Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

12 Az tJj Néplap Tiszafüreden 1993. október 8., péntek Magor Mezőgazdasági Társulás Lassan mint a gazdaság, néz ki a „mintagazdaság” A Kékessy-kúria udvarán mostanság mindig történik va­lami. A tavaly újjávarázsolt fő­épület környezete folyamatosan szépül, az udvaron pedig egyre-másra gyülekeznek a csil­logó, villogó csodamasinák. Sokan először azt is hitték, hogy valami mezőgazdasági gépbemutatóval egybekötött vásár lesz itt. Ám ez nem éppen így van, mert ezek gépek már javában dolgoznak, hiszen a jú­lius végén megalakult a Magor Mezőgazdasági Társulás Kft. műveli velük a Kékessy család és rokonságának ismételten magántulajdonba került föld­jeit. A kft.-t Kékessy testvérek és Kollányi György agármémök alapította meg, tizenhatan pedig a rokonok közül földjeikkel gyarapították a vállalkozást. Ez a földterület, mely megközelítő­leg 500 hektár a Tisza menti ré­ten, a Tiszaigari út mellett és Tiszaszentimre határában van. Kollányi György agrármérnök szerint, aki kft. ügyvezetője is, a hátralévő földárverések után ez földterület még bővülni fog. Je­lenleg azonban az a legfonto­sabb - mondta hogy október 20-ig, 300 hektáron elvessék az őszi búzát, elvégezzék a mara­dék 200 hektáron azokat az elő­készítő munkákat, melyek lehe­tővé teszik a tavaszi árpa, nap­raforgó és kukorica vetését. Kollányi úr még szerényen elhatárolta magát a mintagaza- ság kifejezés használatától, de elmondta, hogy feltétlenül ez lehet csak a cél hosszú távon. „Egy év múlva már többet tudok mondani. Ez a munka ne­kem is igazi megmérettetést je­lent. Korábban dolgoztam szö­vetkezetben, állami gazdaság­ban, kutatóintézetben, de taní­tottam a kalocsai mezőgazda- sági szakiskolában is. Közel húsz év agrárgyakorlatom után ez valóban szép feladatot jelent számomra” - említette a témá­val kapcsolatosan. A vállalkozás jelenleg 3 fü­redi traktorost és egy adminiszt­rátort alkalmaz. Tervezik to­vábbá, hogy a tulajdonviszo­nyok végleges tisztázódása után zöldségtermesztéssel és szar­vasmarha tartásával is foglal­koznak. Valószínű tehát, hogy több füredi embernek - főleg szezonális jelleggel - tud még munkát biztosítani a társulás. A valóban modem gépparkjukkal, melyet folyamatosan bővítenék, bérmunka jellegű mezőgazda- sági szolgáltatásokat szeretné­nek végezni a környező gazda­ságokban is. Ez még azonban a jövő, mert - az igények ellenére - most nincs rá idejük, mivel a gépek a földeken szinte szünet nélkül dolgoznak. Ottjártunkkor is ezt tették. tV^s-V' öS Korszerű erőgéppel lehet takarékoskodni az energiával, ugyanakkor hatékonyabban dolgozni is Huszonötén gázszerelőnek tanulnak Felnőtt fejjel az iskolapadban hozzátartozik, hogy mire az is­kolát elvégzik, lassan a gáz­program is véget ér Füreden. Várhatóan azonban - ha nem is mindannyiuknak - lesz mun­kájuk, hiszen Füreden és Szőlő­sön 1800-an jelentették be idáig igényüket a gázra, és - ne le­gyen úgy - ami elromolhat, az Murphy és Parkinson szerint is elromlik egyszer. Ám félre a tréfával! Veszteni senki nem fog az ügyön, mert a tanfolyam idejére a munkaerőközpont, a munkanélküli-segély átlagösz- szegének megfelelően biztosítja mind a 25 munkanélkülinek a támogatást, valamint ez is eny­hít a gondjaikon, és az új szakma mindenképp készélesíti számukra a munkához jutás esélyhorizontját. Gyakorlati oktatáson a hegesztést gyakorolják a felnőtt nebulók Alig egy éve annak, hogy a Megyei Munkaerő Központ pá­lyázatot hirdetett meg, melynek célja a szakmai átképzések tá­mogatása volt. A Tiszafüredi Szakmunkásképző Iskola kol­lektívája. 1993. március 3-án nyújtotta be azt a pályázatot, amiben munkanélküliek gázve­zeték- és gázkészülék-szerelői átképzését tervezték. Miután szakmai elképzelésüket megyei szinten is akceptálták, 1993. jú­lius 1-jén elindult az az egyéves intenzív tanfolyam, melynek keretén belül 456 óra elméleti képzés és 912 óra szakmai gya­korlat után 25 felnőtt új szakmát szerezhet. Az már az iskola megalapozott pedagógiai terve­zését látszik alátámasztani, hogy a hároméves nappali tago­zaton is, idén először, 17 gyerek számára is biztosították ezt a képzést, remélve azt, hogy ez a szakma - a füredi gázvezeték építéséhez kapcsolódóan - a jö­vőben megélhetést biztosíthat Füreden. A városi gázvezeték kiépíté­sében részt vevő Tigáz Rt. min­denesetre már 2 hónapig hely­színi gyakorlaton foglalkoztatta a felnőtt tanulókat. Az iskola tervezi, hogy vállalkozói szer­ződés keretében - a mestervizs­gával rendelkező szaktanár, Mályi Rudolf irányításával - a lakások gázszerelésében is részt tud venni a 25 felnőtt, akik kö­zül sokan negyvenen felül is vállalták, hogy újra iskolapadba üljenek. Persze az igazsághoz az is Már csak kisebb csinosítások vannak hátra Javításra szoruló autó mindig akad Orosz Győző 7 évvel ezelőtt költözött Tiszafüredre. Becsüle­tes szakmája szerint autókaros- széria-lakatos, de ha lehetősége adódott, szívesen ült (és ül) a dobok mögé, hiszen 20 évig hol másod-, néha főállásban do­bos-énekesként a szórakozta­tóműfajban is kipróbálta tehet­ségét. Ennek ellenére a biztos kenyérkeresetet mindig is a ka­rosszériajavítás jelentette szá­mára, így nem esett kétségbe akkor sem, amikor a Tiszafü­redi Gépipari Szövetkezet autó­javító részlege - ahol korábban dolgozott - bezárta kapuját. 200 ezer forint takarékszövetkezeti hitellel bérbe vette a szövetke­zet egyik műhelyét és tovább folytatta azt, amihez a legjob­ban ért: az autójavítást. „Volt, hogy elfogyott a pén­zem. Se pénz, se posztó, szok­ták mondani az ilyen állapotra, de mindig akadt, aki biztatott és segített, így ha nehezen is, de talpon tudtam maradni” - idézi vissza a kezdetet. Közhelynek számít, de való­ban apró lépésekkel haladt előre. Ámikor az aprócska, el­avult műhely bérleti szerződése 1993. augusztus 1-jén lejárt, már volt hova költöznie, hiszen a jövőre is gondolt, amikor 1992. október 1-jén elkezdte építeni új műhelyét az állomás szomszédságában. Persze ehhez kellett a Megyei Munkaerő Központnak az új munkahelyek teremtését ösztönző - pályázat útján elnyert - támogatása, de a barátok, ismerősök ismételt se­gítsége is. „Sokat köszönhetek Ferenczi Sándornak (a helyi Tüzép veze­tője - a szerk.), aki az anyagbe­szerzésen segített, az épület ter­vezőjének, Kiss Istvánnak, va­lamint Rente Ferencnek, ki nagy tapasztalatával ügyeim in­tézésében gyámolított” - a vál­lalkozó határozott kérésére idé­zem most szavait. Ennek kö­szönhetően 10 alkalmazottjá­nak, akik közül korábban hár­man tartós munkanélküliek vol­tak, már az új, modern műhely­ben dolgozik. A karosszériaja­vítás mellett villamos szerelést, általános javítást, de festést és fényezést is vállal. Áz autók reparálása mellett azonban még betonozniuk, vil­lanyt és vizet szerelniük is kell, hiszen az épület még csak 80 százalékban kész. Ám azt, hogy Orosz Győző optimista jelzi, hogy az udvarra fenyő- és dió­facsemetéket ültetett. Határo­zottan bízik abban, hogy a fák húsét még a fia is élvezni tudja. Hiszen ő még csak 8 éves, de a technika már határozottan ér­dekli. November 14-ig tekinthető meg A szecesszió világa 1993. szeptember 23-án dr. P. Szalay Emőke kandidátus, a debreceni Déri Múzeum nép­rajzkutatója nyitotta meg azt a kiállítást a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban, mely a századelőn kibontakozó új művészeti stílust, a szecesszió világát mutatja be. A korabeli iparművészek olyan egységes stílusú használati tárgyak létrehozására töreked­tek, melyekre jellemző volt a vi­rágmotívumok használata, a já­tékos körvonalú, légies figurák - főleg női arcok - középpontba állítása. Ez a művészeti irányzat az iparművészet területén bontako­zott ki a leggazdagabban. A sajá­tos színvilágú bőr-, üveg-, kerá­mia-, fém- és viseleti darabok, melyek november 14-ig tekint­hetők meg, a legapróbb részlete­kig kidolgozottak. A füredi kiál­lítás mesterremekei - a korabeli iparművészek határozott törek­vése is volt ez - a legszélesebb néprétegekig eljutottak az ipari tömeggyártás révén. így néz ki egy szecessziós étkészlet Az oldalt írta: Percze Miklós Fotó: Mészáros János Új autójavító műhely magánvállalkozásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom