Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
1993. szeptember 14., kedd Kultúra 5 Alapítványok a kultúráért Vállalkozni kénytelen művelődési házak A pénzhiány a kultúrát sem kíméli. Különösen drámai a helyzet - kulturális szempontból is - a kistelepüléseken. Az egyetlen művelődési intézmény fenntartása évről évre nagyobb nehézségekbe ütközik. Mégis: ha felröppen a híre, hogy kény- szerűségből bezárnak egy művelődési házat, az egész szőkébb közösség megmozdul, tiltakozik ellene. Jelenleg mintegy 2.500 művelődési ház működik az országban. Az elmúlt három évben mindössze egy-kettőt zártak be, de ezek funkcióit is átvette más intézmény, a könyvtár, az iskola. Jellemző azonban a hazai viszonyokra, hogy több új házat nyitottak meg, mint amennyit bezártak. Elsősorban a szétvált telelpülések alakítottak ki a maguk számára külön intézményeket valamilyen régi épületben, de elvétve újak is épültek. A központi költségvetés által nyújtott normatív támogatás három év alatt a két és félszeresére nőtt: 1991-ben 100 forint jutott lakosonként a közművelődésre, 1993-ban már 250 forint. A támogatás persze így sem fedezi a fenntartási költségeket. A házak üzemeltetésének körülbelül 60 százalékát adja a központi költségvetés, illetve a helyi önkormányzat, a további 40 százalékról az intézményeknek maguknak kell gondoskodniuk. Ez a saját erő az elmúlt években nagyobb mértékben nőtt, mint az önkormányzati és központi támogatás együttvéve. A forrásnövekedést elsősorban saját gazdálkodásuk ésszerűsítésével, jövedelmük növelésével érték el. Főként rendezvények jegyeiből, tanfolyamok szervezéséből, a terem bérbeadásából származnak a pluszbevételek, csakúgy, mint eddig. Alaposan megváltozott a művelődési házakban rendezett tanfolyamok jellege. A hagyományos nyelv- vagy kézművestanfolyamokat felváltották a munkanélküliek részére szervezett átképzések. De az eddigi falugyűlések, lakossági fórumok mellett a földárveréseknek is a művelődési házak adnak otthont, gyakran kedvezményes áruvásárokra és használt ruhák árusítására is bérbe adják a házat, hiszen erre a célra szintén nincs alkalmasabb hely egy-egy településen. Egészen újszerű „vállalkozásokat” is életre hívnak az intézmények. Például Kata- lin-pusztán lovasiskolát működtet egy művelődési ház, Daba- son alapítványt hoztak létre a Galéria működtetésére. Az alapítvány nyitott, így bárki csatlakozhat hozzá. Az adományok, hozzájárulások, felajánlások összege leírható az adóalapból. A művelődési házak egy része saját nyomdával rendelkezik, amelynek szolgáltatásai éppúgy megvehetők, mint bármely más intézményé. A házak programfüzeteiben, kiadványaiban is reklámlehetőséget kínálnak a helyi vállakozóknak, boltosoknak, üzletembereknek. A rendezvények támogatóinak nevét fel szokták tüntetni a plakátokon, a ház falain, a meghívókon, a szórólapokon, ami szintén felér egy helyi hirdetéssel. A felsorolt példák persze csak ötletek lehetnek azok számára, akiknek a lehetőségeik egyáltalán megengedik, hogy tegyenek valamit a művelődési házak életben tartása érdekében. Azokon a településeken azonban, amelyeken már nincs munkaalkalom, s a lakosság is egyre fogy, ott legfeljebb a központi költségvetésből finanszírozott pályázati pénzek tarthatják életben a kultúra utolsó bástyáit... Ferenczy Europress Ennek a világnak van gazdája Előadások ember voltunk legalapvetőbb kérdéseiről Mint arról már tegnapi lapszámunkban írtunk, szeptember 17-től 19-ig a történelmi egyházak szervezésében előadások hangzanak el Szolnokon a Városi Művelődési Központ színháztermében az emberi élet céljairól, értelméről. Az előadás-sorozat céljáról, menetrendjéről Hamar István református lelkésztől kaptunk tájékoztatást.- Szeretnénk előadásokat tartani a kereszténység lényegéről. Evangélizációnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy az evangéliumot szeretnénk ismertetni Szolnok városában elsősorban azokkal, akik ezt még nem hallották, vagy tisztán nem hallották.- Az evangélium az, hogy ennek a világnak van gazdája, van Istene, ez az Isten nem haragszik erre a világra, hanem szereti azt. Keresi az embert - gyermekét -, mindnyájunkkal személyes kapcsolatot akar felvenni Krisztus által.- Az elődásokat dr. Barsi Balázs ferences novícius mester tartja. Mint címéből látszik, a rendben az ifjúság nevelésével foglalkozik. Mély hitű, komoly felkészültségű és nyílt szívű előadó - mindnyájunk bizalmát élvezi. A televízióból és a rádióból az egyházon kívül is sokak számára ismerős. Azokról az alapvető hitigazságokról beszél, melyek minden felekezet- ben közösek. Együtt szeretnénk tartani ezeket az alkalmakat, demonstrálva ezzel azt, hogy minden lényeges dologban egyek vagyunk, és nem úgy van, hogy ahány templom, any- nyiféle beszéd hangzik az Istenről. Azért választottuk ezt a profán színhelyet, mivel úgy gondolom, hogy sokakban bizonyos gátlások vannak a templomokkal kapcsolatban.- Talán még olyan hívő emberekben is, akik valamilyen templomba járnak, de ugyanakkor fönntartásaik vannak más felekezet szertartásaival szemben. Amiről itt szó lesz, az nem bizonyos speciális vallásos igényeknek a kielégítése, hanem azoknak a legalapvetőbb emberi kérdéseknek a tárgyalása, amelyekre a Biblia válaszát szeretnénk tolmácsolni. Ezt a lehetőséget a további ismerkedés kezdetének is szeretném tekinteni. Nemcsak előadások hangzanak majd el, hanem kiscsoportos beszélgetések során szeretnénk arra is lehetőséget adni, hogy az érdeklődők elmondhassák érzéseiket, majd később rendszeres kapcsolatba juthassanak azokkal, akiket mint lelki gondozókat megkeresnek. Itt szigorúan figyelembe akarjuk venni és tiszteletben tartani mindenkinek a felekezeti hovatartozását.- Az előadások szorosan vett témái a teremtés, a megtestesülés csodája Krisztus által és az újjászületés. Felkértük néhány középiskola énekkarát, hogy vegyen részt ezen a rendezvényen, így az első este a Széchenyi, a második esten a Verseghy gimnázium énekkara fog szerepelni, a harmadik alkalommal pedig egy olyan cigány közösség spirituális énekkara, melynek életét alapvetően megváltoztatta Krisztus tanítása.- A rendezvényre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Szathmáry Szeptember 20-ig tart nyitva Túrkevén a művelődési házban az a gobelinkiállítás, melyet a helyi díszítőművészeti szakkör munkáiból, illetve különböző családi hagyatékokból rendeztek. (Fotó: Mészáros) Évmilliók közelsége Látogatás Dinoszauriában Évadnyitó a Nemzetiben Nem valószínű, hogy a közeljövőben sikerül megépíteni a Nemzeti Színház új épületét. Az ország közismerten nehéz gazdasági helyzetében már az is örvendetes, hogy idén sikerült 10 millió forintot biztosítani fizetésemelésre a Nemzeti Színházban. Ezt a teátrum hétfőn megtartott évadnyitó társulati ülésén, a külföldön tartózkodó Mádl Ferenc kultuszminiszter képviseletében Kálmán Attila jelentette ki. A művelődési tárca politikai államtitkára - mint mondotta -, lévén matematika, fizika, ábrázoló geometria szakos tanár, a színházak művészi teljesítményeit nem tudja összehasonlítani. Meggyőződése azonban, hogy erkölcsében, szándékában a Nemzeti Színház ma is az ország első színháza. Ablonczy László szín- igazgató ünnepi beszédében szólt arról, hogy 49 év után ismét bemutatják Szigligeti Ede Liliomfi című művét, Shakespeare Hamletje 41 esztendő után kerül vissza a teátrum repertoárjába. Egy évtized elteltével ebben az évadban ismét játsszák Madáchtól Az ember tragédiáját, s színre kerül Andrzej Wajda Menyegzője is. Áttörő lesz az évad az új magyar darabok szempontjából. Gyur- kovics Tibor Császármorzsa című művét Verebes István rendezi vendégként, Dunai Ferenc Párhuzamos pofonok című darabját Ivánka Csaba állítja színre. A Fehér ló című Czakó-darabot Kozák András rendzi. Bemutatják Sütő András Ugató madarát is, Sík Ferenc rendezésében. Az évadnyitó társulati ülésen bejelentették: a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Benedek András dramaturgnak. (MTI) Az ember gyakran rácsodálkozik a világra. Különösen akkor keríti hatalmába ez az érzés, ha évmilliók köszönnek vissza rá. Velem pontosan ez történt Bécsben, amikor ellátogattam a Természettörténeti Múzeumba, ahová egy időre beköltözött a múlt. A nagy hirtelen keményen hűvösre váltó esős bécsi őszelő különös látványossággal szolgált a császárváros polgárainak. Aki tehette, a „Naturhistori- sche” Múzeumban megtekintette földtörténetünk legnagyobb testű növényevőit, a dinoszauruszokat. Az őshüllők nem is gondolhatták életükben, hogy mekkora eseménynek számítanak majd évmilliókkal a kipusztulásuk után is. Persze ebben közrejátszott az is, hogy szeptember első hétvégéjén volt Steven Spielberg Jurassic Park című filmjének bécsi bemutatója, melynek főszereplői a számítógép XX. század végi csúcstechnikájának köszönhetően éppen ők voltak. Akit a bécsi köz- és kulturális élet jegyez, az részt vett a film- bemutatót követő partin, kifogyhatatlan témát szolgáltatva ezzel az újságíróknak. Persze ez jó propaganda volt a hatalmas növényfalóknak is, mert másnap az esős idő ellenére több száz méteres sorban vártak az emberek a múzeum előtt arra, hogy beléphessenek Dinosza- uriába. Mivel nekem sem volt lehetőségem a filmbemutatón, illetve az azt követő partin részt venni, maradtam - a 85 schillinges belépő ellenére - a hatalmas, élethű bokorpusztítóknál. Nem bántam meg, hogy fél óráig áztatott a hűvös bécsi eső, mert a találkozás rentábilissá tette költekezésemet. Közelségük még úgy is félelmetes volt, hogy tudtam: csak a technika csodája mozgatja végtagjaikat, dobbantja szívüket, lélegezteti tüdejüket, villantja elő hatalmas fogaikat, hallatja üvöltésüket. A félelmem csakhamar tiszteletté változott, és két órán keresztül ámultam és bámultam, méricskéltem, körbe-körbejártam hatalmasságukat. Egy farzsebben elférő hasonmásukat azonban hazahoztam. No meg a fotókat, abban a nem titkolt reményben, hogy visszaadnak valamit abból az élményből, amit én személyesen átélhettem a múzeumban. P. M. Jövőre még tovább bővül a képzés Idegenforgalmi szak a főiskolán Idegenforgalmi és turisztikai szakemberek képzése kezdődik meg az idei tanévben a székes- fehérvári Kodolányi János Alapítványi Főiskolán. Az új szakon 159 fiatal kezdi meg a tanulmányait. Számukra a város önkormányzatának segítségével egy régi szakközépiskolás kollégiumban, az épületet átalakítva rendeztek be tantermeket, a főiskola ugyanis kinőtte korábban birtokba vett épületét. Az új tanévben 445 első és második évfolyamos, angol, illetve német szakos jövendő nyelvtanár, valamint 295, az úgynevezett alapozó évfolyamra járó fiatal kezdi meg a tanulmányait az intézményben. Az alapítványi főiskola amely immár a második tanévet kezdi - jövőre tovább akarja majd bővíteni a szakok számát: megkezdik az úgynevezett kommunikátorok - újságírók, jövendő tévé- és rádióriporterek képzését is. Ennek előkészítéseként már kialakították a televízióstúdiót, amely gyakorlóterepül szolgál majd a hallgatóknak. (MTI) Látogatóban a környezetgazdálkodási szakközépiskolában Iskolagyarapítás pályázatokkal 1972 óta folyik Szolnokon vízügyiszakember-képzés, az iskola ’75 óta önálló intézmény, ’85-ben építőipari profillal egészült ki. Ettől az évtől kezdődően az iskola neve Környezetgazdálkodási és Építőipari Szakközépiskola, ami azt jelenti, hogy egy általános környezeti és egy általános építőipari képzésen belül a legkülönfélébb speciális tudást sajátíthatnak el az ott tanulók. Világbanki pályázaton nyert az iskola 300 ezer dollárt, hogy új szakképzést vezessen be, európai tapasztalatokkal. Az iskolában az idegen nyelvből való érettségi vizsgát kötelezővé tették, melyet a gimnáziumi alapóraszámhoz képest nagyobb óraszámban tanulnak. Különösen kiemelten kezelik az orosz, angol, német mellett a franciát, hiszen az a vízgazdálkodás nemzetközi nyelve. Másrészt érettségi tárgy az informatika és a számítás- technika is. A környezetgazdálkodás oktatása szempontjából a szolnoki iskola a tantervgazda, három követője van az országban, az ottani középiskolák tanárai ide járnak továbbképzésre. A tanórákon a környezeti elemek (víz, levegő) minőségének megóvása és romlásuk elkerülése érdekében elképzelhető technológiákat sajátíthatnak el a fiatalok - a képzés így alkalmazkodik a jelenlegi rossz helyzethez. Harmadik osztálytól lehet választani két lehetőség közül: biológia-agronómia és ipari-szennyezési képzés között, mely ötödikre komplex tisztítási technológiává szinteti- zálódik. Az építőipari tanulók ötödikre általános technikusi oklevelet szerezhetnek, széles alapokkal, melyre a munkaköri specializáció rátehető. Általános társadalmi feladat a munka- nélküliség megelőzésében, hogy ha tud, a munkaerő-piaci szereplő és a kibocsátó intézmény fogjon össze. Az iskola csak környezetbarát papírt használ - jómagam is egy szürke papírt kaptam további jegyzetelésre. Ä gazdasági árkalkuláció, a jogi, munkaszervezési vállalkozási ismeretek önálló tárggyá váltak. Gépkocsi-vezetői, kishajó-vezetői vizsgát is lehet tenni az iskolában, nem teljes térítés mellett. Továbbá szintén önkéntes alapon laboráns és számítástechnikusi képesítést is szerezhetnek. A többi középiskolához képest az általános képzés feltétel- rendszere egyenlő vagy rosz- szabb. Az iskola eredeti épülete a jelenlegi főiskoláé, melyet természetesen örömmel adtunk a városnak - mondta Kovács Líbor -, azonban nem kétséges, hogy iskolánknak szükséges lenne az egykori elemi épületét tágasabbra cserélni. A tanműhelyeket, az iskola- szerkezetet, a tantervet önerőből és pályázat útján folyamatosan bővíti a tantestület vezetősége. Világbanki pályázat útján tudta megvásárolni a nagykörűi gátőrházat, ahol nyári időszakban egy egész osztály, téli időszakban kisebb csoportok töltik majd kihelyezett tanóráikat. Egy-két év alatt újabb pályázatokból származó forrásokból teljesen rendbe hozzák az épületet, ahol „vizes” telefon is van. (Kovács Líbor igazgató évente 50-60 pályázatot ír, ebből rendszerint 20-30 sikeres.) A gátőrházban lehet majd laborálni, vizsgálni a talajt, a vizet, a tájat, százötven méterre a Tiszától lehet kóborolni, s más iskolák is jöhetnek ide.
