Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-02 / 204. szám

6 Szolnoki Extra 1993. szeptember 2., csütörtök A szociális munkások apró lépésekkel érik el erdményeiket Egy új szakma műhelytitkai - sikerek és tragédiák Balatonszárszón, a történelem árnyékában Bibó-emlékplakett az előadónak Néhány szakmai műhelyben már a ’80-as évek második felé­től folytattak szociális segítést. Ez a tevékenység a társadalmi problémák kiszélesedésével egy új szakmát emelt be a köztu­datba. Napjainkban a hazai szociális munkások első generációja fő­leg a társszakmákból került erre a pályára. Eredeti foglalkozásu­kat figyelve van közöttük szo­ciológus, tanár és számtalan egészségügyi dolgozó. A szoci­ális munkások képzése csak pár éve kezdődött el hazánkban. Megyénkben Tiszaföldváron, a Hajnóczy Gimnáziumban szo­ciális asszisztenseket képeznek, Szolnokon pedig a Gyermekvá­ros innovációs vezetője, Diósi György szervezett a szakmában dolgozók számára egy tanfo­lyamot. Annak ellenére, hogy a Szo­ciális Munkások Magyarországi Egyesülete nem büszkélkedhet nagy múlttal, a szakma nemzet­közi szervezete mégis Debre­cenben rendezte meg a közeli napokban a szociális munkások európai találkozóját. Dr. Ha- nessné Dér Klárával és Rontó Zsuzsannával, a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Serdülő Pszichiátria Osztályának szoci­ális munkásaival a szakma helyzetéről beszélgetünk.- Úgy érzem - mondja Ha- nessné -, hogy a szociális segí­tés, hazánkban még most sem igazán elfogadott szakma. A polgárok úgy gondolják, hogy segíteni csak pénzzel lehet. A közvélemény évtizedeken át csak ezt a módszert ismerte. A családokban előforduló válsághelyzeteket mi életviteli javaslatokkal, szociális, jogi és egészségügyi tanácsokkal pró­báljuk megoldani. A rászoru­lókkal személyes kapcsolatban vagyunk. Szerintem az is probléma - veszi át a szót Rontó Zsuzsanna -, hogy a döntéshozók mun­kánk szükségességét szavakban elismerik ugyan, de a döntések­nél a terepen dolgozók tapaszta­latait már nem veszik figye­lembe. Az amúgy is ritka szö­vésű szociális háló foltozgatása ilyen módszerrel nem me­hetne) tovább.- Milyen feladatuk van Önöknek, szociális munkások­nak, itt, a serdülő pszichiát­rián?- Munkánk lényege - mondja dr. Hanessné Dér Klára —a be­teg szociális környezete és az osztályunk közötti kapcsolattar­tás. Feladatunk a kórházból való kikerülés után a kliens biz­tonságos visszahelyezése csa­ládi, iskolai vagy egyéb kör­nyezetébe. Munkánk nehézsé­gét növeli, hogy drogosok is megfordulnak nálunk. A ’80-as években rengeteg szipózós ke­rült az osztályunkra. Szeren­csére kemény drogos esetünk még nem volt, de az igazság az, hogy gyógyításukhoz, az 1982-től működő osztályunkon nem lennének meg a hatékony feltételek. Egyébként nem mondom azt, hogy az eredeti környezetbe való visszahelye­zés mindig sikeres. Ez azonban nem rajtunk vagy védencünkön múlik. A környezet részéről üt­közünk falakba. A társadalom ezt a korosztályt, valamint a mi munkánkat sem tolerálja.- Az előbb a sikerről beszélt. Mit neveznek ezen a pályán a sikernek?- A szociális pályán a siker sokkal nehezebben érhető el, mint más foglalkozásokban - folytatja a beszélgetést Rontó Zsuzsanna. Mi minden esetet sikeresnek mondunk, ha páci­ensünk élethelyzete javul. A si­ker nálunk nem látványosan, hanem apró lépések eredmé­nyeként születik. A kudarcokat általában a se­gítésben adódó dilemmák okoz­zák. Vagyis: azt kövessük-e, amit a szociális munka klasszi­kus elmélete tanít, vagy a haté­konyság érdekében magunk jár­junk el a kliens ügyében. Koc­káztathatjuk-e a rászorult önál­lóságra nevelésével a sikeres segítést? Erre nagyon nehéz egyértelműen válaszolni. A ku­darcoktól lélekben nem lehet megszabadulni. Egyszer utó­gondozás során jött be hozzám egy nevelőszülőknél élő állami gondozott fiú. Kitűnt: fél a ka­tonaságtól. Kórházi kezelése és idős nevelőszülei miatt indokolt lett volna katonai felmentése. Javasoltam neki, hogy kórházi papírjait szedje össze, és úgy menjen el a sorozásra. Ennek el­lenére besorozták. Másfél hó­nap múlva jött az értesítés, hogy a fiú főbe lőtte magát.- Mi a véleményük arról a PM-tervezetről, amely szerint a jövőben az egygyermekes csa­ládok nem kapnának családi pótlékot?- Nekem az a véleményem - kezdte válaszát Rontó Zsu­zsanna -, hogy az egy gyerek is gyerek, s az ilyen összetételű családot ugyanúgy érhetik gon­dok, mint a többgyermekes fa­míliákat, ezért nem értem ezt az új elképezelést. Egyébként a családi pótlékról az a vélemé­nyem, hogy azt a fizetésbe kel­lene beépíteni.- Önök szerint milyen ered­ménye lesz a debreceni konfe­renciának?- A találkozó fő témája a szegénység - mondja Rontó Zsuzsanna. Szerintem ezzel tág körben kell foglalkozni, mert a társadalomban - a régi életkere­tek felbomlásából táplálkozó - lelki szegénység is létezik. Ezt orvosolni csak jól képzett szo­ciális munkások tudják. Dr. Hanessné Dér Klára sze­rint az iskola és a család kapcso­latának szintjein kell javítani. - A családok helyzetének javu­lása kihat az egyes emberek éle­tére is, így ez lesz a családgon­dozó szociális munkások fő fel­adata a jövő évben. Egyébként az ENSZ, 1994-et a családok évének nyilvánította. - Sz. T. ­Számtalan konferenciát' ren­deztek már hazánkban. Talán valamelyiknek a jövőben múltja is lesz. A néhány napja lezajlott balatonszárszói találkozónak már tisztes hagyománya van. Ötven éve ugyanúgy, mint nap­jainkban, a Balaton partján hir­dettek nemzeti összefogást a résztvevők. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyéből csak 2 meghívott volt most jelen. A kunszentmártoni Mráv József mellett dr. Törő- csik Mihály képviselte régión­kat. Mint mondja: „Szolnokról senki mást nem láttam a közel 1200 meghívott és a 101 fős előadógárda között.” Dr. Törő- csik Mihály közel 3 hete kapta meg a szervezőtől, Püski Sán­dortól az előadói felkérést. A feltaláló-agrármérnök a tu­dományok, a szellemi beruhá­zások támogatásáért szólalt fel, s protestált az ellen, hogy egyes magyar találmányok nem az or­szág anyagi és erkölcsi hasznát gyarapítják, hanem külföldre kerülnek. Ha az illetékesek nem lépnek, így jár az a készítmény is, amelyet kutatócsoportja fej­lesztett ki a sugárbetegségek le­győzésére. Mint hangsúlyozta: „A sors kegyes volt a magya­rokhoz, mert tudósaink nem­csak az atombomba, hanem el­lenszerének létrehozásában is részt vehettek.” Egy amerikai magyar érdek­lődő, 8 darab, a nemzet nagyjai­ról készített emlékplakettet ho­zott. Törzs Gábor, székely származású alkotóművész munkáiból azok kaphattak, akik előadása leginkább a progresz- szió mellett teszi le a voksot. Dr. Törőcsik nem számított arra, hogy az első emlékplaket­tet neki szánják. A 8 portré kö­zül Bibó Istvánét választotta. Szélsőségesnek, demagógnak tűnő előadások minden konfe­rencián előfordulhatnak, itt is voltak. Törőcsik Mihály szerint mindezek ellenére az elfogadott zárónyilatkozat alapvetően kor­rekt. Szárszón, 1993-ban minden téma szóba került, ami az ér­telmiséget érdekelte. Mégis úgy vélem - mondta dr. Törőcsik Mihály -, hogy a gazdaság nem kapott a súlyának megfelelő hangsúlyt.- sz. t. ­Lerobbant autók a parkolóhelyeken A zsúfolt nagyvárosokban egyre nehezebb parkolóhelyet találni. De a kevésbé zsúfolt és kevésbé nagy településeken is körülményes mindez, ha sok he­lyet nem „autók”, hanem lerob­bant, üzemen kívül álló roncsok foglalnak el. Szolnokon több mint száz ilyen szerkezet fog­lalja a helyet, és „szépíti” a vá­rosképet. A Közterület Felügyelet szinte tehetetlen, mivel min­denki addig parkol, ameddig neki jólesik. Egyelőre nem te­hető különbség a hosszas parko­lás, a tárolás, vagy ha durva akarok lenni a szemétlerakás között. A felügyelet dolgozói tudnak ezekről a járművekről, de sokszor nehezen deríthető ki, hogy kinek a tulajdonát képe­zik. Mint elmondták, jó, hogy a környéken lakók bejelentik a roncsokat, de néha segíthetné­nek a tulajdonos felkutatásában is. Legnagyobb gondot a rend­szám nélkül állók tulajdonosá­nak megtalálása jelenti, bár né­Ez az autó a Réz úton öregedik hány esetben már rendszámos korukban is a város porát fog­ták. Sokszor a rendszámmal fel­szerelt autók gazdája is nehezen állapítható meg, az elfelejtett át­írások miatt. Van olyan Szolno­kon parkoló roncs, amely pesti tulajdonos nevén van, aki azon­ban adás-vételi szerződéssel tudja bizonyítani, hogy már ré­gen elváltak útjaik. A felügyelet dolgozóinak egy önigazgatási rendelet értelmé­ben a bírságolás marad. Ha megvan a tulajdonos, a helyszí­nen akár 2000 forintot is kiró­hatnak rá. Ám sokan inkább a szabálysértési procedúrát vá­lasztják - aminek végső összege tízezer forint lehet -, mert az tovább tart, és alkudni minde­nütt lehet. A rendőrség tehetetlen az ügyben. Az országos rendőrfő­kapitány intézkedése szerint csak olyan autókat szállíthatnak el, amelyek baleset előidézői lehetnek. Ők többet akkor se te­hetnének, ha lenne hely az el­szállított járműveknek. Az ön­kormányzat rendeletét kellene módosítani, hogy a magántulaj­dont képező roncsok elmozdít­hatok legyenek. Ez egyelőre vá­rat magára.-bazs­Csak tagozatos osztályok indulnak Tiszapartis tervek Aranymezük az antikváriumban Strandhelyzet A 400 éves Bibliától a képeslapgyűjteményig A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola hétszázharminckét diák­jával, hetvenkét tanárával nemcsak Szolnoknak, hanem a megyének is a legnagyobb középiskolája. Az eredményes továbbtanulás érdekében az 1993/94-es tanévben is csak tagozatos osztályok indulnak. Ének-zene tagozatos osztá­lyuk angol vagy orosz nyelvta­nulási lehetőséggel társítva rit­kaságszámba megy. Az itt vég­zettek felét veszik fel főisko­lákra, egyetemekre. - Megyénk énektanárainak hatvan száza­léka innen indult és tért vissza - tájékoztat dr. Pataki Mihály igazgató. - Felhívnám a fi­gyelmet az immár öt éve mű­ködő társadalomtudományi ta­gozatra, ahol a történelmet, a társadalomtudományokat emelt óraszámban tanulhatják a diá­kok. A tudományegyetemek jogi karain, az Államigazgatási Főiskokolán, a humán tantár­gyakat oktató intézményekben képezhetik magukat tovább.- A többi három tagozat iránt mekkora az érdeklődés?- A matematika-fizika okta­tásnak korábban nagy hagyo­mányai voltak, a múlt év ered­ményei arra késztetnek, hogy folytassuk őket. Azzal a többle­tei, hogy ki-ki érdeklődésétől és időbeosztásától függően foglal­kozhat számítástechnikával. Az idén 15 új IBM számítógéppel gazdagodtunk. Említésre méltó egyik tanítványunk sikere, aki az egyik legkevesebbek által művelt tudományt, a csillagá­szatot tanulhatja az egyetemen. Két emelt szintű nyelvi osztály indul, az angol és a német. Á felsőfokú képzettséggel rendel­kező tanárok angol, német, francia, olasz, orosz és latin nyelveket tanítanak. Járjon bármilyen osztályba valaki, két idegen nyelvet sajátíthat el.- Hol tanulhatnak tovább az egészségügyi középiskolások?- Az egészségügyi szakkö­zépiskolai osztályokban folyta­tott képzés célja kettős. Tovább­tanulásra serkentenek az orvosi, gyógyszerészi karokra, egész­ségügyi főiskolára; innen je­lentkezhetnek gyógytornász­nak, gyógypedagógusnak is. A múlt év erdményeit alapul véve, az osztályokból minden harmadik jól tanuló fiatal bízhat az eredményes felvételiben. Több mint másfél száz diák ju­tott be a tanulmányi versenyek valamelyik döntőjébe, forduló­jába. Minden évben felbukkan olyan tanuló, akinek nem kell felvételiznie orvosi egyetemre, ami köztudottan országos ver­senyen való kiemelkedő szerep­lés jutalma. Hadd szóljak még az iskola három kórusáról, me­lyek közül kettő nemzetközi minősítésű.- A diákok — szerencsére - sokan vannak. És a tanárok?- Az új tanévben minden ok­tatói álláshelyet betöltöttünk. Három új tanár - köztük egy magyar származású kanadai - tanít angolt; a német és a francia szakosoknál a napokban kezd egy-egy most érkezett kolléga. Bővült a tanári kar matema­tika-fizika, történelem-magyar és biológia szakosokkal.- A vidéki családok bízhat­nak-e abban, hogy gyermeküket felveszik a kollégiumba?- A huszonnégy osztály teljes létszámmal kezdi a közelgő tanévet. A szülőknek számíta­niuk kell arra, hogy két-két és félszeres a túljelentkezés. A ta­gozatos jelleg miatt az egész megyéből, sőt még távolabbról is jöhetnek hozzánk. -SZ. Z.­Az antikvárium, ez a külön­leges könyvesbolt a régi köny­vek szerelmesei számára felleg­vár, egyfajta aranymező. Né­hány patinás antikváriumnak je­lentős a hírneve. Vajon milyen benyomást szereztek azok a lá­togatók, akik a Szolnoki Nem­zetközi Vásár és Kiállítás idején néztek be a megyeszékhely Jó­zsef Attila utcai antikváriu­mába?- Az elmúlt héten Soprontól Pestig voltak vásárlóink - kezdte Bedő Péter antikvárius. Akik betértek hozzánk, a nyári pangás után növekvő forgalmat tapasztalhattak. Nyáron az emberek kevésbé szeretnek könyveket cipelni, így sajnos nem voltak ritkaság- számba menő kiadványaink. Imakönyveket sokan hoznak, de ezek nem keresettek, mert szá­mos könyvbarátnak ott lapulnak a polcán. A régi könyvekből nem a szépirodalmat kedvelik az olvasók, hanem a forrás­munkaként is szolgáló szakiro­dalmat, a történelmi és helytör­téneti kiadványokat. Közel nyolc éve, 1985 óta dolgozom már itt - mondja az antikvárius. Eddig két nagy „zsákmányom” volt. Megvé­telre kínáltak ugyanis egy 1550-es és egy 1606-os kiadású német nyelvű Bibliát. A közel 400 éves Szent Könyv mellett felbecsülhetem még például egy olyan németül íródott könyv értékét, amely a törökök magyarországi tevé­kenységét tárgyalta. Metszet formájában, szinte az összes lé­tező végvárunk benne volt. Egyébként gyakran szemezget­nek az antikváriumok kínálatá­ból a könyvtárak hivatásos könyvbeszerzői is. Eddig úgy véltem, hogy az elszegényedési folyamatok majd arra is kihatnak, hogy az emberek kénytelenek lesznek értékes könyveik eladásából pénzhez jutni. Meg kell azon­ban állapítanom azt, hogy a polgárok az igazán értékes könyvgyűjteményükhöz nem nyúlnak hozzá, nem bocsátják áruba őket. Ez annak ellenére, hogy most a szakmám ellen be­szélek, megelégedéssel tölt el. A boltban régi képeslapok mellett zeneművek, kották is ta­lálhatók. Közel 73.000 fő látogatott ki idén a Tiszaligeti Strandfürdőbe. A vezető szerint folytatódott a visszaesés folyamata. Hovato­vább azt mondhatjuk, hogy lu­xus lett a fizető strand, az embe­rek zöme a „potyára” vette az irányt. A szezon kánikulai idő­szakában volt úgy, hogy naponta 3000 ember hűsölt a fák árnyai között, augusztus utolsó napján viszont csak 13-an voltak. A strand területén szeptember 4-én bányásznapi rendezvények lesz­nek. A medencék e hónap 6-ától alüsszák majd téli álmukat. Az oldalt szerkesztette: Szarvák Tibor Fotók: Imre Lajos és Novák Károly Bajor technológiával készül Több száz liter sör naponta Nem panaszkodik a nyári for­galomra Nagy Pál, a Főtaxi au­tókölcsönzőjének szolnoki mun­katársa. Mint mondja, télen álta­lában nagyobb szükség van a kölcsönkocsikra, mert a polgá­rok gyakrabban törik össze autó­jukat. Összesen 30 keleti és nyu­gati márkájú járgány várja az ér­deklődőket. Vannak például te­repviszonyokra kiválóan alkal­mas Lada Nivák, valamint par­kolnak itt Peugeot-k, BMW-k és vadonatúj Fiat haszongépjármű­vek. Az autókölcsönzők a 100 kilométert futott gépkocsikat már nem üzemeltetik. A meg­lévő autókat 10 ezer kilométe­renként szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Persze előfordulnak gondok. Ilyen, ha késve vagy összetörve hozzák vissza a ko­csit. Az egyik BMW-nek például a múltkor Soltvadkertnél tört össze az orra. Amikor Szolnokon a Bajor ■étterembe látogatott Habsburg Ottó, megjegyezte az étterem sörére; olyan, mintha a Mün­chen melletti kolostor főzdéjé- ben készült volna. A vendég vi­déki útjáról hazafelé tartva tért be az étterembe. Szolnokon egyedül itt főznek sört. Egy éve bajor technológi­ával a Jäger típusú készül. Ti­szafüredről, egy sörfőző készü­lékeket gyártó kft.-től rendelték meg a berendezést. Vámos Istvánná üzletvezető elmondta, hogy egy kaposvári példa nyomán határozták el a saját sörfőzést. Munkahelyte­remtő hitelt kívántak felvenni, ám nem kapták meg. A magas kamatterhek ellenére mérsékel­tek az árak. Sörfőző hengerek Naponta 450 litert főznek. Jó ideig innen hordta egy belvárosi sörbár is a népszerű nedűt. Most a környező településekre szállí­tanak, és természetesen az étte­remben is ezt szolgálják fel. Nem pasztőrözik, huszonegy nap érés után lehet értékesíteni. Tiszafüredről érkezik az alap­anyag, s ott tanították be a sör­főző munkásokat is. A lágy, kel­lemes italt ízlelgetve megálla­pítható, hogy elsajátították a szakma titkait. A szolnoki ivóvízre panasz- kodók számára talán fura lehet, hogy a sörfőzők elégedettek a sör egyik legfontosabb alkotó­elemével. A tizenhárom és fél Balin-fo- kos sört folyamatosan ellenőrzi a minőségre kényes márka­gazda.-sz. z.­Kölcsönkocsik

Next

/
Oldalképek
Tartalom