Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd Hazai tükör 3 Összeadták „erejüket” a táborszervezők Számítógép-technikát tanulnak ingyen Elmélyült figyelem Szolno­kon, a Tiszaligeti Turisztikai Központ kőépületének emeleti tanácskozójában. Középen hosszú asztal, számítógép-mo­nitorokkal, klaviatúrákkal. Előt­tük fiatalok. Ki tolószékben, ki anélkül. A délelőtti számítógépes fog­lalkozást Horváth Istvánná ve­zeti. Minden délelőtt 9-től 12 óráig, s aztán délután 14-17 óra között van a ráadás. Mégsem unják meg a résztvevők, akik 8 és 21 év közötti mozgássérültek vagy mozgássérült szülők egészséges gyermekei, illetve cigány fiatalok. Az integrációs tábor szerve­zése - tudom meg Furcsa Jó- zsefné táborvezetőtől, aki már ötödik éve vezeti a Bice-bóca táborokat is - rendhagyó módon történt. Eredetileg három pályá­zatot adott be három közösség (köztük a Lungo Drom is), tá­borok szervezésére. Miután a kapott pénz külön-külön kevés lett volna, összeadták, és a 266 ezer forintból szervezték meg ezt a számítógépes tábort 33 gyermek és fiatal részére. A tíznapos tábor teljesen in­gyenes. Tizennyolcán a turisz­tikai központban alszanak, a többieket naponta hozza-viszi haza a mozgássérültek gépko­csija. Minden új napot reggeli be­szélgetéssel, közös programter­vezéssel kezdenek, amelyek megvalósításában Tamás Já- nosné szülő sokat segít. Pszi­chológus vezetésével egy hetes önismereti tréninget szervez­nek. Strandnap és hajókirándu­Az új ismeretek iránti vágy mágnesként vonzza a kezeket lás is szerepel a tíznapos prog­ramvázlatban. Látogatásunkkor éppen a napsütésre vártak a tá­bor lakói. Simon Cs. József Fotó: Imre Lajos Feszült figyelem az arcokon, a szemekben Kambodzsából i Hazaérkezett az ENSZ-kontingens Magyar-román határ Csökkent a torlódás Tegnapra csökkent a tor­lódás a magyar-román hatá­ron - tájékoztatta az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Nagylaknál a kifelé tartó személygépkocsiknak már nem kell várakozniuk, a te­hergépkocsik viszont még mindig 20 órát vesztegel­nek. Artándnál a személy- gépkocsik 10 órán, a teher­gépkocsik 8 órán belül jut­hatnak ki az országból. Gyulánál a személygépko­csik 5 óra, a teherautók 15 óra alatt kelhetnek át a hatá­ron. A magyar-osztrák hatá­rállomásokon folyamatos az áthaladás. A szlovák határon, Raj­kánál 3 óra a várakozási idő a teherautók számára. A szlovén határátkelőhe­lyen 4 óra telik el, amíg a tehergépkocsik elhagyhat­ják az országot. A magyar-ukrán határon, Záhonynál 8 órát kénytele­nek várakozni a kifelé tartó kamionok. A zöldhatáron 97 sze­mélyt fogtak el a hét végén - közölte a szóvivő. Hat­vannégyen - zömmel ro­mán állampolgárok - ha­zánkból akartak illegálisan kijutni. Harminchárom személy - román, jugo­szláv, osztrák és magyar ál­lampolgárok - hazánkba akart belépni tiltott módon. Huszonnégyen hamis útle­véllel próbálták átlépni a határt. Feltartóztattak egy magyar állampolgárt, aki lopott Mercedes gépkocsi­val igyekezett elhagyni az országot. (MTI) Több mint egyévi szolgálat után tegnap visszaékezett Ma­gyarországra az a 129 fős rend­őri kontingens, amely Kambo­dzsában az ENSZ kötelékében teljesített szolgálatot. A kék­sapkásokat Túrós András vezérőrnagy köszöntötte a Fe­rihegyi repülőtéren. Kijelentette: a magyar rend­őrök nemes feladatot kaptak a sokat szenvedett Kambodzsá­ban, részt vehettek a demokra­tikus választások biztosításá­ban, az emberi jogok betartatá­sában. Feladatuk nem volt ve­szélytelen, többször fegyveres támadásnak voltak kitéve, ame­lyek során egyikük megsebe­sült. Túrós András hangsú­lyozta: a magyar rendőrök a nemzetközi megfigyelők szerint az egyik legjobb teljesítményt nyújtották több mint a 30 ország Vasárnap a szépség költözött be a jászberényi Nagytemplom sokat látott falai közé. Csengő leányhangok szálltak az ősi épület boltívei alatt. A megszokott orgonazúgást, régi egyházi énekeket egy időre fölváltotta a modem zene és dal, ami korántsem hatott ott idegenül, bizonyítva: minden otthonos a templomban, ami ér­ték, kortól és stílustól függetle­nül. A zsúfolásig megtelt padok között két meghatott ember állt, a plébánia távozó káplánjai. Bárdos Ferencet négyévi szol­gálat után, a katolikus egyház rendjének megfelelően főpász­küldöttei közül. Jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a lakos­sággal is, amihez hozzájárult, hogy a magyar rendőrség héte­zer dollárt adományozott árva­ház építésére. A fogadás utáni sajtótájékoz­tatón Boda József alezredes a kontingens parancsnoka eL mondta: az ENSZ-erők feladata elsősorban a választások bizto­sítása, a közrend fenntartása és a menekültek visszatelepítése volt. A rendőrök fegyvertelenül szolgáltak, csak az ENSZ-kato- nák voltak felfegyverezve. Több tartományban, ahol ma­gyar rendőrök állomásoztak volt veszélyes a helyzet: az egyik településen a nekik bérelt házakat is megtámadták. Külde­tésük - a választások utáni fe­szült helyzet miatt - néhány hó­nappal hosszabb lett a vártnál. tori rendelet szólította új szolgá­lati helyére, Mezőkövesdre. Kiss Gábort - aki egy esz­tendeje érkezett a városba - pe­dig Róma, az Örök Város várja, ahová rendszeresen küld kellő mérlegelés után az egyház ta­nulni fiatal papokat. Az ünnepség bensőséges hangulata, a hívőkből áradó szeretet, akik a város polgár- mesterével, dr. Magyar Leven­tével együtt nagy számban eljöt­tek erre az alkalomra mutatta, hogy a két fiatal pap rokon­szenves egyénisége megmarad a hívek emlékezetében. Szathmáry Bensőséges hangulatú hangverseny Jászberényben Két fiatal pap búcsúja Cipőgyártó kft.-k Dunaújvárosban Megmentik a munkahelyet Cipőgyártó kft.-ket alakít a közelmúltban öncsődöt jelentő, felszámolás alatt álló dunaújvá­rosi Junior Cipőgyár dolgozói­nak egy része. Arról, hogy a gyár mely terü­letein lesz lehetőség a vállalko­zások működtetésére, várhatóan még ebben a negyedévben dön­tenek. A Junior Cipőgyár 45 cég­nek, 106 millió forinttal tarto­zik, s emellett még 20 millió fo­rintos kamat is terheli. Mivel a július elején befeje­ződött csődegyeztető tárgyalá­sok kudarccal végződtek, meg­kezdődött a felszámolási eljá­rás. Ezzel párhuzamosan 170 munkahely megszüntetéséről döntött a vállalati tanács. A dolgozók azonban munka­helyükhöz ragaszkodva, meg­oldást kerestek a gondokból való kilábalásra, s az érdekvé­delmi szervezetek támogatásá­val úgy döntöttek: vállalkozá­sokat hoznak létre a cipőgyártás folytatására. Nem véletlenül választották a termelés megmentésének ezt a módját: a Junior ugyanis a ko­rábbi években gyerekcipőivel jó hírnevet szerzett itthon és kül­földön, s még tavaly is stabil pi­acai voltak. Gondjait a vállalati szervezet nehézkes működése és az álta­lános gazdasági helyzet okozta. A dolgozók szakértelmét bi­zonyítja, hogy jelenleg olaszor­szági megrendelők számára ké­szítenek bérmunkában lábbeli­ket. Az alakuló kft.-k egyébként úgy tervezik, hogy a gyártól bé­relt műhelyekben és gépeken dolgoznának, törekedve a cég régi piacainak a megtartására, illetve újbóli meghódítá­sára. (MTI) Keddi jegyzet • • Öregek Csak ülnek a konyhában, és töprengenek. Azon is, ami volt, meg azon is, ami lesz, ami lehet még. Mostanában egyre inkább a jövőbe néznek, pedig azt mondják, öregembereknél ez nem szokás. Az idősebb nemzedékre inkább az emlékezés jellemző, nem a tervezgetés. Persze az ő jövőbe tekintgetésük nem is tervezgetésnek mondható, inkább a félelem újra- és újrafogalmazásának. Nem volt könnyű életük, de azért nem panaszkodtak soha­sem. Az asszony a gyárban, a férj a hivatalban dolgozott, és közben nevelték a gyerekeiket. Hogy teljen mindenre, ahhoz pluszmunka is kellett. A kert, a szőlő, az állatok, egy kis gazdálkodás. Ebből épültek év- ről-évre. A sok munka között mindig az vigasztalta őket, hogy majd pihennek, ha nyugdíjba mennek. A szép öregkor reménye segí­tette át őket a fáradtságon, a mindennapok nehézségein. Eleinte nem is látszott olyan elérhetetlennek ez az évtizede­ken át dédelgetett álom. A nyugdíjból megéltek, egy kicsit félretettek, még arra is jutott, hogy támogassák a gyerekeket a családalapításban, házépítés­ben. Aztán egyre kevesebbet ért az a kis pénz, és most már nincs támogatás, nincs félrerakás. Felélik mind. Még nem is elég. Az asszony a szekrényben őrizgeti a receptet, amit majd ak­kor vált ki, ha megkapják a nyugdíjat. Hiába, belefáradtak a sok munkába, kell az orvosság, nem is akármennyi. Ebben a korban már itt is fáj, ott is fáj... De a múltkor sem tudta egyszerre kivál­tani az összes tablettát, nem bírta kifizetni. Csak ül a konyhában, és gondolkozik. Mind a ketten kapnak nyugdíjat, ott van a kert is... ő mégse bírta egyszerre kiváltani a gyógyszert. Annyira nem szegények, hogy közgyógyellátásra szorulnának. Hogy van ez? De nem is emiatt fáj leginkább a feje. Az uráé sem. Már nem is a gyerekeik sorsa miatt. Ők már megvannak valahogy, jól-rosszul. Hanem az unokák! Szépek, nagyok, 18 éves az egyik, húsz a másik. Most még iskolába járnak, de mi lesz azután? Kapnak-e állást? Ha igen, akkor milyet? Vagy mun­kanélküliként kezdik az életet? Akkor aztán hogyan alapítanak családot? Ül a két öregember a konyhában, és az öregasszony oly­kor-olykor szótlanul megcsóválja a fejét. Nem így képzelték el a végigdolgozott élet fáradt éjszakáin. Nyugalmat álmodtak, elégedett gyerekeket, vidám unokákat. Szép öregkort. Amikor nem kell félni semmitől, még az unokák jövőjétől sem. Amikor nem lapul kiváltatlan recept a kredenc fiókjában. De ez csak egy álom, amely nagyon hamar szerte­foszlott. Az öregasszony csak csóválja a fejét. Nem érti: miért dolgoz­tak egy életen keresztül? Paulina Éva RADIOTELEFONOK SZAKMAI MUTATÓJA Személyszállító kisiparosoknak most rendkívüli kedvezményt biztosítunk. Július 1-től 31-ig 30.000 Ft-tal olcsóbban vásárolhat ERICSSON HOTLINE RÁDIÓTELEFONT JÚLIUS 28-án MARTFŰN a Művelődési Otthonban Telefon: 06-60-386-220 A BEMUTATÓ 9 - 17-ig TEKINTHETŐ MEG. (((®)))))|]| Telefon: 06-56/371-511 Ilii t X I CL Rádiótelefon: 06-60 386 000, -001 RÁDIÓTELEFON KFT Fax:06-60 386 005 JJEQyOZZUZC A ‘TÁVOLSÁQOT *29316/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom