Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
4 Gazdaság 1993. július 27., kedd Kétmilliónál többen a létminimum alatt Munkaszervező menedzser is kell Hogyan működik a közhasznú munka? A létminimum kifejezés hagyományos szóhasználat, amelynek belső tartalmi lényegét definíciója úgy fejezi ki: igen szerény, társadalmilag még elfogadható szükséglet kielégítésre elegendő összeg, amely csak a hónapról hónapra éléshez elég. Nem jelent biológiai minimumot, annál több: értéke jelenleg a lakossági átlagjövedelemnek több mint 60 százalékát teszi ki. A létminimum alatt élők száma az 1989. évi 800 ezerről 1992. év közepére 1,6 millióra emelkedett. Ha az eltelt egy évvel és a felmérésből kimaradókkal is számolunk, a létminimum alatt élők jelenlegi száma 2 millióra vagy a fölé becsülhető. A létminimumszint alá kerülést két jelentős meghatározó Alig egy hónapja történt, hogy az egyik jó hírű pénzügyi tanácsadó vállalatot csaknem teljes egészében az alkalmazottak és a vezetők vásárolták meg, természetesen jelentős összegű hitel segítségével, nem csekély adósságot vállalva. A részvényekből szívesen vásárolt volna egy hasonló profilú nyugat-európai cég is, amelyik nem lebecsülendő rendelésállományt is hozott volna magával . . . Az önmagában nem rendhagyó eset kapcsán utalhatunk arra a tapasztalatra, hogy az olyan cégek, amelyek vagyona túlnyomórészt könyvszakértőinek, mérnökeinek, ügyvédeinek, szervezőinek fejében, kisujjában van, a legalkalmasabbak a munkavállalói, illetve a Egy modem, tőkés társadalomnak alapvető velejárója és alapvető problémája a munka- nélküliség. Emberi és családi tragédiához vezethet ennek a számunkra eddig ismeretlen fogalomnak a megismerése, átélése. Nehéz kimondani, de ezt természetesnek kell elfogadnunk, a modem polgári közgazdászok tanítása szerint. A gazdaságot két kellemetlen jelenség kíséri, az infláció és a munkanélküliség. Mindkettőnek van egy elfogadott fokozata, ez a „tehetetlenség: infláció” és a munkanélküliség természetes rátája. Bármelyik, a másik rovására mérsékelhető, vagy ha csökken az infláció, valószínűleg növekszik a munka- nélküliség és fordítva. Ezt az alapvető és ismert törvényszerűséget Magyarországon évizedekig nem ismertük a gyakorlatban. Hosszú ideig nem volt magas infláció, a munka- nélküliség fogalma pedig csak a tankönyvekben létezett. A tényező tapintható ki: az egyik az eltartott gyermekek számának szerepe, a másik a munka- nélküliség megjelenése a háztartásban. Minél több gyermekről kell gondoskodni, annál nagyobb esélye van a háztartásnak a létminimum alá kerülésre. Becsléseink szerint az 1992. év közepi 480 ezer fős munkanélküli-állomány a közvetlen családi kapcsolaton keresztül mintegy 1,5-1,6 millió főt érintett. Körükben mintegy 1/3 él a létminimum szintje alatt. Minél alacsonyabb jövedelmű csoportot vizsgálunk, annál alacsonyabb az aktív keresők aránya, s egyre magasabb a munkanélküliek, a gyesen, gyeden lévők és a felnőtt korú eltartottak hányada. A létminimumon vagy az alatt élő 14 éven felüliek 10-15 százaléka 8 osztályos vezetői tulajdonlásra. A nagy ügyvédi irodák, szakértő-, tanácsadó és tervezővállalatok, amelyek a világ számos pontján jelen vannak, részben ún. személytársaságokként működnek: vezető szakértőik, munkatársaik egyben tulajdonostársak. Fölvetődik a kérdés: az említett magyar cég munkatársai milyen indítékok alapján utasították el a külföldi befektetőt, és miért vettek tetemes adósságot a nyakukba a tulajdonjogért? Vélhetően elsősorban foglalkoztatási okokból: az állásukat féltették. Csakhogy a mai éles piaci versenyben választani kell, hogy kevesebben végzik el ugyanazt a munkát, vagy ugyannyian, de kisebb fizetésért. ’80-as évek végétől azt is megtanulhattuk, hogy a gazdasági törvények az emberek akaratától függetlenül léteznek, hatnak. Mindkettő egyszerre zúdult a nyakunkba, és most itt állunk gyakran kétségbeesetten. Lehet, hogy nem népszerű, amit írok, de a címben szereplő jelenséggel együtt kell tudnunk élni. Nézzünk néhány vele kapcsolatos dolgot. Típusait több szempontból csoportosíthatjuk, van az önkéntes munkanélküliség, ez azt jelenti, hogy a dolgozó a fennálló munkakörülmények és jövedelmi viszonyok mellett nem akar munkát vállalni. Ez nyilvánvalóan létezik a jelenlegi magyar gazdaságban is. A munkanélküli-döntések befolyásolják, azzal, hogy folyamatosan csökken a segély összege, és végül marad az 5250 Ft/hó önkormányzati támogatás. Természetesen ezt is megvonják, ha az érintett nem hajlandó együttműködni a munkaügyi végzettséggel sem, további 39-45 százaléka pedig csak befejezett általános iskolával rendelkezik. Az alacsony jövedelmi szint megjelenik a fogyasztás sajátosságaiban is:- élelmiszerre a létminimum szintjén élő aktív háztartások jövedelmük 31, a nyugdíjasháztartások 37 százalékát fordítják. A minimumszint alatt ez az arány magasabb, 40-60 százalék, az átlagnál pedig 25,- lakásfenntartásra fordított kiadásnál nem tapasztalható nagy eltérés a minimumon (20-23%) és az átlagszinten (16-18%) élők között. A tények felhívják a figyelmet, hogy a szegénység nem homogén kategória, belső ösz- szetettsége jelentős, a kezelése differenciált eszközrendszert és megközelítést igényel. KSH Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy több ember munkájához nagyobb helyiségekre van szükség, azaz több dologi költség terheli a vállalkozás kasszáját. Mérlegelni kell, hogy a „csereszabatos”, másokkal is pótolható munkaerő többletterhe könnyen vezethetetlenné teszi az ilyen vállalatot, pedig ők is tulajdonosok, nekik is szavuk lehet a döntésekben. Egyébként valószínűleg ez a csoport lesz az, amely részvényeit eladva megnyitja majd az utat egy újabb tulajdonosi szerkezet felé. Könnyen megeshet tehát, hogy éppen a most elutasított befektetőknek nyitnak kaput egy későbbi, netán nehezebb időszakban ... B. T. (FEB) központtal. Ebből a szempontból megfigyelve a másik csoport kényszerű munkanélküliség. Ez egyértelmű, az illető nem tud elhelyezkedni. Más megközelítésből szemlélve ismerünk strukturális munkanélküliséget. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy a szakképzés szerkezete nem egyezik meg a gazdaság szakemberigényével. Ezen átképzésekkel próbálnak segíteni. Szintén ismert fogalom a konjukturális munkanélküliség. Ez egy tartalék sereg állandó létezését feltételézi, amely gazdasági fellendülés esetén azonnal mozgósítható. Erre egy rugalmas gazdaságnak szüksége van, hiszen így tud gyorsan reagálni. Azt is ki kell ezzel szemben mondani, hogy az egészséges gazdaság ezt nem tekintheti tehernek, és a fenntartásáról, „eltartásáról” kell hogy gondoskodni tudjon, ha nem tudna, akkor már a gazdaság nem egészséges. A munkanélküli tehát nem teher, hanem tartalék, egy szükséges rossznak tekinthető. Túróczi Imre Termelési mélypont A KSH adatai szerint az ipari termelés továbbra is mélyponton van, növekedés alig tapasztalható. így a májusi termelése az 1985. évi szint 65,7%-át tette ki, áprilishoz képest csökkent. Ugyanakkor az idei év első öt hónapjának teljesítménye 0,8%-kal meghaladta az 1992. évi hasonló időszakot. A gépiparban pedig a belföldi és az exportértékesítés is bővült. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán A különböző regionális ön- kormányzati szövetségek szaporodása ékes bizonyítéka annak, hogy egyre több helyen ismerik fel: a megnövekedett feladatoknak csak az egyre szűkösebb pénzeszközök koncentrálásával lehet eleget tenni. A kistérségi foglalkoztatási problémák kezelése például ma már eképzelhetetlen pusztán saját erőforrásokra támaszkodva. Annál is inkább kézenfekvő az összefogás, mivel az ennek eredményeként létrejövő kistérségi fejlesztési programokhoz a közelmúltban újabb támogatási lehetőséget kínált a Munkaerő-piaci Bizottság, 400 millió forintot különítve el a Foglalkoztatási Alapból e célra. Merőben más a helyzet a csak helyben megoldható, csak az adott település gondjait enyhítő feladatokkal, bár a lehetőségeket reálisan felmérő ön- kormányzatok és gazdálkodó- egységek ezekben az esetekben is megtalálják azokat a csatornákat, melyekből kiegészíthetik, megsokszorozhatják saját erőforrásaikat. Az első félévben a megyei munkaügyi központ több mint 260 szerződést kötött közhasznú munkavégzésre, amely 1559 fő átmeneti foglalkoztatását és az adott terület szociális, egészségügyi, kulturális vagy éppen kommunális problémáit oldotta meg a munkaügyi központnál igénybe vehető anyagi támogatással. Ez a létszám azt is jelenti, hogy 70 százalékkal Irodánkat igen sokan keresik fel abból a célból, hogy lakást, házat eladásra kínáljanak, és legalább ilyen sokan azért, hogy ingatlant vásároljanak. Megfigyelésünk szerint a kínálat és a kereslet nagyon eltér egymástól. Nem olyan ingatlanokat kínálnak az eladók, mint amilyeneket a vevők keresnek, ezért egyszerre van jelen a túlkínálat és a hiány. Ennek az állapotnak egyaránt vannak jelenlegi és múltbeli okai. A múltbeli okok egyike, hogy a lakások általában kis kuckókká sikeredtek, míg a házak, ahol viszont a kert, a garázs, a műhely, az állattartó építmények is az élettér részét képezték, túlméretezettek, ezért mindkét csoport nehezen értékesíthető. A jelenlegi okok közül ki kell emelni, hogy nincs a mai típusigényt kielégítő, saját beruházásban építő vagy meglévő lakások átalakítására specializálódott, nyereséges vállalkozás a városban. Senki nem épít 1+3 félszoba, étkezős, gáz-központi fűtésű lakást. Az aktívan tevékenykedő kevesek megbízói viszont igen tájékozatlanul, a saját fejük után haladva dolgoztatnak a lakóingatlanok piacán. Mindenféle előzetes felmérés, információ (piackutatásról ne is beszéljünk) nélkül. Nemrég a kisebb pénzűek vagy óvatosabbak megvásároltak egy olyan lakást, amire a készpénzük futotta, ezután fel- újítgatták saját ízlésük szerint. A nagy fogásra számítók új lakások építésébe fogtak. A létrejött eredmény eladható volt. A ma próbálkozásait a „Soha többé!” fogadalom követi. A kudarc részben az aktuális gazdasági helyzet, részben pedig a nem eléggé körültekintő építtetői magatartásnak tudható be. Nézzük az aktuális gazdasági helyzetet. Aki sikert akar ezen a területen, annak gyakorlatilag a következőkkel kell szembenéznie: az ingatlanok ára alapvetően magas, nem is annyira a jövedelmek, mint inkább a hitellehetőségekhez képest. Az építéshez, felújításhoz használható anyagok ára tetemesen megemelkedett. A szakemberek munkadíja pedig szinte megfizethetetlen. A fizetőképes kereslet azon személyek felől jelentkezik, akiknek nincs lehetősége arra, hogy saját kezűleg többen vesznek részt a programban, mint januárban. A legnagyobb létszámot (40 fő fölött) foglalkoztató munkaadók a Tiszafüredi Városgazdálkodási Vállalat, a .Törökszentmiklósi Városüzemeltetési Centrum, a karcagi Városgazdálkodás, a mezőtúri Város- gondnokság, valamint a túrke- vei és a tiszaföldvári polgármesteri hivatal voltak. Az emelkedő tendenciára tekintettel a megyei munkaügyi tanács a közhasznú foglalkoztatás támogatásának mértékét 1993-ra a megyei Foglalkoztatási Alap 50 százalékában határozta meg. A támogatási eszköz minél hatékonyabb működése érdekében a munkaügyi központ területileg illetékes kirendeltségeinek adta át a pályázatok elbírálásának jogát, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a gazdálkodóegységek működési körülményeit a legjobban ismerik. Ugyanakkor a munkaügyi központ szakított azzal a korábbi gyakorlattal, mely szerint a támogatást igénylő munkaadókkal éves keretszerződést kötött, melyek kihasználtsága csupán 60-70 százalékos volt, s az is előfordult, hogy az ön- kormányzatok szociális támogatás kiváltására is felhasználták a nyújtott támogatást. Ezért az ez évi pályázatokban már konkrétan meg kell jelölni azokat a tevékenységi köröket, amelyekben foglalkoztatni kívánják a munkanélkülieket. Ezt dolgozzon, hogy megszervezze az esetenként beépítendő 2000 tonnányi és közel 200 féle anyag megszerzését, szakszerű beépítését úgy, hogy az építkezés befejezése ne húzódjon át a jövő évezredre. A becsületes szakmunka beépítése szükséges. Évezredes tapasztalat viszont, hogy a tb-járulék, az SZJA és az áfa nélkül épített épületek nem rosszabbak, sőt jobbak a maiaknál. Aki saját kockázatára, saját pénzét fekteti az országba, egy ingatlan megvalósításán keresztül, az megérdemelné, hogy a befektetett pénze és munkája után tisztességes nyereséget érjen el. Ez ma lehetetlen. Hiányzik a megfelelő támogatás. De az élet minden területén ugyanez a helyzet ma Magyarországon, ezért joggal feltételezhető, hogy a problémák megoldására csak olyan gazdaságpolitikai elképzelések alkalmasak, melyek új alapokon nyugszanak. Egy ilyen elképzelést ismertetünk e cikksorozat szeptember folytatódó részeiben. Az építtetői hibák között a következők sorolhatók fel. Az átlagmagyar nem szeret osztozni. Nem képes jól megszervezni a csoportmunkát igénylő tevékenységeket hosszú távra, hatékonyan. Nem tájékozódik, nem olvas, nincs eltökéltségének alapja. Mozdulatait a görcsös akarás irányítja. A legtöbben nem számolnak az ingatlanokon végzett, az építéshez szorosan nem kapcsolódó (adás-vétel, átírás, megosztás, engedéaz elkövetkező időszakban ellenőrizni fogjuk. A munkaadóknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy nem státuszteremtő, hanem egy ideiglenes foglalkoztatást biztosító támogatási eszközről van szó, melynek többek között az a célja, hogy minél több munka- nélkülinek nyújtson átmeneti megoldást elhelyezkedési gondjaira. Természetesen nem minden önkormányzat és gazdálkodó- egység merítette még ki az ebben rejlő lehetőségeket. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány Kuratóriuma az ő számukra hirdette meg a munka- szervező menedzser alkalmazásának támogatására kiírt pályázatát. A pályázaton részt vehetnek mindazok az önkormányzatok, gazdálkodóegységek és jogi személyiséggel bíró civil szervezetek, akik vállalják, hogy közhasznú munkások szervezését, foglalkoztatását intéző, munkaszervező menedzserrel munkaviszonyt létesítenek. A menedzser működtetési költségeinek 50 százalékát, de maximum 30 ezer forintot havonta az OFA átvállal. A pályázatok 1993. október 31-ig folyamatosan benyújthatók az OFA Alapítványi Irodához (1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.). Miskó Istvánná igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ lyezés költségeivel, az adó, a közvetítői jutalék stb. összegével) járulékos kiadásokkal. A legtöbben végig sem gondolják azt, hogy mi van, ha nem bírják végigcsinálni betegség, baleset vagy pénzügyi veszteség miatt. Egyetlen esetet eltekintve senki meg nem kereste még irodánkat azzal a kéréssel, hogy adjunk neki tájékoztatást a következő kérdéseire: a megtervezett ház a tevezett építési helyen készen, félkészen mennyire piacképes. A problémát egyetlen példával világítom meg. Tóth Imre ügyfelünk külföldön eltöltött huzamosabb munkavállalása után a kintlátottakat egyben szerette volna látni álmai házában. Szülőfaluja széléhez közel vásárolt egy tipikus telket, ezután a telek árával azonos értékben tervet készíttetett. A ház megépítésére viszont nem futotta a pénze. Megbízott az eladással. Én azóta is azon gondolkozom, kinek ajánlhatnám az ő félkész álomházát. Ellenpéldaként azt a nyugati szokást tudnám megemlíteni, hogy ott az építtető tájékozódik afelől, hogy milyen ingatlan adható el most jó áron, és inkább olyat épít, semmint olyat, mely az ő egyéni igényeihez illeszkedne. Mondanivalónk lényege: építkezés vagy lakásfelújítás előtt kérje segítségünket. Mi szívesen és díjmentesen adunk tanácsokat azért, hogy ingatlana a későbbi értékesítéskor az általunk javasolt megoldások fel- használásával jól eladható legyen. Kummer Mihály Pályakezdőknek zöld vonal A pályakezdő fiatalok külön telefonszámon kaphatnak felvilágosítást a megyei központban és az illetékes kirendeltségein. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ 56/423-412 Kirendeltségek: Szolnok 56-423-233 Karcag 59/311-622 Jászberény 57/312-025/15 m. Kisújszállás 59/322-388 Jászapáti 109 Kunhegyes 59/326-546 Kunszentmárton 143 Mezőtúr 17 Martfű 56/350-049 Tiszafüred 59/352-993 Törökszentmiklós 56/375-387 Nyitva: hétfőtől péntekig: 9-13 óráig Iroda: 5000 Szolnok 15-18 óráig Baross u. 22. fsz. 3. szombaton 9-13 óráig Telefon: 379-516 Rákóczi u. 40-42. sz. alatt, 3. emeleti, 99 m2-es, 3 szobás társasházi lakás + 70 m" tetőtér + garázs з. 5 mFt irányáron. Madách u. 39., melyet orvosoknak, ügyvédeknek ajánlunk: 80 m2 első emeleti társasházi lakás + 32 m2-es iroda céljára hasznosítható helyiség + garázs 3.7 mFt irányáron. Mária и. 48. 3. emeleti társasházi lakás 74 m2 lakótérrel, gáz-központi fűtéssel, telefonvonallal 2.6 mFt irányáron. Szivárvány u. 39. 1989-ben épült családi ház 105 m2 lakótérrel, gázfűtéssel 4.5 mFt irányáron. Csend u. 9. családi ház 135 m2 lakótérrel, garázzsal, telefonnal, gáz-központi fűtéssel eladó. Dobó 33. családi ház 715 m2 telken, 150 m2 lakótérrel, gépkocsitárolóval és műhellyel, gázközponti fűtéssel 4 mFt irányáron. Kalász u. 2/a. 1963-ban épült családi ház a belvárosi templomhoz közel, 550 m2 telken, gázfűtéssel, telefonnal, gépkocsitárolóval sürgősen eladó. Hajnóczy u. 58. 1983- ban épült családi ház, 147 m2 hasznos térrek gáz-központi fűtéssel 3.1 mFt irányáron. Thököly 85. volt Építő-Javító Vállalat telepén 271+103 m2 csarnok eladó 3 mFt + áfa irányáron. Széchenyi krt-i szolgáltatóházban 88,5 m2-es üzlethelyiség eladó 5 mFt + áfa irányáron. Lakáskínálatunkból a szokásos formában: cím*tulaj*/emelet/fűtésmód/terület/szoba/félszoba/ár - JUBILEUM 5.*Csi- pes*/167TH/73/2/2/1300 - SZÁNTÓ 14.*Berkics*/4/GP/79/2/l/1800 - VASVÁRI 12.*Szigeti*/3/GP/54/2/0/l300 - GORKIJ 34.*dr.Szili*/2/GK/70/2/l/1700 - JÓZSEF A.42.*Varga*/3/GP/35/l/0/900 - KOSSUTH 3.*Sándor*/3/GP/56/2/1500 - NAGY I. 15- 17.*Sági*/2/TH/80/3/ETK/2700 - KELLNER l.*Farády*/l/GP/67/3/2300 - Cégünk au- gusztus hónapban szabadságolás miatt zárva. *30744/1H* Ingatlanközvetítő és Szaktanácsadó Kft. Ahol a vagyon zöme a fejekben van A munkavállalói tulajdonformáról Egy megtanult fogalom: a munkanélküliség Miért rossz, és milyen szempontból lehet jó? „Leégtünk: csak egyetlen jó dolgot látok benne, azt, hogy mélyebbre már nemigen csúszhatunk.” (Egy munkanélküli szavai 1935-ből) Kereslet-kínálat ingatlanközvetítői szemmel
