Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

4 Hazai tükör 1993. július 3., szombat Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma Tiszainokán az önkormányzattól vásárolt meg egy 3 ezer négyzetméteres területet, hogy a folyóhoz közeli szépfekvésű részen állandó táborhelyet alakítsanak ki diákjaik részére. A budapesti fiatalok már megkezdték a vizesblokk alapozását. (Fotó: K.É.) Jászkunsági cellatitkok (3. rész) Lopásért fej vesztés Máglyahalál volt a bünteté­sük az állatokkal fajtalanko- dóknak. És az sem számított mentségnek, ha valaki fiatal­korú, szinte gyerekember volt. íme egy tizenhároméves fiúra kiszabott ítélet: „Minthogy Ko­vács Miska Ifjú Rab ezen folyó Esztendőben esett Szent Orbán Nap tájban estvéli hajnalon bi­zonyos üszőre mászni... és láb- ravalóját eleresztvén Természet ellen való vétket elkövetni bá­torkodott: Erre való nézve (if­júságát tekentvén:) feje el üttes- sék, annakutána Teste meg égettessék... és hamva a Levegő Égben . hozatta-ssék vagy folyó Vízben hányattassák.) Nemcsak az imént említett cselekedetek, hanem a féktelen indulat káromló szavakkal való kifejezése is beláthatatlan kö­vetkezményekkel járt az 1700-as években a Jászságban is. Idézzünk az akkori büntető­perek jegyzőkönyveiből: „Ám­bár Tury István néminemű jám­bor személyektől kérettetett, hogy a Boldogságos Szűz ellen ne káromkodjon, de ebbéli kér­désekkel nem gondolván, illye- tén szavakkal káromkodni bá­torkodott: Mi az a Boldogságos Szűz? Magával is jó tehetetlen, ha csak a Krisztustól nem kér, egy szivat Tubákot sem adnék érette. Melybéli gonosz cselek­vés... maga érdemlett bünteté­sének el vételére és másoknak is iszonytató példájára Hóhér által feje vétessék.” A ne szólj szám, nem fáj fe­jem mondás akkoriban is sok igazságot rejtett magában. Na­gyon ráfizetett az, aki meggon­dolatlanul fenyegetődzött. íme erre is egy példa: „Mivel Diny- nyés János ezen folyó eszten­dőben esett Szent Mária Mag­dolna napja táján ekképpen tűz­zel fenyegetődni merészlett: No várjatok Monostoriak, mert nem sokára... Monostornak az fél vége meg ég... a' mintis ke­vés idő múlva egy ház, egy is­tálló, annakelőtte egy ház meg égett, több házaknál pedig vá­ratlan tűz támadott: Azomban tűzzel fenyegetődni... nem sza­bad: Ezekre nézve említett Fis- calis kívánja, hogy nevezett Dinnyés János Rab... elsőbben meg kínoztassék, annakutána elevenen meg égettessék.” Az ítéletnek általában határo­zottan érvényt szereztek, ami feltétlenül növelte a tisztséget viselők tiszteletét. Az 1700-as években ritka volt a hatóság el­leni erőszak, de azért akadt rá példa: „Minthogy Takács Mi­hály sok Isten ellen való ká- romkodási között N. Halas Vá­ros házán többeket is fel indít­ván... bírájokat nagy lármázás­sal város házából ki húzni bá­torkodott. nem különben Bakics Gergely, és Gáspár Péter ezen gonosz szándékát követték: arra való nézve, hogy ezen Törvény­telen cselekedeteknek érdemelt Büntetését el vegyék, Takács Mihály fél esztendeig való Tömlöczben Szenvedésre con- demnáltatik: Bakics Gergely pedig, és Gáspár Péter... száz Pálcza ütéseket fognak szen­vedni. E mellett tilalmaztatik Kemény Büntetés alatt, hogy kertekben és malmokban... alat- tomban való gyülekezeteket tar­tani ne merészellyenek... más­ként kemény büntetéseket fog­nak szenvedni.” Más vagyona akkoriban sem volt szent mindenki számára. Aki viszont rajtavesztett, évekig megemlegette, -, ha egyáltalán megúszta ép bőrrel. Ä bírák ugyanis nem sokat teketóriáztak az igazság kiderítésével. Nem rettentek vissza a kínzásoktól sem. Tömören vall arról egy 1745-ben készült büntetőperi jegyzőkönyv: „...minthogy sok rendbéli Lopások sülnek ki Rácz Mátyás ellen, azértis... ne­vezett Rácz Mátyás... felakasz- tasék, elsőbben mindazonáltal több Tolvajságinak ki nyilat- koztatására Hóhér által meg kí­noztassék.” A tolvajlásért kiszabott gya­kori fejvesztés sem rettentette el a zsiványokat. Ha valamilyen módon sikerült lerázni bilincse­iket, folytatták ott, ahol abba­hagyták. Persze, esetükben is érvényesült az a tapasztalat, hogy addig jár a korsó a kútra... így volt ez Bokor János életé­ben is, akiről 1752-ből a követ­kező jegyzőkönyvi részlet ma­radt fenn: „Minthogy ennek előtte mintegy húsz esztendők­kel Bokor János egytülis, más- tulis... hetven két juhot ellopni, és magának tulajdonítani me­részkedett, ezért érdemlendő Büntetésének el vételére ugyan a Jász Berényi Tömlöczben té­tetett, életét félővén az Tömlöc- zöt kiásta, és el szökött: Azom­ban múlt 1751-dik Esztendőben esett October Havának 22-dik napján sok ízben el követett tol­vaj ságáért meg fogatott... több tolvajságinak, Cimboráinak, Orgazdáinak ki nyilatkoztatá- sára... hóhér által meg kínoztas- son, annak után fel akasztas­son.” Kisebb bűncselekményekért a bűnösök arcát megbélyegez­ték a hóhérok, hogy azok első pillantásra felismerhetők legye­nek, s fenntartással kezeljék őket az emberek. Egy 1752-ben kihirdetett bírói ítélet szerint ez a módszer sem bizonyult száz százalékig hatásosnak: „Rácz Erzsébet sok rendbéli csalárd­ságiért, és ednehány Esztendők alatt gyakorlott szépszin alatt való Embereknek meg csalásá­ért már Egerben Tömlöczre vet­tetvén Hóhér által meg is bille- geztetett, melly álnok cseleke­deteit, és tetteit elszenvedett büntetésén nem tanulván, és magát nem jobbítván, ismét meg újította, és az Fényszarusi Görögöt majd két száz Forintig megcsalván, és Ónodi Jánossal hosszabb ideig másoknak Bot- ránkozásával társalkodván... há­rom pénteken ötven korbács ütésre ítéltetik, melyeknek el­szenvedése után mindaz három districtussokbul ki csapattatik.” Nem a jászok mentségére mondom, de az az igazság, hogy a Nagykunságban sem csak szentek laktak a XVIII. században. Sőt, néhány tény arra vall, hogy a kunok talán vadabbak voltak, mint szom­szédaik, s megfékezésük érde­kében a jászok kérlelhetetlen ítéleteinél is súlyosabbakat kel­lett kiszabni a karcagi bíróság­nak. Káromkodásért például jászberényi bíróság is ki­mondta, hogy „feje vétessék”, de semmi volt ez ahhoz képest, amivel a karcagiak büntették a káromkodókat. Törő Péter esete megborzongatja az embert: „... számtalanszor ménykő, lánczos baszom Terem tettével károm­kodott: Újólag pedig, midőn meg fogattatott, akkor intették, ne káromkodgyon, mert meg verik: kire mondotta: ha meg­vernek b...k meg a seggemet... Törő Péternek az eö zabolátlan és Istent bosszú állásra ger­jesztő nyelve elevenen ki vonat- tatik, és akasztófára szegeztetik, az feje pedig Hóhérnak Pallosa által el üttetik.” Az emberi élet kioltása néha csupán a szórakozás eszköz volt a kunoknál. Természetesen nem általánosítok, de azért elgon­dolkodtató az egyik „fejek vé­tessen” ítélet indoklása: (A tet­tesek: a túrkevei Nagy János, Fábián Mihály, Horváth Péter, Zubák György és Ecseki László.) „Mivel hogy az felöl megírt személyek jó Istenünk­nek parancsolattyát elmellőz­vén, Országunk élő törvényei­nek keménységétől nem retteg­vén, hanem ezen folyó 1745-dik Esztendőben esett October Ha­vának huszonegyedik Napja tá­ján a Nemes Nagy Kunságban lévő Túrke ve nevű Helység Ha­tárjában János nevű mintegy ti­zenhárom esztendős Gyermek midőn mélyen aludott, annak lábaira egyik végét a kötélnek, másik végét pedig eltökéllett szándékkal az tűz mellé vezetett Lónak farkára kötötték, akkor azonban a lovat nem hogy meg­fogták volna, sőt azt meg riasz­tották, s meg ijesztették amintis meg ijedvén a ló az Nevezett Gyermeket mind addig hurc- zolta, miglen meg nem holt.” Arra a kérdésre, hogy a ló előtt álló Fábián Mihály „miért nem tartóztatta meg” azt, az egyik tanú így felelt: „Azon Fá­bián Mihály a’ ló el ütvén ne­veltében el is dőlött.” (Következik: A kínvallatás tizenegy fokozata) Simon Béla A számláról - áfával és áfa nélkül Kevés olyan ember van már kicsiny hazánkban, aki ponto­san ne tudná: 1993 július else­jétől minden kereskedelmi te­vékenységgel foglalkozó sze­mélynek számlát kell adnia. Annál is inkább, mert így ren­delkezik az ÁFA törvény. Ta­vasszal már foglalkoztam az esettel. Olyan szempontból is, hogy ez a rendelkezés kiszűri majd a piaci ügyeskedőket. Ám nem hiszem, hogy a sarki, piaci kofák fel lennének ké­szülve erre a rendelkezésre. Még szerencse, hogy a villa­mos, buszjegyeket, újságokat árusítókat nem terheli ez a „fene nagy” bürokratikus szi­gorítás. Ám ez faluhelyen, és olyan „mezei” kisvárosokban, mint Tiszafüred nagyon is érinti az egyszerű embert, aki nem éppen azért jár a piacra eladni, hogy tengerparti nyara­lását fedezze hasznából. Most szigorú házi átképzéseken kell majd résztvenniük. Milyen nyomtatványokat kell kitöl­teni, mit kell abban vezetni? Általában ezek a kérdések azokat foglalkoztatják, akik­nek nem telik pénztárgépre. Én nagyon félek azonban attól, hogy ez a nagytöbbség ezen jótékony „bürokratikus kény­szer” hatására még a piacot is messze elkerüli majd. Erről győzött meg az a beszélgetés is, amit a minap az utcán hal­lottam.- Hallotta, hogy a piacról elküldték az embereket?- Miért?- Számla nélkül árultak. Holnaptól már büntetnek is, ha nem adunk papírt!- És mit kell arra írni?- Hát az áfát!- Még a tojásra is?- Még arra is. Csak azt nem tudom, hogy hány százalékot. Itt be is fejezem az utcai mintavételt, mert elképzelem magam előtt a sok Juli -és Mari nénit, akik éppen vehe­mensen képezik „egzakt” ára­ikat a piacon, és könyvelnek. De élre most a tréfával: összes jó gondolatával együtt valami­ért nem tetszik nekem ez a rendelkezés. Egyrészt azért, mert biztos, hogy drágulni fog a tojás is. Másrészt azért, mert úgy érzem, hivatalos állami szerveink megint raktak egy púpot a kisember vállára. Mert a „nagyok” valahogy kijátszák majd ezt a rendelkezést is. Van már elég gyakorlatuk benne. És nekik jó pár éve van már pénztárgépük is. -pm­Barokk festészet Az itáliai barokk festészet ki­emelkedő alkotóinak műveiből nyílt - november végéig látható - időszaki kiállítás a Szépművé­szeti Múzeumban. A tárlaton az 1600-as években működő itá­liai iskolák - bolognai, velencei, veronai, nápolyi, firenzei - mes­tereinek munkáit mutatják be. A Márvány csarnokban helyet kaptak többek között Annibale Carracci, Luca Giordano, Guido Reni, Domenico Fetti, Bernardo Strozzi, Matteo Rosselli, Marco Liberi, Valerio Castello ké­pei. (MTI) Szovjet objektumok tisztítása Az egykori szovjet katonai létesítmények környezeti kárel­hárítását koordináló Környe­zetgazdálkodási Intézetnél még nem ismerik, miből folytatható a területtisztítás második üteme. A 20 legszennyezettebb léte­sítmény közül 12-nél már befe­jeződött a kármérséklés első üteme, így például Sármelléken, Esztergomban, Győrött. Nyolc létesítménynél ezt a munkát az év végéig fejezik be. Ezeket a munkákat a már korábban jóvá­hagyott 930 millió forintból vé­gezhetik el. Több területen, fő­ként a nagyobb repülőtereken, így például Kiskunlacházán, Kunmadarason, Tökölön, Sár­melléken - összesen tíz térség­ben - további, a második ütembe sorolt tisztításra is szük­ség van. Ezek költségigénye idén 300 millió forint, jövőre 100 millió forint. A szakembe­rek szerint igen fontos lenne, hogy a pótköltségvetés ezzel a tétellel is foglalkozzon. Összesen 171 szennyezett ka­tonai létesítmény szerepel a ká­relhárítási tervben. Az említett 20 legszennyezettebben kívül tehát 151-nél kellene részlete­sen meghatározni, hogy milyen ütemezéssel végezhetők el a munkák. (MTI) Tiszavalk polgármestere: egységként kell tekinteni a körzetre Borsodi falucska a Tisza-tó partján Pár hete adtuk közzé azt a be­szélgetést, melyben Mikola Ist­ván tiszavalki református lel­kész hollandiai életéről, holland barátaival tartott kapcsolatáról számolt be. Még ekkor ígéretet tettem a Nagytiszteletű úrnak, hogy később visszatérek a kisfa- lusi lét gondjaira. Ez annál is inkább aktuális, mert a lelkész úr Tiszavalk polgármestere is. Talán az sem érdektelen, ha megtudjuk, hogyan látják az „Alföld Balatonját” Borsod megye egyik icike-picike fa­lucskájából:- Polgármester úr! Először is elnézést szeretnék kérni Öntől. Legutóbbi írásomban istentisz­telet helyett „megmiséztettem” református gyülekezetét. Am, ha megengedi, most visszatérek a református létre: mint megtud­tam, Tiszavalk tiszta református település. Jelent ez itt összetartó erőt?- Természetesen igen. Ezt akkor éreztem a legjobban, amikor a falu lakossága az önál­lóság mellett döntött. Mi nem csak Tisza-tó partján estünk a perifériára korábban, hanem Miskolctól is igen távol vol­tunk. A lakosság igényelte 1990 őszén, hogy maga dönthessen sorsáról. Hogy értelmezhetem ezt a Tisza-tavi perifériát? Nagyon sokáig nem volt fontos ez az üdülőkörzet a megyének. Ám, mint később kiderült, ez szeren­cse is volt egyben. Azzal, hogy itt soha nem volt nagyberuhá­zás, nem épült strand, kemping, háborítatlanul maradt a környe­zet. Az iszapolódás, a növény­zet szabad burjánzása igazi pa­radicsomi állapotokat teremtett a madarak számára. Nekünk ez a legnagyobb értékünk most: a csend és a nyugalom. Csak az sérti az önérzetünket, hogy a térképeken ez tiszafüredi ma­dárrezervátumként szerepel.- Ön a Tisza-tavi önkor­mányzatok szövetségének is a tagja. Elég jó rálátása van tehát az itt lejátszódó eseményekre. Mi jelenti a legnagyobb gondot a falunak?- Itt - akárhogy is fogalma­zok - kárt okozott a víz. A la­kosság soha nem fogja azt meg­bocsátani, hogy a legértékesebb földterületek, például a hordódi rész - kerültek víz alá. Azt kell mondanm, hogy így a víztározó sem mezőgazdaságot - és az előbb említettek miatt - sem az idegenforgalmat nem segítette. És még egy dolog nagyon fon­tos: ha hamarosan nem csator­názzák Valkot, Négyest és Bá­bolnát, itt óriási gondok lesz­nek. A tiszavalki medence na­gyon veszélyeztetett terület. Elég, ha csak azt említem, hogy ezen a részen tisztítatlanul zú­dul a tóba a szennyező anyag.- Milyen javaslatai vannak? Gondolok itt elsősorban olyan dolgokra, melynek az üdülőkör­zet és Tiszavalk is hasznát ve­hetné.- A Tisza-tavat csak egysé­ges egészként lenne szabad ke­zelni. Itt nem okozna kárt, ha a tónak önálló rendőrsége, útfe- lügyelete, tisztiorvosi szolgálata lenne, hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Sokkal jobban meg kellene becsülni ezt a víz­felületet. Ha már mesterségesen létrehoztuk, akkor meg kell ta­nulnunk vele együtt élni! Itt minden kis településnek meg vannak a maga sajátságos érté­kei. Én ellene vagyok annak az „idegenforgalmi szabadrablás­nak”, ami a tó nagytelepülésein történik. A vendégek kisajátítá­sára gondolok elsősorban. Sze­retném, ha bádszalókon és Fü­reden is éreznék azt, hogy a kis faluknak nagyon nagy szerepe lehet abban, hogy a térségben egy minőségi idegenforgalom alakuljon ki. Az ott megtermelt idegenforgalmi nyereségekből arányosan juttatni kellene ezekre a helyekre is, mert az elmaradott infrastruktúra na­gyon is megkívánná ezt. Valkon azt szeretnénk, ha az ottani propganda elhozná hozzánk is a vendéget, mert most úgy néz ki, hogy ide csak a megszállottak jutnak el. Ha már ide nem épült szálloda, kemping, strand, nem jelenti egyben azt is, hogy ven­dég nélkül kell maradnunk. A természetközeli turizmus min­den előnyét tudjuk nekik bizto- sítnai!- Támogatná egy a balatoni mintára kialakítandó Regioná­lis Szövetség létrehozását?- Én támogtom regionális szerveződést. Ám ezt itt, Ti­sza-tavi mintára kell megcsi­nálni. Nekünk nem szabad mégegyszer elkövetnünk azokat a hibákat, melyek - sajnos - a Velencei tónál és Balatonnál már megtörténtek. Ezért hang­súlyozom mégegyszer: a Ti­sza-tavat úgy kell egységes egészként kezelni, hogy emel­lett meghagyjuk a kistelepülé­sek önállóságát, értékeik meg­védésével, vagy azok fejleszté­sével együtt. Percze Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom