Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-14 / 189. szám

1993. augusztus 14., szombat Szabadidőben----családi körben í i Beszéljük meg együtt! Ismerd meg önmagad Mi legyen az útitáskában? Divattanács a hétvégi gardrób összeállításához Nagyon remélem, hogy előző cikkemben eléggé érthetően vá­zoltam, hogyan születik meg az ÉN. Megjelenésének első jelei 2 és fél-3 éves korban vehetők észre, de ez egy folyamat első, alapvető része, mert az ÉN fej­lődése addig tart, amíg élünk. A 3 éves gyerek megváltozott magatartásával nagyon sok gondot okoz, mert ő keresi - és meg is teremti - a helyét a csa­ládban. Minden attól függ. mi szülők hogyan foglalunk állást, milyen pozíciót biztosítunk ma­gunknak. Ettől függ, nemcsak ' gyermekünk későbbi magatar­tása, jelleme, de a mi további boldogságunk vagy boldogta­lanságunk is. Tudom, minden szülő arra vágyik, hogy gyer­meke rendes, becsületes, kie­gyensúlyozott legyen, majd jó férj és jó apa. Ekkor elmondjuk, hogy megtaláltuk örömünket, boldogságunkat gyerekeinkben és életünk ezen része jól alakult. De, ha nem így van, milyen bá­natosan tengetjük napjainkat. Talán csodálkoznak miért lova­golok annyit ezen a témán. Azért, mert hivatásomnál fogva a gyerekek szószólójának, úgy­nevezett ügyvédjének tekintem magamat, fő feladatomnak tar­tom, hogy tanácsaimmal, me­lyek a szülőknek szólnak, az ő életüket és jövőjüket próbáljam zökkenőmentesebbé tenni. Tu­dom még azt is, hogy minden szülő gyermek volt egyszer, és minden gyermekből szülő lesz majd, és minden szülő gyer­meke nevelésébe beleviszi gyermekkora jó vagy rossz él­ményeit. Én csak tanácsaimmal tudom segíteni a szülőket, a nagy feladat rájuk vár, a siker tőlük függ. Tudom, a szülőknek egyáltalán nincs könnyű dol­guk, minden szeretet mellett előfordulhatnak tévedések. Előfordulhat például, hogy túlságosan „megértjük" a gye­rek makacs, erőszakos viselke­dését, és mindent ráhagyunk. Ezzel a kis huncut rájön, hogy bármit akar, csak egy kis cir­kuszt rendez és eléri. Ez. ha hosszabb távon így megy. a gyerek kicsúszik felügyeletünk A tormát megtisztítva, alu­fóliába göngyölve hosszú ideig frissen tarthatjuk a hűtő­ben. Felhasználáskor könnyen kezelhető lesz, pillanatok alatt le lehet reszelni és a maradé­alól, rabjai leszünk, és 8-10 éves korában - vagy még ké­sőbb - jiagy árat fizetünk, ha változtatni akarunk. Ez egyik véglet, amelyik megeshet. A másik véglet, amikor mindent megtiltunk. Itt az a veszély, hogy akkor is tiltakozunk, ami­kor a gyereknek van igaza. Ha a gyerek bármilyen kicsi is, az ő igazát védi, jogaiért harcol és mi letörjük, uralkodni akarunk, elveszítjük a bizalmát, megbe­csülését. Nem nevelője, jóaka­rója, barátja leszünk, hanem vi­tapartnere, ellensége, akit le kell győznie. Ahogy telik az idő, az ellenségeskedés csak nő. Ha a gyerek érez esélyt a győze­lemre, akkor harcol, ha nem, akkor behúzódik, depresszióba esik, lemond mindenről. Ilyen­kor már a szülő nem tud segí­teni, kell a pszichiáter. A szülők helyes hozzáállá­sára sajnos nincs fix recept, mert nincs két egyforma ember. Van azonban néhány dolog, amit jó, ha betartunk. Nem szabad a húrt túlságosan feszí­teni. Ha makacskodik, erősza­koskodik a gyerek, és szép szóval, simogatással nem tud­juk meggyőzni, egyszerűen témát kell váltani. Valami egészen mást mutatni, mon­dani, mesélni. Ez rendszerint beválik, mert a gyerek még nem kitartó, csak próbálkozik. Ami a kérdések özönét illeti, hát azokra válaszolgatni kell, türelemmel, és a gyerek szá­mára érthetően. Amint már mondtam, az ÉN megszületése nem azt jelenti, hogy ezzel megvan valami és ez állandó. Ahogy a gyerek fejlődik, az ifjú tapasztal és ta­nul, az ÉN is éppen úgy fejlő­dik, tapasztal, tanul, mindig összhangban a személy élmé­nyeivel, életvitelével. Az ÉN is alakul, formálódik, csak így marádhatunk mindig önma­gunk. Képzeljük el, hogy néz­het ki az a 10 éves gyerek, akinek az ÉN-je ottragadt a 4 éves kornál? Ilyen sajnos van, de ez már kezelést igényel. kot gond nélkül tovább tárol­hatjuk. A petrezselyem és a snidling szintén sokáig meg­őrzi frissességét, ha nedves újságpapírba csavarva tesszük el a hűtőszekrényben. Fürdeni jó! A fürdőzés mindenkor élve­zetet jelentett. Az Indus folyó mentén élt ókori birodalmak fel­tárt emlékei azt mutatják, hogy már 5000 évvel ezelőtt magas­fokú volt a fürdőkultúra. A gö­rögök egyik törzse, a spártaiak rendszeres testedzéséhez hozzá­tartozott az úszás is. A római vi­lágbirodalom egész területén mindenhol nyilvános fürdők se­gítették elő a lakosság tisztál­kodását, és a vezető régiók számára épített fürdőhelyiségek egyúttal a társadalmi élet, a művelődés központjai is voltak Korunk életmódjához is szo­rosan hozzátartozik a rendsze­res fürdés - otthon és a fürdők­ben, uszodákban. A medencében történő fürdés előtt előbb hidegvízzel le kell tusolni, hogy a testünk lehűljön, bőrünk megtisztuljon a napi ve­rítéktől, és hogy ne szennyez­zük a vizet, amiben százak lel­nek felüdülést. Ajánlatos a für­dés befejezése után zuhanyo­zással újra leöblíteni testünket, és csak ezután felöltözni. A tu­solás egyébként mindkét alka­lommal lemossa a bőrünkre ta­padt kórokozókat is. Az otthoni napi fürdőzés fő­leg tusolásból álljon. Ez egész­ségesebb. mint a meleg kádban való huzamosabb pihenés. Ha a zuhanyozást előbb meleg, majd hideg vízzel felváltva végezzük, ügyeljünk arra, hogy előbb a test mélyebben fekvő részeit érje a vízsugár, azután a szív körüli részt. A hideg víz haszná­lata ne tartson túl sokáig, legfel­jebb egy-másfél percig. Ezt né­hányszor ismételjük meg, majd gyorsan törüljük le puha, nedv­szívó törülközővel magunkat. A tusolás után lehetőleg nagymé­retű kendőt használjunk, és erő­tejesen dörzsöljük meg testün­ket. Ez is frissít, javítja a bőr vé­rellátását. Különösen este jó ez a váltakozó hőmérsékletű tuso­lás, mert elősegíti az alvást. Rudnav János Hivatalos út, pár napos ki­rándulás, vikendezés - csupa olyan alkalom, amely a jó meg­jelenésre adó hölgyeket nehéz kérdés elé állítja: mi legyen az útitáskában. Nos, a túrázásra természetesen csak sportos holmik jöhetnek szóba. Alapru­hadarab a farmernadrág vagy szoknya, de kell dzseki, trikó vagy a könnyű pamutblúz, az­után sportcipő, sport, vászon­sapka vagy kalap. Az esőkö­penyről még rövidre tervezett kirándulás alkalmával se feled­kezzünk meg. Kell továbbbá egy rugalmas, hurkolt kelméből készült szabadidőruha, s prakti­kus kiegészítés a vászon vagy batiszt fejkendő, sál. Ez utóbbi jó szolgálatot tesz, ha például a fürdőruha otthon maradt; 1 mé­teres zsinór segítségével remek napozóalkalmatosságot rögtö­nözhetünk belőle. íme: 1. Ha háromszögű a kendő s egyenes széle 70 cm, a közepét kissé összeraffoljuk, majd úgy kötjük meg a zsinórral, hogy nyakbaakasztható legyen; a kendő két végét pedig hátul köt­jük meg. (1. rajz) 2. Ha hosszúkás sálból aka­runk melltakarót csinálni, leg­alább 30x100 cm-es anyagra van szükség. Ezt ugyanúgy ösz- szefogjuk a zsinórral, de a sál megköthető elől is. (2. rajz) 3. Sportos hétvégi program­hoz jó ruhaötlet a kopott far­merből készült rojtos bermuda is. (3. rajz) A pár napos hivatalos útra csomagoló hölgyeknek körülte­kintően kell összeállítaniuk a gardróbjukat, hiszen az elegan­cia ilyen alkalmakkor kötelező. Számukra olyan kis ruhatár ajánlható, amely színben össze­hangolt, egymással változato­san viselhető darabokból áll. A/ Utiöltözék: vászonkosz­tüm - könnyű, japánujjú selyem blúzzal. Ez minden alkalomra jó. Ha nadrág is tartozik hozzá - fiatalos, sportos, városnézésre például kitűnően megfelel. (A, A/l-esrajz) B/ Ünnepélyes, hivatalos eseményekre nőiesebb modell lillik, pl. egy franciás, midi-hosszú, mintás selyem­ruha. A blúz anyagából készült oldalt slicceit szoknyával vonzó együttest alkot. (B, D-rajz.) C/ Akinek előnyös, esti prog­ramokon viselhet úgynevezett „vetkőzős” darabokat - ilyen például a kis fekete top, amely a blúzt helyettesítheti. (C-rajz) Záhonyi Lujza (Ferenczy Europress) Az oldalpárt szerkesztette: Rónai Erzsébet Dr. Cherechianu Aurel Torma alufóliában A muskátli ősei Könnyű vacsora a hűtőből Sajttekercs A muskátlit valamikor ősi magyar növénynek tartottuk. Azután a hatvanas évek köze­pén alig lehetett egy cseréphez hozzájutni, mert egy baktérium, szinte lehetetlenné tette a szapo­rítását. Ma már újra kapható a virágüzletekben és újra díszíti kertjeinket, parkjainkat és abla­kainkat. Nem is akármilyen szí­nekben és formákban. A kertészek és nemesítők hosszú utat tettek meg, amíg a piai muskátlikat kinemesítették. A muskátli nemzetsége (Pa- lengónium) mintey 250 fajt fog­lal magába, amely kevés kivé­teltől eltekintve Dél-Afrikában őshonos. Ezt a sok fajt már az 1800-as évek elején 15 szekci­óba osztották. A Pelargonium elnevezés görög szó, azt jelenti, ahogy a gyümölcs kinéz. Elő­ször az angol William Aiton (1731-1793) használta ezt a ne­vet. Sok országban geránium­nak is nevezik. Ez is görög szó, - darut jelent. Néhány faj 300 évvel ezelőtt Európába került és a Földközi tengeri országokban kivadult. A vad fajok azonban ma már nem rendelkeznek kertészeti jelentő­séggel, csak mint nemesítési alapanyag jönnek számításba. A keresztezéseikből létrejött faj­ták azonban ma Európa, sőt a mérsékelt öv legnépszerűbb nö­vényei. A legismertebb a kerti mus­kátli a Pelangonium zonale. Az ősalak Dél-Afrikából szárma­zik, ahol 30-40 centiméter ma­gas növény, a szár alsó része megfásodik és a levelein bar­náspiros csík fut körbe. A vi­rága piros, rózsaszín és fehér. Ez a muskátli 1710-ben von Beaufort herceg révén került Európába. 1715-ben Zürichben már termesztette Murait ker­tész. Az első keresztezéseket 1732-ben végezték. A másik ismert faj, a kúszó muskátli Dél-Afrika tengerpart­járól származik. Az előző faj­hoz hasonlóan, de már 1701-ben, szintén Beaufort her­ceg révén került Európába. A levelei húsosak és az előző fajtól eltérően kopaszak. Az alapfaj virágszíne világos kár- minpiros. Sok keresztezést vé­geztek vele. A létrejött új fajták elsősorban csüngő díszek, bal­konládák, ablakládák növényei. Keresztezték az előző fajjal is, de mindmáig nincs kertésze- tileg is értékelhető utód. Ismert az angol muskátli. Az alapfajt 1794-ben Masson hozta a Kapföldről Angliába. Sok egyéb fajjal keresztezték, ame­lyekből nagyvirágú, értékes faj­ták jöttek létre. Ezek a fajták azonban érzékenyebbek, télen magasabb hőmérsékleten kell tartani, nyáron kevésbé nőnek, és évente csak egyszer virágoz­nak. Sok más faj is került Euró­pába. Ezek egyrészét a föl­dközi-tengeri országokban ola­jukért termesztik. Díszkerté­szeti jelentőségük nincs. Olaju­kért már 1819-ben Lyonban termesztették. Az első nagyobb felületeket csak 1947-ben Pá­rizs környékén ültették ki. Né­hány évtizeddel később Dél-Franciaországban, Spa­nyolországban és Algériában ül­tettek belőlük sokat. 1893-ban Algériában már 48 üzemben desztillálták olaját. A virágjukért termesztett faj­ták száma ma már megszámlál­hatatlan. Bécsben már 1825 és 1843 között 263 fajtát tartottak nyilván. Ma szinte naponta új fajták látnak napvilágot. Az új fajták gyorsabban nőnek, többet virágoznak és ami a legfonto­sabb, ellenállók a betegségekkel szemben. Új fejezetet nyitottak a mus­kátlitermesztés történetében a magról szaporítható muskátlik. Amikor muskátliról beszé­lünk, ne feledkezzünk meg a magyar nemesítőkről és fajtáik­ról sem. Magyar Gyula, Grieger Ferenc beírták nevüket a hazai ketészet aranykönyvébe. F. B. Fotó: Korányi É. Hozzávalók: 30 dkg eidami sajt, 25 dkg sovány tehéntúró, 10 dkg sonka, só, kefir, petre­zselyem. Az eidami sajtot forró vízben megolvasztjuk (akkor jó, ha vil­lával átszúrva a közepe is puha). Alufóliára tesszük, és nyújtófá­val vékonyra kinyújtjuk. A túrót kefirrel, apróra vágott petrezse­Biztosan ismerik a következő mondást: „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy polgár és vacsorázz úgy, mint egy koldus!” Csakhogy manapság a kap­kodó reggeli is a feledés homá­lyába vész, helyette a kávé el­nevezésű „méreg” által (kis ni­kotinnal fűszerezve), kora haj­nalban tudatjuk bélbolyhaink- kal, hogy mi ugyan dolgozni indulunk, de ők még alukálja- nak. Nem fognak! Addig tesznek, vesznek, munkálkodnak és mocorognak, amíg futó ebédet csak kicsikar­lyemzölddel simára keverjük, ízesítjük. Rákenjük a kinyújtott sajtra. A vékony sonkaszeletek­kel a túrókrémet beborítjuk és szorosan feltekerjük, mint a piskótatekercset. Hűtőben kifa­gyasztjuk, meleg pengéjű késsel szeleteljük. A tekercs tölthető gyümölcsös vagy sonkás krémmel is. nak maguknak, azután este jól leterheljük őket, hatalmas mennyiségű, kalóriadús vacso­rával, és csodálkozunk, hogy nem tudunk aludni, hogy szúr, hogy fáj, hogy lüktet, zsibbad stb. stb. Normális mennyiségű, helyes összeállítású ebédünket nyu­godt körülmények között fo­gyasszuk el, a vacsoránál pedig legyünk olyan mértéktartóak, amennyire csak tudunk! Ügyel­jünk arra, hogy este már csak könnyű, jól emészthető és vál­tozatos ételek kerüljenek a tá­nyérunkra. Az étkezés ritmusa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom