Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd Hazai tükör 3 A két ünnepelt az aranylakodalmi virágkosárral 1943. október 2-át mutatott a kalendárium, amikor az eredeti­leg kapuvári születésű Vörös István és a kisújszállási Tóth Mária örök hűséget esküdött egymásnak Kisújszálláson. Hogy mit keresett itt ez a mesz- sziről érkezett fiatalember? Le­gényként hozta le magával az egyik gazdaságvezető, és mivel párra lelt, itt is maradt. Olyan volt ez a fél évszázad, akár az időjárás. Keverve jóval is, rosz- szal is, de ők kitartottak egymás mellett, és végül Pista bácsi az állami gazdaságból került nyugdíjba. Jelenleg 10 ezer 100 forint a havi járandósága, a mama kezeli, Pista bácsi meg dohog: ez a nép meg ők is job­bat érdemeltek volna öreg ko­rukra. Az árak rohannak, a bé­rek meg a nyugdíj csak csínján nő. Egyébként két fiuk, két lá­nyuk született, akiknél már hat unoka van, és a kilenc hónapos Zsófi személyében egy déd­unoka is megjelent az aranyla­kodalmi vendégségben. Mind- ahányan eljöttek a Nyár utcai házba, és tizennyolcán ülték körbe az asztalt. Az ünnepi menü nem kimondottan diétá­soknak készült: a kunsági bir­kapörköltet a mama főzte, aki másféle étkekre vágyott, te­hette, hiszen sült csirke, töltött csuka, dobostorta is került az asztalra, nem beszélve a torok­aszály elleni sokféle védőital­ról. Az ünnepeiteket illően kö­szöntötték: kaptak virágkosarat, tésztacsinálót, sokféle ajándé­kot. A köszöntőkhöz ezúton csatlakozunk: legyen meg a gyémántlakodalom is meg még ennél több. Természetesen erő­ben, egészségben, ami hál’ is­tennek most még megvan, mi­vel az orvosokat leginkább az utcáról ismerik .. . D. Sz. M. LEGYEN TÖBB KÉT KERÉKKEL! A. szandaszőlösi művelődési házban a hét végén nagy sikerű kerékpár-bemutatót és -vásárt rendeztek a Marathon kerékpárszaküzlet közre­működésével. (Fotó: Imre Lajos) Mentőt hívott saját magának, más nevében Mi történt a Csengőben? A múlt héten érdekes eset kapcsán csörgött a telefon szer­kesztőségünkben. A nagyiváni Csengő presszó vezetőnője, Csortos Istvánná hívta fel fi­gyelmünket egy - valóban - iz­galmas esetre. R. M. helyi lakos múlt héten kedden, az esi órákban szóvál­tásba keveredett K. A. munka- nélkülivel a Csengő presszóban, ahová a közeli Kaparó csárdá­ból érkeztek együtt R. M. autó­ján. A vita alapját egy építkezés szolgáltatta, melyben mindket­ten érdekeltek voltak. A hangos szóváltáson kívül semmi nem történt, ahogy mondani szokták. Az ügy nem fajult a tettlegessé- gig. Ez azért fontos, mert távo­záskor R. M. úr a következő fe­nyegető kijelentést tette K. A-nak: „Maradj itt, mert eltör­ted a kezemet, ezért kihívom a mentőket és a rendőröket.” K. A. - akit később szemé­lyesen is megkérdeztem - hatá­rozottan állítja, hogy ő emiatt semmi riadalmat nem érzett - nyugodtan maradt is tovább mert szó sem volt kéztörésről, tettlegességről. Arra viszont ha­tározottan emlékezik, hogy R. M.autójába ülve távozott. Az már más lapra tartozik, hogy ez a Wartburg pár méter megtétele után egy árokban landolt. Ezután érte meglepetés a ve- ' zetőnőt. Mentősök zörgettek záróra után a presszó ajtaján a következő indokkal: „Telefont kaptunk Csontos István néven, hogy itt keressük R. M. sérültet, akinek egy verekedésben eltört a keze.” A dolog egyrészt ott sántított, hogy a vezetőnő férje nem Csontos, hanem Csortos névre hallgat, másrészt több tanú iga­zolja, hogy a szóváltáson kívül semmi más rendbontás nem volt a Csengőben. Innen válik a dolog izgal­massá. Többen látták ugyanis telefonálni R. M.-t. Csortos Is- vánné határozott véleménye, hogy R. M. tette meg nekik ezt a „szívességet”, azért, hogy így palástolja tettét. Azt is többen tudják vagy jobb, ha így fogalmazunk: tud­nák tanúsítani, hogy a kiérkező mentő és a rendőrök az árokban csak az üres gépkocsit találták. Ide R. M. már feleségével érke­zett vissza, prezentálva, hogy nem ő volt a sofőr. Hogy mi történt valójában a Csengőben vagy ami még fon­tosabb lenne, a Csengő előtti ároknál? Reméljük, hamarosan kiderül! Csortoséknak R. úr - ha igaz, hogy más nevében hívott ki magához mentőt - szerzett egy izgalmas éjszakát. Most már csak az a kérdés, hogy ha valóban eltört R. M. keze és olyan biztos volt az iga­zában, akkor miért nem úgy szólt a telefonba: itt R. M... be­szél. . -p­„Partnerünk: Európa” Az oroszországi történések tükrében rokonszenvvel szem­lélem azt a türelmetlenséget, amellyel Magyarország mint a politikai és gazdasági stabilitás szigete, sürgeti, hogy az Euró­pai Közösség teljes jogú tagsá­got biztosítson számára - mondta Hans Beck nagykövet, az EK Bizottsága budapesti képviseletének vezetője hétfőn a Partnerünk: Európa című nemzetközi konferencián. Úgy vélte: az EK hajlamos elfelejteni, hogy a kelet-európai népeknek a piacgazdaságba való átmenet során súlyos szo­ciális következményekkel kell szembenézniük. Ezért örvende­tes, hogy a legutóbbi koppen­hágai csúcsértekezleten nem­csak a csatlakozás perspektívá­ját vázolták fel, hanem a ma­gyar termékek piacra jutását is könnyítették. Az EK-nagykövet szerint Eu­rópában hosszú távon nem lehet a békés fejlődést biztosítani ak­kor, ha a kontinens egyik fele szegény, másik része pedig jó­létben él. Kádár Béla külgazdasági mi­niszter kifejtette, hogy Magyar- ország számára a modernizáció szele mindig nyugatról jött, és nincs más alternatíva, mint a gyors alkalmazkodás az európai folyamatokhoz. (MTI) Aranylakodalom tizennyolc családtaggal Négy gyerek, hat unoka, egy dédunoka 12 milliós Jaguár Nagylaknál 40, Záhonynál 36, Gyulánál 20, Artándnál pe­dig 14 órát kellett vámiok a kamionosoknak. A Határőrség szóvivője, Krisán Attila ezredes arról is tájékoztatott, hogy Röszkénél egy autóbuszban 22 török utasnak hamisított volt az útlevele. A határőrök három lo­pott személyautó kivitelét aka­dályozták meg, közöttük egy 12 millió forintos Jaguárét. (MTI) Kunszentmártonban iskoláskorba lépett az „elmúlt rendszer kisgyermeke” rendszeresen a református egy­ház tulajdonát képező családse­gítő központ épületében. A helyi önkormányzat hoz­záállása pozitív a munkánkhoz - folytatja az intézményvezető működési feltételeinket biz­tosítja. Humán, nyitott intéz­mény vagyunk, bárki, bármikor bejöhet hozzánk. Legfontosabb eszközeink a napi munka során szakmai tudásunk, rátermettsé­günk, illetve a kiépített, széles körű kapcsolatrendszerünk. A családsegítők a dologi ki­adásokra kapott pénzből külö­nítik el a prevenciós célokra szánt összeget. Átmeneti se­gélyt is adnak, fő feladatuk azonban a rendkívüli helyzet­ben való gyors segítség, a lelki és gyakorlati tanácsadás - ügy­intézés -, a jövedelem beosz­tása a bajbajutottak részére. Sok felajánlást, adományokat kapnak, amit továbbadnak a rá­szorultaknak. Simon Cs. József A kunszentmártoni Család- segítő Központ 1987-ben jött létre. A kis létszámú kollek­tíva Dobos Péter vezetésével több mint százötven családdal tart fenn folyamatos kapcso­latot. Munkájukra nagy szükség van. Egyrészt az idősödő lakos­ság, másrészt a mezőgazdasági tevékenységből megélni próbá­lók nagy száma miatt duplán hátrányos helyzetű a tíz és fél ezres városkában élők egy ré­sze. Míg több helyen - mondván, hogy az elmúlt rendszer kis­gyermeke - megszüntették vagy átszervezték a családsegítő központokat, Kunszentmárton­ban fennmaradt az intézmény. Minek köszönhető ez? Széles körű felmérőmunkát végezve láttam - mondja Dobos Péter -, hogy sok olyan elkülö­nült hátrányos helyzetű csoport van, amelyeket nem karol fel „A segélyezés városunkban is az önkormányzat hatósági feladata” senki. Ma már öt közösség, klub - az alkoholellenesek, mozgás- korlátozottak, gyógyult idegbe­tegek stb. - tartja foglalkozásait Keddi jegyzet Piros eső E sik az eső. Az ember örömmel tekint az égre: végre! Hi­szen ebben az évek óta tartó aszályban megváltásként vá­runk minden cseppet. Kell a talajnak, a fáknak, a növényeknek. A júliusra sárgára aszott pázsit most újra zöldell, mintha a leg­szebb tavasz köszöntött volna ránk. Esik az eső. Ahogy az ember kilép a házból, az öröm átadja a helyét a szorongásnak: látszik az autók tetején és a padokon, hogy ez az eső nem az az eső. Ennek színe van. Piros. Hitetlenül nézzük, és próbáljuk kitalálni: mitől lett ilyen. Az ember gyomrát görcsbe rántja a félelem: vajon hol, mivel szennyezték be a levegőt? Melyik gyár milyen anyaggal „aján­dékozott meg” bennünket? És kutatunk emlékezetünkben: va­jon az elmúlt napokban nem hallottunk-e valahol a világban környezeti katasztrófáról, robbanásról, vegyianyag-szállító ko­csi balesetéről. De nem. Semmi nem ötlik az eszünkbe. Illúzióink már régen nincsenek. Tudjuk (vannak még boldog „tudatlanok”, akik csak sejtik), hogy a tőlünk több ezer kilomé­terre bekövetkező környezeti katasztrófáknak vagy csak szoká­sos környezetszennyezésnek a károsító hatása olykor éppen ná­lunk jelentkezik. Ennek kis példája éppen a megyeszékhelyen és környékén tapasztalható. Szolnokról a Tiszába ömlő szennyvíz más telepü­léseknek szennyezi el a vizét. Igaz, a kormány szolnoki látogatása alkalmából megtudhat­tuk, hogy először tiszta ivóvizet biztosítanak, aztán majd a szennyvízkezelés megoldása következik. Csak kérdés, hogy be- szélhetünk-e egészséges ivóvízről a szennyvízkezelés megol­dása előtt? A szennyvíz ugyanis tönkreteszi, elnitrátosítja az élő vizeket, amelyből nagyon sok település az ivóvizét nyeri... De térjünk vissza a piros esőre! Hétfőre megnyugodhattunk. Kiderült, hogy trópusi homok okozta a piros esőt. Megnyugodhattunk? Hiszen ez is azt bizo­nyítja, hogy bárhol a világon történne környezeti katasztrófa, annak végterméke nálunk „eshet le”. Most azonban megúsztuk... Paulina Éva Lakossági megtakarítások Csökken az eladósodás üteme Szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest nagyobb mértékben növekedtek a la­kossági megtakarítások, ám a többlet elsősorban a készpénz- állományban, valamint a la­kossági devizabetéteknél ala­kult ki. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a bruttó megtakarítások szeptember végén elérték az 1198,4 milli­árd forintot. Ez az augusztus végi állományt 24,8 milliárd forinttal haladja meg. Augusztusban egy hónap alatt közel 9,7 milliárddal, jú­liusban 13,9 milliárd forinttal, júniusban 18,3 milliárd forint­tal, májusban pedig 10,6 milli­árd forinttal növekedtek a megtakarítások. Az elmúlt hónapokban már megfigyelhető, hogy az átla­gosnál gyorsabban bővül a de­vizabetét-állomány. Ez az irányzat szeptember­ben különösen erőteljessé vált. A. lakossági devizamegtakarí- tások összege a kilencedik hó­napban elérte a 197,5 milliárd forintot, s így 12,6 milliárd fo­rinttal haladta meg az előző hónapit. Ebben szerepet ját­szott a legutóbbi forintleérté­kelés is. Augusztusban a növekmény 5,8 milliárd forint volt, július­ban pedig 6,6 milliárd forintot tett ki. Júniusban és májusban viszont csupán 2-2 milliárddal növekedett a devizabetét-ál­lomány. Ugyancsak látványosan emelkedett a lakosságnál lévő készpénz mennyisége. Míg augusztusban a kész­pénzállomány csak valamivel haladta meg a 300 milliárd fo­rintot, szeptember végén ez az összeg már 312,7 milliárd fo­rintot tett ki. Minimális mér­tékben növekedett csak a pénz­intézeti értékpapír-állomány. Kissé csökkent a lakosság eladósodásának üteme. Az állampolgárok a ban­koknak 229,6 milliárd forinttal tartoznak. Éz 2,4 milliárd fo­rinttal haladja meg az augusz­tusi szintet. Mindezeket figye­lembe véve a nettó megtakarí­tások 968,8 milliárd forintot tesznek ki. A nettó megtakarítások is je­lentősen, 22,2 milliárd forinttal emelkedtek szeptemberben. (MTI) Többezemyi gazdasági szer­vezet csődje ellenére jó ütem­ben szaporodnak a vállalkozá­sok. A KSH legutóbbi kimuta­tása szerint augusztusban a tár­sas vállalkozások száma több mint kétezerrel nőtt a július végi adatokhoz képest. Az újonnan alakult cégek közül 1251 úgy­nevezett jogi személyiségű gaz­dasági szervezet, amelynek 92 százaléka korlátolt felelősségű társaság. Az új cégek 85 száza­léka kis létszámú, 8-10 főt fog­lalkoztató egység. Augusztus­ban 136 cég megszűnését re­gisztrálták a statisztikusok, kö­zülük hét céget felszámoltak, 47 abbahagyta tevékenységét, 82 pedig más gazdálkodási formát választott. Az újonnan alakult és megszűnt társas vállalkozá­sok „egyenlege” augusztus vé­gén: 79 746 működő cég. Az „életképesek” többsége keres­kedelemmel, illetve javítószol­gáltatásokkal foglalkozik, de számuk jelentős az ingatlanpia­con és más, szolgáltatás jellegű üzletágakban is. A Cégközlöny adatai szerint a csődtörvény életbelépésétől augusztus végéig 2 931 jogi személyiségű szervezet ellen indítottak eljárást. Közülük 885-öt felszámoltak, 1051 cég megegyezett a hitelezőivel, 40 vállalat esetében pedig valami­lyen más okból szűnt meg az el­járás. Gyakran éppen azért, mert a hitelező kérelmére a bí­róság visszavonta a felszámo­lási végzést. Továbbra is a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti tár­saság - legalábbis a jogi szemé­lyiség nélküli gazdálkodók kö­rében. Az országban bejegyzett 90975 gazdálkodószervezet 66 százaléka a betéti társasági for­mát választotta. Még mindig je­lentős arányt képviselnek (17 százalékkal) a gazdasági mun­kaközösségek, bár a jogszabá­lyok szerint ez a forma már megszűnésre ítéltetett. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek legszívesebben ke­reskedelemmel, javítással, szolgáltatással foglalkoznak, de felfutóban az ingatlanpiaci te­vékenység is. Újdonság, hogy egyre több társaság kezd vállal­kozásba az egészségügy, a szo­ciális szféra, valamint az okta­tás területén. Németh Zsuzsa (Ferenczy Europress) Akik vállalkoznak - és akik tönkremennek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom