Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
4 Gazdaság IVI un ka vállalóknak 1993. augusztus 3., kedd Már az önkormányzatok is ellenőrizhetik a feketézőket Kiszolgáltatottak a munkavállalók Szegény mentősök Az átlagbér tizenkettőezer A becsületes állampolgárt sújtja a törvény, míg a bűnözőt nem A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ 1993. január 4-től július 28-ig összesen 121 esetben 343 főt érintően végzett feketemunka-ellenőrzést. Ebből 37 bizonyított esetben 58 fő esetében kezdeményezte a munkanélküli-járadékból való kizárást. Mivel a kizárás esetén 90 napig nem indítható újabb kérelem, az 58 fő 90 napra eső járadéka - tb-járulékkal együtt - közel 1,87 millió forint „megtakarítást” ereményezett, és az érintetteket összesen 601 ezer forint visszafizetésére is kötelezte. Tömören és hivatalosan eny- nyi az első félév eredménye a megyénkben. Ám mindemögött emberek húzódnak meg, a „térfél” bármelyikét nézzük is. A Munkaügyi Központ Ellenőrzési osztályának vezetőjével, Nagy Sándorral beszélgettünk a feketemunka-ellenőrzéséről, a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetéről, valamint ismerethiányaikról.- Az önkormányzatok - úgyc tudom - vállalhatnak szerepet az ellenőrzésben, ami egyben helyi bevételt is jelenthetne számukra. Élnek ezzel a lehetőséggel megyénk önkormányzatai?- A foglakoztatási törvény módosítása - mely ez év január 1-jén lépett hatályba - lehetővé teszi, hogy - egy velünk kötött megállapodás alapján - az ön- kormányzatok munkaügyi ellenőrzést végezzenek. Ezt a jegyző - vagy az általa kijelölt személy - hatáskörébe utalja a törvény. Egyébként az eljárásra az érvényben lévő jogszabályok az irányadók. Amennyiben az ön- kormányzat ilyen jellegű ellenőrzést végez, a bebizonyított, jogerőre emelkedett esetekben, a munakügyi központ a munka- nélküli 90 napra járó járadékának összegét utalja át az ön- kormányzat részére. Ezt az ösz- szeget az önkormányzat köteles a munkanélküliek foglalkoztatására - jogszabályban rögzített módon - felhasználni.- Hány önkormányzattal kötöttek ilyen megállapodást?- Eddig csak eggyel, a karcagival. Ezen kívül még az abád- szalókitól érkezett pozitív visz- szajelzés.- A megyében viszont van 76.- A folyamat kezdetén vagyunk, ugyanis a megállapodásokat véleményezték az önkormányzatok és mi is. Mindehhez mi készítettünk egy segítő anyagot is.- Vajon miért nem érdeklődnek jobban?- Talán azért, mert az ismeretség másképp jelentkezik helyben, mint ha Szolnokról egy idegen végez ellenőrzést.- Milyen területen fordul elő elsősorban feketemunka ?- Mivel mezőgazdasági megye vagyunk, elsősorban az idényjellegű munkák esetén tapasztalható. Ez tavasztól őszig tart, tavasszal a növényvédelmi, míg nyáron és ősszel a betakarítási munkáknál. Emellett elég sok gond van a gazdasági társaságok területén. Ugyanis a tagok közül adott esetben a társasági szerződés szerint nem kötelezettek személyes közreműködésre, így a járadékot igénybe vehetik, azonban mégis végeznek munkát a társaságban - természetesen ellenérték fejében. Szintén nagy területet ölel fel a vendéglátó- ipar is, főleg ilyenkor nyári szezonban. A magánvállalkozások is előszeretettel alkalmaznak munkanélkülit.- Tudom, hogy feladatuk az ellenőrzés. Azonban a munka- nélküliek jövedelemkiegészítésért dolgoznak, hiszen sokuk meg sem tudna élni a kapott összegből.- Ennek megvitatására nem vagyok hivatott, azonban az biztos, hogy nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkavállalók. Tudjuk, hogy sokszor csak abban az esetben foglalkoztatják őket, ha nem kell adót, tb-járulékot és minden egyebet kifizetni a munkáltatóknak utánuk. Pont ezért vannak a munka- nélküliek „jó helyzetben”, hiszen két helyről is kapnak kaphatnak - pénzt, ugyanakkor megoldott a társadalombiztosítási „ügyük” is.- Azonban ha valaki „kijelentkezik” a munkanélküli-járadékból - esetleg egy idénymunkára, három hónapra - egyáltalán nem biztos, hogy újra jogosulttá válik rá a munkaviszonyának megszűnésével.- Sajnos ez így van, egy számítási módszer alapján mindez megállapítható. (Ezzel keretbe foglalt írásunkban foglalkozunk részletesen. A szerk.) Ugyanakkor viszont, ha valaki szabadságvesztését tölti, és munkanélküli-járadékon volt, a büntetésének idejére a járadék folyósítását felfüggesztik, büntetésének letöltése után pedig folytatódik a járadékának kifizetése. Mi többször jeleztük a törvény módosításának szükségességét, hiszen egy jogot tisztelő állampolgárt adott esetben sújt a törvény - magyarul kieshet a járadék folyósításból -, míg egy törvénybe ütköző cselekedetért megbüntetett egyént kedvezményben részesít. A megoldás az lenne, ha a törvénymódosítás megtörténne. Ekkor - javaslataink szerint - néhány hónapra a járadék felfüggesztésével a munkanélküli vállalhatna idényjellegű munkát, hivatalosan, munkaviszonyban. Ezzel megváltozna a munka- vállaló hozzáállása is, és - véleményem szerint - sokkal kevésbé vállalná a feketemunka kockázatát.- vági Járadék-,Járó” Mikor jár és mikor nem Ha valaki munkanélküli-járadékát elhelyezkedése miatt megszünteti, és néhány hónap múlva újra munkanélkülivé válik, nem biztos, hogy újra folyósítani fogják számára. Ugyanis egy számítási módszert kell alkalmazni annak megállapítására, hogy jár-e, avagy sem a járadék. A számítás módszere a következő: Minden esetben négy évre visszamenőleg vizsgálni kell, hogy a négy év alatt megtörtént-e legalább 360 nap munkavállalói járulék fizetése. Azaz - még - munkaviszonynak kell lenni 360 napnak, munkavállalói járulék fizetésével együttf!). Ugyanis ha nincs meg a 360 napos járulékfizetés, már nem is jogosult a munkanélküli a járadékra. Ez az alapeset. Bonyolítja a helyzetet a bevezetőben említett megszüntetés, majd újra munkanélkülivé válás. Ugyanis ekkor - mintha mi sem történt volna - újra vizsgálni kell a négy év időtartamot járulékfizetés szempontjából. Akárhány nap is történt meg a járulékfizetés, az összes összeszámolt napból levonásra kerülnek a már korábban igénybe vett - azaz amíg a munkanélküli-járadékot valaki kapta, és az ehhez alapul szolgált - járulékfizetési napok. Ha a különbség kevesebb 360 napnál, akkor járadékra nem jogosult. A munkaügyi központban minderről természetesen részletesen adnak felvilágosítást. Több mint száztízezer új földtulajdonos Finisben a kérelmek elbírálása- Az első vagyoni törvény alapján június végéig több mint 700.000 határozatot hoztunk, s a kibocsátott kárpótlási jegyek értéke, utalványokkal együtt, meghaladja a 45 milliárd forintot - nyilatkozta dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a Ferenczy Europressnek.- E törvény alapján egyébként még mintegy 130.000 igényt kell elbírálnunk - folytatta az államtitkár. - Ez előreláthatólag augusztus végéig megtörténik. Meg kell jegyezni: a nagy tömegű kérelem mintegy a fele olyan, hogy ha most dön- tenénk sorsukról, elutasító határozatot kellene hoznunk - megfelelő bizonyító dokumentumok hiányában. Ezért inkább várunk az állásfoglalással, bízva abban, hogy a földhivataltól vagy a levéltártól ügyfeleink még meg tudják szerezni a kedvező határozathoz szükséges bizonyítékokat.- A második vagyoni törvény nyomán beérkezett kérelmek közül is több mint 20.000-t elbíráltunk, és várhatóan október végéig ezekben az ügyekben is befejezzük a határozathozatalt.- A politikai üldözöttek kárpótlására vonatkozó törvény alapján benyújtott kérelmek közül több mint 70.000-t elbíráltunk - hátráltatja azonban a kárpótlási folyamatot, hogy meglehetősen sok a hiányos, pótlásra szoruló beadvány. A vagyoni törvények végrehajtásának helyzetét jellemezve az államtitkár elmondta: a dunántúli megyék a benyújtott kérelmek 95-97 százalékán már túl vannak; Heves és Nógrád megyében pedig az első törvény végrehajtását befejezték. Békés és Hajdú megyében egyébként előreláthatóan a kitűzött határidőre befejeződik a munka.- Megyei hivatalaink mindent megtesznek, hogy akik az árveréseken földet akarnak venni, mielőbb rendelkezzenek a vásárláshoz szükséges kárpótlási jeggyel. A legfrissebb adatok szerint június végéig az elárverezett földek értéke meghaladta a 10 millió aranykoronát, s kárpótlási jegy révén országosan több mint 110,000-en lettek tulajdonosok. Néhány részadat: Békésben 10.619-en, Szolnok megyében 10.063-an, Zalában 8.136-an, míg Nógrádban 2.250-en jutottak kisebb-na- gyobb földterület birtokába. Ha az ütem változatlan marad, az év végére eléri a 200.000-et az új földtulajdonosok száma. Eddig egyébként Békés megyében árverezték a legtöbb aranykorona-értéket (1 millió 500.000), a legkevesebbet pedig - a domborzati viszonyai miatt hátrányos helyzetben levő - Nógrádban (83.000). V.T. (FEB) Mostanában sok szó esik az intézmények költségvetéséről, a pénzhiányról. Sajnálatos módon mindig éppen a legfontosabbakra kevés a pénz: a termelési területekre - lásd mezőgazdaság az oktatásra, az egészségügyre. És ez utóbbin belül vannak a mentősök. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mentőszervezetnél arról érdeklődtünk, vajon számukra a jelenlegi gazdasági helyzet milyen lehetőségeket kínál. Hegedűs Jánosné gazdasági ügyvivő elmondta, elsősorban a rezsianyag területén gazdálkodhatnak önállóan. Ha a teljes megyét vesszük figyelembe és az ez évre kapott 1,2 millió forintot — látszik, hogy nem éppen rózsás a helyzet. A főbb beszerzéseket - gépkocsik, műszerek vagy például a benzinköltség - a központ finanszírozza. „Mindemellett a technikai felszereltség megfelelő, a szervezés világszínvonalú, csak nagyon kopott ruhában” - fogalmazott a mentőszervezet vezető főorvosa, dr. Lückl Jenő. „Ez pedig az áldatlan pénzügyi állapotok miatt van.” A szervezést fogja segíteni egy hamarosan „hadrendbe” álló számítógép is. Sajnos a bérek tekintetében ennél sokkal rosszabb a helyzet. Ugyanis 70 millió forintból kell gazdálkodniuk megyei szinten ebben az évben. További korlát, hogy ezt túllépni - akár tíz fillérrel is - nem lehet. A helyzetet még nehezíti a közalkalmazotti törvény, amely meghatározza a túlóra-lehetőségeket is. Mindez együtt az utóbbi egy évben 2-3 ezer forintos keresetcsökkenéssel járt. Manapság az ápolók 9- 13, a gépkocsivezetők 11-15 ezer forint közötti összeget visznek haza. A mentőtiszteknek és az orvosoknak valamivel több jut, ők akár 20 ezerrel is növelhetik családjaik havi bevételét. Pont a bérkeret szabja meg azt is, hogy mennyi autó futhat ki a garázsból. Jó néhányuknak állni kell. „Ez viszont nem megy a mentés rovására” - hangsúlyozta a főorvos. Igaz, számos reklamációt kapnak, mivel például késnek a betegek kórházból való hazaszállításával, azonban nem sokat tehetnek a helyzet javításának érdekében. Viszont a munkakörülményekről talán ehhez képest kár említést tenni. Hiszen a mentő- szolgálat nem éppen íróasztal mögötti, ülő foglalkozást jelent, itt ha esik, ha fúj - menni kell. Ráadásul mentőtiszt csak többéves gyakorlattal és főiskolai végzettséggel lehet valaki. Ehhez már csak annyi tartozik, hogy rajtuk emberi életek múlhatnak, és erkölcsi megbecsülésük mellé nem ártana egy „kis" anyagi sem. E.Z. Már csak minden 27. álláskeresőnek ajánlanak munkát Növekszik a munkanélküliség a megyében A pályakezdő állástalanok száma a duplájára nőtt Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1993. január és június hó között összesen 2174 fővel csökkent a regisztrált létszám. Júliusban 37316 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központ kirendeltségein, ami 2 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Továbbra is rendkívül nagy eltérések figyelhetők meg a munkanélküliség mértékét te- kinve az egyes térségek között. A megyei munkanélküliségi ráta 17,5 százalék (júniusban 17.1 százalék), ugyanakkor Kunhegyesen (30,8 százalék), Tiszafüreden (25,7 százalék), Mezőtúron (21,8 százalék) ennél jóval magasabb a munka- nélküliek aránya. Legalacsonyabb a ráta Szolnokon (13,7 százalék). Már ebben a hónapban megkezdődött a tanulmányaikat befejező fiatalok tömeges jelentkezése a körzeti irodákban. A munka nélküli pályakezdők száma júliusban 4144 volt, az előző hónaphoz képest több mint 50 százalékos a növekedés. A munkanélküliek teljes létszámán belül arányuk 6,7 százalékról 11,1 százalékra nőtt. Az állás nélküli fiatalok iskolai végzettség szerinti összetétele az utóbbi 6 hónapban jelentősen nem változott. Júliusban a szakképzettek aránya 83,4 százalék volt, a nyilvántartott létszám több mint fele szakmunkásképzőt végzett. Az elhelyezkedni nem tudó felsőfokú végzettségűek aránya 3,4 százalék (száma 143 fő). A pályakezdők 60,1 százaléka szakmunkás, 8,1 százaléka betanított vagy segédmunkás, 3,7 százaléka vezető, irányító, 28.1 százaléka pedig ügyintéző, ügyviteli alkalmazott munkakört szeretne betölteni. Jelen körülmények között a tanulmányaikat befejezők elhelyezkedése és munkavállalása a legnehezebb. A munkaügyi központ eszközei közül a képzés, átképzés és a humán szolgáltatások között szereplő álláskereső technikák elsajátításával javítható leginkább e réteg munkaerő-piaci helyzete. Á munkanélküliek elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci programok iránt az első félévhez hasonlóan továbbra is nagy az érdeklődés. Támogatásban 4256-an részesültek, a júniusi zárónaphoz képest 208-cal többen. Az álláshelyek száma egy hónap alatt 2642-ről 1386-ra csökkent, ezzel összefüggésben júniusban minden 14., júliusban pedig már csupán minden hu- szonhetedik munkanélkülinek nyílt lehetősége az elhelyezkedésre. Az álláskínálat a szolnoki, a kunhegyesi, a kisújszállási és a törökszentmiklósi körzetekben csökkent a legjobban. A létszámigény csökkenése a feldolgozóipar és a mezőgazdaság területén a legnagyobb, ennek ellenére még mindig a feldolgozóipar vezet 38,5 százalékos részaránnyal. A mezőgazdasági kereslet aránya pedig alig haladja meg az 1 százalékot. Az álláshelyek 45,4 százalékát szak-, 29,9 százalékát betanított-, 11,3 százalékát segédmunkára ajánlották fel a munkáltatók, és csupán 13,4 százalékát szellemi foglalkozásúak- nak. Az üres állások 45 százalékának betöltéséhez 8 általános iskolai végzettség is elegendő volt. Szakunkás-bizonyítvánnyal az igények több mint egyhar- madára lehetett kiközvetíteni. Minimális állást (kettőt, illetve tizenkettőt) tudtak felajánlani technikusoknak és a 8 általánossal nem rendelkezőknek. A közel 800 felsőfokú végzettségű szakember mindössze 84 munkahely közül választhatott. A munkaerő-kereslet és -kínálat kedvezőtlen alakulása folytán a munkanélküliek helyzete július hónapban tovább romlott. Molnár Tünde Érdemes még tanulni? A júliusi munkaerő-piaci helyzetképen jelentősen változtattak a frissen végzett fiatalok. Közülük az állásnélküliek - eddig - nagy száma már jelzi: valami gond van a középfokú oktatás területén. Ugyanis ha minden évben a szakmát szerzett fiatal munkavállalók ilyen arányban maradnak munka nélkül, a következő generáció felteheti a kérdést: érdemes még tanulni, szakmát szerezni? Időszerű egy rövid és hosz- szú távú megoldás kimunkálása, a középiskoláknak pedig az oktatási profiljukon kellene változtatniuk. Amíg ez nem történik meg, addig csak ontják magukból a pályakezdő állástalanokat. Feltalálók klubja Nemzetközi ipari kiállítás Shenzenben Ingyen állíthatunk ki Jelentkezni augusztus 6-ig lehet A Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Tanács 1993. október 21-25. között Kína déli ipari övezetének központjában rendezi meg Ázsia legnagyobb ipari vásárát. A tavalyi siker után ebben az évben hazánkból is várják a kiállító magyar cégeket. A kiutazásnak előzetes - ingyenes - partnerkeresési szolgáltatást biztosítanak, az utazás és szállás megszervezéséhez segítséget nyújtanak. A magyar kiállítók költségtérítés nélkül jelenhetnek meg az installált, biztosított kollektív magyar standon. Kiadásokat az utazási és szállásköltségek jelentenek. Jelentkezni lehet 1993. augusztus 6-ig. Helye: Vállalkozásfejlesztési Iroda Szolnok, József A. u. 22-24. Tel.: 56/423-134; Fax: 56/423-122 Megyénkben néhány feltaláló úgy gondolta, hogy egymás tapasztalatainak kicserélésére, egyben az augusztus végén Szolnokon megrendezendő vásárt kihasználva alakítsanak klubot. A klub a találmányok hasznosításának, közzétételének, egymás szakmai segítésének, a szabadalmaztatásnak, valamint az ezzel járó ügyek intézésének elősegítésére jön létre. A megyében élő újítók és feltalálók az (56) 425-004-es telefonszámon Varga Imrénél jelentkezhetnek és kaphatnak további felvilágosítást. Az oldalt szerkesztette : Vági E. Zoltán
