Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
1993. július 30., péntek Az IJj Néplap Kisújszálláson 7 Népszerű kólafélék A Dél-Alföldi Pincegazdaság Kisújszállási Önelszámoló Üzemegységében huszonnégy ember dolgozik. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyén kívül Hajdú-Biharba, meg Békés megyébe is szállítanak, és hetente öt-hatszáz boltot, üzletet keres fel az öt teherautó. Még pedig Kisújszálláson kívül Fegyvernek, Kunhegyes, Abádszalók, Tiszafüred, Karcag, Berekfürdő kisebb-nagyobb egységeit, hogy csak a szűkebb hazánkról essék szó. Noha tizenhét fajta bor, többféle sör is akad a havi tizenegy-tizenkétmilliós forgalomban, nagyon keresett terméknek számítanak a rostos üdítők, a Coca Cola, a Pepsi Cola és a Fanta. A helyi kirendeltség, önelszámoló cég vagy minek nevezzem, nehéz év előtt áll, hiszen úgy a központnál, mint nálunk valamilyen átalakítás, privatizálás, annak valamilyen formája várható. Kinőtték a boltot Négyen Négyfaluból Ottjártunkkor a középiskolásoknak matektábort tartottak a gimnáziumban. A fél országból verbuválódott negyven diák a kollégiumban lakott és éppen egy versenyen mérte össze tudását, felkészültségét. Közöttük akadtak tanulók, akik a nagykun település testvérvárosából, a Brassó melletti Négyfaluból érkeztek. A vetélkedő után, a tizenöt erdélyi diákból négyet szólaltattunk meg. Török Mihály tizennyolc éves és a négyfalusi iskola 12. osztályosa. Szemüveges, magas fiú.- Nálunk a 10-es a legjobb, én 8,5 voltam. Kedvencem a számítástechnika és érettségi után ezen a pályán szeretnék elhelyezkedni. Van ilyen főiskola Brassóban, meg Kolozsvárott is.- Az ottani suli legjobb mate- kosa vagy?- Az azért túlzás, inkább az első ötbe tartozom. Gödri Enikő szintén a 12.-be megy. Arra a kérdésre, hogy hol tanul tovább, egy évvel az érettségije előtt, így válaszolt.- A képzőművészet érdekel, azon belül is egy olyan szakma, mint a kirakatrendezés. Van efféle iskola Kolozsvárott, meg Temesváron is.- Hobbid?- Zenét szeretek hallgatni. Egyébként másodszor vagyok Magyarországon. Itt Kisújszálláson voltunk a strandon, meg lovagolni is. Ileáno Krisztina sajátos helyzetű: az édesapja született rominán, az édesanyja magyar. Ő mindkét nyelvet kifogástalanul beszéli és magyar tagozatra jár.- Krisztina! Nem tudathasadásos állapot a tied? Se ide, se oda nem tartozol istenigazából.- Mindkét nemzethez tartozónak érzem magam. Anyuval magyarul, apuval románul társalgók. Ha mindketten otthon vannak, érdekes keverék nyelven váltunk szót. Egyébként apu mindent megért magyarul is, és beszélni is sokat tud.- Testvéred?- Egyszem lány vagyok a családban, és én is másodszor jutottam el Magyarországra. Tetszik a város, sok az áru a boltokban. Az utolsó megkrédezett Köpe János Csaba.- Az az igazság, én közepesnél éppen jobban tanulok. Ami a terveimet illeti, valamilyen közgazdasági jellegű iskolába szeretnék az érettségi után bejutni vagy efféle pályán elhelyezkedni.- Voltál már Kisújszálláson?- Még Magyarországon is először. Kár, hogy olyan gyorsan elrepül ez a tíz nap... Ez tényleg kár, még, ha közben matematikával is kellett foglalkozni. Egyébként a szaktábor költségeihez hozzájárult a ROK területi igazgatója, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés, a városi önkormányzat, míg Szalai Péter vállalkozó könyvekkel, a Dél-Alföldi Pincegazdaság helyi egysége pedig üdítőkkel támogatta a másfélhetes rendezvényt. Már jobban férnek ügye így már jobban néz ki a felvételi részleg, mint felújítás előtt? A felvételen hátul a tulajdonos: ifjú Farkas Kálmán Július 12-e jeles dátum a helyi postahivatal életében, mivel a felújítást végzők a tervezett határidőnél három nappal hamarabb, kulcsrakészen átadták a létesítményt. Az úgynevezett kiszolgáló részleg modernizálását - ahol újságokat, bélyegeket lehet vásárolni, csomagokat, táviratokat feladni vagy éppen telefonálni - már korábban befejezték, és a fenti napon a kivitelező, a gyomaendrődi Termix Építőipari Szövetkezet a belső raktárakat, irodákat, öltözőket is teljesen felújította és hiányosság nélkül a negyven dolgozó rendelkezésére bocsájtotta. A posta tulajdonképpen a volt videotéka helyiségével bővült. Köznapokon reggel nyolctól este hétig, szombatonként nyolctól délig tart nyitva. Ami az Új Néplapot illeti, jelenleg Kisújszálláson 867 az előfizetők száma és van száz áruspéldány is. Hogy a helybeliek miféle cikkeket kedvelnek? Az itt dolgozók szerint a vidám, szórakoztató írásokat éppúgy, mint a rendőrségi tudósításokat. Egyébként a polgármesteri hivatalban megtudtuk: lesz egy ünnepélyes átadás is, még pedig augusztus 2-án délután két órakor. A városházán megtudtuk, hogy a településen jelenleg ötszázhatvanöt vállalkozót tartanak nyilván. Háromszázhatva- nan ipari szakmákban, kétszáz- ötén kereskedőként próbálnak szerencsét. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a tizennégyezer lakos 125! helyen gurgu- lázhat valamilyen itókával, ha kiszárad a torka.) Most azonban nem kocsmáról lesz szó, hanem ifjú Farkas Kálmán festéküzletéről. A fiatal üzemmérnök jelenleg speciális festékboltot, háztartási árukat kínáló üzletet működtet. Ezerötszáz féle terméke azért népszerű, mert nála általában minden olcsóbb az átlagnál. Ráadásul itt udvariasan szólnak az emberhez, nem úgy, mint a viccbeli üzletben, ahol a betérőt így fogadta az eladó:- Mit kér?- Sokmindent.- Éppen most fogyott el... Saját lakásában, tervezéssel alakította ki az üzletet, amelyet a forgalom miatt mára már alaposan kinőttek. Bővíteni szeretné a kínálatot, de ehhez bizony tőke kellene. Hogy mást ne mondjak, a Trinát festékcsaládnak 171 árnyalata akad. Ha mindegyikből egy kartonnal tart, ez durván 800 ezer forint. Ez pedig csak egy festéktípus. Ennek ellenére csinálja, marad. Parkolót készítene az üzlet elé, ha lenne megfelelő út. Van egy, de az ártatlan annyira magasra sikeredett, hogy mindenkit, mindent lenéz. A bajok ellenére állják a sarat. Legalább is reggel nyolctól este hatig. Busztúra Brassóba Zuhant akár az ólajtó luba. A harminc-harmincöttagú küldöttség augusztus 12-én, csütörtökön reggel indul a hosz- szú útra. Visszaérkezés - ha a határnál is úgy akarják - 15-én este hét körül. A küldöttséget családok látják vendégül, és az utazók különböző kisközösségeket képviselnek. így a ’48-as olvasókört, nőklubot, kertbarát kört, városszépítő egyesüeltet, a Lungo Dromot, az önkéntes tűzltókat, a lovas baráti kört, a nyilvánosság klubot, a MÁV klubot. Utazik Ressinka Lajos citerás és csapata, valamint Fekete István és Fehérvári Zsuzsa népi táncosok is. A látogatás célja: a két testvérváros közötti kapcsolat erősítése, a kisközösségek helyi önszerveződési lehetősége, a népfőiskola szerepe ebben a folyamatban. Szervező-vezető Fekete Imre és ez a tapasztalatcsere a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, a megyei közgyűlés, a helyi ön- kormányzat támogatásával jöhetett létre. A harmincéves Varga István hozzászokhatott a röpködéshez, hiszen hétvégeken kapus volt a város focicsapatában. Igen ám, de a minap szegény akkorát zuhant, mint az ólajtó, amely következtében a jobb kezére mutatós gipszkötést varázsoltak. Hogy miképpen esett az eset? Azt is elmesélem, bár sora van annak, akár a rétesevésnek. Varga Pista egy kis kitérőt tett, és egy ideig Kenderesen bűvölte a bőrt. Vállsérülése miatt még centerhalfot is játszott, majd januárban, amikor a román csodakapus Miia Coustan- tin befejezte, az első hívó szóra visszatért. Jól ment a védés, nagyon is jól. amikor beütött a baj. István a Gamesznál dolgozik, és július derekán egy családi háznál serénykedtek. Deszkát válogattak az emeleten, és a mester hungarocellel fedte be a lépcsőfeljárót. Ezt nem tudva, lépett egyet, és máris rendhagyó légi útra tért. A földszint padlóburkolóján landolt: összetörve a pelenkázófát, meg néhány virágcserepet. Akkor nem érezte a bajt, sőt edzésre is kiment, de este már rohanni kellett Karcagra. A röntgen megállapította: ebből aligha lesz egyhamar védés, és végül Debrecenben csinos gipszet kapott. Hat hétig védi eltörött csontjait, azután leveszik, megröntgenezik a karját, és valószínű, újabb másfél hónapra megint kap egyet. Védeni szeretne, de ahogy a dolgok állnak, ebből valami esetleg csak tavasszal lehet. Addig is Porhanda mesternek portás után kell nézni, hiszen ha minden igaz, nyakukon az újabb fociszezon... A Nagykunsági Népfőiskola szervezésében - mint szinte minden évben - az idén is lesz egy négynapos autóbusztúra Brassó külvárosába, NégyfaA cél az, hogy tapasztalatokat cseréljünk: mi a szerepük a kisebb-nagyobb helyi közösségeknek egy település életében - mondotta Fekete Imre Az oldalt írta: D. Szabó Miklós A fotókat készítette: Imre Lajos Gitárpárbaj ’93 Érdekes kezdeményezésbe fogott a helyi Művelődési és Ifjúsági Központ azzal az elképzeléssel, hogy megszervezi, meghirdeti a gitárosok versenyét. Nevezni egy legfeljebb 20 perces terjedelmű, akusztikus gitáron játszott zenei anyaggal lehet, amelynek tartalmaznia kell egy Beat- les-számot, továbbá két, szabadon választott dalt, esetleg saját szerzeményt. A húszperces programot kazettára véve legkésőbb augusztus 31-ig kell eljuttatni az Ifjúsági Ház Kisújszállás, Szabadság tér 3, 5310 címre. Telefonon is lehet érdeklődni: 59/321-770. A beküldött műveket szakértőkből álló zsűri bírálja el, és a legjobb tizenöt versenyző lehetőséget kap arra, hogy a közönség előtt is bemutathassa szakmai felkészültségét, tudását. A legjobb tizenöt pályázót egyébként levélben értesítik a második forduló pontos időpontjáról. Elment Lukács bácsi Elment a város legidősebb lakója, egy sokat megélt öreg kun, akit' Szabó Lukácsnak hívtak, és nevét legelőször 1892. szeptember 6-án jegyezték be a matrikulába. Látta a két nagy világégést, többször behívták katonának. Huszonöt hold földje volt, ezért először kuláknak minősítették, majd bevették a téeszbe. Végül az állami gazdaságból került nyugdíjba. Egyetlen fia az Amerikai Egyesült Államokban, Ohio államban orvos. Fiúunokája sajnos, már nem beszél magyarul. Lukács bácsi 101 éves korában, július 16-án fejezte be földi létét és a Déli temetőben, a református szertartás szerint helyezték örök nyugalomra. A család tagjain, a rokonokon, a feleségén kívül húszán vettek végső búcsút tőle az utcából, de képviseltette magát korábbi munkahelye is. A városháza, az önkormányzat pedig részvéttáv iratot küldött. Megjöttek a sógorok Jobban mondva, még csak a sógorkák, mivel apró osztrák diáklányokról, fiúkról van szó. Július 24-én az ausztriai Eberschwaugból harminc táborozó diák érkezett a településre egy tanárházaspár kíséretében. A nebulók a kisújszállási felső tagozatosok tavaly nyári ausztriai látogatását viszonozzák. Ittlétük során családoknál helyezik el őket és kéthetes táborozásuk alatt felkeresik a környék nevezetességeit. Ezt követően ellátogatnak Egerbe is, majd egy szűk hetet az önkormányzat ma- gyarhertelendi (Pécs környékén van) üdülőjében töltenek. Kettő is lesz A városi honatyák soron következő, úgynevezett rendkívüli ülését augusztus 3-án 13 órakor tartják a városháza dísztermében. A rendezvény jelentőségét emeli, hogy azon részt vesznek a kevi önkormányzat képviselői is, hiszen az ott levő Kuntrans nevű, közös intézmény sorsáról döntenek. Ugyanis a fenti cég a két város mintegy száz diákjának biztosít szakmai gyakorlatot, sőt ugyanott termelőmunkát is végeznek. Szó lesz arról is, hogy ■ az utóbbi részlegnél személyi változások várhatóak. A következő ülés ily módon gyorsan követi a rendkívülit és augusztus 10-én esedékes. Témaként a költségvetés félévi értékelése, az egészségügyi intézmény beszámolója szerepel, de döntenek az idei Pro Űrbe díjak odaítéléséről is. Előreláthatóan a helyi elismeréseket hárman kapják, amelyeket augusztus 20-án vehetnek át.
