Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03 / 153. szám
4 Hazai tükör 1993. július 3., szombat Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma Tiszainokán az önkormányzattól vásárolt meg egy 3 ezer négyzetméteres területet, hogy a folyóhoz közeli szépfekvésű részen állandó táborhelyet alakítsanak ki diákjaik részére. A budapesti fiatalok már megkezdték a vizesblokk alapozását. (Fotó: K.É.) Jászkunsági cellatitkok (3. rész) Lopásért fej vesztés Máglyahalál volt a büntetésük az állatokkal fajtalanko- dóknak. És az sem számított mentségnek, ha valaki fiatalkorú, szinte gyerekember volt. íme egy tizenhároméves fiúra kiszabott ítélet: „Minthogy Kovács Miska Ifjú Rab ezen folyó Esztendőben esett Szent Orbán Nap tájban estvéli hajnalon bizonyos üszőre mászni... és láb- ravalóját eleresztvén Természet ellen való vétket elkövetni bátorkodott: Erre való nézve (ifjúságát tekentvén:) feje el üttes- sék, annakutána Teste meg égettessék... és hamva a Levegő Égben . hozatta-ssék vagy folyó Vízben hányattassák.) Nemcsak az imént említett cselekedetek, hanem a féktelen indulat káromló szavakkal való kifejezése is beláthatatlan következményekkel járt az 1700-as években a Jászságban is. Idézzünk az akkori büntetőperek jegyzőkönyveiből: „Ámbár Tury István néminemű jámbor személyektől kérettetett, hogy a Boldogságos Szűz ellen ne káromkodjon, de ebbéli kérdésekkel nem gondolván, illye- tén szavakkal káromkodni bátorkodott: Mi az a Boldogságos Szűz? Magával is jó tehetetlen, ha csak a Krisztustól nem kér, egy szivat Tubákot sem adnék érette. Melybéli gonosz cselekvés... maga érdemlett büntetésének el vételére és másoknak is iszonytató példájára Hóhér által feje vétessék.” A ne szólj szám, nem fáj fejem mondás akkoriban is sok igazságot rejtett magában. Nagyon ráfizetett az, aki meggondolatlanul fenyegetődzött. íme erre is egy példa: „Mivel Diny- nyés János ezen folyó esztendőben esett Szent Mária Magdolna napja táján ekképpen tűzzel fenyegetődni merészlett: No várjatok Monostoriak, mert nem sokára... Monostornak az fél vége meg ég... a' mintis kevés idő múlva egy ház, egy istálló, annakelőtte egy ház meg égett, több házaknál pedig váratlan tűz támadott: Azomban tűzzel fenyegetődni... nem szabad: Ezekre nézve említett Fis- calis kívánja, hogy nevezett Dinnyés János Rab... elsőbben meg kínoztassék, annakutána elevenen meg égettessék.” Az ítéletnek általában határozottan érvényt szereztek, ami feltétlenül növelte a tisztséget viselők tiszteletét. Az 1700-as években ritka volt a hatóság elleni erőszak, de azért akadt rá példa: „Minthogy Takács Mihály sok Isten ellen való ká- romkodási között N. Halas Város házán többeket is fel indítván... bírájokat nagy lármázással város házából ki húzni bátorkodott. nem különben Bakics Gergely, és Gáspár Péter ezen gonosz szándékát követték: arra való nézve, hogy ezen Törvénytelen cselekedeteknek érdemelt Büntetését el vegyék, Takács Mihály fél esztendeig való Tömlöczben Szenvedésre con- demnáltatik: Bakics Gergely pedig, és Gáspár Péter... száz Pálcza ütéseket fognak szenvedni. E mellett tilalmaztatik Kemény Büntetés alatt, hogy kertekben és malmokban... alat- tomban való gyülekezeteket tartani ne merészellyenek... másként kemény büntetéseket fognak szenvedni.” Más vagyona akkoriban sem volt szent mindenki számára. Aki viszont rajtavesztett, évekig megemlegette, -, ha egyáltalán megúszta ép bőrrel. Ä bírák ugyanis nem sokat teketóriáztak az igazság kiderítésével. Nem rettentek vissza a kínzásoktól sem. Tömören vall arról egy 1745-ben készült büntetőperi jegyzőkönyv: „...minthogy sok rendbéli Lopások sülnek ki Rácz Mátyás ellen, azértis... nevezett Rácz Mátyás... felakasz- tasék, elsőbben mindazonáltal több Tolvajságinak ki nyilat- koztatására Hóhér által meg kínoztassék.” A tolvajlásért kiszabott gyakori fejvesztés sem rettentette el a zsiványokat. Ha valamilyen módon sikerült lerázni bilincseiket, folytatták ott, ahol abbahagyták. Persze, esetükben is érvényesült az a tapasztalat, hogy addig jár a korsó a kútra... így volt ez Bokor János életében is, akiről 1752-ből a következő jegyzőkönyvi részlet maradt fenn: „Minthogy ennek előtte mintegy húsz esztendőkkel Bokor János egytülis, más- tulis... hetven két juhot ellopni, és magának tulajdonítani merészkedett, ezért érdemlendő Büntetésének el vételére ugyan a Jász Berényi Tömlöczben tétetett, életét félővén az Tömlöc- zöt kiásta, és el szökött: Azomban múlt 1751-dik Esztendőben esett October Havának 22-dik napján sok ízben el követett tolvaj ságáért meg fogatott... több tolvajságinak, Cimboráinak, Orgazdáinak ki nyilatkoztatá- sára... hóhér által meg kínoztas- son, annak után fel akasztasson.” Kisebb bűncselekményekért a bűnösök arcát megbélyegezték a hóhérok, hogy azok első pillantásra felismerhetők legyenek, s fenntartással kezeljék őket az emberek. Egy 1752-ben kihirdetett bírói ítélet szerint ez a módszer sem bizonyult száz százalékig hatásosnak: „Rácz Erzsébet sok rendbéli csalárdságiért, és ednehány Esztendők alatt gyakorlott szépszin alatt való Embereknek meg csalásáért már Egerben Tömlöczre vettetvén Hóhér által meg is bille- geztetett, melly álnok cselekedeteit, és tetteit elszenvedett büntetésén nem tanulván, és magát nem jobbítván, ismét meg újította, és az Fényszarusi Görögöt majd két száz Forintig megcsalván, és Ónodi Jánossal hosszabb ideig másoknak Bot- ránkozásával társalkodván... három pénteken ötven korbács ütésre ítéltetik, melyeknek elszenvedése után mindaz három districtussokbul ki csapattatik.” Nem a jászok mentségére mondom, de az az igazság, hogy a Nagykunságban sem csak szentek laktak a XVIII. században. Sőt, néhány tény arra vall, hogy a kunok talán vadabbak voltak, mint szomszédaik, s megfékezésük érdekében a jászok kérlelhetetlen ítéleteinél is súlyosabbakat kellett kiszabni a karcagi bíróságnak. Káromkodásért például jászberényi bíróság is kimondta, hogy „feje vétessék”, de semmi volt ez ahhoz képest, amivel a karcagiak büntették a káromkodókat. Törő Péter esete megborzongatja az embert: „... számtalanszor ménykő, lánczos baszom Terem tettével káromkodott: Újólag pedig, midőn meg fogattatott, akkor intették, ne káromkodgyon, mert meg verik: kire mondotta: ha megvernek b...k meg a seggemet... Törő Péternek az eö zabolátlan és Istent bosszú állásra gerjesztő nyelve elevenen ki vonat- tatik, és akasztófára szegeztetik, az feje pedig Hóhérnak Pallosa által el üttetik.” Az emberi élet kioltása néha csupán a szórakozás eszköz volt a kunoknál. Természetesen nem általánosítok, de azért elgondolkodtató az egyik „fejek vétessen” ítélet indoklása: (A tettesek: a túrkevei Nagy János, Fábián Mihály, Horváth Péter, Zubák György és Ecseki László.) „Mivel hogy az felöl megírt személyek jó Istenünknek parancsolattyát elmellőzvén, Országunk élő törvényeinek keménységétől nem rettegvén, hanem ezen folyó 1745-dik Esztendőben esett October Havának huszonegyedik Napja táján a Nemes Nagy Kunságban lévő Túrke ve nevű Helység Határjában János nevű mintegy tizenhárom esztendős Gyermek midőn mélyen aludott, annak lábaira egyik végét a kötélnek, másik végét pedig eltökéllett szándékkal az tűz mellé vezetett Lónak farkára kötötték, akkor azonban a lovat nem hogy megfogták volna, sőt azt meg riasztották, s meg ijesztették amintis meg ijedvén a ló az Nevezett Gyermeket mind addig hurc- zolta, miglen meg nem holt.” Arra a kérdésre, hogy a ló előtt álló Fábián Mihály „miért nem tartóztatta meg” azt, az egyik tanú így felelt: „Azon Fábián Mihály a’ ló el ütvén neveltében el is dőlött.” (Következik: A kínvallatás tizenegy fokozata) Simon Béla A számláról - áfával és áfa nélkül Kevés olyan ember van már kicsiny hazánkban, aki pontosan ne tudná: 1993 július elsejétől minden kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó személynek számlát kell adnia. Annál is inkább, mert így rendelkezik az ÁFA törvény. Tavasszal már foglalkoztam az esettel. Olyan szempontból is, hogy ez a rendelkezés kiszűri majd a piaci ügyeskedőket. Ám nem hiszem, hogy a sarki, piaci kofák fel lennének készülve erre a rendelkezésre. Még szerencse, hogy a villamos, buszjegyeket, újságokat árusítókat nem terheli ez a „fene nagy” bürokratikus szigorítás. Ám ez faluhelyen, és olyan „mezei” kisvárosokban, mint Tiszafüred nagyon is érinti az egyszerű embert, aki nem éppen azért jár a piacra eladni, hogy tengerparti nyaralását fedezze hasznából. Most szigorú házi átképzéseken kell majd résztvenniük. Milyen nyomtatványokat kell kitölteni, mit kell abban vezetni? Általában ezek a kérdések azokat foglalkoztatják, akiknek nem telik pénztárgépre. Én nagyon félek azonban attól, hogy ez a nagytöbbség ezen jótékony „bürokratikus kényszer” hatására még a piacot is messze elkerüli majd. Erről győzött meg az a beszélgetés is, amit a minap az utcán hallottam.- Hallotta, hogy a piacról elküldték az embereket?- Miért?- Számla nélkül árultak. Holnaptól már büntetnek is, ha nem adunk papírt!- És mit kell arra írni?- Hát az áfát!- Még a tojásra is?- Még arra is. Csak azt nem tudom, hogy hány százalékot. Itt be is fejezem az utcai mintavételt, mert elképzelem magam előtt a sok Juli -és Mari nénit, akik éppen vehemensen képezik „egzakt” áraikat a piacon, és könyvelnek. De élre most a tréfával: összes jó gondolatával együtt valamiért nem tetszik nekem ez a rendelkezés. Egyrészt azért, mert biztos, hogy drágulni fog a tojás is. Másrészt azért, mert úgy érzem, hivatalos állami szerveink megint raktak egy púpot a kisember vállára. Mert a „nagyok” valahogy kijátszák majd ezt a rendelkezést is. Van már elég gyakorlatuk benne. És nekik jó pár éve van már pénztárgépük is. -pmBarokk festészet Az itáliai barokk festészet kiemelkedő alkotóinak műveiből nyílt - november végéig látható - időszaki kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton az 1600-as években működő itáliai iskolák - bolognai, velencei, veronai, nápolyi, firenzei - mestereinek munkáit mutatják be. A Márvány csarnokban helyet kaptak többek között Annibale Carracci, Luca Giordano, Guido Reni, Domenico Fetti, Bernardo Strozzi, Matteo Rosselli, Marco Liberi, Valerio Castello képei. (MTI) Szovjet objektumok tisztítása Az egykori szovjet katonai létesítmények környezeti kárelhárítását koordináló Környezetgazdálkodási Intézetnél még nem ismerik, miből folytatható a területtisztítás második üteme. A 20 legszennyezettebb létesítmény közül 12-nél már befejeződött a kármérséklés első üteme, így például Sármelléken, Esztergomban, Győrött. Nyolc létesítménynél ezt a munkát az év végéig fejezik be. Ezeket a munkákat a már korábban jóváhagyott 930 millió forintból végezhetik el. Több területen, főként a nagyobb repülőtereken, így például Kiskunlacházán, Kunmadarason, Tökölön, Sármelléken - összesen tíz térségben - további, a második ütembe sorolt tisztításra is szükség van. Ezek költségigénye idén 300 millió forint, jövőre 100 millió forint. A szakemberek szerint igen fontos lenne, hogy a pótköltségvetés ezzel a tétellel is foglalkozzon. Összesen 171 szennyezett katonai létesítmény szerepel a kárelhárítási tervben. Az említett 20 legszennyezettebben kívül tehát 151-nél kellene részletesen meghatározni, hogy milyen ütemezéssel végezhetők el a munkák. (MTI) Tiszavalk polgármestere: egységként kell tekinteni a körzetre Borsodi falucska a Tisza-tó partján Pár hete adtuk közzé azt a beszélgetést, melyben Mikola István tiszavalki református lelkész hollandiai életéről, holland barátaival tartott kapcsolatáról számolt be. Még ekkor ígéretet tettem a Nagytiszteletű úrnak, hogy később visszatérek a kisfa- lusi lét gondjaira. Ez annál is inkább aktuális, mert a lelkész úr Tiszavalk polgármestere is. Talán az sem érdektelen, ha megtudjuk, hogyan látják az „Alföld Balatonját” Borsod megye egyik icike-picike falucskájából:- Polgármester úr! Először is elnézést szeretnék kérni Öntől. Legutóbbi írásomban istentisztelet helyett „megmiséztettem” református gyülekezetét. Am, ha megengedi, most visszatérek a református létre: mint megtudtam, Tiszavalk tiszta református település. Jelent ez itt összetartó erőt?- Természetesen igen. Ezt akkor éreztem a legjobban, amikor a falu lakossága az önállóság mellett döntött. Mi nem csak Tisza-tó partján estünk a perifériára korábban, hanem Miskolctól is igen távol voltunk. A lakosság igényelte 1990 őszén, hogy maga dönthessen sorsáról. Hogy értelmezhetem ezt a Tisza-tavi perifériát? Nagyon sokáig nem volt fontos ez az üdülőkörzet a megyének. Ám, mint később kiderült, ez szerencse is volt egyben. Azzal, hogy itt soha nem volt nagyberuházás, nem épült strand, kemping, háborítatlanul maradt a környezet. Az iszapolódás, a növényzet szabad burjánzása igazi paradicsomi állapotokat teremtett a madarak számára. Nekünk ez a legnagyobb értékünk most: a csend és a nyugalom. Csak az sérti az önérzetünket, hogy a térképeken ez tiszafüredi madárrezervátumként szerepel.- Ön a Tisza-tavi önkormányzatok szövetségének is a tagja. Elég jó rálátása van tehát az itt lejátszódó eseményekre. Mi jelenti a legnagyobb gondot a falunak?- Itt - akárhogy is fogalmazok - kárt okozott a víz. A lakosság soha nem fogja azt megbocsátani, hogy a legértékesebb földterületek, például a hordódi rész - kerültek víz alá. Azt kell mondanm, hogy így a víztározó sem mezőgazdaságot - és az előbb említettek miatt - sem az idegenforgalmat nem segítette. És még egy dolog nagyon fontos: ha hamarosan nem csatornázzák Valkot, Négyest és Bábolnát, itt óriási gondok lesznek. A tiszavalki medence nagyon veszélyeztetett terület. Elég, ha csak azt említem, hogy ezen a részen tisztítatlanul zúdul a tóba a szennyező anyag.- Milyen javaslatai vannak? Gondolok itt elsősorban olyan dolgokra, melynek az üdülőkörzet és Tiszavalk is hasznát vehetné.- A Tisza-tavat csak egységes egészként lenne szabad kezelni. Itt nem okozna kárt, ha a tónak önálló rendőrsége, útfe- lügyelete, tisztiorvosi szolgálata lenne, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Sokkal jobban meg kellene becsülni ezt a vízfelületet. Ha már mesterségesen létrehoztuk, akkor meg kell tanulnunk vele együtt élni! Itt minden kis településnek meg vannak a maga sajátságos értékei. Én ellene vagyok annak az „idegenforgalmi szabadrablásnak”, ami a tó nagytelepülésein történik. A vendégek kisajátítására gondolok elsősorban. Szeretném, ha bádszalókon és Füreden is éreznék azt, hogy a kis faluknak nagyon nagy szerepe lehet abban, hogy a térségben egy minőségi idegenforgalom alakuljon ki. Az ott megtermelt idegenforgalmi nyereségekből arányosan juttatni kellene ezekre a helyekre is, mert az elmaradott infrastruktúra nagyon is megkívánná ezt. Valkon azt szeretnénk, ha az ottani propganda elhozná hozzánk is a vendéget, mert most úgy néz ki, hogy ide csak a megszállottak jutnak el. Ha már ide nem épült szálloda, kemping, strand, nem jelenti egyben azt is, hogy vendég nélkül kell maradnunk. A természetközeli turizmus minden előnyét tudjuk nekik bizto- sítnai!- Támogatná egy a balatoni mintára kialakítandó Regionális Szövetség létrehozását?- Én támogtom regionális szerveződést. Ám ezt itt, Tisza-tavi mintára kell megcsinálni. Nekünk nem szabad mégegyszer elkövetnünk azokat a hibákat, melyek - sajnos - a Velencei tónál és Balatonnál már megtörténtek. Ezért hangsúlyozom mégegyszer: a Tisza-tavat úgy kell egységes egészként kezelni, hogy emellett meghagyjuk a kistelepülések önállóságát, értékeik megvédésével, vagy azok fejlesztésével együtt. Percze Miklós
