Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd Hazai tükör 3 Hat és fél tonnás kamiont húz, mázsás farönköket emel Beszélgetés Fekete Lászlóval, a világ legerősebb emberével Pihenőben a világ jelenlegi legerősebb embere Véget nem érő szélességű vállak, ülve sem akármilyen termet, amint Szolnokon, a Véső úti sporttelepen a megye deltás embereinek küszködését figyeli. Ő Fekete László, Eu­rópa legerősebb embere.- Helyesbítenem kell, bár a meghívón valóban ez áll. Ko­rábban voltam a világbajnok­ságon nyolcadik, ötödik, az­után a Világ Kupán Finnor­szágban, illetve Sopronban első.- Mi mindent kell teljesíteni egy efféle versenyen?- Általában a vetélkedő előtt három héttel kapjuk meg a programot, hogy speciálisan ne tudjunk felkészülni. Csak a fa- rönknyomás, ami száz kilón kezdődik, a kamionhúzás, ez hat és fél tonnás és húszméte­res távon kell időre elhúzni, kamionrakás, egyenként ki- lencvenkilós tárgyakat kell időre felrakni a tíz méterre álló kamionra, meg a kőgolyóeme- lés a biztos. Az utóbbinál száz­kilós az indulósúly. A másik négy számot mindig a verse­nyeknek helyet adó ország népi virtusaihoz, hagyományaihoz kötik.- Mindig erős volt?- A sport, a mozgás fiatal ko­romtól érdekelt. Emlékszem, tizennyolc esztendős múltam és kukoricát törtünk. Nagy sár lett, a pótkocsi elakadt. Visz- szamentem egy lánccal, befog­tam magam a kocsi elé, amely tele volt kukoricával, és haza­vonszoltam az udvarba. Otthon szólni sem bírtak.- Mennyit edz?- Egyszer nyolc és fél óra alatt százhat tonnát teljesítet­tem. Utána másnap lépni se nagyon tudtam. Most már négy, négy és fél órát dolgo­zom.- Hol?- Dorogon, ahol élek, la­kunk.- A magassága meg a súlya?- 192 centi és most 135 kiló körül vagyok.- Az étvágya?- Köszönöm jó, mindent megeszek.- Világéletében nagy súlyok­kal dolgozott?- Egyre nagyobbakkal, a ma­lomköveket sorolom. Az első 83 kilós volt, először csak mel­lig tudtam emelni. Három hét múlva a fejem fölé tartottam. A következő kő száztizenhat volt, a harmadik már százhuszonhá­rom kiló. Visszatérve a kérdés­hez, korábban birkóztam is, majd hosszabb ideig kézilab­dáztam. Tulajdonképpen há­rom és fél éve foglalkozom komolyabban ezzel a sportág­gal. Indultam Toldi-versenye- ken is, háromszor nyertem, így örökös Toldi Miklós lettem.- Emelt itt kőgolyót, rönköt, egy kézzel 94 kilót tartott a feje fölé. Mondjuk fekve nyomásban mennyi az egyéni csúcsa?- 247,5 kiló.- Hány éves?- 1958. január 28-án szület­tem.- Laci, sport ez vagy hobbi, esetleg élethivatás?- Hobbinak indult, és ma ez az életem, megélhetésem.- Vidéken lakik.- Igen, Dorogon, egy csiga­házban, másfél szobás panel­ban. Akkora, hogy a hátamra veszem. Van két aranyos apró­ságunk: öt- és négyévesek.- Meddig lehet ezt csinálni?- Akár ötvenéves kor után is, de ezzel az intenzitással még négy-öt évet adok magamnak. Párszor még meg szeretném nyerni az erős emberek világ- bajnokságát. Ez nem az akara­tomtól, a hozzáállásomtól, ha­nem a szervezetemtől függ. Nem iszom, nem dohányzom, nálam ismeretlen a doppingo­lás. Az egészséget mindennél fontosabbnak tartom.- A tervei?- A nemzetnek és önmagám­nak további sikereket kihar­colni. Önmagam edzője va­gyok, és szponzorokat kell saj­nos szereznem. Míg nyugaton az ellenfeleknek nincs ilyen gondjuk, én segítők után kilin­cselek, és a bemutatóimból élek. Miközben néhány olyan ember akad a fővárosban, akik különböző műsorokban nevet­séges dolgokkal keresik a ke­nyerüket. Hangoztatják, meny­nyire erősek, de nincs sok kö­zük hozzá. Azt üzenem ezek­nek az embereknek, hogy fej­lődjenek és különböző világ- versenyeken bizonyítsanak. Mert a helyezések, elsőség mögött iszonyatosan sok munka áll. Itt nincs protekció, addig kellek, visz a hírem, a nevem, amíg kitartom a pet- rencés rudat, fejem fölé eme­lem a malomkövet, felveszem a 150 kilós kőgolyót. Ennyi az egész.- Mondják, nem szereti az új­ságírókat, nem ad interjúkat.- így igaz. Ennek az az oka, hogy kell a szenzáció. Felfe­deznek és utána elfelejtenek. Arra sem méltatnak, hogy a megígért cikkből küldjenek a címemre, hiszen nekem ez a nyilvánosság a szponzorok mi­att végtelenül fontos.- Mitől, kitől fél a világ leg­erősebb embere?- Az inflációtól igen, hiszen, hogy mást ne mondjak, nekem a havi kosztom, élelmezésem sok tízezerbe kerül.- Fekete úr! A terveihez kívá­nok hitet, erőt, jó egészséget.- Köszönöm, és ezúton üd­vözlöm az újság, az Új Néplap olvasóit. D. Szabó Miklós (Fotó: Barna Sándor) Szolnok zöldövezetei Valamit valamiért Szolnok belvárosa az utóbbi időben tovább alakul. Miköz­ben a volt 4-es főúton két sá­von birkóznak az autósok, ad­dig a központ néhány zöldnek tekintett területén építkezés fo­lyik, illetve készül. A város lakóinak első „meg­rázkódtatása” a Budapest Bank épületével kezdődött. Bár a rendezési tervben, melyet az önkormányzat még működése elején fogadott el, már szere­pelt az ingatlan értékesítése, a város lakói csak az építkezés kezdetekor döbbentek rá: meg­szűnik a park. Mostanában újabb felhábo­rodás vette kezdetét, melynek tárgya a vízügyi székház előtti parkoló, illetve építendő par­kolóház. Ez is szerepel a ren­dezési tervben - sok más egyébbel együtt -, azonban a belváros beépítettségének nö­velését sokan rosszallják. Nem csoda, hiszen az elmúlt években a „betoncsodák” vol­tak a fejlődés lépcsői, mint például a Pelikán Szálló. Vi­szont a fejlődés nem áll meg, a hivatalok és a vállalkozások mindegyike a belváros felé ka­csingat, mint ahogy az ország Budapest felé. Mi ilyenek va­gyunk. Ezt használta ki Szolnok önkormányzata, mivel jő pén­zért értékesítheti tulajdonában álló belterületeit ingatlanait, melyeken bank, iroda- és par­kolóház épülhet. Várhegyi Attila véleménye szerint a városok történelmi tendeciája, hogy a belterülete­ken kialakulnak üzleti negye­dek, melyekben éppen az előbbiekben említett intézmé­nyek székelnek. Tudomásul kell vennünk, hogy mindenhol zöldövezet nem lehet. Igaz, a városok esetében mindig megtalálható a léleg­zéshez szükséges tüdő, aminek szerepét a nagyobb parkok töl­tik be. Itt van lehetőség a kul­turális és sportrendezvényekre, itt lehet kirándulni, kikapcso­lódni. S ez Szolnokon a Tisza- liget. „Valamit valamiért elven működik a világ” - mondja a polgármester. Hiszen a belvá­rosi néhány száz négyzetméter zöldterület feláldozásával lehet építeni egy gyaloghidat, mely­ről húsz éve beszélnek, viszont azóta sem történt az ügyben semmi. Ha a híd elkészülne, akkor a liget még megközelíthetőbb lenne, és fejlesztése is meg­kezdődhetne. (Remélhetőleg nem további betonbunkerek építésével!)- ez ­Keddi jegyzet Ki a polgár? „Polgár". - Ez egy új szó a magyar történelem 1945 utáni szakaszában. Egy új szó, amelynek most keressük az értelmét, tartalmát. Jó volna tudni, hogy az ember hová is tartozik. Korábban ugye, ez nem jelentett problémát. Pillanatok alatt eldönthettük, hogy a munkásosztályhoz tartozunk-e vagy a parasztsághoz, ne­tán értelmiségiek vagyunk. Bár bevallom, nekem már akkor is voltak hovatartozási prob­lémáim. Nem bírtam megérteni, hogy én például miért nem le­hetek „munkás”, amikor rengeteget dolgozom. Most viszont teljesen meg vagyok zavarodva. Nem tudom eldönteni, hogy hová is tartozom. Most ugye, vannak gazdagok, szegények és a középosztály, vagyis a polgárság. Akármelyiket nézem, bajban vagyok. Nem találok egyetlen olyan osztályt sem, ahová nyugodt lelkiismerettel vallhatom, hogy tartozom. Mert gazdag nem vagyok. Ez teljesen egyér­telmű, ezen vitatkozni még jövő időben sem lehet. Szegény sem vagyok. Nem tartozom a hajléktalanokhoz, van munkahelyem, ki tudom fizetni a villanyszámlát. Szóval, se gazdag, se szegény. Hát akkor? Polgár vagyok én? Létbiztonsággal, 14 havi fizetéssel, anyagi gondok nélküli élettel, aki megengedheti magának a hétvégi kirándulást, a családi ebédet az étteremben, autócserét 3-5 évente? Bírok-e én azokkal a feltételekkel, amelyekkel egy polgár? Viszont, ha úgy nézem, hogy a nyugati országokban a pol­gárságra támaszkodik az ország, ő viszi a vállán a terhek nagy részét, akkor bizony, abszolút én vagyok (hasonló helyzetű sorstársaimmal együtt) a polgár, én, a bérből, fizetésből élő, agyonadóztatott állampolgár. Ki tartozik ma nálunk a polgársághoz? Elég nehéz válaszolni rá. Hallottam egy új kritériumot. Valaki azt állította, hogy Ma­gyarországon az a polgár, aki még rendelkezik munkahellyel. Ebben maradhatunk... Paulina Éva Túzokrezervátum is lesz Kisújszállás expóra készül Gyógyszerügy Amennyiben az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat pénztára a jövő évi gyógyszertámogatási rendszer megváltoztatása során nem tesz különbséget az azonos terápiás csoportba tartozó ma­gyar és külföldi készítmények között, akkor a Nemzetközi Gyógyszergyártó Egyesület tag­jainak többsége önként vállalja egy esetleges forintleértékelés terheinek részbeni átvállalását. Ez évi 15 százalékos forintleér­tékelés mellett másfél milliárd forint költség vállalását jelen­tené - mondták hétfőn tartott sajtótájékoztatójukon a külföldi gyógyszergyárak képviselői. Mint ismeretes, a költségve­tés nehézségei miatt az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat pénztára javaslatot dolgozott ki a gyógyszertámogatási rendszer módosítására. Tervezetük a térí­tési díj 30 százalékos növekedé­sét tartalmazza. A külföldi gyógyszergyártók úgy vélik, hogy ebben a javas­latban a külföldi gyógyszereket diszkriminálják. Meglátásuk szerint az azonos terápiás csoportba tartozó gyógyszerek támogatása külön­böző, és a drágább külföldi gyógyszerek tb-támogatása ala­csonyabb. Ennek megváltozta­tását kérik. (MTI) Turisztikai terv A magyar turizmus deviza- bevételének megkétszerezésé­ről szóló koncepcióját mutatta be hétfőn, az idegenforgalmi vi­lágnapon Téglássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal elnöke. A turisztikai szakértő el­mondta: ahhoz, hogy a jelenlegi 3,5 milliárd forintos éves bevé­tel hat év alatt, vagyis az ezred­fordulóig megkétszereződjön, csupán a világ idegenforgalmá­ból jelenleg meglévő részesedé­sünk megtartására van szükség. Magyarország a fogadó orszá­gok rangsorában az ötödik he­lyen áll. Téglássy Tamás számításait arra alapozza, hogy a különféle felmérések egybehangzóan ál­lítják: a világturizmus 2000-re a duplájára növekszik, s a legna­gyobb iparággá válik. Ameny- nyiben hazánk jól használja ki a meglévő lehetőségeit, még ja­víthat is a pozícióján - állítja az OIH elnöke. Ehhez némi befek­tetés mellett komoly odafigye­lésre van szükség, amit előse­gíthetnek azok a különleges al­kalmak - honfoglalási évfor­duló, világkiállítás -, amelyek az elkövetkezendő években az ország előtt állnak. Téglássy Tamás beszámolt arról is, hogy nemrégiben az Egyesült Államokban járt, ahol turisztikai világszervezet (ASTA) vezetőjének egy meg­hívót nyújtott át arra vonatkozó­lag, hogy 1988 után 1998-ban is Budapest legyen a szervezet kongresszusának a színhelye. (MTI) A kisújszállási önkormányzat egy korábbi ülésén létrehoztt egy bizottságot, hogy dolgoz­zák ki a város felkészülési ter­vét az 1996-os expóra. Elkészült a terv, melyről dr. Ducza Lajos polgármestert kér­deztük:- A felkészüléskor figye­lembe vettük, hogy Kisújszállás alföldi kisváros lévén nagyobb jelentőségű turisztikai látvá­nyosságokkal nem rendelkezik - mondta a polgármester -, s mi­után külső forrásból támoga­tásra kevés az esélyünk, így olyan rendezvényeket tervez­tünk, amelyeknek a költségeivel a város elbír. Szeretnének egy kórustalál­kozót rendezni, melyre a test­vérvárosok kórusait is meghív­nák. Ehhez kapcsolódna orgo­nahangverseny a református templomban. Tervezik az öregdiákok vi­lágtalálkozóját is, melyre meg­hívnák a Móricz Zsigmond Gimnázium volt diákjait a világ országaiból is. A nemzetközi zeneiskolai kürtversenyre a testvérvárosok zenészeit is várják majd. 1995 őszén nagykunsági na­pokat tartanak majd a többi nagykunsági várossal közösen. A többnapos program keretében mezőgazdasági kiállítást és vá­sárt, néptánc- és népzenei be­mutatót, lovasbemutatót, nép- művészeti kiállítást rendeznek különböző helyszíneken. A Művelődési és Ifjúsági Központ többhetes amatőr könnyűzenei fesztivált fog ren­dezni, meghívott zenekarokkal. Kunhegyessel közösen meg­rendeznék a nemzetközi ifjúsági futballtomát. Egyhetes turnusokban termé­szetismereti, természetvédelmi programokra várják majd mind­azokat, akik szeretnék megis­merni az ecsegpusztai termé­szetvédelmi területet, a nagy­kunsági élővilágot. A városban jelenleg két panzióban, közel 200 fizetővendég-szobában tud­ják elhelyezni a turistát. Ad­digra bizonyára épülnek még ilyenek. Most pályáztak az Ide­genforgalmi Hivatalhoz, hogy a városban egy idegenforgalmi irodát tudjanak kialakítani egy régi parasztházban. Itt a kunsági rendezvényeket is tudják majd bonyolítani. Aki a kisúji túzokrezervá­tumra lesz kíváncsi, az akár ki is lovagolhat majd oda, s ott tölt­het egy-két napot mielőtt to­vábbmegy. A város vezetői tudják, hogy a programok megvalósulásához a nagykunsági települések tá­mogatására is szükségük van, ezért terveikkel most őket is megismertetik. -de­ÚJ SZÉPSÉGSZALON. Némi vihart kiváltó privatizáció keretében megnyílt Szolnokon az Ady Endre út 16. szám alatt az új szépségszalon, amelynek hat dolgozója a Kossuth téri állami fodrászatból vált ki. A rendkívül ízlésesen, kulturáltan berendezett vadonatúj üzletben női és férfifodrászat, kozmetikai szalon áll a vendégek rendelkezésére. (Fotó: nzs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom