Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

4 Gazdaság 1993. szeptember 14., kedd Munkaerő-piaci helyzetkép 1993. augusztus végén a me­gyei munkaügyi központ kiren­deltségein regisztrált munka- nélküliek száma 36.8 ezer fő volt, mintegy 500 fővel keve­sebb, mint előző hónapban. En­nek megfelelően a munkanélkü­liségi ráta is csökkent az elmúlt havi 17.5 százalékról 17.2 szá­zalékra. A munkaerő-piaci vál­tozásokban a létszám-leépítési szándék mérséklődése és a munkaerő-piaci programokban való növekvő részvétel játszik szerepet. A munkanélküliek száma a szolnoki, kisújszállási és mart­fűi kirendeltségek vonzáskörze­tében növekedett, a többi régió­ban csökkent. A különböző irá­nyú változások hatására a térsé­gek relatív helyzetében nem tör­tént lényeges átrendeződés. A legmagasabb a munkanélküli­ségi ráta Kunhegyesen (30 szá­zalék), Tiszafüreden (25.5 szá­zalék) és Mezőtúron (21,5 szá­zalék), a legalacsonyabb Jász­berényben (13,6 százalék) és Szolnokon (13,7 százalék). Augusztus végén 1,466 beje­lentett állás szerepelt a nyilván­tartásban, 80-nal több, mint az előző hónapban. A megyében átlagosan 100 munkanélkülire 4 álláshely jut. A munkaerő ke­reslet-kínálat szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő térségek jelenleg Török- szentmiklós, Jászapáti, Kisúj­szállás és Martfű, az említett körzetekben ugyanis 100 mun­kanélküli közül mindössze 1-2 főnek van esélye az elhelyezke­désre. A megyében bejelentett ál­lásajánlatok 82 százaléka fizi­kai, 18 százaléka szellemi mun­kára vonatkozik. A munkaerő- igény közel egyharmada a fel­dolgozóipar, további egyhar- mad része a pénzügyi, közigaz­gatási, oktatási, egészségügyi ágakban jelenik meg. Jelentős­nek mondható még az építőipar munkaerő-kereslete, amely az összes állásajánlatok egyötöd részét jelenti. A nyilvántartott betöltetlen munkakörök több mint fele középfokú végzettsé­get igényel, 7 százalék a felső­fokú képesítést igénylő álláshe­lyek aránya, az álláslehetőségek közel 40 százalékához viszont már általános iskolai végzettség is elegendő. A 36,8 ezer regisztrált mun­kanélküli közül 25,6 ezer fő jo­gosult munkanélküli-ellátásra, -járadékra, az önkormányzatok­tól igényelhető jövedelempótló támogatást pedig 6,9 ezer fő ré­szére folyósítanak. Ebben az évben folyamato­san növekedett a munkaerő-pi­aci programokban való részvé­tel, jelenleg 4,349 fő részesül a különböző támogatási formák­ban, melyek vagy átmeneti munkalehetőséget biztosítanak (közhasznú munka, tartós mun­kanélküli támogatása), vagy növelik az elhelyezkedési, ér­vényesülési esélyeket (képzés, vállalkozóvá válás támogatása). Szabó Ferencné Fejlődő külgazdasági kapcsolatok Dél-Afrikával Lendületesen fejlődnek a külgazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok Dél-Afrikával - tá­jékoztatta a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma az MTI-t. Elmondták, hogy jelenleg előrehaladott tár­gyalások folynak a kettős adó­zást kizáró egyezmény véglege­sítéséről. Az üzletemberek és a turisták utazásait is jelentősen könnyíti, hogy ez év februárjá­tól megszűnt a vízumkötelezett­ség a 30 napnál rövidebb időtar­tamú tartózkodásoknál. Ugyan­ezt segíti a most aláírt légügyi egyezmény is. A három éve felújított gazda­sági együttműködés az 1990- ben aláírt kereskedelmi megál­lapodáson alapul, s a legszámot­tevőbben éppen a kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek: a néhány évvel ezelőtti 1 millió dolláros árucsere-forgalom 1991-ben már meghaladta a 11 millió dol­lárt, az elmúlt évben pedig megközelítette a 18 milliót. A magyar kereskedelmi mérleg aktívumot mutat, a kivitel 9,8 millió dollár volt, a behozatal pedig 8 millió. Az elmúlt évi export 38 százalékát élelmisze­rek, 30 százalékát gépipari áruk, 26 százalékát ipari alapanyagok és alkatrészek, 6 százalékát fo­gyasztási cikkek, az import több mint háromnegyedét pedig utcai távbeszélő-készülékek tették ki. Az idei cél a viszonylag ki­egyensúlyozott áruforgalom további 20-25 százalékos bőví­tése. Erre a jelentős földrajzi tá­volság ellenére adva vannak a lehetőségek, hiszen a dél-afri­kai piaccal ma már száznál több kisebb-nagyobb magyar válla­latnak van kapcsolata. A minisztérium távlati elkép­zelése, hogy Magyarország be­kapcsolódjon a dél-afrikai falu­villamosítási, oktatási és egész­ségügyi fejlesztési progra­mokba, illetve a dél-afrikai cé­gekkel közösen más afrikai or­szágok ásványkutatási, energia- és vízellátási programjába. A célok megvalósítása érdekében ez év októberében magyar vál­lalatok is részt vesznek Johan­nesburgban a Dél-afrikai Nem­zetközi Kereskedelmi Kiállítá­son; a részvételt az NGKM tá­mogatja. MTI Világbanki tendert nyert a Rába Tizenhétmillió dollár értékű szerződést kötött a Rába Rt. az orosz Avtoexporttal különböző autóbusz- és trolibuszalkatré­szek, főegységek, motorok szál­lítására. A moszkvai tömegközleke­dés rekonstrukciójára az orosz főváros világbanki kölcsönt ka­pott, s ennek felhasználására nemzetközi tendert írtak ki. Mi­vel a moszkvaiak az autóbuszok és trolibuszok javításához, fel­újításához már hosszú ideje nélkülözni kénytelenek a szük­séges alkatrészeket, a verseny- kiírás elsősorban ezek pótlására irányult. Az Avtoexport által lebonyolított tender két részből állt: nyílt és zárt pályázatból. A Rába a nyílt kategóriában há­rom csomagot nyert el, a meg­hívásos tenderen pedig troli­buszfutóművek és Ikarus autó­buszok motoralkatrészei, illetve komplett motorok szállításában lett kategóriagyőztes. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a Rába futóművei és motorjai műszaki paramétereikben meg­felelnek a nemzetközi kívánal­maknak, s árban is versenyké­pesnek mutatkoztak a legneve­sebb konkurens cégekkel szem­ben, amelyek szintén indultak a biztos és nagy értékű megrende­lésekért. A győri cég a szoros szállítási határidőknek is eleget tud tenni, a több mint ötszáz dízelmotort és a több tízezer alkatrészt még ebben az évben le akarja szállí­tani. A Rába hagyományosan je­len van a volt szovjet köztársa­ságok és Kelet-Európa piacain. Közútijármű-futóművekből, motorokból és ezek pótalkatré­szeiből tavalyi forgalma mint­egy 60 millió dollár értékű volt e régióban, s az idei, 17,2 milliárd forintos tervezett forga­lomból is hasonló mértékben részesedik e térség. MTI Új rádiótelefon-hálózat épül Mozgásban a Westel A telekommunikáció színpa­dán 1983-ban jelentek meg elő­ször a rádiótelefonok az USA-ban. Napjainkban a rádió- telefonos szolgáltatást a világ közel 90 országában 14 millió előfizető veszi igénybe. És köz­tük 34000 magyar is... E mögött az egyszerű szám mögött ma már történelem van, a US West és a Matáv 1989-ben született vegyes vállalatának története. A Westel a magyarországi rádiótelefon-rendszer kiépíté­sének és fejlesztésének úttörője, hosszú távú és megalapozott el­képzelésekkel kezdett el tevé­kenykedni Magyarországon, felhasználva a US West széles körű nemzetközi és a Matáv ha­zai tapasztalatait. A tervek va­lóra váltak: nem egész egy év elteltével, 1990. október 15-én három bázisállomással és egy önálló digitális központtal meg­kezdte működését az első ma­gyar rádiótelefon-rendszer. A hálózatbővítés azóta még a tervezettnél is gyorsabban ha­lad, a Westel térképéről hónap­ról hónapra tűnnek el a még el nem látott területeket jelölő fe­hér foltok. Ma Budapesten 48, vidéken 78 bázisállomás műkö­dik, melyek segítségével az or­szág területének közel 85 száza­lékán vehető igénybe rádiótele­fonos szolgáltatás. Mint Winkler János, a Westel Rádiótelefon Kft. megbízott igazgatója lapunknak elmondta, a tervek szerint 1993 végére be­fejeződik az egész országra ki­terjedő hálózat építése. Az in­tenzív hálózatnövekedés együtt járt az előfizetők számának emelkedésével: a kezdeti 2000 után most több mint 34000, 1993 végére pedig várhatóan 40000 rádiótelefon-tulajdonos lesz az országban. A Westel üzleti filozófiájá­nak alapvető célkitűzése, hogy saját eszközeivel elősegítse az infrastrukturálisan rosszul ellá­tott területeknek az ország vér­keringésébe való minél szerve­sebb bekapcsolódását. Ez az el­kötelezettség hoz létre újabb és újabb ügyfélszolgálati irodákat, amelyek a budapesti anyairodá­val megegyező szolgáltatásokat nyújtanak az érdeklődőknek: rádiótelefon-eladás, lízingelés, szaktanácsadás és szerviz terén. Az igényekhez igazodva fo­lyamatosan bűvül a cég által forgalmazott rádiótelefonok vá­lasztéka is. Ma az érdeklődő 4 gyártó (Benefon, Ericsson, Mo­torola és Maxon) nyolcféle ter­mékéből választhatja ki a neki legjobban megfelelőt. Szenzá­ciónak számít a Benefon City: a világ legkisebb, ezen a frekven­cián működő, alig 500 gramm súlyú kézi telefonja. Jelenleg Magyarországon a rádiótelefonok működtetése Winkler János: „Az új GSM- rendszer egyik nagy előnye a páneurópaisága” (Fotó: K.É.) azonban még csak a 450 MHz-es frekvenciasávon lehet­séges, melynek befogadóképes­sége korlátozott. A 900 MHz-es frekvenciasáv hasznosítására 1993 tavaszán kiírt GSM-tender egyik nyertese is a Matáv-US West konzorcium lett. Az új céget Westel 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytár­saságnak, röviden Westel 900-nak nevezik. Ez a név fém­jelzi azt a 3 éves eredményt is, melyet a konzorcium első közös vállalata, a Westel Rádiótelefon Kft. ért el az NMT 450 analóg rádiótelefon-rendszer magyar- országi kiépítésében szerzett ta­pasztalatával. A Westel 900 új szolgátlatása a GSM (Global System for Mo­bile Telecommunications) digi­tális szabványon alapul és az eddigieknél sokkal elérhetőbbé teszi a rádiótelefon-szolgálta­tást Magyarországon. Jelentős új kapacitást, és két új versenyhelyzetben lévő szol­gáltatót hozzáadva a már létező magyar rádiótelefon-infrastruk­túrához jelentősen csökkennek az előfizetőket terhelő rádióte­lefon-szolgáltatás költségei. A GSM rádiótelefon rendszer fokozott fejlesztése Nyugat-Eu- rópában és Ázsiában azt ered­ményezte, hogy a szállítók már nagy mennyiségben gyártják a készülékeket, amelynek szintén árcsökkentő hatása van. Az elérhető árak mellett rá­adásul a Westel 900 egyéb kü­lönleges előnyöket is kínál a vá­sárlóknak. Az előfizetők min­den országban indíthatnak és fogadhatnak hívásokat mobilte­lefonjukon, amennyiben a szol­gáltatók erről egymással köl­csönösen megállapodnak. A hí­vások külön kód vagy közpon­tos segítség nélkül végezhetők. A Westel 900 GSM-rendszer a hitelkártya méretű SÍM- vagy Subscriber Identification Mo­dule- (Előfizető Azonosító Mo­dul) kártyával működtethető, amely minden előfizető sajátja lesz. Az ezen a műanyag la­pocskán lévő mikrochipen van­nak rögzítve az előfizető adatai, a személyes mobil szolgáltatá­sokra vonatkozó kódok, és pél­dául a gyakran hívott számok. Ez a kártya azonosítja a készü­lék használóját, illetve így válik lehetővé, hogy a SIM-kártya tu­lajdonosa bármely GSM-készü- léket használhassa, egyszerűen a saját SIM-kártyája behelyezé­sével. A Westel 900 az új készülé­kek széles skáláját fogja aján­lani a vásárlóknak, mint például a „zseb-” vagy „kihajtható” te­lefonokat, melyek már az euró­pai, amerikai és ázsiai csúcs- technológia termékei. A tervek szerint a Westel 900 szolgáltatása 1994. év végére az egész ország területén igénybe vehető lesz, kezdve Budapesttel a jövő év elején. Onnan a szol­gáltatás a megyeszékhelyek irá­nyába terjed, majd a balatoni te­rületek felé, illetve a nagyobb országutak mentén, majd végül 1994 végére az egész ország te­rületére kiterjed. A számítások szerint a két GSM-rendszemek 10 éven belül több mint egymil­lió előfizetője lesz. A mai agrárdemonstráció jelszava: Mentsük meg a mezőgazdaságot! A magyar mezőgazdaság, ami az ország gazdaságának szi­lárd alapja és büszkesége volt, ma katasztrofális válságban, az összeomlás szélén van. A ter­melők - legyenek akár egyéni vállalkozók, kistermelők vagy szövetkezeti gazdaságok - min­dennap nyomasztó termelési, pénzügyi, értékesítési gondok­kal küzdenek a fennmaradásért. Az agrárágazat válsága egyben a vidék válsága: a falvakban megdöbbentő méretű a munka- nélküliség, az elszegényedés. A termelők a jövőt jelentő eszkö­zök felélésére, az önkizsákmá­nyolás árán való termelésre kényszerülnek, hogy továbbra is meglegyen az ország ke­nyere. Az agrárágazat érdekeit kép­viselő szevezetek éveken át hi­ába figyelmeztették az ország vezetőit, a kormányt, a pártokat arra, hogy miközben a mező- gazdaság jövőjének jelszavával vívják a maguk politikai har­cait, éppen ezt a jövőt teszik hosszú időre kilátástalanná. A huszonnegyedik órában sikerült csak a kormányt a tárgyalóasz­talhoz kényszeríteni és a legége­tőbb napi gondok enyhítéséhez, az agrárágazat fennmaradásá­hoz szükséges intézkedésekről megállapodás elérését megkísé­relni. A kormány eddigi és a kilá­tásba helyezett intézkedései a mezőgazdaság megmentéséhez nem elegendőek! A nemzetgaz­daság mai nehéz helyzetében ez magyarázható, de a termelők számára nem elfogadható. A parasztság viseli évek óta az or­szág adósságtörlesztésének, az élelmiszerárak féken tartásának terheit. Az ágazatnak nincs több tartaléka, a termelőknek nincs tovább kitartásuk. A mezőgaz­daság megmentésére azonnali intézkedésre és anyagi áldozatra is szükség van. A magyar me­zőgazdaság már sokszor bizo­nyította a történelem folyamán, hogy képes a legnehezebb kö­rülmények között is talpra állni. Nem lehet visszaélni a paraszt­ság földszeretetével, kötelesség­tudatával: most a falu kér segít­séget, hogy a végromlást elke­rülve majd annak sokszorosát adhassa vissza a nemzetnek! A kérés azonban most már nem elég! Az ország élelmét megtermelők nem fogadhatják el örökre, hogy mindig csak ad­niuk kelljen és soha ne követel­hessenek. Egyszer végre már fel kell lépnünk érdekeink védel­mében, ahogy mások is harcol­nak saját érdekeikért. A vidék népe ebbe se legyen másod­rendű állampolgár! Ahhoz, hogy a termelők sikerrel tudják érvényesíteni követeléseiket, félre kell tenni az őket esetleg megosztó nézeteket. Össze­fogva, egységben képesek - és csak így képesek - elérni azt, ami nem csak a saját érdekük, hanem az ország érdeke is: a magyar mezőgazdaság meg­mentését, talpra állítását. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Dunaholding vállalat Amerikában Vállalatot alapított az Egye­sült Államokban a Dunaholding Részvénytársaság, melynek fel­adata az lesz, hogy képviselje a holdingot és a hosszú távú el­képzelések szerint vállalja majd magyar cégek képviseletét az USA-ban, valamint amerikai cégekét Magyarországon - tá­jékoztatta az rt. nemzetközi igazgatója, Mészáros András az MTI-t. Elmondta: a magyar gazdaságnak távlatilag is fontos érdeke a külföldi piacok bőví­tése, és ez volt a fő oka az alap­vetően képviseleti tevékenysé­get ellátó vállalat létrehozásá­nak. Úgy vélik, az amerikai­magyar üzleti kapcsolatok szer­vezésében komoly lehetőségeik vannak. A Dunaholding vezető­sége szerint az amerikai befekte­tők érdeklődése is mindinkább Magyarország, illetve Kelet-Eu- rópa felé irányul. Az ilyen irányú törekvéseket segítik a Dunahol­ding kapcsolatai. MTI Alaptőke-emelés a Suzukinál Rövid időn belül jelentős összeggel, 7,5 milliárd fo­rinttal megemeli alaptőkéjét a Magyar Suzuki Rt. Ehhez japán részről a pénz már biztosított, a magyar olda­lon viszont még intézkedé­sekre van szükség. A tőke­emelés legfőbb célja a ma­gyar Suzuki vállalkozás hi­telstruktúrájának javítása, a magyar beszállítók gyor­sabb bevonása a gyártásba, valamint a hazai márkake­reskedők mozgásterének szélesítése. Quelle Kft.:460 milliós forgalom Működésének egy esz­tendeje alatt 460 millió fo­rint forgalmat bonyolított le a tavaly nyáron alapított, Magyarországon is működő - csomagküldő - Quelle Kft. A közelmúltban jelent meg a cég immár hatvannégy ol­dalas katalógusa. A kínált áruk mintegy 40 százaléka 40 országból, a Quelle ha­gyományos beszerzési pia­cairól származik, de a cég mindinkább bővíteni akarja a Magyarországon előállí­tott termékek választékát is. Az üdülési rt. átvállalja az áfá-t Nem változik a kedvez­ményes üdülés ára, állítja a Hunguest Nemzeti Üdülte­tési és Vagyonkezelő Rt. A közelmúltban történt áfa- kulcsemelés után sokan arra számítottak, hogy drá­gábbak lesznek az üdülési díjak. Az rt. üdülőiben vi­szont továbbra is támogatot- tan pihenhetnek a jelentke­zők. Az áfa-kulcs változása miatti többletköltségeket az rt. annak ellenére átvállalta, hogy a kormányrendelet alapján átháríthatta volna a vendégekre. „Olcsóbb” HDTV-t kínál a Sony A Sony Corp. 23,5 száza­lékkal csökkenti nagyfel­bontású (HDTy) tv-készü- lékeinek árát. Ám még így sem olcsók: áruk 6250 dol­lár lesz. A filmminőséget nyújtó HDTV-ről piaci be­vezetése - 1990 - előtt úgy gondolták, vonzani fogja a vásárlókat, ám az eddigi ér­tékesítési eredmények kiáb- rándítóak. Nem kedvez az eladásoknak az sem, hogy a kísérleti adást - főként sportközvetítéseket és ter­mészetfilmeket - egyelőre csak napi nyolc órában su­gározzák. Kelet-európai segélyek Öt kelet- és közép-euró­pai ország számára, öt évre szóló, 62,5 millió ÉCU ér­tékű segélyt hagyott jóvá szeptember elején az Euró­pai Közösség Bizottsága. A segélyek a szállítás, az ener­getika és az egészségügyi el­látás javítására összponto­sulnak. Litvánia 22,5, Lett­ország 16, Észtország 10,5, Szlovénia 7,5, míg Albániá­nak 6 millió ECU-t kap. Bulgáriai turizmus: a többség átutazik Bulgáriában az év első 7 hónapjában 3.559 millió külföldi járt, ami 8 száza­lékkal több a megelőző év hasonló időszakához viszo­nyítva. A jelentős többség azonban csak tranzitutas­ként vagy szolgálati-üzleti úton tartózkodott az or­szágban, s csupán mintegy 1 millió külföldi turista pi­hent Bulgáriában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom