Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd Kultúra 5 A kaukázusi oszétek rokonairól Dr. Selmeczi László régész 1980 óta kutatja a jászok múltját. Az ásatások során feltárt leletek alapján a jászok eredetéről, szo­kásaikról sok mindent megtudott már. Most ezt adta közre a Jász Múzeumban tartott izgalmas elő­adásán. Ő is Fodor Ferenc állás­pontját vallja, azaz a XIII. század közepén, a tatárjárás előtt, alatt jöttek a jászok a mai területre. A négyszállási és jászágói ásatások, az ott található emlékek ezt a né­zetet erősítik. Természetesen sok más infor­mációt is „szolgáltattak” a sírok. Például azt, hogy a betelepült já­szok nagy része már katolikus­ként érkezett ide. Bizánci hatásra vették fel a kereszténységet, s emiatt tekintették őket pogány- nak a ferencesek. Pedig a szoká­saik, kultúrájuk, életmódjuk nem a nomád népek jellemzőit mutatja a XIII. században sem. A jászok nem jurtákban, hanem földbe vájt házakban laktak. Templomokat építettek, s a köré temetkeztek. A négyszállási ásatások azt bizo­nyítják, hogy ott 1550-ben temp­lom állt, nem is egy. Az elpusz­tult korábbi templom maradvá­nyára építették rá a másikat. Jászágón már a XIII. században éltek jászok. A ferencesek térí­tése során építettek templomot, amit a törökök leromboltak. Feltárt sírokban a halottak keze keresztben a mellkasra volt he­lyezve. Találtak keresztet is, ami bizánci készítésű tárgy, úgyneve­zett kijevi kereszt. Ez is bizo­nyítja, hogy keleti keresztény ha­tást hoztak a jászok. Nyelvemlé­kek bizonyítják a kaukázusi oszé- tekkel való rokonságot. Az iráni nyelvcsaládhoz tartozó szkíták, szarmaták után, az alánokhoz tar­tozó nép egy törzse, az ászi (azi- áni) volt az utolsó, amely a Kár­pát-medencébe költözött. Jász- ágó neve rokonságot mutat az Agó őszét családnévéi. S már nyelvüket a jászok a XV. szá­zadra elvesztették, jász magya­rokká lettek, etnikai öntudatuk megmaradt. E különleges nép­csoport múltjának kutatása nem érhet véget. Jászágón folytatód­nak az ásatások, Jászalsószent- györgyön pedig 1994-ben fognak elkezdődni. Ott a mai falutól mintegy 4 kilométerre, mező- gazdasági területen van egy jász falu, melyet dr. Selmeczi László fog feltárni. Kiss Erika Színházi jubileum Szatmárnémetiben Musical, vígjátékok az új évadban Negyven évvel ezelőtt, 1953 őszén a maros vásárhelyi Szent- györgyi István Színművészeti Főiskola frissen végzett hallgatói testületileg Szatmárnémetit választották, és így megalapították az ottani magyar színházat. A tizennyolc fiatal színész olyan tá- sulatot hozott létre, mely kőzöségi szelleméről, szakmai igényes­ségéről volt híres hosszú évtizedekig. A csapat a nyolcvanas évek közepéig együtt maradt. Ekkor egyesek más színházakhoz távoztak, vagy külföldet választották. Október 18-24. között ünnepi hét keretében emlékeznek a színházalapításra az ezeréves Szatmárnémeti színházszerető lakói. A műsorban az alapítók és a marosvásárhelyi színiakadémis- ták fellépésén túl a budapesti Nemzeti Színház művészei is szerepelnek, akik első ízben lépnek színpadra a határ menti városban. Sütő András Advent a Hargitán című színművét játsz- szák el. Az új évad műsorterve a következőképpen fest: Václav Havel A leirat című szatirikus vígjátéka után musical követke­zik - Maugham: Imádok férjhez menni -, majd a szokásos Szil­veszteri kabaré. Kishont Fe­renc, alias Efraim Kishon ismert magyar származású szerző víg­játéka, a Kezdetben volt a pa­csirta kasszasikerrel kecsegtet, és ugyancsak telt házat ígér Csokonai Karnyónéja a szegedi Arkossy Árpád rendezésében. Évadzáróként Arisztophanész A madarak című darabja szerepel a műsortervben. Remény van arra, hogy a színháztársulat munkájával Magyarország különböző tájain is megismerkedhetnek a jövő­ben. Évadnyitás alkalmából sok jó darabokat és közönségsikert kí­vánunk a többi erdélyi magyar színtársulatnak is: Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, valamint a gyergyószentmiklósi kísérleti színház - Thália szel­leme legyen veletek! Ábrám Zoltán Távoktatásos felvételi előkészítő a művelődési menedzser szakra A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen megújult a 37 éves népművelés szak. Színházak, könyvtárak, múze­umok, népfőiskolák, kulturális vállalkozások, művelődési há­zak, a sajtó, rádió, tévé vezetői­ként és munkatársaiként dol­goznak szerte az országban (megyénkben is) a korábban itt végzettek. A Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszéken dr. Rubovszky Kálmán egyetemi docens vezetésével még tavaly kidolgozták a kultúraalkotó és -terjesztő szakemberek új típusú képzését. E tanévben is e szerint folyik az oktatás. A hagyomá­nyos kultúratudományi tárgyak mellett a vállalkozásokra is ké­pessé tevő közgazdasági és me­nedzsment jellegű tárgyak sze­repelnek a tantervben. A felvé­telt nyert hallgatók öt év után korszerűen kiképzett művelő­dési és felnőttképzési vállalko­zóként startolhatnak a munka­erőpiacon. Alapíthatnak akár saját „művészmozit” is, saját kiadóval együtt, de egy mozi­büfé üzemeltetése sem jelenthet problémát számukra. A debreceni szakra való je­lentkezés feltételei megtudha­tók a Felsőoktatási felvételi tá­KÉTMILLIÓ DOLLÁR FILMSZEREPÉRT. Az NBC vezetői ennyi pénzt ajánlottak Shannen Dohertynek, a Beverly Hills 90210 sztárjának, ha eljátssza Margaret Mitchell szerepét. A fiatal színésznő körül igen sok a botrány, jót tenne neki, ha eljátszaná az Elfújta a szél szerzőjének szerepét. (FEB Foto) jékoztatóból. Az egyetemi fel­vételi megkönnyítésére, a kö­zépiskolai ismeretanyag rend­szerezésére a Kvalitás Egyesü­let (4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.: 25) havi két konzultá­cióval, speciális oktatócsomag biztosításával távoktatásos tan­folyamot szervez, amellyel kap­csolatban információt az (52) 316-666/2278-as telefonszá­mon lehet kérni. A felvételi előkészítő tanfolyam első fog­lalkozása október 30-án 10 óra­kor lesz a debreceni Újkerti ÁMK-ban (Debrecen, Jerikó u. 17/21.). S. Cs. J. Ősbemutató Esztergomban Gizella, az első magyar ki­rálynő című oratórium ősbe­mutatóját rendezték meg szombaton Esztergomban, a ferences templomban. A 90 perces művet Vavrinecz Béla komponálta, szövegét Szántó Konrád írta. A hangversenyt a szerző vezényelte. A történet középpontjában a bajor szár­mazású Gizella, István király felesége áll s vele Magyaror­szág Európába illeszkedése. A nagyszabású mű ősbemu­tatóján közreműködött a bu­dapesti Szent István Gimná­zium szimfonikus zenekara és oratóriumkórusa, a Liszt Fe­renc Zenei Általános Iskola gyermekkara, valamint a Hat­vani Vegyes Kar. Vendégmű­vészként fellépett Georgina von Benza, a müncheni Bajor Állami Opera szólistája. Az oratórium egyszeri meg­szólaltatása 3 millió forintba kerül. A rendezők, a budapesti Corpus Tanácsadó Iroda és a Magyar Zene Alapítvány to­vábbi hazai és külföldi bemu­tatókat tervez. (MTI) A Hitre épülő vállalkozás 45 év kényszerszünet után Protestáns napok országszerte A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 45 esztendős kényszerszünet után 1993. október 22-31. között ismét meg­rendezi a valamikor nagy kulturális és társa­dalmi jelentőséggel bíró protestáns napokat. Az ország különböző településein megrendezett mintegy félszáz programot a legteljesebb autonó­mia tiszteletben tartásával a helyi, regionális kö­zösségek szervezik.- Mára értek meg a politikai-társadalmi feltéte­lei a sajátosan protestáns üzenetek szélesebb nyil­vánosság elé kerülésének - tájékoztatta lapunkat dr. Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára -, mivel ko­rábban az egyházak társadalmi szabadságát korlá­tozták. A specifikus protestáns értékek hangoztatása eddig többnyire csak az istentiszteleteken való­sulhatott meg. A tíz nap során országszerte rendeznek temp­lomi orgonahangversenyeket, zenés evangelizá- ciókat, gyülekezettörténeti kiállításokat, bibliais­mereti, hitmélyítő programokat. A MEÖT szervezésében három program való­sul meg: október 29-én Budapesten, a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban teológiai fórumot rendeznek a misszió és evangelizáció kérdéseiről. 30-án a Nemzeti Sportcsarnokban protestáns nagygyűlésre, míg 31-én a debreceni Nagytemp­lomban országos reformációi emlékünnepélyre kerül sor. Mezőtúron a Szegedi Kiss István Re­formátus Gimnáziumban 27-én délután a gimná­ziumi és általános iskolás tanulók református ve­télkedőjének szóbeli döntőjét, 28-án református emlékműsort rendeznek, 29-én pedig az istentisz­teletet követően 11 órától a tanári karok részére tartanak előadást „A keresztény nevelés etikai alapjai” címmel. S. Cs. J. Harmonikázik, verset mond társainak Palásti Tibor 1958-ban szüle­tett Szolnokon, azóta is ott él. Nagyon szereti a várost, gyer­mekkorában a pajtásai elfogad­ták; annak ellenére, hogy nem jól látott, „látó” általános isko­lában végzett, majd fapadlózó és műanyagburkoló szakmát ta­nult. Látása annyira megrom­lott, hogy 1977-ben, 19 évesen leszázalékolták. Ekkor vett ke­zébe először fehér botot, járta a várost, megtanult sok olyan dolgot, aminek most hasznát veszi. Azok, akik a szolnoki Centrum Áruházban vásárol­nak, ismerik hangját; ott be­mondó. Karcagi sorstársaitól már ko­rábban hallottam, hogy tangó- harmonikázik. A napokban fel­lépett a karcagi ERME-házban is.- Mióta tanul harmonikázni?- Húsz éve, Kerekes Géza bá­csi segít ebben. Ez több, mint hobbi, nagyon szívesen csiná­lom. Alkalmanként keresetet is jelent számomra, mert vendég­látóhelyeken is fellépek.- Van-e kedvenc darabja?- Szeretem a Gyertyafény ke- ringőt, de mindig a hangulatom határozza meg, mit játszom.- Korábban a berekfürdői vakvezetői táborban láttam, ahol kutyájával fantasztikusan vették az akadályokat a verse­nyen. Mióta van kutyája?- 1987 óta, Boni egy éve van nálam. Nagyon összeszoktunk már. Mozgalmas életet élek - mondja mosolyogva -, sokat utazom az országban vonattal, busszal, autóval, s ő mindig ve­lem van.- Ha jól értem, akkor az uta­zás a másik hobbija. Hol járt már, s hová szeretne eljutni?- Már bejártam az ország ke­leti részét. Nagyon szeretek nagymamámhoz járni Med- gyesbélésre, az valami csodála­tos hely. Májusban jártam elő­ször külföldön, Kréta szigetén. Szeretnék még valami nagyon távoli, egzotikus helyre, egy­szerű emberek közé eljutni. Szóba jöhetne Afrika, Egyip­tom, Kína, de sajnos erre anyagi esélyt nem látok. Azért jó ál­modozni arról, hogy eljutok.- Most sorstársai versét mondta el. Saját verssel soha nem próbálkozott?- Természetesen mint min­denki, én is megpróbálkoztam a versírással, de nem tudtam úgy kifejezni gondolataimat, mint ők. Úgy éreztem, szegényes dolgokat írok le, olyanokat, amelyek mások számára nem mondanak semmit. Nagyon sze­retem Szergej Jeszenyint, mert csodálatos képeket fest versei­ben számomra. Karcagi fellépésekor Palásti Tibor a „Fáni” című novellával könnycseppet csalt több hallga­tója szemébe, olyan átéléssel mondta el a kiscsikó szomorú történetét. A jelenlévők személyében megismerhettek egy sokoldalú embert, aki keményen részt vesz a munkában, s igyekszik úgy élni, mint látó társai.-de­A pályázatok sikere a megfelelő indoklástól függ Ellentmondások a tankönyvtámogatásban Még az előző tanév befejezésekor valamennyi iskola meg­kapta a Területi Oktatási Központ (TOK) pályázati kiírását, melyben a szociálisan rászorulók számára lehetett tankönyvtá­mogatást igényelni. Városunk iskoláinak egy része külön-külön írta meg pályázatát, a többiek helyett a művelődési és népjóléti iroda készítette el és továbbította a TOK-hoz. Utólag derült ki, a támogatás mértékében óriási eltérések vannak, ami azonban nincs szinkronban a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lét­számra vetített arányával. Aki egyénileg pályázott, jobban járt.- HNNN MMMMMM - , N MM Bólyi Ferenc, a Délibáb úti iskola igazgatója elmondta, hogy 246 tanulójuk több mint fele szociálisan rászoruló. Ne­vükben a művelődési és népjó­léti iroda készítette el a pályáza­tot, melynek eredményeként 22.400 forintot kaptak. Ezen tankönyveket, szótárakat, tér­képeket vásároltak a könyvtár számára, és a legrászorultab- baknak adták ki azokat. Nagy szükségük volt erre az összegre, hiszen voltak olyan gyerekek, akik helyett az osztályfőnökük fizette ki szeptemberben a tan­könyvek árát. A kapott támoga­tásból ezeket a tartozásokat is rendezték, kivéve a munkatan­könyveket, mert azok kitöltés után többször már nem használ­hatók. Az Újvárosi iskola Hajdú Agnes igazgató vezetésével ala­pos elemzést készített osztá­lyonként. Az 518 tanuló több mint 70 százaléka valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetű. A pályázat eredményeként 263 ezer forintot kapott az intéz­mény, melyből - a szigorú kö­vetelményeknek megfelelően - könyvtárukba tankönyveken kívül térképeket, szépirodalmi kötelező olvasmányokat, színes meséskönyveket és szótárakat vásároltak. Az igazgatónő vé­leménye, hogy a lehetőség min­denkinek adott volt. Román Béla, a Fiumei úti is­kola igazgatója sorolja a támo­gatással kapcsolatos anomáliá­kat:- A kiírást június közepén kaptuk meg, amikor a tanítás már befejeződött. Az arányta­lanságokat okozó támogatási szisztéma azért következett be, mert még nem működik a TOK információs rendszere. A meg­oldást nem az iskolánkénti pá­lyáztatásban látom, hanem ki kellett volna írni egy keretet a város számára. A művelődési iroda az igazgatókkal együtt dönthetett volna, melyik intéz­mény mennyi pénzt kapjon. Hangsúlyozta az igazgató, hogy nagy segítséget jelentett a tá­mogatás, ami náluk reményen felül, a 400 ezret is meghaladta. Sz.L Magyar-olasz művelődéstörténeti kollokvium „Magyarország és Olaszország a harmincas évektől a nyolcvanas évek végéig” címmel négyna­pos konferencia kezdődött hétfőn az Irodalomtu­dományi Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia és a velencei CINI alapítvány rendezésében. A VIII. magyar-olasz konferencia első napján ma­gyar és olasz történészek a II. világháború előtti és utáni helyzetről, illetve az ötvenes évekről és az 56-os forradalom olaszországi vonatkozásairól be­széltek. A második napon szó lesz ugyanezen időszak kulturális kérdéseiről és neves olasz filmesztéták részvételével a film- és képzőművészetben jelent­kező olasz hatásokról. A konferencia résztvevői el­látogatnak Debrecenbe, ahol az 1993-94-es tanév­ben újrainduló egyetemi Olasz Tanszék felavatása alkalmából tartanak kihelyezett ülést, és a magyar- országi italianisztika elmúlt hatvan évéről tanács­koznak. Az előadók között lesz a Nemzetközi Italianisz- tikai Társaság főtitkára, Mario Petrucciani profesz- szor is. A konferencia zárónapján a magyar-olasz irodalmi kapcsolatokat elemzik a résztvevők, külö­nös tekintettel a neorealizmus utáni időszak párhu­zamos jelenségeire: Italo Calvino, Claudio Magris, Umberto Eco magyarországi, Ottlik Géza, Németh László, Illyés Gyula és Esterházy Péter műveinek olaszországi jelenléte. (MTI) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom