Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
1993. október 26., kedd Társadalmi tükör 5 Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Az első önálló lépések Folyik az új struktúra kialakítása A felsőfokú oktatás néhány jellemzője Kiművelt emberfőkre mindenütt nagy a szükség. Ha a szakemberszükséglet nagyobb hányadát helyben tudják kiképezni, az minden szempontból nagy előny. Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzete a feltételek vonatkozásában nem egyértelmű: megfelelőnek mondható a középfokú oktatói intézményekkel való ellátottság, korántsem az viszont a felsőfokúaké. Összeállításunkban azt vizsgáltuk, hogy a megye középfokú oktatási intézményei milyen lehetőségeket tudtak kínálni az általános iskolát elvégzett továbbtanulóknak a jelenleg is folyó tanévre, illetve melyek bizonyultak ezek közül a legnépszerűbbeknek. Másrészt - néhány fontos jellemző tükrében - áttekintettük a megye felsőoktatásának helyzetét. E helyzet remélhetőleg javul valamelyest a szolnoki új Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola önállósulásával. Megtudakoltuk: itt milyenek a kezdet nehézségei? Szeptember elsején a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola, illetve a Külkereskedelmi Főiskola korábbi kihelyezett tagozatainak egyesülésével új, önálló felső- oktatási intézmény jött létre Szolnokon: a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola. Egy új intézmény indulása szükségszerűen nehézségekkel jár, amelyek egészen sajátos formában jelentkezhetnek, ha az két, korábban már működő részleg egyesülésével alakult ki. Ezekről, illetve az első tapasztalatokról érdeklődtünk dr. Barta Árpád főiskolai tanártól, az új főiskola megbízott főigazgatójától.- Aki itt tanul vagy dolgozik, az egyelőre nem sok változást tapasztalhat - kezdte -, hiszen jelenleg folyik - és még nem tartunk a végén - az új szervezeti keretek kialakítása. Amíg ez be nem fejeződik, addig a régiek között dolgozunk. így az oktatás is az elődtagoztokon is működött szakokon, a korábbi tantervek szerint folyik.- Hol tartanak az új struktúra, illetve működési rend kimunkálásában?- Időrendben mondva: szeptember 9-én zajlott le az az össztanári plénum - a minisztérium képviselőjének jelenlétében -, amelyen megválasztásra került az új, 21 fős főiskolai tanács. Ebbe - előzetes egyeztetés után - 11 főt adott a volt Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola, tízet pedig a volt Külkereskedelmi Főiskola. Ugyancsak itt került sor a főigazgató-helyettes és a gazdasági igazgató - hivatalosan szeptember 1-jétől életbe lépő - megbízására, dr. Ferenczi József és Fajcsák Károly személyében. Az új főiskolai tanács szeptember 28-29-én kétnapos, kibővített ülést tartott. Kibővítésére azért volt szükség, mert az új működési dokumentumok tervezetének kidolgozásával munkabizottságokat bíztunk meg, amelyen ■ tanácson kívüli emberek is részt vettek, akik szintén jelen voltak. A következő szabályzatokat tárgyaltuk meg és fogadtuk el: a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola szervezeti és működési szabályzata, az oktatási követelmény- rendszer, a tanulmányi és vizsgaszabályzat, a fegyelmi szabályzat, a kollégiumi szervezeti és működési szabályzat, hallgatói önkormányzati szabályzat. Ugyancsak itt került sor a leendő struktúra megvitatására. Úgy döntöttünk, hogy az oktatás tanszékek, illetve szaktárgyi csoportok keretei között folyik majd, tehát nem lesznek intézetek. A konkrét tanszéki struktúrát is jóváhagytuk.- A felsorolt dokumentumok már hivatalosnak tekinthetők, vagy valamilyen fórumnak még jóvá kell hagynia őket?- Nem, az a főiskolai tanács kompetenciája. A tevezeteket megküldtük ugyan a minisztériumnak, de csak véleményezés és nem jóváhagyás céljából.- A főiskola egyes részlegei - lévén két elődintézmény - ma még „megkettőzött formában’’ léteznek. Mi lesz ezekkel?- Valóban,- de már nem sokáig lesz így, mert egységes vezetés alá kerülnek. Október 20-i határidővel belső pályázatot írtunk ki a kollégiumigazgatói, a tanulmányihivatal-vezetői és a könyvtárvezetői posztokra. A főiskolai tanács a jövő héten dönt ezekről. Ha valamelyik állásra nem adnának be elfogadható belső pályázatot, akkor erre külsőt kellene kiírnunk. Ugyancsak ekkor foglal állást a főiskolai tanács a főtitkár és a tanszékvezetők kinvezéséről. Itt szavazás lesz, a javaslathoz 50+1 százalék szükséges. A kinevezés - ennek alapján - az én jogköröm.- Tervezik-e a jövőben új szakok indítását, illetve a tantervek s ezek alapján az oktatás megújítását?- Amíg az egyesülést követő halaszthatatlan teendőkkel nem végeztünk, komolyabb változtatásokra aligha gondolhatunk. A későbbiekben persze lehet szó új szak indításáról, ennek a feltételeit azonban meg kell teremteni. S hogy ez sikerült-e, azt nem mi döntjük el. Az új felső- oktatási törvény értelmében ugyanis minden új intézmény vagy szak indítását egy e célból létrehozott akkreditációs bizottság engedélyezheti. Sőt, ugyanez vonatkozik az új tantervekre is. Ilyenek kidolgozására persze majd szükség lesz a főiskolán, hiszen amelyek alapján most dolgozunk, azok a volt anyaintézmények legutóbbi tantervei.- Befejezésül egy „kényes" kérdés: elég zavarosak, de legalábbis nem egyértelműek az információk arról, hogy mely intézmény „tulajdonát” képezik a hallgatók másodévtől felfelé. Mi az igazság ezzel kapcsolatban?- Ők természetesen a mi hallgatóink, de a volt anyaintézményektől fognak diplomát kapni. Azt szükséges mindenképpen tisztázni, hogy ezt milyen feltételekkel adják. Ezért a közeljövőben az érintett főiskolák vezetői ezt megvitatják és egyértelművé teszik, tesszük. A lényeg az, hogy az „átmenetiségnek” ebből a sajátos helyzetéből adódóan hallgatóink ne szenvedjenek el semmilyen hátrányt. Elsőseinknek - és akik majd utánuk következnek - azonban már természetesen mi adunk diplomát. A hazai felsőoktatást Jász- Nagykun-Szolnok megyében 1993. szeptember 1-jéig öt főiskola képviselte, amelyek közül kettő fővárosi intézmény tagozataként, egy pedig más megyei székhelyű egyetem főiskolai karaként működött. Ezekben az intézményekben tanítói, óvoda- pedagógusi, mezőgazdasági gépész-üzemmérnöki, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, külkereskedelmi áruforgalmi üzemgazdász és speciális katonai - elsősorban repülőműszaki képzés folyt, illetve folyik. Az 1988-1992 közötti öt évben a nappali tagozaton 1521-en, levelező tagozaton 871-en kaptak diplomát, ebből a nők aránya 48,8, illetve 80,1 százalék. Az oklevelet szerzett hallgatók száma évenként nappali tagozaton 250-350, levelezőn 130-200 között váltoott. A megyében diplomázottak az országosnak 2,0 százalékát tették ki. A beiratkozott, illetve felvételt nyert hallgatók száma az elmúlt öt tanévben nem jelez egyirányú változást, összességében 1313-ról 1411-re nőtt. A Szolnoki Repülőtiszti Főiskola hallgatói létszámának csökkenését - például az 1990/91. tanévben nem indítottak első évfolyamot - kiegyenlítette a külkereskedelmi áruforgalmi képzés felmenő rendszerű beindítása. A megye nappali tagozatos tanulóinak részesedése az országosból alatta marad a népesség, ezen belül a 18-22 éves korúak arányának, ami a térség első fokú oktatási intézményekkel, illetve oktatási kapacitással való szerény ellátottságára utal. Az egyes iskolák szerepvállalása a megyén belüli s az országos képzésből, a vizsgált időszakban eltérően alakult. (Lásd: grafikon) Legjelentősebb a megye súlya az országban1 a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakemberek főiskolai képzésében, ahol az arányok az elmúlt öt tanévben 27,7 és 29,8 százalék között alakultak. A mezőgazdasági főiskolák és egyetemi főiskolai karok hallgatói esetében a megye részesedése - kis ingadozásokkal - 1/10 körüli, míg a katonai főiskolai oktatásban - viszonylag tág határok között mozogva - 7,0-14,0 százalék között volt. A jászberényi tanítójelöltek adták az ország tanítóképző főiskolai létszámának 5,7-6,8 százalékát. A Külkereskedelmi Főiskola Szolnoki Tagozatán az 1992/93-as tanévben működött először mind a három évfolyam, ekkor a tanulók száma az ország közgazdasági főiskolai hallgatóinak 6,1 százalékát képezte. Az egyes intézmények beiskolázási területét az első évfolyamra felvett tanulók szüleinek (eltartóinak) állandó lakóhelyével érzékeltethetjük. Áz elmúlt négy tanév - erre történt megfigyelés - összesített adatai alapján Jászberénybe a legtöbben Jász-Nagy- kun-Szolnok (30,1 százalék), Heves (24,7 százalék) és Pest megyéből (12,8 százalék) jártak, és csak Vas megyéből nem volt hallgatójuk. A mezőtúri főiskola a megyei (22,6 százalék), a Békés (16,0 százalék) és Bács-Kiskun megyei (10,7 százalék) fiatalok körében a legkedveltebb, és minden megye képviselve volt. Érdekesség, hogy a Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskola Szolnoki Tagozatára járó hallgatók zömét Borsod-Abaúj-Zemplén megyei (13,3 százalék), budapesti (11,8 százalék), valamint Hajdú-Bihar megyei (11,2 százalék) lakóhelyű fiatalok képezték, és a rangsorban csak a negyedik az otthont adó megye (10,7 százalék). A Külkereskedelmi Főiskola Szolnoki Tagozatán elsősorban a fővárosból (25,4 százalék), Jász-Nagykun-Szolnok (14,4 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (9,1 százalék) származó hallgatók voltak találhatók. Mindkét főiskola vonzása kiterjedt az ország valamennyi megyéjére. Ez utóbbi mondható el a Szolnoki Repülőtiszti Főiskoláról is, ahol a tisztjelöltek 1/5-e a fővárosból, minden hatodik megyéből és minden tizedik Pest megyéből érkezett. Külföldiek részvétele a megye intézményeiben nem jellemző, arányuk nem éri el az 1 százalékot. A megye főiskoláin - a katonai kivételével - mindenütt folyt levelező képzés, amely az országoshoz viszonyítva a nappalin jelentősebb arányú. Ugyanakkor esti tagozatot sehol sem működtettek. (1. sz. táblázat) A felnőttek különösen a kereskedelmi-külkereskedelmi ismeretek iránt érdeklődtek, hiszen részvételük a nappali létszámhoz viszonyítva az érintett főiskolákon az elmúlt tanévekben 45-117 százalék között alakult. A tanítóképzésben az úgynevezett kiegészítő képzés volt jelentős a korábbi években, míg a mező- gazdasági gépészet iránti vonzódás időben igen változott. Az agrároktatásban szak- üzemmérnöki, a kereskedelmiben szaküzemgazdász, illetve újabb diplomás képzést is végeztek. A távoktatásos módszer jelenleg van terjedőben, és például a tanítóképzésben az országhatáron túl- mutatóra tervezik. Az iskolák jelzése szerint 23 oktatói álláshely volt betöltetlen a tanév elején. Egy oktatóra országosan 6, a megyében 7 hallgató jutott. Az oktatók között nem volt akadémiai tag és tudományok doktora, viszont 6 főiskolai tanár és 4 főiskolai docens rendelkezett a tudományok kandidátusa fokozattal. (2. sz. táblázat) A nappali tagozatos tanuló-létszám megoszlása 1988/1989. tanév 31 9 1992/1993. tanév .15 I 16.8 rveresKeaeimi, venaegiaioipari es Idegenforgalmi Főiskola Szolnoki ■ Jászberényi Tanítóképző Főiskola ■ Gödöllői Agrártudományi Főiskola Gepész-üzemmérnöki Főiskolai Kar, Mezőtúr I. táblázat Levelező tagozatos hallgatók a nappali tagozatosak %-bana Továbbtanulók az általános iskolából Tanév Megnevezés 1988/89 1989/90 1990/91: 1991/92 1992/9/ Jász-Nagykun-Szolnok megyében az 1992/93-as tanévben 6570 tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait. A végzettek 2/5-e szakmunkásképzőbe, több mint 1/3-a szakközépiskolába, csaknem 1/4-e gimnáziumba, 1,5%-a egészségügyi szakiskolába, 1,1 %-a pedig gyors- és gépíróiskolába adta be felvételi kérelmét. A korábban végzett és az idén - elsősorban szakmunkásképző iskolában - tovább tanulni szándékozókkal együtt a középfokú oktatási intézményekbe összesen 7805 tanuló jelentkezett, de közülük mindössze 5923-an (75,9%) nyertek felvételt. A jelentkezők legnagyobb hányadát, sorrendben 41,2, 34,2, 31,4 és 31,0%-át egészségügyi szakiskolákból, a gimnáziumokból, a gép- és gyorsíróiskolákból és a szakközépiskolákból utasították el, de a szakmunkásképző iskolák is 10,8%-kal kevesebb tanulót vettek fel, mint ahányan felvételüket kérték. A megye gimnáziumaiban az 1993/94-es tanévben összesen 43 első osztály indult. A tanulók több mint háromnegyede általános tantervű gimnáziumokba iratkozott be. A speciális tantervűek közül elsősorban a nyelvi képzést nyújtók iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Ez utóbbiakban a speciális gimnáziumokba felvettek fele, a matematikai tantervűekben háromtizede tanul szeptembertől, A szakközépiskolák 69 osztályába 1960 tanulót vettek fel. Legtöbb első osztályt a mechanikai műszaki (12), a közgazdasági (11), a szakmunkásképzési célú ipari, építőipari szakközépiskolák indítanak. Ezenkívül a villaA középfokú iskolákba jelentkezett és felvett tanulók száma 1993/94-es tanév H Gimnázium Szakközépiskola Szakmunk. és szakisk. mos, az építési műszaki, a környezetvédelmi és vízügyi; a szakmunkásképzési és a középfokú szakmai képzési célú mező- és erdőgazdasági, a közlekedési, a vendéglátó-ipari, az egészség- ügyi és a humán szolgáltatási szakcsoportokból 2-6, a vegyészeti, a biomechanikai műszaki, a középfokú szakmai képzési célú ipari, építőipari és a posta- forgalmi szakcsoportokból egy-egy osztályban folyik majd képzés. A szakmunkásképző iskolákban az 1993/94-es tanévben a nemzetgazdaság 17 ágazatának képeznek szakembereket. A legnépszerűbb szakmák a gépgyártás és karbantartás, a ruhaipar, az építőipar, a faipar és a kereskedelem ágazatokhoz kötődnek. Ide az előbbi sorrendben 576, 298, 288, 268, 146 tanuló nyert felvételt. Legkisebb létszámban oktatnak az első évfolyamon egyéb vas- és fémipari, műszeripari, építőanyag-, kerámia-, üvegipari és vegyipari szakmákat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 42.0 41,6 60,4 42,2 27,4 Országosan 36,0 32.1 27,5 23,0 22,6 a/ Tanóv eleji adatok. 2. táblázat Az oktatók létszáma az 1992/93. tanév elején Megnevezés Tanár Docens Adjunktus Tanársegéd Nyelvtanár Testnevelő tanár Összesen Teljes munkafőidőben foglal13 60 92 38 23 9 235 Részkozámunkaidőben sú I _ _ . _ _ 1 Másodállású, mellékfoglalkozású 2 619 ÖSSZESEN 14 62 98 38 24 9 245 Ebből: nő 2 16 34 14 18 1 85 30 éves és fiatalabb13 518 A Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának adatai és elemzései felhasználásával írta és összeállította: Székely Péter
