Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
4 1993. szeptember 2., csütörtök Levél a Kunszentmártonból elszármazottakhoz / Évfordulóra készülve - baráti kört alakítanának Kedves Barátaink! Kunszentmárton polgármesteri hivtala régóta foglalkozik a városunkból elszámrazottak baráti köre megalakításának gondolatával. Ilyen jellegű megkeresést már a múlt évben is küldtünk, melynek eredményeként jó néhány címhez jutottunk, így módunk nyílt arra, hogy az 1993. évi tiszazugi Kalendáriumból többeknek küldhettünk egy-egy példányt. Ezt a kezdeményezést szeretnénk tovább szélesíteni, annál is.inkább, mert az idén novemberben emlékezünk a kunszentmártoni városháza felépítésének 180. évfordulójára, amit összekapcsolunk a nagytemplom - Szent Márton búcsújának megünneplésével. Ezt az alkalmat szeretnénk felhasználni arra, hogy a városból elszármazottak - akiket földijeinknek tekintünk - hazajöjjenek és találkozzanak rokonaikkal, barátaikkal, régi: talán gyerekkori ismerőseikkel. Legfőbb gondunk, hogy korántsem ismerjük valamennyi elszármazott barátunk nevét és lakcímét, ezért az Uj Néplap olvasóit, Önt is kérjük: akiről tud, szíveskedjék a címét eljuttatni hozzánk, hogy számukra azonnal megküldhessük a felhívásunkat. Tudjuk, nehéz, talán lehetetlen egy teljes címlistát összeállítani, de bízunk abban, hogy kezdeményezésünk híre lasan mindenkihez eljut, és egyre többen csatlakozhatnak a kunszetntmártoniak baráti köréhez. Az őszi találkozó programjából: november 11-én (csütörtökön), Szent Márton napján délelőtt 10 órakor koncelebrációs szentmise a nagytemplomban. Másnap a Kunszentmártonból elszármazottak találkozása a helyben lakókkal. Ez alkalommal nyílik lehetőség a városnézésre, a templom nevezetességeinek ismertetésére, rokonlátogatásra, temetőjárásra. Este fél nyolckor tartunk műsoros ismerkedést, illetve találkozót a művelődési központban, ahol a város nagy szülötte: Szabó Gyula színművész tölti be a házigazda szerepét. A jubileumi ünnepi ülés 13-án, szombton délután 3 órakor kezdődik a városházán, melyen részt vesz Tempfli József nagyvárdi megyés püspök. (Ugyancsak ő pontifikálja a főpapi szentmisét november 14-én, de. 10 órakor - a templombúcsú alkalmával.) Kérjük, részvételi szándékukat szíveskedjenek mielőbb, de legkésőbb szeptember 30-ig jelezni a polgármesteri hivatal címére, és aki tud, egyben tájékoztasson bennünket az ismerősök lakhelyéről, postai címéről is. Azoknak, akiknek nincsenek rokonai, ismerősei Kunszentmártonban, előrejelzésük alapján szálláslehetőséget biztosítunk a középiskolai kollégiumban. A szülőföld összetartó erejében bízva, a város lakossága nevében a találkozás időpontjáig is szeretettel és tisztelettel köszöntjük az ország és a nagyvilág bármelyik részén élő kunszentmártoni barátainkat: Józsa László Réz László önkormányzati képviselő Kunszentmárton polgármestere Hogy üde színfoltja legyen városunknak Azt hiszem, sokak örömére szolgált az a kép, amit az Új Néplap augusztus 30-i számának 7. oldalán láthattunk: a felvétel serény, hasznos tevékenységet ábrázol, amint Radványi András, a Projekt Rt. elnök-igazgatója és Várhegyi Attila, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere egy kis fát ültetnek el az I. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásár sikeres befejezése után. Eszembe jutott, hogy a város közepén lévő elhanyagolt parkra - ezen az egy fán kívül - még sok munkát kellene fordítani az illetékeseknek, hogy üde színfoltja legyen városunknak. És remélem, nem e két prominens személyre vár a frissen elültetett kis fa gondozása. Jó lenne, ha egy év múlva ismét megrendeznék a nagy érdeklődéssel kísért kiállítást és vásárt, de addigra rendbe kellene ám tenni a közterületeket, parkokat és azokat az épületeket is, ahol várható a látogtók megjelenése. (Kis országunk legtöbb városában ilyen gond már csak elvétve akad!) Sok sikert azoknak, akikre a rendbetétel, a szépítési feladatok várnak. Nagy Imre Döglött nyúl - „ajándékba” Juhász bácsi és felesége - szolnoki nyugdíjasok - napjai telhetnének üldögéléssel is, ám ők inkább dolgozgatnak a cibakházi szőlőjükben. Augusztus 23-án este is kint voltak, a házikó előtt ülve szusszantak egyet a napi munka után, amikor negyed kilenc körül egy autó állt meg előttük, nyílt az ajtó, s valami puffant a földön. Juhász bácsi meg akarta nézni, ki az, mit dobott ki, de szerencséjére elesett. Mert az autó csikorgó kerekekkel már indult is, és talán elütötte volna. Annyit látott, hogy a kocsi rendszáma CNH-val kezdődik, zöld színű, s valószínűleg Lada. Rosszat sejtve nézték meg, mi van a PVC-zsákban. Két döglött házinyúl volt. Mit tehettek, elásták, és ezúton üzenik a néhai nyulak „gondos” gazdájának: Az elhullott állatokat el kell ásni, vagy a dögkútba dobni, nem mások rendben tartott telkére, portája elé! Sajnos, sokan zavartalanul teszik ezt szinte hetente a nylonzsákba kötött szeméttel is. Lejegyezte, s a képet készítette: Imre Lajos A szerkesztőség postájából Küldjön egy képet! Martfűi dalosok Szolnokon, 1950-ben Nagyon régen vagyok az Önök olvasója; a ’40-es évek végére emlékszem, és azóta több levelem meg is jelent az újságban, melyek közül néhányat őrzök. Persze, ezek velem együtt megöregedtek. Az év elején - anyagi helyzetem miatt - kénytelen voltam lemondani az újságról, de csak egy hónapig tudtam nélküle meglenni. Sajnos, ma sincs több pénzem, de úgy osztok-szor- zok, hogy az előfizetési díj „beleférjen” a költségvetésembe. Mert szeretem tudni, mi zajlik körülöttem. Ez a felvétel a martfűi énekkarról készült 1950-ben! Annak idején részt vettem Martfű községgé alakulásában, amikor annak még jegyzője, főbírója volt. Irodavezetőként dolgoztam a községházán, így kerültem kapcsolatba többek között a kulturális élettel, és máris a kórusban találtam magam. A képen a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett verseny résztvevői láthatók: az énekkar második helyezést ért el. Szeretném tudni: akad-e valaki, aki magára ismer? A második sorban balról a harmadik vagyok. Negyvenhárom év telt közben, Martfű város lett! özv. Holecska Imréné (Janurik Erzsébet) Cibakházáról Nem mindegy, hogyan... A polgármester védelmében Az Új Néplap augusztus 26-i számában - Újabb állás a polgármesternek címmel - egyszerűen tudósítanak a törökszentmiklósi képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjéről. Ez jó, hiszen tájékoztatni, tudósítani a sajtó kötelessége. De már a cikk címe? Vaszaly Kolos óta mindenki tudja azt is, hogy árnyalatokkal teli anyanyelvűnkkel, akár egy kis vesszőcske áthelyezésével homlokegyenest ellenkező értelmet lehet adni ugyanazon szavakból álló összetett mondatnak. Mi ilyen felhangot éreztünk ki az említett tájékoztatóból, illetve annak vastagon szedett címéből. Az igazság kedvéért viszont azt is illik tudni, hogy képviselő-testületünk szinte hivatali kötelességként küldte polgármesterünket a Baromfi- feldolgozó Rt. igzgatóságába, hogy az elbocsátások esetén ő legyen a választópolgárok szószólója. Ki alkalmasabb erre egy város polgármesterénél? Sajnos ez a részvénytársaság már a múlté. Az igazgatóság hivatalba lépésének napján délután a vállalat felszámolásra került, így az igazgatóság nem működik. Ott már se. segítség, se teendő nincs. A Víz- és Csatornaművek igazgatóságában pedig minden tulajdonrésszel rendelkező városnak a polgár- mesterei a tagok. Pont a miénk ne legyen az? A mostani kifogásolt legújabb „állására” Boros Lajos úr, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke kérte fel - a megyében lévő hetvenhat polgármester javaslata alapján. Nyilván nem másért, mint pontos, lelkiismeretes, emberséges vezető képességei miatt. Ugyanis ilyennek ismerték meg az eltelt három év alatt. Mint ahogy mi, a képviselő-testület tagjai is ilyennek ismertük meg személyét és munkáját. Furcsa egybeesése a véletlennek, hogy az egy héttel előbb kezdett vizsgálódásunk alapján, ad hoc bizottságunk hét megjelent tagjának egybehangzó javaslatára. képviselő-testületünk egyhangú szavazással polgár- mesterünknek az október 23-i ünnepségünkön átadásra kerülő pénzjutalmat szavazott meg - hangos tiltakozása ellenére. Megjegyezzük, hogy első jutalmazásként - három év után. Megérdemli! Ezzel kívánjuk megköszönni városunk érdekében eddig végzett munkáját. Dr. Sülé Mihály a képviselő-testület korelnöke Az MDF örömére szolgálna... A parlamenti pártok a közelmúltban az iránti aggodalmuknak adtak bizonyságot, hogy a választások közeledtével az Országgyűlés könnyen a kampányharcok színterévé válhat - a tényleges, érdemi törvénykezési munka rovására. A Magyar Demokrata Fórum ezen aggodalmának helyt adva, sajnálkozva vette tudomásul, hogy az egyébként kitűnően megrendezett I. Szolnoki Nemzetközi Kiállítást és Vásárt egyetlen párt, a Fidesz természetes működésében megzavarta, kampányolásuk színterévé tette. A tisztán gazdasági és kereskedelmi eseménybe való beavatkozás különösen érthetetlen akkor, ha tudjuk, hogy a fideszes polgármesternek a vásár sikeres megrendezése érdekében - a protokolláris szereplésén kívül - semmilyen erőfeszítést nem kellett tennie. Orbán Viktor pártelnök öröme, hogy „ .. . a várost - például a kiállítást is tevékenyen támogatva — a Fidesz kormányozza”, akkor lenne megnyugtató, ha az valós tényeken alapulna. Az MDF örömére viszont az szolgálna, ha a város polgár- mestere az igen magas fizetéséért nem a lakbérek megtriplázá- sának koncepcióján gondolkodna, hanem a számtalan gonddal küszködő város igazgatásán fáradozna. MDF szolnoki szervezet elnöksége A végső értékítélet a történészek feladata A rangra emelés mellett és ellene szólva Horthy Miklós újratemetésével, a tervezett esemény körül zajló egyetértő és ellentétes véleményekkel e helyen is foglalkoztunk. Végezetül két levelet adunk közre. Az elsőt Deák András, a Recski Szövetség tagja juttatta el hozzánk - közlését kérve, a másodikat Kántor István, a Munkáspárt megyei koordinációs bizottság elnöke. Soraik magukért beszélnek: „Horthy Miklós katonája vagyok!” Mert ő „a Magyar Szentkorona nevében” a Monarchia oldalán elvesztett háború után beállt politikai zűrzavarban, az igazságtalan trianoni békediktátum megsemmisítő ítéletével szemben megmentette Szent István királyunk örökségét, a magyar államot! Jogfolytonosságot adott, törvényes rendet teremtett, és ha a történelem igazságos ítéletet hoz „uralkodásáról”, minden ember elfogulatlanul megbizonyosodhat róla, hogy az atrocitások, erőszakosságok kezdeményezője sohasem ő volt! Katonái még a háborús körülmények között is emberségesek, emberek és magyarok voltak! Szeretném minden magyar tudatába vésni: ameddig kormányzónk volt, az utódállamokba önkényes igazságtalansággal kénysze- rített ötmilliónyian megmaradtak magyar becsületben, állampolgárként is, mert az a hazafias légkör, amit teremtett, erőt adott a megmaradáshoz. Fájdalom, hogy a második világháború után alig fél évszázad eltelte alatt, a bécsi döntések által visszaadott, 100 százalékban magyarlakta területek őslakos magyarsága minden utódállamban felére esett az erőszakosságok, népirtások, rátelepítések, elüldözé- sek következtében! A kormányzó ideje alatt nem történhetett volna meg! Magyarország volt kormányzójának is legyen végső, örök nyugodalmat adó helye hazánk földje! Deák András Az eseményt ne emeljék állami rangra Mi, a Munkáspárt tagjai, de az egyszerű párton kívüli emberek is megdöbbenve értesültünk arról, hogy Horthy Miklóst, a volt kormányzót szeptember 4-én Kenderesen helyezik örök nyugalomra, melyen több állami vezető is részt kíván venni - „magánemberként”. Ha egy miniszter, egy államtitkár megjelenik a közéletben, véleményünk szerint már nem magánember. Nem beszélve a tévé tervezett 2 órás közvetítéséről. Tiltakozunk a temetés állami rangra emelése ellen! Mert mit is adott a magyar népnek a Horthy Miklós álal fémjelzett 25 év? Adott egy kormányzót, aki törte a magyar nyelvet; Marcalit, Siófokot, Tapolcát, Abonyt, Orgoványt, Kecskemétet, ahol több ezer embert gyilkoltak le; az iparban - a kezdeti fellendülés után - nagymérvű hanyatlást, a nép nincstelenségét, a munkanélküliséget, az éhezés gyötrelmes éveit; totális fasiszta diktatúra bevezetését (1.: Gömbös); 1935-ben a Rómában aláírt Dollfuss-Gömbös és Mussolini tengely- egyezményt; az 1938-ban elsőként aláírt zsidótörvényt, ami sok ezer zsidó egzisztenciáját tette tönkre; Jugoszlávia megtámadása 1941-ben, amikor Teleky Pál írja búcsúlevelében, hogy „szószegők lettünk és hullarablók leszünk"; 1941. június 27-én Hitler oldalán hadba lépünk, a nagy orosz télben pusztulásba küldenek 300 ezer embert. Még sorolhatnánk a kormányzó úr őfőméltósága által vezetett országiás ideje alatt elkövetett nemzeti bűnöket. Természetesen, nem vitatva el az érdemeket - ha voltak -, de ezeket értékelni, feltárni a történészek feladata. Ezért a felsorolt és fel nem sorolt, ember ellen elkövetett tettek miatt tiltakozunk Horthy Miklós újratemetése ellen, s az ez irányú állami rangra emelés ellen! Mert ez a ma még élő társadalom megosztásához vezethet, és nemzetközi politikai bonyodalmakat idézhet elő. Kántor István „Gyümölcsöző együttműködés veheti kezdetét” Ismerjük meg egymást! A Phralipe szolnoki tagszervezete nevében üdvözlöm a Lungo Drom tiszabői tagszervezetét s vezetőjét, Nagy Rudolfot! Minthogy ő is a sajtón keresztül üdvözölt bennünket, kénytelen vagyok magam is ezt tenni. A Phralipe Független Cigány szervezet tiszabői tagszervezete 1990-ben alakult meg, s nem szégyen megmondanunk, hogy a neves szociális munkás, Bognár Szabolcs segítségével. Magam ebben a munkában nem vettem részt, minthogy már korábban elszármaztám a faluból, ahol nevelkedtem. A szolnoki Phralipe tagszervezet Tiszbőhoz képest későn, 1992-ben alakult, ennek vagyok most a vezetője, s egyúttal az országos szervezet ügyvivője. Mint országos vezető is szívügyemnek tartom, hogy Tisza- bőn ne sorvadjon el az a szépreményű kezdeményezés, mely a falu cigányságának első érdekvédelmi intézményeként jött létre. Ezért szolgált nagy örömömre, hogy ez év nyarán segíthettem a tiszbői tagszervezet újraaktivizálásában. Ha a faluban a cigányok némelyike azt gondolná, hogy ehhez önös érdekem fűződik - bizony téved! Remélem, hogy a Phralipe tiszabői tagszervezete, mint korábban is, a Phralipe szellemében fogja képviselni elsősorban saját tagságát, s nem lesz fogadatlan prókátora azoknak a romáknak, akik tőlünk eltérő módon kívánják sorsukat jobbra fordítani. Ennek szellemében tehát nagyon kérem a Lungo Drom tiszabői helyi vezetőit, hogy saját tagjaik érdekeit, jó sorsát tartsák figyelmük előterében, s engedjék meg, hogy mások is ezt tegyék! Ilyenképp magam is nagyon reménykedem benne, hogy gyümölcsöző együttműködés veheti kezdetét! A kiteljesedő demokrácia körülményei közt a szervezetek és képviseletek hálójában jokunk nehezen igazodik el. Ennek dacára a Phralipe tagjai tudják, hova tartoznak, s kikkel miként dolgozzanak együtt. A nehezen áttekinthető helyzetben persze könnyű azt a látszatot kelteni, mintha a romák közt belháború dúlna. Merthogy a demokráciához a folytonos versengés és számonkéretés is hozzátartozik. Aki képviseletet vállal, ezt is vállalnia kell. Mága Gyula Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné Jó volt látni
