Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök Múzeumi képek 5 A LI-2-es (teve) a második világháború utáni első személyszál­lító repülőgép volt A jövő szakemberei mesterfogásokat sajátítanak el MIG-21-es, jelenleg is rendszerben lévő vadászrepülőgép IL-18-as bombázógép. Külföldön néhány ilyen gép még rendszerben van A repülőmúzeum ma A szolnoki repülőmúzeum Az expo egyik látványossága lesz A jubileum a megújulás ígérete A repülőmúzeum hivatalos elnevezése: a Szolnoki Repülő- tiszti Főiskola Repüléstörténeti Fegyvernemi Szakgyűjtemé­nye. A maga nemében hazánk egyetlen intézménye ez. Az idén ünnepli fennállásának hu­szadik évfordulóját. Alapításá­nak gondolata meglehetősen késve keletkezett. Akkor ugyanis már nemcsak a II. vi­lágháborúban rendszerben lévő harcigépeket nem lehetett megmenteni, hanem a később használatban lévők közül né­hány típust sem - gondolok például az UT-2-esre vagy az IL-10-esre. Az utóbbi két évtized alatt beszerzett huszonkét repülő­gép mégis méltán tart számot nemcsak a hazai látogatók, ha­nem a külföldiek érdeklődé­sére is. Persze, pontosabban fe­jezném ki magamat, ha azt ír­nám, hogy „tarthatna számot”. A múzeumba került, korábban a honvédség, illeteve a MA­LÉV állományába tartozó harci és polgári célokat szol­gáló repülőgépek és helikopte­rek ugyanis a főiskola hangár­jai előtt, katonai területen so­rakoznak, így meglátogatásuk meglehetősen nehézkes, enge­délyhez kötött. Részben ezért született meg az a terv, misze­rint a múzeumot kihelyezik a repülőtérre bevezető, illetve a Rákóczifalvára menő út által bezárt szögbe, a lebontott Ne­tovább presszó hajdani he­lyére. Az elképzelésből mi való­sult meg, mik a további tervek, s milyenek a lehetőségek? - ezekkel a kérdésekkel fordul­tunk Lovas Károly alezredes­hez, a tegnapelőtt megalakult Magyar Repüléstörténeti Mú­zeum Alapítvány kuratóriu­mának titkárához, aki a követ­kezőket válaszolta:- Az új repülőmúzeumnak elkészült a tanulmányterve (készítette Nagy István és Pár Nándor) és a makettje. A tech­nikai eszközöknek a kor köve­telményeinek megfelelő, euró­pai szintű megóvásához okvet­lenül szükséges objektum épí­tése azonban igen tetemes ösz- szeget emészt fel, ami csak tár­sadalmi összefogással teremt­hető elő. E cél érdekében ala­kult meg a Magyar Repüléstör­téneti Múzeum Alapítvány ku­ratóriuma. Az alapítványt a Magyar Veterán Repülők Egyesülete és a Magyar Külke­reskedelmi Bank hozta létre. A kuratórium elnöke id. Rubik Ernő, okleveles gépészmér­nök, Kossut-díjas repülőgép­tervező, a Magyar Köztársaság Zászlórendjének tulajdonosa lett. A kuratórium titkárának engem választottak. A kurató­riumi tagok a következők: Abaffy Zsigmond Attila, nyu­galmazott ENSZ project-ma­nager, Bircsák Károly repülési dagítani tudják a repülőgép szakgyűjteményt. A célok kö­zött szerepel továbbá olyan gépek beszerzése, melyek ko­rábban használatban voltak a magyar légierőnél, de sajnála­tos módon hazánkban már nem lelhetők fel. A nyugati hadse­regeknél rendszeresített harci­gépekkel is színesíteni, sokré­tűbbé akarjuk tenni a repülő­múzeumot. Erre a repülőgép­csere tűnik a legalkalmasabb­nak, mivel a nyugati államok­ban a keleti gyártmányú gépek iránt nagy kereslet van. Felvetődik az a gondolat is, hogy néhány, kényszerpihe­nőre küldött harcigépet úgy felújítanánk, hogy azokon vas­tagpénzű külföldieket sétare­pülésre vihessenek. Úgy tűnik, erre jó alkalmat biztosít majd az expo időszaka. A kiállítási iroda egyébként már elfogadta a repülőmúzeum jelentkezését, így a szolnoki repülőmúzeum a világkiállítás egyik látványos­sága lehet. Építése felett ezért is sokan vállaltak védnökséget - köztük Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, Várhelyi At­tila, Szolnok polgármestere, Kemény Nándor, a Szerencse- játék Rt. elnök-vezérigazga­tója, Oszeczky István, a MA­LÉV főpilótája és Szécsi Fe­renc, a Kőolajkutató Rt. vezé­rigazgatója. S.B. Fotó: Novák Károly vállalkozó, Edelényi Gábor tévé-operatőr, Farkas Bertalan ezredes-űrhajós, dr. Szalai Pé­ter, az ARMACO Kft. igazga­tója és Zolcsák István, Brazíli­ában élő vállalkozó. Az alapítvány nyitott jel­legű, tehát bármely természe­tes, illetve jogi személy ötszáz Lovas Károly ezredes forinttól (vagy annak megfe­lelő valutától) kezdve tehet adományt. Az első adomá­nyozó, Zolcsák István kurató­riumi tag volt. A kuratórium célja: felku­tatni, mozgósítani és össze­fogni mindazon hazai és kül­földi személyeket, akik bármi­lyen formában támogatni, gaz­El-29-es (Delfin). A leendő pilóták oktató-kiképző gépe volt Az új repülőmúzeum makettje

Next

/
Oldalképek
Tartalom