Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

4 Gazdaság 1993. szeptember 22., szerda Hétről hétre MRP a Budapesti Vegyiműveknél Több mint 800 dolgozót, a teljes létszám 81,6 száza­lékát képviselve a Buda­pesti Vegyiművek Rt.-nél is megalakították a Munkavál­lalói Résztulajdonosi Prog­ram (MRP) szervezetét. Az ÁVÜ által kiírandó privati­zációs pályázaton a dolgo­zók a gyárban résztulajdont szeretnének szerezni. Magyar piacfeltáró kiállítás a Távol-Keleten Magyar üzleti napokat szervez a Magyar Gazda­sági Kamara Távol-keleti Üzleti Klubja november 13. és 26. között Manilában és Kuala Lumpurban, valamint Vietnamban két helyszínen, Hanoiban és Ho Shi Minh- (Saigon) városban. A ren­dezvénysorozat része a dél­kelet-ázsiai országokban szervezett piacfeltáró na­poknak, amelyeket támo­gatnak a külföldi kamarák, a gyáriparos szövetségek, valamint a magyar kül- és kereskedelmi képviseletek. Orosz céginformáció a nyírségi adatbankban Orosz cégek gazdasági adatainak üzletkötési célú felhasználására kötött szer­ződést az oroszországi Köz­ponti Statisztikai Hivatallal a nyíregyházi Primom-Info Adatbank, amelyet az Euró­pai Gazdasági Közösség Phare-programja által támo­gatott Primon Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány működtet. Az orosz céginformációs szol­gáltatással a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok erősítését igyekeznek segí­teni. Eddig ötvenezer orosz cég adatait kapták meg a moszkvai statisztikai hiva­taltól. Taxióra-verziók A márciusban létrehozott Pénztárgép és Taxióra Bi­zottság eddig 4 adattárolós taxiórát a Printax, a Rase, az Ecometer és a Helle minősí­tését javasolta a műszerek forgalmazását jóváhagyó APEH elnökének. Az órák közül a Multitax cég Rase nevű órája két vállalkozó adatait is képes tárolni, így lehetőség nyílik arra, hogy egy járművel ketten folytat­hassanak személyszállító, vállalkozói tevékenységet. Emelkedő orosz olajexport A belföldi kereslet csök­kenésével párhuzamosan növekedésnek indult Orosz­ország Dél-Európába irá­nyuló olajexportja. A fe­kete-tengeri Novorosszijszk olajkikötőből szeptember első tíz napjában átlagosan napi 867 ezer hordó „Urals” típusú nyersolaj kelt útra. Az augusztus folyamán elért át­lagos napi export 597 ezer hordó olaj volt. Megalakult a kávékartell A 16 legnagyobb kávé­termelő ország Bogotában megalakította a kávékartellt. A „Kávétermelők Országos Szövetsége” nevet viselő szervezet első intézkedése­ként bejelentette az export 20 százalékos visszatartását. Az intézkedés évi 720 millió kilogrammal csökkenti a vi­lágpiaci kínálatot. A vissza­tartás mindaddig érvényben marad, ameddig a kávé vi­lágpiaci ára a jelenlegi 0,75 dollárról 0,85 dollárra nem emelkedik. Ismét jegyezhető a Pillér Gazdasági kitekintő Kistigris születik? Szeptember 20-tól december 3-ig újra lehet jegyezni a Pillér Első Ingatanbefektetési Alap befektetési jegyeit a Budapest Bank kijelölt fiókjaiban, és több budapesti brókerirodában. Ezen értékpapírok, amelyeket kárpót­lási jegy ellenében ajánl fel az Állami Vagyonügynökség, vár­hatóan megint elsősorban a kár­pótoltak érdeklődését keltik fel, de érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy bármely más befek­tető is részese lehet ennek, a már féléves múltra visszate­kintő befektetési lehetőségnek. A tavaszi kibocsátás során (március 16. és május 30. kö­zött) több mint 15 ezer befek­tető 1,845 millió forint feletti névértékű befektetési jegyet vá­sárolt. A jegyzők többsége kár­pótolt, de élénk volt az érdeklő­dés olyan magánbefektetők ré­széről is, akik a kárpótlási je­gyet vásárolták. A Pillér sikere is azt mutatja, hogy a befektetési alap intéz­ménye a fejlett országok után lassan Magyarországon is kezd elterjedni. Befektetési alapot 1991 óta lehet létrehozni, és az egyre szaporodó alapkezelő tár­saságok sorra hozzák létre alap­jaikat. A Pillér-alap, amely a nagyobb számú értékpapír-be­fektetési alap mellett az első in­gatlanalapként jött létre, főleg a hosszabb távon gondolkodók befektetési igényeit hivatott ki­elégíteni. A Pillér-alap létrehozása so­rán az Állami Vagyonügynök­ség és a Prudent-Invest Befekte­tési Alapkezelő Rt. a befekteté- sialap-törvény kínálta lehetősé­geket használja ki. Az ÁVÜ, amely az állami vagyon, így az állami ingatlanvagyon privati­zálásáért is felelős, ebben a be­fektetési formában olyan lehe­tőséget látott, amely módot ad arra, hogy nagy értékű ingatla­nokat a kis tőkével rendelkező befektetők széles rétegeinek kedvező feltételekkel tulajdon­lásra felajánljon. Ezzel az a szándék is megvalósul, hogy szélesedjen a privatizációban részt vevők tábora. A kisbefektetők bevonásának lehetősége az alap működésé­nek lényegéből adódik, mivel az alap a sok kisbefektető által befizetett tőkéből nagy értékű ingatlanokat tartalmazó ingat­lanegyüttest, ún. portfoliót ala­kított ki. Ezt a portfoliót a be­fektetők általános megbízásából egy alapkezelő társaság kezeli, mely felelős az alap működteté­séért s azért, hogy az épületek hasznosításából származó ho­zamot a befektetők megkapják. Az ÁVÜ 100 százalékos tu­lajdonában lévő alapkezelő tár­saság, a Prudent-Invest Rt. szervezte meg a Pillér Első In­gatlanbefektetési Alapot. Ez az alap az ÁVÜ Budapest belváro­Az Agrárszövetség mindig azon az állásponton volt, hogy a mezőgazdaság sorsát, átalaku­lását meghatározó törvényeket átfogó koncepció keretében együtt kellett volna meghozni. Nem így történt. Tetézné a bajt, ha a választási kampány fűtött hangulatában politikai földtör­vényt alkotna a parlament. A földpiac működésének fel­tételei egyáltalán nem tekinthe­tők kialakultnak. A földhivata­lok nem képesek követni az in­gatlan-nyilvántartásban a kár­pótlással, szövetkezeti átalaku­lással járó tulajdonváltozásokat. Mára a földmagántulajdon ugyan széles körben kialakult, de ez a nyilvántartásban még jó ideig nem jelenik meg úgy, ahogy az a piac működéséhez szükséges lenne. Egyelőre szinte csak az ál­lami földtulajdon van technikai­lag piacképes állapotban. Az a körülmény, hogy a földtulajdon ilyen állapotában akar a kor­mány elfogadtatni olyan tör­vényt, ami lehetővé tenné a föld sában található irodaházai közül privatizált nyolc épületet. A privatizáció folyamata a szoká­sosnál kicsit bonyolultabban zajlik le, mert a befektetési je­gyek eladásakor az ÁVÜ csak kárpótlásit ‘fogad el fizetőesz­közként. Ezt a befekteté- sialap-törvény csak abban az esetben engedi meg, ha előző­leg a befektetési jegyeket valaki készpénzért lejegyezte. így is történt: az ÁVU 3.2 milliárd fo­rint készpénzért (amely a 8 épü­let értékbecslő által megállapí­tott értékének felel meg) leje­gyezte a Pillér-alap által kibo­csátott összes beektetési jegyet. Ezek után az alap a kapott kész­pénzért megvásárolta az ÁVÜ-től a 8 épületet. Ezzel az épületek az alap tulajdonába ke­rültek, és a most következő jegyzési időszak alatt az épüle­tek „közvetett résztulajdonát” megtestesítő befektetési jegyek azon részét lehet az ÁVŰ-től megvásárolni, amelyet az ÁVÜ a tavaszi értékesítéskor nem adott el. Kárpótlási jegyért bárki hozzájuthat a befektetési jegyhez, tehát azok is, akik azt a szabadpiacon vásárolták. A kárpótoltak annyi előnyt élvez­nek, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi jegyzés során fel­ajánlott 1.3 milliárd forint be­fektetési jegy mennyiségét túl­jegyzik, akkor a befektetési jegy kiadásakor ők kerültek a sor elejére. A jegyzés során a tavaszi kibocsátáshoz hason­lóan 3 darab 1000 forintos cím­letértékű kárpótlási jegyért 4 darab 1000 forint névértékű be­fektetési jegy vásárolható. Te­hát az ÁVÜ 133 százalékos ár­folyamon számítja be a kárpót­lási jegyeket. A kedvező ár ak­kor igazán szembetűnő, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a sza­badpiacon a címletérték 55-60 százalékának megfelelő kész­pénzért lehet kárpótlási jegyet eladni. így dupla névértékhez jut a befektető a befektetési jegy vásárlása során. A kárpótlási jegyet felvásárlók oldaláról nézve, ők kevesebb, mint a név­érték feléért juthatnak befekte­tési jegyhez. A Pillér befektetési jegyről érdemes tudni, hogy szabadon forgatható értékpapír. Legin­kább egy részvényhez hasonlít­ható, mivel hozama inkább osz­talék jellegű, mintsem garantált kamat. Ugyancsak a részvény­hez hasonlóan a hozam két for­rásból származik. Egyrészt a fő­leg ingatlan bérbeadásból szár­mazó és rendszeresen kifizetett készpénzhozamból, másrészt az ingatlanvagyon várható felér­tékelődése során adódó tőke- nyereségből áll össze. A Pil­lér-alap a készpénzhozamot 1994. február 15-től kezdődően félévente fizeti ki. Becslések szerint az első másfél évben fél­külföldiek részére történő el­adását, azt a gyanút veti fel, hogy talán maga az állam akarja eladni az állami gazdasági föl­deket külföldieknek. Az állam azonban ez ideig még nem teljesítette a kárpótlási törvénynek azt az előírását, hogy az állami tulajdonból bo­csásson árverésre mintegy 7,6 millió AK értékű földet. A kormány eddig sorra eladta az EK-hoz való csatlakozásnál kedvezőbb pozíciók eléréséhez szükséges feltételeket. Hiba lenne tovább folytatni a közzös- ség felé tett egyoldalú enged­mények sorát. A földtulajdon tervezett felszabadítása az utolsó adu feladását jelentené anélkül, hogy cserébe bármit is kapnának. Nem lenne azonban szerencsés, ha a parlament olyan törvényt hozna, amely nem magyar állampolgárokra írna elő tulajdonszerzési korlá­tozást. Ezért a hazai érdekek védelmét inkább az eladás sza­bályozásával kell megoldani. Áz Agrárszövetség szerint évente 5 százalékot fizet ki, majd a későbbiekben a bérleti díjak növekedése függvényében magasabb összeget. A tőkenye­reséget, amely a készpénzho­zamnál nagyságrendileg na­gyobb lehet, az alap csak meg­szűnésekor, 2003. december 31. után fizeti ki, de az egyéni be­fektető a tőzsdén keresztüli je­gyeladással már a lejárat előtt is realizálhat tőkenyereséget. A Pillér-alap befektetési je­gyét már júliusban bevezették a tőzsdére. A tőzsdén alacsony forgalom mellett a névérték 50 százaléka körüli árfolyam ala­kult ki. Ezt leginkább a potenci­ális vásárlók kiváró magatartása indokolja, akik arra számítanak, hogy a most kezdődő kibocsátás során kárpótlási jegyen keresz­tül olcsóbban juthatnak Pil­lér-jegyhez. A kibocsátás lezá­rását követően várható a befek­tetési jegy árfolyamának emel­kedése. A befektetési alapoknál általában nagyon sok kisbefek­tető válik résztulajdonossá, így a részvénytársaságoknál szoká­sos éves közgyűlés megtartása lehetetlen lenne, ezért ezt a be­fektetési alap törvény nem is írja elő. Helyette az alapkezelő menedzsereinek ellenőrzését a törvény más módon biztosítja: ingatlanalapnál független ingat­lan-értékbecslő működik (a Pil­lérnél ez a DTZ Hungary Kft.), amely az alapkezelőtől függet­lenül határozza meg az ingatla­nok értékét. így nem történhet meg az, hogy az alapkezelő in­gatlan vételekor, illetve eladá­sakor önkényesen a befektetők érdekeit sértő árat határoz meg. Szükség van letétkezelő bankra is (a Pillérnél ez a Budapest Bank), amely az alap számlája felett őrködik, tehát csak szer­ződéssel alátámasztott, a törvé­nyeknek, és a befektetési elvek­nek megfelelő kifizetéseket tel­jesít. Az állami felügyeletet az Állami Értékpapír Felügyelet látja el, amely ellenőrizheti az alapkezelő tevékenységét, és írásos beszámolókat kér a tevé­kenységről. A befektető tájékoztatását szolgálja az a szabály, hogy fél­éves és éves tájékoztatót köteles az alapkezelő nyilvánosságra hozni és rendkívüli események­ről rendkívüli információt adni. A Pillér-alap első féléves tájé­koztatója a jegyzési helyeken már megtekithető. Az éves tájé­koztatót könyvvizsgálónak is jóvá kell hagyni. A Pillér-alap esetében a féléves és éves tájé­koztatót az alapkezelő a befek­tető kérésére ingyenesen postán megküldi, így a befektető nyo­mon tudja követni befektetése sorsát. Mindezen szabályok az alapkezelőt arra ösztönzik, hogy a befektetők érdekében a legnagyobb nyilvánosság előtt végezze munkáját. törvényben kell garantálni az egyes települések határában fekvő földekre az ott élők elő­vásárlási jogát is, és adóked­vezményekkel kell segíteni a hazai tulajdonszerzést. A termőföld védelmét az ed­diginél hatékonyabban kell biz­tosítani. A művelésből való ki­vonás „árát” meg kell emelni és törvényben kell garantálni, hogy az ilyen címen fizetett összegek felét az érintett ön- kormányzat kapja meg. Ki kell mondani, hogy az ál­lam addig nem adhat el külföl­dinek földet, amíg nem tesz ma­radéktalanul eleget a kárpótlási törvényben előírt kötelezettsé­gének. Emellett a szükséges források előteremtésével és rendeltetésszerű felhasználásá­val kell segíteni az ingat­lan-nyilvántartás naprakészsé­gét. A választási kampány idején nem szabad új földtörvényt al­kotni, a feltétlenül szükséges változtatásokat a régi módosítá­sával kell átvezetni. Az EK fokozott érdeklődést mutat az ázsiai országok, ezen belül a vietnami befektetéseit iránt. Ezt elsősorban azzal ma­gyarázzák, hogy a vietnami belpolitikai helyzet stabil, több jel mutat arra, hogy az amerikai embergót teljeskörűen felold­ják, és a kelet-európai - elsősor­ban a volt Szovjetunió - és az afrikai országok a befektetők számára nem nyújtanak kellő garanciákat. Az IMF is pozitívan nyilat­kozott az országról, ugyanis szóvivője közlése szerint Viet­nam jelentősen előrelépett az ország újjáépítése terén, és számíthat az IMF hiteleire. Je­lenleg folyamatban van a ko­rábban nyújtott kölcsönök vo­lumenének tisztázása. A nyitást jelzi az is, hogy a Vietnami Ál­lami Bank korábban bejelen­tette: az év végén kísérleti jel­leggel létrehozzák az első viet­nami árutőzsdét, melynek létre­hozásában brit cégek is közre­működnek. Augusztus 19-től kezdte meg működését Vietnam első jár­műgyártó konszernje, amely az olasz IVECO cég műszaki se­gítségével teherautók, autóbu­szok és más áruszállító gépjár­művek gyártásával foglalkozik. A térséget jellemzi, hogy a japán tőkebefektetések az ASEAN országaiban némileg csökkentek, míg 1989-ben ösz- szesen 4,68 milliárd USD-t, je­lenleg 21 százalékkal keveseb­bet - 3,69 milliárd USD-t fektet­tek be a japán cégek. Ugyanak­kor az ASEAN országok viet­nami befektetései az 1990-es évi 47 millió USD-ről 1993 áp­rilisáig 166 millió USD-re nőt­tek. Július 26-29. között az ame­rikai-vietnami kereskedeli bi­zottság delegációja tárgyalt Vi­etnamban. A programban sze­repelt a gazdsági reformmal kapcsolatos véleménycsere, a gazdasági tervezés kérdése, va­lamint Vietnam szerepe a tér­ségben. A nagyobb cégek előze­tesen jelezték részvételüket (pl.: Exxon, Amaco, Phillip, General Electric(!), az United Airlines----------<i--------------------------­L apunk szeptember 13-i számában egy rövid értékelés jelent meg hazánk gazdasági helyzetéről, mely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón került megfogalmazásra. Ebben Kádár Béla külgazda­sági miniszter kiemelte, hogy a gazdasági életünk leggyengébb pontjának exporttevékenysé­günk 27 százalékos visszaesését tekinti. A külpiacokon a magyar exportőr ugyanis esélyhátrány- nyal indul a finanszírozás, a ga­rancianyújtás tekintetében. Eddig az említett cikk idé­zete, ugyanis e pontnál feltétle­nül szólnunk kell egy olyan fi­nanszírozási formáról, mely a fenti probléma áthidalására szolgál. Exportfaktoring névre hallgat, és a Nyugat-Európába, valamint a fejlett tengerentúli országokba irányuló export ese­tén alkalmazható. Lényege, hogy az exportőr és az importőr mellett egy úgynevezett export- faktor és egy importfaktor is bekapcsolódik a folyamatba, mégpedig a következőképpen: az exportőr az áru kiszállításá­val egyidejűleg a számlát nem­csak az importőrnek küldi meg, hanem az itthon működő ex­portfaktornak is. Ez utóbbi lehet egy bank vagy egy faktorház, aki néhány napon belül átutalja a számla összegét az exportőr­nek, aki így szinte azonnal pén­zéhez jtjt. Ugyanakkor az im­portőr a számla ellenértékét az ő ottani importfaktorjához utalja (aki általában szintén egy őt jól ismerő bank), majd az import- faktor továbbítja az adott össze­stb.) - összesen 20 cég képvisel­tette magát a delegációban. Kö­zülük többen is kifejtették, hogy erősen remélik az amerikai em­bargó teljes feloldását. Napi­renden van a Coca Cola Indo­kína cég visszatérése is. Ugyanakkor a japán kormány engedélyezte 8 nagyobb japán banknak, hogy képviseleti iro­dát nyisson Ho Si Minh-város- ban. Növekszik a fogyasztási cik­kek importja: 1993 első felében 68,75 millió USD értékű fo­gyasztási cikk érkezett - a múlt évinek kétszerese. Hazánk és Vietnam gazda­sági kapcsolatai jól alakulnak. Az 1993. évi árutörlesztésről szóló jegyzőkönyvet aláírták, a szerződések megkötése és azok teljesítése, valamint az objek­tumokkal való törlesztések konstrukcióinak kialakítása to­vábbi feladat. Közvetlen alá­írásra előkészítetten áll a beru­házásvédelmi megállapodást, és a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások is meg­kezdődtek. Mindezek kormány­zati szintű feladatok - ugyanak­kor már ezek kezdeti szakaszá­ban is aktív vállalati-vállalkozói résztvételt sikerült kialakítani. Ez a módszer megfelelő garan­ciákat jelenthet a későbbi vég­rehajtáshoz, mivel a folyamatok teljes körű ismeretében a kor­mányzati és vállalati szintek és érdekek nem fognak majd el­lentmondásba kerülni egymás­sal. A Ho Si Minh-városi magyar vállalati képviseletek forgalma egyelőre a várt szinten alakult, mintegy 16 millió USD kötésál­lománnyal rendelkeznek. A vietnami cégek érdeklő­dése a magyar piaci lehetőségek iránt nem csökkent, sőt, újabbak is jelentkeztek. Ugyanakkor problémát jelent egyes, nem át­gondolt magyar vállalati érdeklődés a vietnami termé­kek iránt - a megtett aján­latokra késve reagálnak, és több alkalommal árproblémák miatt hiúsulnak meg a vételi szándékok. get az exportfaktornak, és így zárul a kör. A konstrukció előnyei az ex­portőr számára a következő:- kiiktatódik a vevő fizetése és a pénzbefolyás közötti banki átfutási idő,- az exportőrök az átlagosnál jóval alacsonyabb kamattal fi­nanszírozhatják külföldi kintle­vőségeiket,- az exportfaktor magára vál­lalja az exportszámlák nyilván­tartását, és gondoskodik a köve­telések behajtásáról,- az exportőr versenyhelyze­tét javítja az akkreditívről való lemondás, ugyanakkor bizton­ságát nem veszélyezteti,- késedelmes fizetés esetén a követelés behajtását a vevő or­szágában működő importfaktor végzi. E rövid ismertetést azért tar­tottam fontosnak, mert meg­győződésem, hogy ez a konst­rukció nagy segítséget nyújt­hatna azon vállalatoknak, vál­lalkozóknak, akik rendszeres külkereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az úgynevezett exportfaktor szerepét Magyarországon, töb­bek között a Merkantil Bank Rt. tölti be, melynek képviseleti irodája szeptember 1-jétől már Szolnokon is várja leendő part­nereit. így az exportfaktoringra vo­natkozó további információkat is megkaphatják az érdeklődők a Baross út 1. szám alatt, illetve az alábbi telefonon: 56/344-555. Mátrai Zita Az Agrárszövetség szerint Nincs még kialakult földpiac A külpiaci esély hátrány a múlté? Exportvisszaesés ellen exportfaktoring

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom