Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

4 Gazdaság 1993. október 19., kedd Az Á VÜ jelenti Privatizációs helyzetkép Szlovén szomszédok Látogatóban a Gorenjénél Nem csak hűtőládákból áll a világ A szlovén utakon ritkán találkozni magyar rendszámú au­tókkal. Jobbára az óvatos turisták veszik erre az irányt, amikor a tengerpart felé igyekeznek. Átsuhannak a szomszédos orszá­gon, jóllehet úti cél is lehetne. Kevés szolnoki utazási iroda szál­lít ide turistákat. A Pelikán Tours az Adria-parti Portorozsban áll szerződéses kapcsolatban a kempinggel, szállodákkal és az apartmanok gazdáival. Az Állami Vagyonügynök­ség működése során 1728 válla­latot és 1137 társaságot kapott meg átalakításra. Több mint nyolcszázmilliárd forint az álta­luk kezelt vagyon, melynek kö­zel 92%-a, vagyis-652 milliárd Ft már társaságokban, a fenn­maradó rész pedig még vállala­tokban meglévő vagyon. Az ÁVU-höz került vállala­tokból átalakult 1014, felszá­moltak 268-at, más állami va­Az elmúlt napokban ért véget a számítástechnika egyik nem­zetközi vására, a Compfair. Minden, a piacot meghódítani kívánó cég képviselteti magát a kicsiktől a nagyokig. Ez volt régén. Mára néhány „óriás” megrövidült pénztárcája miatt nem tudja finanszírozni a rek­lámot, a kiállítási részvételt. A vidéki „kicsik” általában budapesti székhelyű cégek ki- rendeltségeiként működnek, s elsődlegesen hardvert forgal­maznak, így számukra a részvé­tel nem kifizetődő, hiszen csak egy regionális piacot céloznak meg. A szolnoki székhelyű Softker Kft. ezzel szemben saját fejlesz­tésekkel is rendelkezik. Mára pedig olyan ügyviteli szoftver- csomagot kínálnak, melyhez az ország több száz pontjáról, több száz cégétől tudnak referenciát mutatni. Ezért nem csoda, ha ők megjelennek egy szakvásáron, még akkor is, ha ez jelentős összeget emészt fel a kasszából. Igaz azonban, hogy ez hosszú távon megtérül, hangsúlyozta Pödör László, a cég ügyvezető igazgatója. A mostani részvételnek az igazi apropót az adta, hogy ki­léptek a vásárlók elé az első ki- rendeltségükkel, mely Budapes­ten működik. A korábbi „szo­kás” ezzel megváltozott, hiszen eddig a fővárosi székhelyű cé­Megyénk lakói közül sokan megkapták már a kárpótlási jegyüket, de valamennyiük­nek gondot jelent annak fel- használása. Néhány vidéki OTP-fiók mellett a Budapest Bank szolnoki fiókja foglalko­zik e jegyek átadásával, és - látva a tanácstalanságot - fel- használásukról az ügyfelek­nek itt adnak információt. Mint Domokos Mihály né fiókigazgató Maczó László és Kiss Gyula a kárpótlási ügyek szakemberei elmondták, Szol­nokon és környékén a legtöbb ügyfelet ők szolgálják ki, va­gyis a névre szóló, zárt, titkos borítékot átadják a határozat és személyi igazolvány alapján. Az ügyfélforgalom lebonyolítá­sáért minimális jutalékot kap­nak. Kedvező számukra, hogy az emberek megismerik ezáltal a bankot, ami természetes rek­lámot jelent. Probléma, hogy a borítékokat gyakran késedel­mesen kapják meg, a kárpótol­taknak többször is vissza kell jönni a kéthetenkénti szállítás gyonkezelő szervezethez átad­tak 174-et, így már csak 272 áll átalakítás előtt. A társaságok közül 57-et felszámoltak, 261-et száz százalékban elad­tak, és más állami vagyonke­zelő szervedet vett át 65-öt. A társaságok 66,2%-a, azaz 753 vár még értékesítésre. Az ÁVÜ-nél lévő társaságok tulajdoni szerkezete is megvál­tozott. A társasági tulajdon 71 százalékban a vagyonügynök­gek létesítettek kirendeltséget vidéken. „Mindenképpen kell egy budapesti iroda', enélkül a fővárosban szinte ismeretlenek vagyunk” - fogalmazott az ügy­vezető. S attól, hogy létezik az első, nem álltak meg. Jelenleg folyamatos tárgyalásokat foly­tatnak hasonló kecskeméti, il­letve szekszárdi kirendeltség megnyitására. A szakmai tapasztalatok is megalapozottnak tartják a Soft­ker terjeszkedését, hiszen a ha­zai szoftverfejlesztők között az első tíz között emlegetik a cé­get. A felfutási folyamat évek miatt. Eddig, vagyis 1992. már­cius 3-ától 1993. szeptember 30-áig 628 millió forint értékű kárpótlási jegyet adtak át a három kárpótlási törvény alapján, föld, hadifogság és kényszermunka, valamint ingatlan ellentételezé­seként. A jegyek kiosztása a kö­vetkező év végére volt várható, de törvénytervezet készült az el­maradt igények újbóli lehetősé­géről, ezért a befejezés 1995 vé­géig elhúzódik. A kárpótlási jegyekkel rendel­kezők lehetőségeiről az ügyfele­ket tájékoztatják. A jegyek fel- használását az befolyásolja, hogy tulajdonosuknak szüksége van-e készpénzre, mekkora a kárpótlás összege és mennyi időre akarja lekötni. Ha el kívánja adni a je­gyet, a szabad forgalomban 51-56% az árfolyama, ami a tőzsdén 60% körüli, de ide csak brókercégek juthatnak be. A bank segít a közvetítésben, mivel azonban a brókercég is részese­dik, az ügyfél így sem kap sokkal többet. A jegyeket helyben is el lehet adni, a Budapest Bank je­lenleg 55%-ot kínál érte. Rövid ségé, 14%-ot magyar befekte­tők szereztek meg, a külföldi befektetés részaránya 7%, és a fennmaradó 8% önkormányzati tulajdonba került. A hazai befektetőket támo­gató technikák közül MRP kere­tében 15 milliárd Ft, lízinggel, 1,3 milliárd, E-hitellel közel 22 milliárd és kárpótlási jeggyel 8,5 milliárd forint vagyon meg­szerzése vált lehetővé. óta töretlenül folytonos, minden évben az előző évi bevétel megduplázódik, s 1993 végére eléri majd a 40 millió forintot. A számítástechnikai piacra ma még mindig a kínálat jel­lemző, a vásárolni szándékozó megválogathatja, hogy kitől szerzi be a szükséges berende­zéseket. Sokat ér a kasszában tartott pénze, melyért a cégek versenyeznek, így nem mind­egy, milyen eredményt lehet felmutatni. Pödör László csa­pata - megdolgozva az eredmé­nyért - dobogóra került.- végi ­távon igazán jó befektetési lehe­tőség nincs, középtávon a Pil­lér-jegy és az Ingatlan 2000 közül lehet választani. A bankban lebo­nyolítják a 10 évre szóló Pil­lér-jegyre történő átváltást is, melynek aránya három a négy­hez. Vagyis három kárpótlási je­gyért négy Pillér-jegyet adnak, melynek legkisebb címlete ezer forint. Mivel ez a tőzsdén jegy­zett értékpapír, tíz évnél előbb is eladható készpénzért. Ha a tulajdonos hosszú távú befektetést tervez, kárpótlási je­gyén részvényeket vehet. A Bu­dapest Bank részvényei név­értéken, azaz 100%-on vásárol­hatók meg. A privatizációban való részvétel esetén E-hitelhez és MRP keretén belül saját tőke­ként beszámítják. Ekkor a jegyek kamattal növelt értékét veszik fi­gyelembe, jelenleg 1,402 szorzó­számmal. Bármelyik lehetőséget választják is, érdemes döntésük előtt alaposan tájékozódni az el­térő feltételekről, mert a kárpót­lás értéke nemcsak a jegyek ösz- szegétől, henem annak felhaszná­lásától is függ. Szabó Irén Kit az alpesi táj szépsége ra­gad meg, kit az épületeken, a környezet rendezettségén vagy a járművek állapotán tükröződő jólét. Nehezen érthető, honnan származik ennyi pénz. Igaz, a turizmus az egyik legjövedel­mezőbb gazdasági ágazat, mégis: egymagában ez nem biz­tos, hogy kielégítené a szlové­nek igényeit. A múlt héten a Pelikán Tours Kolumbusz Kft. képviselői a Gorenje cég kereskedelmi veze­tőjével tárgyaltak. A bemutató- terem láttán kiderül, van olyan tevékenység, amely hatásosan „kiegészíti” az idegenforgalmi bevételeket. Meglepő, mi min­dennel foglalkozik a több ezer dolgozót foglalkoztató velenjei gyár. Nekünk a hűtőláda jut először eszünkbe. Kevesen tud­ják, hogy automata mosógépe­ket, infrahullámú sütőket, más A mezőgazdasági tárca új birtokosa még alig melegedett meg a bársonyszékében, ami­kor törökszentmiklósi talál­kozásunkkor kijelentette, hogy Magyarországon nem lesz élelmiszerár-robbanás, és a feldolgozók helyett majd a termelők kapják az állami támogatást, csak a forma még nem eldöntött. Az elmúlt három hónap alatt bebizonyosodott, hogy minisz­terünk tévedett. A feldolgozók véleménye szerint is a felvásár­lási árak emelése a fogyasztói árak növekedésével jár, hiszen az állami költségvetés nincs ab­ban a helyzetben, hogy támo­gatni tudja a termelőket. A mezőgazdasági termelők érdek-képviseleti szervei pedig éppen ezt követelik a kormány­tól, és arra hivatkoznak, hogy a nyugati farmerek támogatott­sága eléri a jövedelmük 50-80 százalékát, ugyanakkor a ma­gyar gazdaságok csak nyolcszá­zalékos hozzájárulást kapnak a költségvetésből. Annak ellenére, hogy az el­múlt évek gazdaságpolitikája tönkretette a mezőgazdaságot, az élelmiszer-gazdaság talpra állításának nem kizárólagos módja az állami támogatás, ami egyébként elképzelhetetlen is. Ugyanis a példaként emlege­tett fejlett országok mezőgazda­ságának részesedése a nemzeti össztermékből alig haladja meg a négy százalékot, míg nálunk egy közepesen jó termés esetén a GDP több mint húsz százalé­kát az élelmiszer-vertikum ter­meli meg. Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk egyenlegében is meghatározó az élelmiszer-ter­melés, ezt bizonyítja például az idei év, a fizetési mérlegünk passzívumának több mint fele az alacsony mezőgazdasági termelés rovására írható. Mivel exportunk gazdasá­gossága meghatározza a fizetési mérlegünk aktivitását is, ezért nehezen képzelhető el, hogy a mezőgazdasági üzemek olyan támogatást kapjanak, ami ve­szélyezteti az élelmiszer-kivite­lünk gazdaságosságát. Mindezeket figyelembe véve a mezőgazdaság jövedelmi vi­szonyait központi támogatással változtatni nem lehet, mert még nagyobb eladósodást okozhat. Tovább bonyolítja a támoga­tási anomáliát az, hogy hazánk­ban az aktív keresők több mint 20 százaléka dolgozik a élelmi­szer-termelésben, 13 százalék konyhai használatai cikkeket gyártanak. Ilyen gazdag ter­mékszerkezet láttán nem csoda, hogy színes televíziót és más híradás-technikai eszközt is ké­szítenek. Termékeiket előszere­tettel vásárolják Ausztriában, Olaszországban. Áruk inkább igazodik az ottani keresetekhez, mint a miénkéhez. Velenje központjához közel síugró sáncot építettek. Ezen készülnek a versenyekre a válo­gatott síugrók. A július 3-i bá­nyásznapon - a helyi sportklub igazolásával, engedélyével - mindenki ingyen használhatja a pályát. A város alatt ötszáz mé­terrel kiterjedt bányarendszer húzódik, az országban felhasz­nált energia felét itt termelik meg - tudtuk meg a külföldi tárgyalóféltől. Talán ez a mun­kásmúlt is hozzájárult ahhoz, hogy más településekétől elté­munkanélküli, jelentős a mun­kavállalói körben a közalkal­mazottak részaránya, valamint az ipar bizonyos ágazataiban is dotálni kell a termelést, vagyis az aktív keresők alig fele állít elő olyan terméket, amelynek hasznából az állami költségve­tés juttathatna a rászorultaknak. Mezőgazdaságunk inkubá­torházának elbontását nem kí­sérte lényeges gazdasági törvé­nyek meghozatala, például a forgalmi adó bevezetése az élelmiszerekre is, mert így ak­kor esetleg csökkenteni lehetett volna az ipari termékek irreáli­san magas 25 százalékos adó­kulcsát, csökkentek volna a termelési költségek, kevesebb állami támogatás kellene most. A túlméretezett feldolgozási kapacitásunk tényével is elfelej­tettek számolni a tárca vezetői, és bürokratikus eszközökkel próbálják kordában tartani azo­kat, akik a gazdasági verseny teljes arzenáljához nyúlnak, és ezek a döntések még tovább mélyítik gazdaságunk sírját. A cukorgyáraink újabb priva­tizációs hullámában például nem vehetnek részt azok a kül­földi cégek, amelyek korábban részvényhányadot szereztek más gyárakban. Joggal fél a kormányzat, hogy ha a Bégain Say megkaparintaná a többi gyárat is, akkor bezárná azokat, hiszen hazánk cukorszükségle­tét négy vagy öt gyár is előállí­taná. Így marad kilenc cukor­gyárunk, amelyek minimális haszonnal termelnek, fejlesz­tésre nem lesz pénz, és majd néhány év múlva ezek az üze­mek is sorba állnak hitelkonszo­lidációért. Lehet vitatkozni, mi a jobb: kevesebb cukorgyár megfelelő gazdasági háttérrel vagy pilla­natnyilag kevesebb munkanél­küli. És kinek jobb, nekünk vagy a gyerekeinknek? A baromfiágazat sincs jobb helyzetben. Megyénkben már a második feldolgozót számolják fel, mindkettő bukásának oka a magas kamatteher, vagyis a 30-35 százalékos üzemviteli kölcsönök kamatait nem tudták kigazdálkodni. Az elmaradt vagy későn meghozott döntések „kicsontoz­ták” a húsvertikumot is. A ser­tés- és szarvasmarha-állomány csökkent, már annyi állat sincs, hogy a lehetséges húskivitelün­ket teljesíteni tudjuk. De későn tudatták a lakosággal is, hogy a hús nem szociálpolitikai jutta­tás, keményen meg kell fizetni a rően kissé szocreálosra szabták a város külsejét, nevében ko­rábban még Titóról is megem­lékeztek. A nagy múltú vidék fiatal or­szágának lelkes turisztikai szakembere gyógyvizeik jelen­tőségét méltatja. Jótékony hatá­suk már-már hihetetlen olykor. A kifejező nevű Atomska Top- licében állítólag már rákos be­teg is meggyógyult. Dobrena vize a férfiasságot növeli; nemrég különvonat ér­kezett ide Nümbergből. Az amerikai szívbetegek is látogat­ják Smarjaske Toplicét. Mindez ízelítő csak a gazdag választék­ból. A gyönyörű természeti környezet teszi még vonzóbbá a hegyvidéki tájakat. Gyógyvizekből nálunk sincs hiány. A mieink is gyógyítanak olyan hatásfokkal, mint a tőlünk pár száz kilométerre található források. A méltányolandó igyekezet ellenére mégis ki- használatlanabbak itt. Az uta­zási szakemberek panasza - kü­lönösen a világkiállítási előké­szület idején -, hogy mi, akár a szlovénekhez képest is milyen keveset fordítunk értékeink kül­földi propagandájára. Sz. Z. termelőnek és a feldolgozónak a ráfordításarányos hasznot is. Ugyanis az élelmiszer-fo­gyasztás megadóztatásának el­odázásának az lett az eredmé­nye, hogy a lakosság egyre je­lentősebb része, mivel tartalé­kait felélte, közvetlenül a terme­lőtől vásárolja meg szükségle­teit, mert így nem kell áfát fi­zetnie, de az árualap kikerül a nemzetgazdaság vérkeringésé­ből, ellenőrizhetetlenné válik, és több kárt okoz anyagilag is, mint amennyi adóbevételt je­lenthetne. Ä húsfeldolgozók nem kapnak alapanyagot, de rendelést sem, hiszen a fogyasz­tói kör szűkül, ez viszont veszé­lyezteti fennmaradásukat, mert ha nincs forgalom, nincs nyere­ség sem, és majd ők is állhatnak sorba hitelkonszolidációért. Ha a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari felvásárlási, illetve fogyasztói árakat már 1990-ben felszabadítja a kormányzat, ha az agrárrendtartási törvény már nem a fellobbant tüzeket olto- gatja - mert még csak erre ele­gendő -, talán mezőgazdasá­gunk nem így állna, és a lakos­ság is elviselte volna a kény­szerű, de kellemetlen döntésso­rozatot, hiszen még voltak tarta­lékok, amelyeket azonban mára feléltek a háztartások. A koalíció talán nem ismerte Machiavelli tanait, aki új hata­lom születésekor azt tanácsolja, hogy minden rosszat hirtelen zúdítsunk a társadalomra, mert utána csak jobb lehet, és az em­berek közérzetére jó hatással van a fokozatos javulás. De ezt a lépést elmulasztotta az új rend legitim vezetése, nap­ról napra rosszabbodik a hely­zet, és csak ígéretekre futja töb­bek között a mezőgazdasági üzemek támogatásánál is. Félő, hogy a következő vá­lasztásokon az ígéretek halla­tán az agrárvertikumban érde­keltek és az abból élők „be­dőlnek” a szavaknak. Senki ne mondja, hogy gazdaságunk le­robbant állapotában a gazda­ságunkban döntő szerepet be­töltő agrárágazat támogatására lehetősége van a költségvetés­nek, hogy meghatározó nagy­ságrendű támogatást adjon a szántóvetőknek. A támogatási rendszer megváltoztatása ugyanis nem­csak pénz, hanem gazdaság- stratégiai kérdés is, és a gazda­sági struktúránk miatt a pénz­ügyi tárca egyet várhat a ma­gyar földtől: nyereséget.-span­Szolnokról egyedül Első tíz között a hazai fejlesztők rangsorában Mikrohitel a háziorvosoknak is Szeptember 29-én Kemény Nándor elnökleté­vel ülést tartott a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. A testület vissza nem té­rítendő támogatásokról döntött annak a pályázat­nak a keretében, amit az érdekképviseleteknek, országos vagy regionális hatáskörrel rendelkező, kis- és közepes vállalkozások fejlesztésében ér­dekelt nonprofit szervezeteknek írt ki. A százmil­lió forintos keretre szeptember 23-ig 86 pályázat érkezett be. A kuratórium első körben 18-at ítélt támogatásra érdemesnek azzal a megkötéssel, hogy a konkrét összegekről további vizsgálatok alapján a következő ülésen dönt majd nyilvános­ságra hozva a támogatottak listáját. A pályázat nem zárult le, további jelentkezéseket is elfogad az alapítvány vállalkozásfejlesztési irodája. A kuratórium áttekintette a háziorvosi rendszer támogatásának lehetőségeit is. A testület az or­voskamarán keresztül hívja fel az érdekeltek fi­gyelmét arra, hogy az MVA által kínált PHARE- és mikrohitelek számukra is elérhetők a regionális vállalkozásfejlesztési központokban. Nehéz eligazodni a befektetés útvesztőiben Kárpótlási árfolyamkavalkád A támogatás ellentmondásai Nyereséget termeljen a föld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom