Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-28 / 226. szám
4 Gazdaság 1993. szeptember 28., kedd Összeomlott a gazdaság? Vajúdtak a hegyek, és egerek születtek Az idén össznépi karácsonyfánk alatt siralmas ajándékokat találunk. Külkereskedelmi deficitünk meghaladja majd a 2 és félmilliárd dollárt, folyó fizetési mérlegünk pedig várhatóan mintegy kétmilliárd dolláros passzívummal zár. A már meghirdetett, még így is irreálisan alacsony nyereség- tartalmú mezőgazdasági felvásárlási árak növekedése miatt várhatóan egy kiló kenyér 100 forint körüli valósága szakad ránk, egy kiló cukor sem lesz olcsóbb, az étolaj literét jövőre akár százötvenért mérhetik majd, a hús árának növekedését pedig saccolni sem lehet. A „nyugodt erő” koalíciójának vezetői, bársonyszékekben ülő nagyságaink sztoikus nyugalommal még mindig a fellendülés esélyeiről beszélnek, mintha nem is magyar földön járnának, vagy a főváros lenne túl messze az ország más részeitől. A nemrégi agrárdemonstráció csak egy sörözős, buszos kirándulás ahhoz képest, ami várható, ha a koalíció az optimizmusát nem állítja takarékra, és nem látja be végre, hogy komoly baj van. Ugyanis nemzeti össztermékünk mintegy harmincszázalékos csökkenése után recesszióról beszélni naívság, mert ez már a gazdaság omladozása, amely maga alá temetheti a jövő generációjának megélhetését is. A címer átfestése és az utcanevek megváltoztatása, valamint politikusaink egymás közötti acsarkodása közben a termelés csökkent, az államadósság megduplázódott, és folyt a pénz az államapparátus bővítésére, el nem készült vagy férceit propagandafilmek, tv-adá- sok finanszírozására. Egyben azonban megelőztük Európát: három év alatt parlamentünk hozta a legtöbb törvényt, és Kutrucz Katalin büszkén jelenthette ki: törvényhozásunk a legtermékenyebb. A büszkeség léggömbje azonban leenged, ha figyelembe vészük, hogy életbe lépett törvényeink mintegy nyolcvan százaléka módosítás, és a változtatások kétharmada már az új parlament törvényeit módosította. Vagyis dolgozott a koalíciós szavazógépezet azért, hogy munkát adjon később saját magának. Közben elmaradt alapvető törvények, mint például a föld- és a jelzálogtörvény életre hívása. A rendszerváltás mámorában összeült képviselőház, és főleg a koalíciós honatyák a hatalom révületében rögtön bizonytalanságot keltettek a termelésben és az oktatásban, szétzúzták a mezőgazdaságot, az egészségügy is politikai küzdőtér lett, ahol a tárca vezetőjének már csak arra maradt ereje, hogy bizonyítsa a népnek, még minden hónap harmincadikán is van mit enni. Ez azonban, a legjobb indulat mellett is, meglehetősen sovány eredmény, ha egyáltalán igaz.-spA KERMI tapasztalatai Még mindig sok a silány termék 1993 első félévében a Kereskedelmi Minőség-ellenőrző Intézet a gyártó és kereskedelmi vállalatok megbízásából 10.821 hazai új termék és import előminta forgalomba hozatal előtti minőségvizsgálatát végezte el. A vizsgálatra küldött minták száma a hazai termékek vonatkozásában 9, az import termékeknél 13, összességében 11 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalomba hozatal előtti „vizsgáztatás” a termékek 90 százalékára volt kötelező. A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a forgalomba hozatal feltételeit a termékek alig több mint fele (56 százalék) elégítette ki minden tekintetben; a minták 28 százalékát a vállalatok csak bizonyos feltételek teljesítése után értékesíthették, (így például az import élelmiszerek kétharmad részénél hiányzott a magyar nyelvű tájékoztató vagy használati útmutató tervezete is, ez esetben a feltétel e hiány pótlását jelentette.) E félév során jóval több olyan terméket mutattak be a megbízók, mint tavaly első félévben, melyek rendeltetési célr juknak nem feleltek meg: a vizsgált cikkek 16 százaléka, 1702 termék súlyos hibák miatt nem kerülhetett forgalomba (a múlt évben az új cikkek 5 százaléka, 630 áru kapott ilyen minősítést). A forgalomban lévő áruk minőségét 632 kereskedelmi egységben (boltokban, raktárakban, vendéglátó-ipari egységekben, Tüzép-telepeken stb.) is ellenőrizték. Komplex ellenőrzés során helyszíni és laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizték valamennyi árucsoport termékeinek minőségét, valamint a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő kereskedelmi tevékenységet. A laboratóriumi vizsgálatok alapján a kereskedelemnek kiszállított , minőséghibás áruk 135 esetben indokoltak intézkedést, például készletek leértékelését vagy súlyos hiba miatt a forgalomból történő kivonást. Valamennyi kereskedelmi szervnél - országosan - összesen 8 termék további forgalmazását tiltotta meg a KERMI egészségi ártalom vagy a vásárlók anyagi érdeksérelme miatt. A forgalomba hozatalt megelőző, valamint a kereskedelemben végzett szemrevételes és laboratóriumi vizsgálatok alapján tapasztalataikat az alábbiakban összegezhetjük. Az élelmiszeripar által bemutatott hazai új termékek többsége a már forgalomban lévő termékek új gyártó vagy új telephelyen működők által előállított változata volt. A húsipar és sütőipar közepes, míg a tejipar és tartósítóipar kiváló minőségű, csomagolásában is magas szintű, a nyugat-európai termékekkel versenyképes készítményekkel jelentkezett. Az import előmintaként bemutatott élelmiszerek száma csökkent, minőségük általában jó, néhány termékcsoportban kiváló volt (édességek, gyorsfagyasztott készítmények), a szeszes italok és kávé között azonban volt néhány nagyon gyenge, silány vagy éppen fogyasztásra alkalmatlan is. A forgalomban lévő élelmiszerek többsége általában kielégítette a követelményeket. Nagyon sok szabálytalanságot, fogyasztói megkárosítást tapasztaltak a tőkehúsok vizsgálata során. Erősen kifogásolható tendencia a gyorsfagyasztott termékeknél a jelöletlen, bolti csomgolás. A zöldség-gyümölcsféléknél előforduló hiányosságok ebben az időszakban is az átválogatás elmulasztásából adódtak. A vendéglátóipari szolgáltatások terén sem tapasztaltak javulást, az ellenőrzött egységek több mint felénél adagcsonkítást állapítottak meg. Ruházati területen a hazai ipar hanyatlása figyelhető meg, a vizsgálatra küldött csekély számú minta között említésre méltó nem is volt. Az import ruházati cikkek egy része tetszetős, de csekély tartósságú, más része viszont elavult, gyenge minőségű távol-keleti raktár- készletből származó, igénytelen áru volt. A forgalomban lévő áruk szemrevételes vizsgálata során számos esetben fordult elő kon- fekcionálási hiba, emellett a vásárlói tájékoztató hiánya, hiányossága vagy nem megfelelő kezelési jelképsor alkalmazása. Ez utóbbi hiányosságok elsősorban az új gyártók termékeit jellemezték. A cipő- és bőripar termelése az előző időszakhoz viszonyítva tovább csökkent, újabb üzemek szűntek meg. Új modellek vizsgálatára összesen 6 gyártótól érkezett megbízás, ezek divat, küllem, kivitel szempontjából jó színvonalúak. A nagy meny- nyiségben importált cipők gyenge, silány minőségűek, ez az importálók szakmai, kereskedelmi ismereteinek hiányából adódik. A kereskedelemben megvizsgált női, férfi- és gyermekcipők közepes vagy még elfogadható színvonalúak voltak, néhány modell árusítását viszont súlyos hibák miatt kellett megtiltani. Az iparcikkek között változatlanul elenyészően kevés volt a hazai gyártású új háztartási gép, főző- és fűtőkészülék; a híradástechnikai ipar teljes hanyatlását mutatja, hogy néhány módosított televízión kívül a gyártók mást nem vizsgáltattak. A járműiparban ki kell emelni jó minőségű, fejlett technológiával gyártott Opel és Suzuki ' személygépkocsikat, valamint a Schwinn-Csepel kerékpárokat. Az import háztartási gépek, főző-sütő készülékek előmintá- inak száma jelentősen csökkent, általában olcsóbb, távol-keleti készülékeket mutattak be. A híradástechnikai területen örvendetes, hogy a jó mnőségű választék megjelenésével egyre csökken a gyenge, ismeretlen márkájú termékek száma. Kiemelkedően jó minőségűek voltak a személygépkocsik (BMW, Daihatsu, Volvo); a nagyszámú távol-keleti kerékpár minősége pedig a gyengétől a kiválóig változott. A kereskedelmi ellenőrzések során változatlanul azt állapították meg a szakemberek, hogy a tartós fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségének még mindig sok forgalmazó nem tesz eleget. Gyakori a magyar nyelvű használati útmutató vagy minőségtanúsítás hiánya. Vásárlói reklamáció miatt a félév folyamán 43 ezer termékről adtak szakvéleményt, egyötödével többről, mint 1992 azonos időszakában. A megvizsgált panaszok 70 százaléka megalapozott volt. Ugrásszerűen megnőtt a kifogásolt cipők száma, megközelíti a 34 ezret. Ennek oka többek között a silány importtermékek behozatala, a hazai viselési szokások, és nem utolsó sorban az, hogy a kereskedők és szállítóik közötti vitákat az intézet szakvéleménye nélkül lehetetlen rendezni. A tartós fogyasztási cikkek közül jelentős számú reklamáció érkezett háztartási gépekre, híradástechnikai cikkekre, sportszerekre, órákra és ékszerekre; örvendetesen lecsökkent viszont a személygépkocsi-reklamációk száma, ez egyértelműen összefügg a közlekedő gépkocsiállomány fokozatos minőségi cserélődésével. A félév folyamán 61 esetben tettek feljelentést, legtöbb esetben gazdálkodási kötelezettség megszegése, vásárlók megkárosítása és szabálytalan húsbontás miatt. Az intézet Vásárlói Tanácsadó Irodájának tapasztalatai szerint még mindig nagy a tájékozatlanság úgy a vásárlók, mint a kereskedők körében. Elsősorban fogyasztói reklamációk intézésével kapcsolatos ügyekben keresték fel és kértek tanácsot. Nincs mit zaciba tenni A bankokra csak az aszály maradt A mezőgazdaság végnapjai- A mezőgazdasági üzemek minden vagyonát már jelzálog terheli - mondta Murai Miklós, a Kereskedelmi és Hitelbank igazgatóhelyettese, amikor felkerestem, és az után érdeklődtem, hogy a gazdaságok hitel- képessége mennyire változott az elmúlt hónapokban.- Ezelőtt egy évvel, bár akkor is a legkockázatosabb hitel- kihelyezés a mezőgazdaság finanszírozása volt, még bíztunk az időjárás kegyeiben, az aszály azonban alapjaiban rengette meg a gazdaság anyagi helyzetét. Még az állami garanciával felvett hitelek visszafizetését sem látjuk biztosítottnak, ami főleg azzal magyarázható, hogy a gazdálkodók az adósságtörlesztésükkor a bankokat a sor végén hagyták. Vagyis felvették a hektáronkénti tízezer forintos kölcsönt, ez, tudjuk, semmire nem elég, és mellette különböző beszállítóktól hitelben kaptak vetőmagot, vegyszert és más egyéb, a termesztéshez szükséges anyagot. A termés a ráfordításokat nem fedezte, a beszállítókat kifizették a gazdaságok, a tízezer forint visszafizetésére viszont nem maradt pénz. A bankra csak az aszálykár maradt. Jövőre csak olyan ügyleteket tervezünk finanszírozni, amelyek teljes anyagi oldalát mi fedezzük. Az igazgatóhelyettestől azt is megtudtuk, hogy a mezőgazda- sági üzemek hitelállománya az elmúlt év alatt mintegy 500 millió forinttal növekedett. Ebben benne van az állami garanciával felvett hitelállomány is.- Azt, hogy a mezőgazdasági üzemek haladékot kaptak az állami garanciavállalással felvett hitelek visszafizetésére, önmagában nehezen kezelhető dolog. A jövő évi termés lesz ennek az ügyletnek a fedezete, mert először ezt kell megteremteni, ugyanis a garancia mássodlagos dolog. Ahhoz, hogy jövőre termés legyen, azt megint előlegezni kell, és ez most.azt jelenti, hogy durván két év termelésének finanszírozását egy év terméséből kell visszafizetni - magyarázza Murai Miklós, ezzel bizonyítva a mezőgazdaság kedvezőtlen banki megítélését.- Az is biztos, hogy amit az állam garantál, 12, esetleg 14 ezer forintokkal nem lehet megtermelni semmit. További finanszírozás kell, vagy a bank ad pénzt, vagy a termeltető, esetleg egy koordinátor. Az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy most minden üzemmel egyenként tárgyalnak a visszafizetés lehetséges változatáról. Mindenkinek az volna a kedvező, ha minél többet vissza tudnának fizetni a gazdaságok, mert ha nem folyik be elegendő pénz, akkor a banknak új pénzügyi forrásokat kell keresni. A pénzpiacon egyébként van pénz, csak drága, és a kamatokat nagy mértékben befolyásolja, hogy az állam milyen kamatozású kötvényeket bocsát ki saját deficitjének finanszírozására.- Most a megye üzemeiben 1,5 milliárd forint hitelállományunk van kint - folytatja az igazgatóhelyettes -, ezt tudjuk újra kihelyezni hasonló feltételekkel. Ha az érdekképviseleti szervek és a különböző tárcák tárgyalásai hoznak valami eredményt, akkor még elképzelhető, hogy a mezőgazdaság banki megítélése nem lesz rosz- szabb, mint tavaly ősszel. „Szegény ember vízzel főz” szindróma a mezőgazdasági üzemeknél is jelentkezik, mert, mint ahogy megtudtuk, a banki megítélés változtatásában semmit nem jelent az, hogy az élelmiszer-felvásárlási árak emelkednek.- A mezőgazdaság nincs abban a helyzetben, hogy taktikázni tudjon - mondja Murai Miklós. - A búza felvásárlási ára hiába növekedett, ha a termelőknek szerződött áron 8000 forintért kellett odaadniuk a felvásárlóknak, mert nincs pénzük, és mindenkinek tartoznak. Jövőre viszont már jelenthet valamit, hogy tudjuk, 8200 forint a gabona tonnánkénti ára, ezzel lehet kalkulálni, de azt is látjuk, hogy az agrárolló nem zárul.- A hitelnyújtásnak továbbra is gátja a rendezetlen tulajdon- viszony - folytatja az igazgató- helyettes. Ha egy 1000 hektáros terület növénytermesztését akarom finanszírozni elképzelhető, hogy 500 taggal külön-külön kell megállapodnom. Ha ez meg is történne, akkor is gond a kialakulatlan földpiac. A bank jogosan félti a pénzét. A mezőgazdasági befektetések nem garantálják a hitel és kamatainak visszafizetését. Kiderült, az állami garanciavállalás ugyanakkora csapda, mint a kedvezmény, hiszen keményebb eszközökkel vasalják be az adóson, mint egy egyszerű banki kölcsönt. A lehetetlen anyagi helyzet áthidalása, most úgy tűnik, lehetetlen állami támogatás nélkül, hiszen a bank csak fedezetre ad pénzt, az pedig már nincs, pénz nélkül pedig nincs vetőmag, műtrágya, gázolaj és munkaerő.- span • TÜV-ÉMI együttműködés az export szolgálatában Minőségbiztosítás nélkül nem megy Manapság annyi mindenki az Európába vezető útra invitálja Magyarországot, de bizony még eseményszámba megy, amikor ezért valakik még tesznek is valamit - ráadásul nem csak szólamot és szóvirágot. Mint tudjuk, az elhatározáson kívül még sok minden kell az útnak induláshoz. Például ismerni kell az európai országok minőségi előírásait. Ezeknek az előírásoknak persze meg is kell felelni, vagyis az ottani szabványokat kell kiszolgálni. Aki már vett kézbe a volt Szovjetunióból származó elektromos berendezés dugaszát, az tudja, micsoda különbségek létezhetnek dugaszok és szabványok között. Ha a magyar árukra szerencsére nem is igaz a hasonlat, de különbség, az bizony van, és aki kinn akar eladni, annak a kinti szabványokat kell teljesítenie. A megfelelés azonban nem elég. A szabványoknak eleget tevő áruról bizonyítványt, egységes minőségről európai tanúsítványt kell kiállítani. De még mielőtt tovább folytatódna az általánoskodó felsorolás: arról van szó, hogy most már Magyarországon is van lehetőség ilyen jel megszerzésére. A „bizonyítványosztók” neve mindjárt sok mindent elárul: a TÜV Bayern és az ÉMI, vagyis az Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézet. A bajor partner nevében a TÜV rövidítés ma már fogalom, a megvizsgált és jónak találtatott áru szinonimája. Az ÉMI sem most kezdett el dolgozni a maga szakterületén, és a két nagy múltú cég már egy ideje együttműködik. Most jött el az ideje annak, hogy közösen lépjenek előre. Mit hozhat nekünk ez a munkában való közösség? Elsősorban azt, hogy áruinknak itthon lehet megszerezni a minőségi tanúsítványt, a piacra való belépőt segítő „E” vagy más jelet. Ez mindjárt megfogható úgy is, hogy az exportot, a kivitelt segíti, könnyíti ez az együttműködés. A jó minőséget viszont csak úgynevezett minőségbiztosító rendszerekkel lehet megvalósítani, és természetesen ezek közreadása, elterjesztése sem áll távol az újonnan létrejött vállalkozástól. A társulók magyar tagja, az ÉMI a jövőben „európai” lehetőségeket kaphat, hiszen partnere már ott van Európában, s a magyar szakemberek meg is fognak felelni a szakmai kihívásnak. A sokszor emlegetett szónoki fordulatnak - Út Európába - most egy jól mérhető, mondhatni minősíthető változatával találkozhatunk általuk itthon, hiszen a minőség kulcslépés az Európa felé vezető gazdasági úton. így gondolták ezt azok a magas rangú bajor és magyar politikusok is, akik ünnepélyes keretek között útjára indították a közös vállalatot. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával nyilatkozta a következőket Prof. Dr.Ing Eugen Becker, a TÜV Bayem vállalkozási csoport vezető testületének elnöke: - Nyer mindenki ezen a „házasságon”. Lanyha exportunkban ugyanis „benne van” termékeink milyensége. Bekapcsolódás Európa mindennapjaiba pedig csak akkor lehetséges, ha nem annyira szép álmainkkal, mint inkább minősített áruinkkal is ott vagyunk. Ez lesz majd a ’’minőségi” változás. L. Z. Kárpótlási jegyek a tőzsdén A kárpótlási jegyek adásvételét igen eltérő üzletmenet jellemezte az egyes napokon a szeptember 20-24-e közötti héten. A tőzsdei átlagár a múlt héten 600 forint körül alakult, a kárpótlási jegyek összforgalma árfolyamértéken közel 85,7 millió forint volt. A brókercégek a múlt hétfőn kötötték a legkevesebb üzletet, és ekkor volt a napi tőzsdei forgalom is a legkisebb: 12 üzletkötésben 6,1 millió forintos forgalmat realizáltak. Ezzel szemben kedden, a második tőzsdenapon 45 üzletkötés történt, és a jegyek adásvétele rekordnagyságot, mintegy 42,6 millió forintot ért el. Az átlagár is kedden volt a legmagasabb, 606 forinttal. A következő két tőzsdenap jóval szerényebb forgalmat eredményezett, szerdán és csütörtökön 10 millió forint körüli összegben cseréltek gazdát a jegyek. Pénteken ismét nagyobb érdeklődés mutatkozott a kárpótlási jegyek iránt, ugyanis 23 kötésben mintegy 15 millió forint volt az adásvételek összege. A múlt hetet a brókercégek pénteken 588 forintos átlagárral zárták. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, az ÁVÜ, a Budapesti Értéktőzsde, a BÉB Rt. és az OTP Értékpapír-ügynökség megállapodása alapján, hétfőn újabb kárpótlásijegy-so- rozat, nevezetesen az „F” sorozat is a tőzsdére kerül. Eddig, mint ismeretes, az „A”, a „B” és a „D” sorozatra lehetett üzletet kötni. Az „F” sorozat mintegy 10 milliárd forintos nagyságban kerül a tőzsdére. (MTI)
