Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-26 / 172. szám
1993. július 26., hétfő Hazai tükör 3 A szabályozásra szükség lenne AIDS-es orvosok? Van, ahol már kötelező a szűrés Az elmúlt napokban fővárosi laptársunk szenzációt robbantott. A dunaújvárosi kórház egyik belgyógyász főorvosa AlDS-ben meghalt. Az ügy érdekessége, hogy az orvos fertőzötten, HÍV pozitívan is dolgozott.- A törvényi feltételek lehetővé teszik azt, hogy az orvos bármilyen betegséggel praktizálhasson - mondja Lörincz Ambrus, a szolnoki Il-es kórház megbízott vezető-főorvosa. Persze vannak kivételek. Ha az egészségügyi alkalmazott fertőző beteg, akkor fekvőbeteg osztályon nem dolgozhat.- Az egészségügyben dolgozók saját lelkiismeretük alapján dönt(het)ik el azt, hogy megcsinálják-e az AIDS-tesztet vagy sem, mert számukra hivatásukból adódó AlDS-szűrésre nincs törvényi kötelezettség. Tagadhatatlan, hogy szabályozásra szükség lenne,mert aki vérrel dolgozik és nem használja a védőeszközöket, az ki van téve a XX. század pestisének. Azonban léteznek már olyan kórházak is, ahol a kórházigazgató kötelezővé tette minden dolgozójának az AIDS.-vizsgá- latot.- Az egészségügyi dolgozók AIDS-szűrésének kötelezővé tétele igen bonyolult kérdés - mondja a hazai AIDS betegekkel is foglalkozó, Szent László kórház igazgató-főorvosa, dr. Mikola István.- Figyelnünk kell egyszer- smint az emberi és személyiségi jogokra, ami ilyenkor titokvédelemre hivatkozik, de ebben a hivatásban a betegek megnyugtató kezelését is szem előtt kell tartanunk. Nagy tapintat és kellő előkészítés után ezért vezettük be kórházunkban, dolgozóink AIDS-kontrollját. Sz.T. Bővül a TIGAZ karcagi kirendeltségének épülete. Az ezer négyzetméteres épületkomplexum ’94. tavaszára készül el, a munkát a Referencia Kft. nyerte meg. Az új épületben lesz veszélyeshulladék-tároló, csőtároló, garázs is, a mostani épület teljes rekonstrukcióját is elvégzik még a beköltözés előtt. Az építkezés költségvetése 36-38 millió forint. (Fotó: Korényi) Jászkunsági cellatitkok (22. rész) Járási-városi börtönök Táboroztat a Vöröskereszt Az 1960-as évek elején megszűnt városi-járási börtönökbe ezernyi okból kerültek a viszonylag kevés időre elítéltek. A börtönök feljegyzései meglehetősen szűkszavúak az elítéltekről. Raffai András esetében például ezernyi kérdőjel vetődik fel, mert csupán annyi olvasható róla a jászberényi körzeti börtön iratai között: „1945-ben háborús bűntett miatt 5 év. 1958. szeptemberében ismét 2 év, mert '56-ban a munkástanács elnökeként a XX. kér. Sütőipari V.-nál elszámolás nélkül élelmiszereket osztott szét a munkások között, s választási vacsorát rendezett, ahol ezer Ft áru bor fogyott el. ” A szökési kísérlettől nemcsak a börtönben, hanem a tettenérés pillanatában méginkább kell tartani. Joggal vélték ezt azok a jászberényi polgárok, akik lakásukban elkapták Raffael Karolinát, aki köténye aljába varrt zsebébe dugott néhány használt női fehérneműt. A háziak - biztos, ami biztos alapon - a rendőrök érkezéséig az eperfához kötötték a tolvajt. Társadalmi méretű gondok miatt is kerültek börtönbe az 1950-es években emberek, nemcsak közönséges bűncselekményekért. Elsődleges szerepet játszott ebben a túlzott be- szolgáltatási kötelezettség megsértése, vagy az előírt vetési előrirányzat elmulasztása. Az ilyen ítéleteknél nem sok értelme volt a fellebbezésnek, hiszen az könnyen a büntetés súlyosbításával járt. Silye P. Sándor ügyében például így foglalt állást a megyei bíróság: „a börtönbüntetés a fellebbezési bíróság állásfoglalásához képest a kívánt cél elérését nem biztosította, éppen ezért volt szükséges olyan ítélet meghozatala, mely a termelés eredményességét célzó hatósági intézkedésekkel szembeszegülő vádlottat végleg rávezeti arra, hogy a termelés érdekeit egyéni érdekei fölé kell helyezni.” Silye P. Sándor 1956. január 23-tól 1956. július 9-ig gondolkozhatott ezen a jászapáti rácsok mögött. A beszolgáltatás, az adó sok ember létbiztonságát sértette az 1950-es években, és esetenként emiatti felháborodásuk saját biztonságukat is veszélyeztette. A mezőtúri járásbíróság például 1954. november 3-án Sebestyén Sándor ügyében a következőket állapította meg: „1951-ben tsz tag lett, azonban a tagság kizárta. 1954. év szeptember 20-án a tanyájában megjelentek az adóügyi megbízottak, hogy 5,200 Ft adóhátraléka miatt a tulajdonát képező 3 drb sertést transzferálják. A vádlott a hivatásukat teljesítő személyeket megfenyegette azzal, hogy ha amennyiben valaki a sertésekhez fog nyúlni, annak a szemét kiszúrja. Majd egy szárvágót kapott fel és felé haladt annak, aki az ólba akart menni. Ezt az ott levő rendőr akadályozta meg. Amikor már a rendőr fogva tartotta, durván szidalmazni kezdte őket, rablóknak, éhenkórászoknak nevezte őket és feléjük köpött.” Ezért ítélte el 116 napra a mezőtúri bíróság, így került a jászapáti börtönbe. Az emberek indulatát növelték az olyan ítéletek, mint amilyent az öcsödi B. Rónyai Bálint ügyében hozott a kunszentmártoni járásbíróság: 1959. szeptember 17-én négy hónapi börtönbüntetésre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte, mert: „A vádlott tulajdonát képező földterületből 1955 őszén, •.■az öcsödi tagosítás idején 21 kh és a tanya épülete az öcsödi Dózsa Tsz tulajdonába ment át. Vádlott a részére engedélyezett két heti elköltözési idő alatt elvitte a tanyához tartozó egy db három méteres létrát és 2 db 3 fiókos ablakszárnyat. A kárérték 250 forint, mely a visszavitellel megtérült.” Előzőleg 1952. december 9-én önköltségen letöltendő 30 napi elzárásra ítélték, mer „8 k. hold ősziárpát, amit még október 20-ig el kellett volna vetnie, a mai napig sem vetette el. ” 1952. december 31-én meg azért ítélték el, mert „az 1951-es gazdasági évben szántóterülete 37,5 százalékát kenyérgabonával nem vetette be." Szinte nincs az életnek olyan területe, ami nem tükröződne a megszűnt városi- járási börtönök iratanyagában. így van ez a termelőszövetkezetek 1956-ban történt megrendülésével is. A tiszaburai S.Gy-t négy hónapra ítélték az akkori események miatt. így védekezett: „1956 októberében a termelőszövetkezeti vezetők úgy döntöttek, hogy a szövetkezet feloszlik, és a terményt ki kell adni a raktárból. Erre fel a tagok lejöttek a lakásomra, hogy mérjek ki mindent a magtárból. Ugyancsak utasítást adott az elnök is. Már ekkor mindenki hordta a jószágot, a tanyákról a fákat, így kénytelen voltam én is kimérni a termést, mivel raktáros voltam és magamnak is mértem két mázsát... Abban az időszakban mást tenni nem tudtam.” A karcagi börtöntanács mérlegelte ezt, s javasolta a büntetés egy negyed részének elengedését. A járási-városi börtönök mellett különleges helyet foglalt el a Karcag-Tilalmason lévő büntetésvégrehajtási munkahely. Azokat az elítélteket vitték oda, akik viszonylag rövid ideig tartó börtönbüntetést kaptak. Az ottani gazdaságban különböző munkákkal foglalkoztatták őket. Külön tanulmányt érdemelne az, hogy miért szüntették meg ezt a büntetési formát, hiszen a munkára nevelésnek évszázados hagyományai vannak a börtönirodalomban. Az még érthető, hogy a fegyintézetek zsúfoltsága, a műhelyek szűkös volta, gépek, berendezések hiánya, anyagbeszerzési és értékesítése gondok miatt a legtöbb helyen csak részben megvalósult elképzelés a rabok foglalkoztatása. Karcag-Tilalmason ugyanakkor a rabokat felváltó állami gazdasági dolgozók lényegében az elítéltek korábbi munkáját folytatták. Akadt a Karcag-Tilalmason fogvatartottak között olyan is, aki manapság sikeres vállalkozó lehetne. A cibakházi N.T.Gy. például azért került közel másfél évre oda, mert „ kékkövet vásárolt, s a földmüvesszővetke- zetnél drágábban adta el. 1957. január 17-én nyersbőröket vásárolt fel és kisiparos tímároknak adta el.” Úgy látszik, bányász-csillés mivolta sem ölte ki belőle a kereskedő-szellemet. Nem tudható, hogy a Tilalmason töltött hónapok milyen hatással voltak rá. Régi rabok viselt dolgairól sokat tudnának mesélni a kisújszállási könyvtár falai. Az 1960-as évek előtt ugyanis az az épület járásbírósági börtön volt. ítélethozatalra ott is könyen találtak okot a hatóságok az 1950-es évek elején. Pláne akkor, ha valaki korábban módosabb ember volt. Ez esetben a feltételes szabadon bocsájtásra is kevés remény adatott. A kun- hegyesi S.Sz.L. például ’45 előtt 64 holdat mondhatott a sajátjának. Két kommenciós cselédje is volt. Négy hónapot töltött a kisújszállási börtön iparüzemében, ahol „mint üvegfonó dolgozott.” Sörös János bv. tizedes. körletőr az elítélt feltételes szabadságra vonatkozó kérelmére ezt írta: „...alkalmazkodó kulák, munkáját elvégzi, de alattomos, ravasz ember, amellett fegyelmezetlen. Nevezett kérelmét nem támogatom." ,A zagyvarékasi születésű T.I. rovásán több rendbeli lopás, hatósági közeg elleni erőszak és az ország területének tiltott elhagyása kísérletének büntette” szerepelt. A büntetés kezdetekor ideiglenes lakás bejelentését igazoló szelvényt kellett kitölteniök az elítélteknek. T.J. szelvényén ez állt: „Az ideiglenes lakás, amelybe érkezik: Budapesti Országos Börtön Munkatelepe. Budapest XI. Andor u. 3825/3 hrsz.” Onnan került Kisújszállásra. (Következik: Fűzőláncról, s '56-ról) Simon Béla A Vöröskereszt megyei vezetősége július közepén rendezte meg a Szolnok és Szolnok környéki települések hátrányos helyzetű, illetve vetélkedőkön díjat nyert gyermekek részvételével hatnapos táborát a kőtelki Tisza-parton. A szolnokiak után folyamatosan érkeztek a megye más településeiről is. Mint Pusztai Jánosné városi vöröskeresztes titkártól, a tábor vezetőjétől megtudtuk, az első csoportban negyven fiatal vett részt és a szakmai tanulás, gyakorlás mellett bőven volt idejük szóraA XXVI. Nemzetközi Ti- sza-túra több száz magyar, angol, amerikai, argentin, német, szlovák, kárpátaljai és erdélyi résztvevője Tiszabecsről vasárnap reggel elindult Szegedig tartó útjára. A vadevezősök kedvét még a hirtelen megduzzadt és felgyorsult folyó, s a szombaton este még szemerkélő eső sem vette el. A vízreszálló- kat Tar Balázs , a szatmári település alpolgármestere köszöntötte, közöttük a legfiatalabb 4 kozásra, strandolásra. Fogadták többek között a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjait, különböző vetélkedőket rendeztek, sportprogramokat, s természetesen a tábortűz sem maradt el. A táborozás költségeit elsősorban a Vöröskereszt vállalta, de nagyon sok segítséget kaptak a szolnoki önkormányzattól, a Solami húsüzemtől, a cukorgyártól, a martfűi sörgyártól. Képeink a szolnokiak táborozásának egy-egy pillanatát örökítik meg. - nzs éves Szabó Tamást és a legidősebbet, a 70 éves németországi Hans Peter Gabl-t. Egri Kiss Tibor, a túra vezetője arra figyelmeztetett: a hirtelen megáradt Tiszának nagy a sodrása. Vasárnap reggelre már kisütött a nap, vízre kerültek a sátrakkal, élelemmel, itallal, praktikus ruhaneművel felpakolt kenuk és kajakok, majd röviddel 8 óra után kis csapatokban elindultak a hajók 564 kilométeres útjukra. (MTI) Az országos versenyen résztvett tiszapartis középiskolások Vetélkedő: ki eszi meg gyorsabban a dinnyét? Nemzetközi Tisza-túra HÍREK Jászalsószentgyörgy Július 21-én ülésezett a képviselő-testület a községben. A főbb napirendi pontok a következők voltak: a lakosság áruellátásáról szóló beszámoló; az önkormányzathoz beérkezett szociális kérelmek elbírálása; a gáz- és telefonhálózat-fejlesztés eddigi tárgyalásainak értékelése. * * * Több út építése is folyik a faluban. A József Attila és a Jász út alapját már az elmúlt évben elkészítették: az érintett utcákban útépítő közösségek alakultak, ők csinálták meg (lakossági hozzájárulásból, önerőből) az útalapot. Most történt meg az útalapok lefedésére: aszfaltburkolat került az összesen ötszázharminc méter hosszú utakra. Az önkormányzat másfél millió forintot költött a munkálatokra. Az Epítő-úton és a Táncsics utcában most folyik az útalap építése. Ha az év végén nem marad az ön- kormányzatnak pénze, valószínűleg csak a jövő évben kerül aszfalt az utcákra. * * * Folyik a község iskoláinak nyári karbantartása, nagytakarítása. Festik a tantermeket, meszelik a folyosókat, kicserélik a betört üvegeket. Ősszel már tiszta, rendbehozott iskola várja majd a tanulókat. * * * A múlt évben átadott óvoda udvarán is folyik a munka: most kerül sor a kerti játékok elhelyezésére, a homokozó és a park kialakítására. Rákóczifalva Július 19-én, hétfőn nyitották meg a rákózcifalvai Tisza-parton a sátortábort, ahol hátrányos helyzetű gyerekek és nagycsaládosok tudnak olcsón nyaralni. * * * Elköltözik a Rákóczi- falva-Rákócziújfalu között lévő telephelyéről a Ra- mexa Kft. olcsó, nyugati, bálás ruhákat árusító üzlete. Az új telephely Tisza- jenőn lesz. Abádszalók Augusztus 2-án ül össze tárgyalni a képviselő-testület. Az ülésen a polgármester tart időarányos beszámolót az eddig megvalósított feladatokról, amelyet az önkormányzat négy éves programjának keretén belül végeztek el. * * * A múlt évben fejeződött be a szennyvíztisztító-telep építése, amelyet Kunhegyessel közösen hoztak létre Kisgyócson, a sertéstelep mögött. Jelenleg a szennyvíz- hálózat kiépítésének második üteme folyik (az első ütemben négy km-es szakaszon valósították meg a bekötéseket. Az önkormányzat 12 millió forintot kért a vízügyi alapból a munkálatokra, ezt az ösz- szeget azonban nem kapták meg. A lakossági hozzájárulás 35 ezer forint lakásonként, amelyet a polgármesteri hivatal tíz évre „megelőlegezett” a lakosoknak. Ennek az összegnek a 15 százalékát azonban közműfejlesztési hozzájárulásként visszakapják.
