkívánja. Nem titkolt célunk, hogy a minőségi termelésre ösztönözzük a gazdákat. Ezért nagyon fontos, bár ez nem az agrárrendtartásra tartozó hatáskör, de a részpiac szabályozása egy tenyésztéspolitikai orientáltságot indukál, vagyis az FM tárcán belül élnek azok az elképzelések, amelyek szerint a jobb minőség, jobb fajta elterjedését támogatással is serkentik majd. Nemcsak az elvárásokat kívánjuk törvénybe foglalni, hanem az elvárásoknak megfelelő termelés kialakításának feltétel- rendszerét is meg akarjuk teremteni.- A tej 25 forintos garantált áras felvásárlása a fogyasztói árat majd jelentősen növeli. . .- Hát ez igaz, de azt látnunk kell, hogy amióta bevezettük a tejpiac szabályozást 1993 második félévétől, a tejfeldolgozási költségek is növekedtek. Ha nem történik agrárpiaci beavatkozás, akkor nem kompenzálódik a tejtermelők költség- növekedése. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az utánpótlási szint, ami biztosíthatja az elegendő tejet, a támogatottság ugyan nem növekedett, de ekkora árbevételre a termelőnek is szüksége van.- A rész-piacszabályozás következménye lehet például a tehénállomány növekedése. A tárca meghatározza-e a támogatott termények volumenét? Ez annál is inkább érdekes, mert kérdéses, hogy a tárca rendelkezésére áll-e az a pénzösszeg, amellyel finanszírozni tudja az első osztályú termelést.- A jelenlegi szabályozás az extra és az első osztályú tejre biztosítja a garantált árat, erre megvan a pénzügyi lehetőség is, és a biológiát ismerve a tejtermelés nem növekedhet egyik évről a másikra. De egyik terméknél sem maximalizáljuk a mennyiséget. Természetesen ha valamelyik ágazatban túltermelés lépne fel, akkor az agrár- rendtartási törvény árkategóriáit változtatni kell, hogy újra helyreálljon az agrárpiaci rend.-spanA húszezredik magyar Opel Astra Szentgotthárdon bensőséges házi ünnepség keretében gördült le a szalagról a húszezredik magyar Opel Astra. A piros 1600 köbcentis, ötajtós Astra itthon kerül piacra. Az első Opel Astra valamivel több, mint másfél éve gördült le a szentgotthárdi gyár szalagjáról, és azóta az akkor „Magyar- ország új csillagának” becézett autó valóban szép karriert futott be. A magyar Opel tavaly április közepén került a piacra. 1992-ben 9500 Astra készült Szentgotthárdon, és ebből 6950 talált gazdára Magyarországon, a többit a General Motors Hungary exportálta. A tízezredik Astrát az idén januárban ünnepelték, és most, október 21-én érkezett el a gyár a húszezres jubileumhoz. Az Astra továbbra is eladási listavezető az Opel gépkocsik között, míg az Opel a listavezető Magyarországon valamennyi márka között. Október közepéig 13.927 Opel gépkocsit rendeltek a magyarországi márkakereskedőknél, ebből több, mint 8000 az Astra. Az év végéig várhatóan 15 ezer fölé megy a teljes rendelésállomány, és tízezer körül lesz az Astra. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évhez képest az idén mind az Opel Ast- rából, mind pedig összességében Opel gépkocsikból másfélszer több kel el a magyar piacon. A korábbi jóslatokkal ellentétben az Opel Astra még mindig kelendőbbnek bizonyult, mint a nála olcsóbb magyar Suzuki. Részvények kisbefektetőknek Nyolc cég részvényei kerülnek még ebben az évben nyilvános formában kibocsátásra. A cégek közül megyénkben is ismertek a Centrum Áruházak Rt. és a BÁV Bizományi és Záloghitel Rt. üzletei. A részvénytársaságokba kárpótlási jegyekkel is tulajdonossá lehet válni. Ez a döntés a kistulajdonosok széles körű bevonását jelenti a privatizációba. Az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa szerint ezen intézkedéssel megvalósítható a privatizáció folyamatos és fokozatos nyilvánossága. A Mól Rt. árverésen kívánja értékesíteni Tiszasüly, Szolnoki utcai töltőállomását, melynek kikiáltási ára meghaladja az egymillió forintot. Az árverésre november 16-án 13 óráig jelentkezhetnek a pályázók, ötvenezer forint bánatpénz letétbe helyezésével egy időben. Az igazgatótanács áttekintése szerint 1993. év végéig még 272 állami vállalatot kell átalakítani. Ebből különleges szabályok szerint 166-ot közvetlenül az ÁVÜ, a többi átalakítását önprivatizációs program keretében szakértők hajtanak végre. Sz. I. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Néhány nappal ezelőtt a Ko- pint Datorg tanácskozást szervezett Kecskeméten az élelmiszer-ipari vállalatok vezetőinek. Az összejövetelen a mezőgazdasági export növekedésének lehetőségeiről hallhattak előadást a cégvezetők, amelynek meghívott előadója volt dr. Kádár Béla külgazdasági miniszter, aki előadását azzal kezdte, hogy a kis országok számára az export bővítése nem lehet kampányfeladat, a kivitel a jövedelemtermelés fontos alkotóeleme. A miniszter az előadásában megemlítette azt is, hogy a külgazdaság változására érzékeny ország - ilyen hazánk is - a versenyképesség javításával növelheti kivitelét. A rendszerváltás a külkereskedelemben is reformokat hozott, liberalizációt és decentralizációt, és tavaly év végéig hazánk az egyetlen ország Kelet-Európábán, amely növelni tudta exportját. Ez a tendencia derékba tört az idén, külső és belső okok hatására. A Jugoszláv ENSZ-szankciók, a világ- gazdaság recessziója, valamint a kelet-európai válság elmélyülése is közrejátszott abban, hogy a magyar kivitel 26 százalékkal csökkent. De a belső okokat is tényszerűen fel kell tárni - hangsúlyozta a miniszter, hiszen a helyes diagnózis a gyógyítás alap- feltétele. Kádár Béla szerint túl szigorúra sikeredett a csődtörvényünk, hiszen a gazdasági szervezetek jelentős részét csőd- vagy felszámolási eljárásba sodorta. Tavaly a kutatásokra fordított pénz alig érte el a korábbi 60 százalékot, és a beruházásokat is visszafogták a vállalatok, tavaly ez kétharmadára csökkent a két évvel ezelőttinek. A közterhek nagysága, az árfolyam-politika, adóelvonások eredménye az export visszaesése. A forint például 20 százalékkal felértékelődött, még a fejlett országok pénze is veszített a dollárral szemben értékéből, és ezek az országok le is értékelték valutáikat, mi viszont nem követtük nyomon az árfolyamváltozásokat. A külgazdasági tárca vezetője azonban ugyanilyen hangsúllyal kárhoztatta az export- visszaesésben azt, hogy a külképviseleti hálózat áldozata lett a pénzügyi nyomornak. Korábban 1 dollár bevételre 50 fillért költöttünk a nemzetközi pénzügyi alapból, és ez ma már csak harminc fillér. Ezzel magyarázható, hogy 324 külképviseleti irodánkból száznyolcvanat bezártunk. Ma a limit 5 millió dollár, vagyis ha egy iroda ennél kisebb forgalmat bonyolít le, akkor azt felszámolják, de ez egyértelműen piacvesztéssel jár, és így több területről ki kellett vonulnunk. Étre pedig többet kellene költenünk a miniszter szerint, hiszen a magánszféra még nem tudja kiépíteni hálózatát. Kádár Béla szerint a kormány a mostani vállalkozásfejlesztési, illetve exportösztönzési szá- bályzók változtatásával, mint- egy egy-egynegyed évet késett. Az idei forintleértékelés 14 százalék, ami nem marad el a termelői árnövekedéstől, sínen van a vállalatok pénzügyi helyzetének konszolidációja, a társasági adó csökkentése, valamint a beruházási limit leszállítása már középtávon serkentheti a termelést és az exportot. Az exim bank jellegű hitelintézmény felállítása, az export előfinanszírozás, főleg a fővállalkozásé kivitelezőket támogatja, akik külföldön vállalnak munkát. Az intézkedések pozitív hatása jövő év második felében várható majd. Hazánk exportkilátásainak felvázolása után a miniszter a mezőgazdaság exportfejlesztési lehetőségeinek tárgyalására tért át. Elmondta, hogy különböző politikusok a mezőgazdaság elárulásával vádolják a kormányt, mert liberalizálta az agrárimportot és a magyar piacot elárasztják a rtyugat-európai élelmiszer- termékek. Számokkal igyekezett bizonyítani ennek ellenkezőjét. így többek között megemlítette, hogy a behozatal nem éri el az export egynegyedét, és a rossz mezőgazdasági év ellenére sem növekedett az import többel, mint négy százalékkal. Ugyanakkor a kivitelünk 40 százalékkal növekedett a nyugati országokba, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a piacváltás sikeres volt, amiben szerepet játszik az is, hogy különböző szerződések megkötésével 60 százalékkal csökkentek a lefölözési vámok, a kedvezményes kontingensek másfélszeresükre nőttek, és a GATT-tár- gyalások befejeztével is javulhatnak a magyar élelmiszerexport feltételei. Bár ennek végeredménye nem rajtunk múlik - tette hozzá a miniszter. Véleménye szerint a kimondottan versenytermék aránya a behozatalból alig 25 százalék, vagyis 250-160 millió dollár, és ezt le kell nyelni, mert ennek kitiltása a magyar piacról a kedvező megítélést veszélyeztetheti, vagyis minket is a kivitel csökkentésére kényszeríthet- nek. A mezőgazdasági termelés struktúráját is kifogásolta a tárca vezetője. Véleménye szerint a hús- és gabonaorientáció a múlté, hiszen ezekből feleslegek vannak azokban az országokban, ahol fizetőképes kereslet van élelmiszerekre, és azoknak az ágazatoknak a fejlesztésére buzdította a tanácskozáson résztvevőket, amelyek jól eladhatók. Megemlítette többek között a zöldségféléket, de a feldolgozottsági fok elmaradottságát is ostorozta. Az előadás után a külgazdasági minisztert sikerült „toM- végre” kapni. Arra a kérdésre, hogy a forint leértékelése drágítja a technológia árát, így jelentősen növeli a termelési költségeket, a miniszter elmondta, hogy a mezőgazdasági exportőrök bevétele a forintleértékelés mértékében növekedett. Természetesen a technológiát valóban drágítja a valutaárfolyamunk változása, de ez csak az összes export négy és fél százalékát teszi ki, vagyis a kettő aránya túl nyitott ahhoz, hogy a techoló- giát importálók aggályait figyelembe vegyük. Az országnak is az az érdeke, hogy a mezőgazdaság exportbevételei növekedjenek, az importőrök kisebbségben maradjanak. Lapunk következő kérdésére, hogy a nyugati importőrök különböző vélt és valós minőségi kifogásokkal akadályozzák meg a magyar áruk piacra jutását - itt elsősorban a mikrobiológiai követelmények hangsúlyozása került előtérbe - a miniszter az alábbiak szerint reagált. Választás előtti évben vagyunk, s recesszió sűrűjében él ez a világrész, ilyenkor a protekcionizmus fokozottan érvényesül, majd választások után várhatóan ez majd gyengül. Ha azonban ilyen protekcionista lépéseket tapasztalunk, akkor a rendelkezésre álló adminisztratív eszközökkel mi is „betartunk”, így például most már kontingenshez kötjük a tejtermék-behozatalt is. Egyébként a nyugat-európai élelmiszer-ipari cégek a magyar mezőgazdaságnak nem Nyugat-Európában az igazi ellenfelei, hanem harmadik piacon nehezítik az értékesítést, hiszen az ő exporttámogatottságuk lényegesen magasabb, mint a hazai élelmiszer-termelőké. Ezzel számolni kell, és anyagi helyzetünk igazi versenyképességet nem indukálhat. -spBudapesti Értéktőzsde Az idei forgalom ötszöröse a tavalyinak A Budapesti Értéktőzsde összes forgalma az év első kilenc hónapjában meghaladta a 129 milliárd forintot, amely éves szintre átszámolva az 1992-es év forgalmának több mint ötszöröse - derül ki az értéktőzsde titkársága által készített összegzésből. Szeptemberben a részvények aránya az összpiaci forgalomban némileg visszaesett, 10 százalékra mérséklődött, viszont szinte valamennyi részvény ára emelkedett a hónap folyamán. Néhány vállalati papír esetében a növekedés mértéke meghaladta a 100-200 százalékot is (a Hungagent és a Novotrade részvények esetében). Bár ezek a részvények nem szerepelnek a tőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexének kosarában, az index értéke így is 8 százalékkal emelkedett, és a hónap végén 1092,85 pontot ért el. Az Állami Értékpapír Felügyelet engedélyével működő brókercégek által augusztusra bejelentett forgalmi adatok alapján az értékpapír-piaci üzletkötéseknek már 45 százaléka a tőzsdén zajlott le, ez az arány valószínűleg szeptemberben is így alakult. A tőzsdei értékpapírok kínálata szeptemberben a Tallér Értékpapír Befektetési Alap jegyeivel (733,4 millió forintnyi értékben), a 180 napos lejáratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott VIII. sorozatával (12,9 milliárd forinttal), valamint a hónap végén a kárpótlási jegyek F sorozatával (10 milliárd forint értékben) bővült. Szeptember közepétől lehet üzleteket kötni a tőzsdén két részvénytársaság alaptőke-emelésből származó részvényeire is: a Fotex Rt. 135 millió forintos ilyen részvénycsomagjára, illetve a Styl Rt. 35 millió forint összegű, alaptőke-emelésből adódó újabb részvénypakettjére. A hónap folyamán lejárt a 360 napos diszkont kincstár- jegy tavaly kibocsátott II. sorozata. Szeptember végén így a tőzsdére bevezetett értékpapírok össznévértéke 417 milliárd forintot, piaci összértéke pedig 445 milliárd forintot tett ki. (MTI) Az export bővítése nem kampányfeladat Kádár Béla a külpiaci kilátásokról
