Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

1993. július 26., hétfő Hazai tükör 3 A szabályozásra szükség lenne AIDS-es orvosok? Van, ahol már kötelező a szűrés Az elmúlt napokban fővárosi laptársunk szenzációt robban­tott. A dunaújvárosi kórház egyik belgyógyász főorvosa AlDS-ben meghalt. Az ügy ér­dekessége, hogy az orvos fertő­zötten, HÍV pozitívan is dolgo­zott.- A törvényi feltételek lehe­tővé teszik azt, hogy az orvos bármilyen betegséggel prakti­zálhasson - mondja Lörincz Ambrus, a szolnoki Il-es kórház megbízott vezető-főorvosa. Persze vannak kivételek. Ha az egészségügyi alkalmazott fer­tőző beteg, akkor fekvőbeteg osztályon nem dolgozhat.- Az egészségügyben dolgo­zók saját lelkiismeretük alapján dönt(het)ik el azt, hogy megcsi­nálják-e az AIDS-tesztet vagy sem, mert számukra hivatásuk­ból adódó AlDS-szűrésre nincs törvényi kötelezettség. Tagad­hatatlan, hogy szabályozásra szükség lenne,mert aki vérrel dolgozik és nem használja a vé­dőeszközöket, az ki van téve a XX. század pestisének. Azonban léteznek már olyan kórházak is, ahol a kórházigaz­gató kötelezővé tette minden dolgozójának az AIDS.-vizsgá- latot.- Az egészségügyi dolgozók AIDS-szűrésének kötelezővé tétele igen bonyolult kérdés - mondja a hazai AIDS betegek­kel is foglalkozó, Szent László kórház igazgató-főorvosa, dr. Mikola István.- Figyelnünk kell egyszer- smint az emberi és személyiségi jogokra, ami ilyenkor titokvéde­lemre hivatkozik, de ebben a hivatásban a betegek megnyug­tató kezelését is szem előtt kell tartanunk. Nagy tapintat és kellő előkészítés után ezért ve­zettük be kórházunkban, dolgo­zóink AIDS-kontrollját. Sz.T. Bővül a TIGAZ karcagi kirendeltségének épülete. Az ezer négyzetméteres épületkomp­lexum ’94. tavaszára készül el, a munkát a Referencia Kft. nyerte meg. Az új épületben lesz veszélyeshulladék-tároló, csőtároló, garázs is, a mostani épület teljes rekonstruk­cióját is elvégzik még a beköltözés előtt. Az építkezés költségvetése 36-38 millió fo­rint. (Fotó: Korényi) Jászkunsági cellatitkok (22. rész) Járási-városi börtönök Táboroztat a Vöröskereszt Az 1960-as évek elején meg­szűnt városi-járási börtönökbe ezernyi okból kerültek a vi­szonylag kevés időre elítéltek. A börtönök feljegyzései meg­lehetősen szűkszavúak az elítél­tekről. Raffai András esetében például ezernyi kérdőjel vetődik fel, mert csupán annyi olvas­ható róla a jászberényi körzeti börtön iratai között: „1945-ben háborús bűntett miatt 5 év. 1958. szeptemberében ismét 2 év, mert '56-ban a munkásta­nács elnökeként a XX. kér. Sütő­ipari V.-nál elszámolás nélkül élelmiszereket osztott szét a munkások között, s választási vacsorát rendezett, ahol ezer Ft áru bor fogyott el. ” A szökési kísérlettől nemcsak a börtönben, hanem a tettenérés pillanatában méginkább kell tar­tani. Joggal vélték ezt azok a jászberényi polgárok, akik laká­sukban elkapták Raffael Karo­linát, aki köténye aljába varrt zsebébe dugott néhány használt női fehérneműt. A háziak - biz­tos, ami biztos alapon - a rend­őrök érkezéséig az eperfához kötötték a tolvajt. Társadalmi méretű gondok miatt is kerültek börtönbe az 1950-es években emberek, nemcsak közönséges bűncse­lekményekért. Elsődleges sze­repet játszott ebben a túlzott be- szolgáltatási kötelezettség meg­sértése, vagy az előírt vetési előrirányzat elmulasztása. Az ilyen ítéleteknél nem sok ér­telme volt a fellebbezésnek, hi­szen az könnyen a büntetés sú­lyosbításával járt. Silye P. Sán­dor ügyében például így foglalt állást a megyei bíróság: „a bör­tönbüntetés a fellebbezési bíró­ság állásfoglalásához képest a kívánt cél elérését nem biztosí­totta, éppen ezért volt szükséges olyan ítélet meghozatala, mely a termelés eredményességét célzó hatósági intézkedésekkel szembeszegülő vádlottat végleg rávezeti arra, hogy a termelés érdekeit egyéni érdekei fölé kell helyezni.” Silye P. Sándor 1956. január 23-tól 1956. július 9-ig gondolkozhatott ezen a jásza­páti rácsok mögött. A beszolgáltatás, az adó sok ember létbiztonságát sértette az 1950-es években, és esetenként emiatti felháborodásuk saját biztonságukat is veszélyeztette. A mezőtúri járásbíróság például 1954. november 3-án Sebestyén Sándor ügyében a következőket állapította meg: „1951-ben tsz tag lett, azonban a tagság ki­zárta. 1954. év szeptember 20-án a tanyájában megjelentek az adóügyi megbízottak, hogy 5,200 Ft adóhátraléka miatt a tulajdonát képező 3 drb sertést transzferálják. A vádlott a hiva­tásukat teljesítő személyeket megfenyegette azzal, hogy ha amennyiben valaki a sertések­hez fog nyúlni, annak a szemét kiszúrja. Majd egy szárvágót kapott fel és felé haladt annak, aki az ólba akart menni. Ezt az ott levő rendőr akadályozta meg. Amikor már a rendőr fogva tartotta, durván szidal­mazni kezdte őket, rablóknak, éhenkórászoknak nevezte őket és feléjük köpött.” Ezért ítélte el 116 napra a mezőtúri bíróság, így került a jászapáti börtönbe. Az emberek indulatát növel­ték az olyan ítéletek, mint ami­lyent az öcsödi B. Rónyai Bá­lint ügyében hozott a kun­szentmártoni járásbíróság: 1959. szeptember 17-én négy hónapi börtönbüntetésre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte, mert: „A vádlott tulajdonát ké­pező földterületből 1955 őszén, •.■az öcsödi tagosítás idején 21 kh és a tanya épülete az öcsödi Dózsa Tsz tulajdonába ment át. Vádlott a részére engedélyezett két heti elköltözési idő alatt el­vitte a tanyához tartozó egy db három méteres létrát és 2 db 3 fiókos ablakszárnyat. A kárér­ték 250 forint, mely a visszavi­tellel megtérült.” Előzőleg 1952. december 9-én önköltsé­gen letöltendő 30 napi elzárásra ítélték, mer „8 k. hold ősziár­pát, amit még október 20-ig el kellett volna vetnie, a mai napig sem vetette el. ” 1952. december 31-én meg azért ítélték el, mert „az 1951-es gazdasági évben szántóterülete 37,5 százalékát kenyérgabonával nem vetette be." Szinte nincs az életnek olyan területe, ami nem tükröződne a megszűnt városi- járási börtö­nök iratanyagában. így van ez a termelőszövetkezetek 1956-ban történt megrendülésével is. A tiszaburai S.Gy-t négy hónapra ítélték az akkori események mi­att. így védekezett: „1956 októ­berében a termelőszövetkezeti vezetők úgy döntöttek, hogy a szövetkezet feloszlik, és a ter­ményt ki kell adni a raktárból. Erre fel a tagok lejöttek a laká­somra, hogy mérjek ki mindent a magtárból. Ugyancsak utasí­tást adott az elnök is. Már ekkor mindenki hordta a jószágot, a tanyákról a fákat, így kénytelen voltam én is kimérni a termést, mivel raktáros voltam és ma­gamnak is mértem két mázsát... Abban az időszakban mást tenni nem tudtam.” A karcagi börtön­tanács mérlegelte ezt, s java­solta a büntetés egy negyed ré­szének elengedését. A járási-városi börtönök mel­lett különleges helyet foglalt el a Karcag-Tilalmason lévő bün­tetésvégrehajtási munkahely. Azokat az elítélteket vitték oda, akik viszonylag rövid ideig tartó börtönbüntetést kaptak. Az ottani gazdaságban különböző munkákkal foglalkoztatták őket. Külön tanulmányt érde­melne az, hogy miért szüntették meg ezt a büntetési formát, hi­szen a munkára nevelésnek év­százados hagyományai vannak a börtönirodalomban. Az még érthető, hogy a fegy­intézetek zsúfoltsága, a műhe­lyek szűkös volta, gépek, be­rendezések hiánya, anyagbe­szerzési és értékesítése gondok miatt a legtöbb helyen csak részben megvalósult elképzelés a rabok foglalkoztatása. Kar­cag-Tilalmason ugyanakkor a rabokat felváltó állami gazda­sági dolgozók lényegében az el­ítéltek korábbi munkáját folytat­ták. Akadt a Karcag-Tilalmason fogvatartottak között olyan is, aki manapság sikeres vállalkozó lehetne. A cibakházi N.T.Gy. például azért került közel más­fél évre oda, mert „ kékkövet vá­sárolt, s a földmüvesszővetke- zetnél drágábban adta el. 1957. január 17-én nyersbőröket vá­sárolt fel és kisiparos tímárok­nak adta el.” Úgy látszik, bá­nyász-csillés mivolta sem ölte ki belőle a kereskedő-szellemet. Nem tudható, hogy a Tilalma­son töltött hónapok milyen ha­tással voltak rá. Régi rabok viselt dolgairól sokat tudnának mesélni a kisúj­szállási könyvtár falai. Az 1960-as évek előtt ugyanis az az épület járásbírósági börtön volt. ítélethozatalra ott is könyen ta­láltak okot a hatóságok az 1950-es évek elején. Pláne ak­kor, ha valaki korábban módo­sabb ember volt. Ez esetben a feltételes szabadon bocsájtásra is kevés remény adatott. A kun- hegyesi S.Sz.L. például ’45 előtt 64 holdat mondhatott a sa­játjának. Két kommenciós cse­lédje is volt. Négy hónapot töl­tött a kisújszállási börtön ipar­üzemében, ahol „mint üvegfonó dolgozott.” Sörös János bv. ti­zedes. körletőr az elítélt feltéte­les szabadságra vonatkozó ké­relmére ezt írta: „...alkalmaz­kodó kulák, munkáját elvégzi, de alattomos, ravasz ember, amellett fegyelmezetlen. Neve­zett kérelmét nem támogatom." ,A zagyvarékasi születésű T.I. rovásán több rendbeli lo­pás, hatósági közeg elleni erő­szak és az ország területének til­tott elhagyása kísérletének bün­tette” szerepelt. A büntetés kez­detekor ideiglenes lakás beje­lentését igazoló szelvényt kel­lett kitölteniök az elítélteknek. T.J. szelvényén ez állt: „Az ideiglenes lakás, amelybe érkezik: Budapesti Or­szágos Börtön Munkatelepe. Budapest XI. Andor u. 3825/3 hrsz.” Onnan került Kisújszál­lásra. (Következik: Fűzőláncról, s '56-ról) Simon Béla A Vöröskereszt megyei veze­tősége július közepén rendezte meg a Szolnok és Szolnok kör­nyéki települések hátrányos helyzetű, illetve vetélkedőkön díjat nyert gyermekek részvéte­lével hatnapos táborát a kőtelki Tisza-parton. A szolnokiak után folyamatosan érkeztek a megye más településeiről is. Mint Pusztai Jánosné városi vöröske­resztes titkártól, a tábor vezető­jétől megtudtuk, az első cso­portban negyven fiatal vett részt és a szakmai tanulás, gyakorlás mellett bőven volt idejük szóra­A XXVI. Nemzetközi Ti- sza-túra több száz magyar, an­gol, amerikai, argentin, német, szlovák, kárpátaljai és erdélyi résztvevője Tiszabecsről vasár­nap reggel elindult Szegedig tartó útjára. A vadevezősök kedvét még a hirtelen megduz­zadt és felgyorsult folyó, s a szombaton este még szemerkélő eső sem vette el. A vízreszálló- kat Tar Balázs , a szatmári tele­pülés alpolgármestere köszön­tötte, közöttük a legfiatalabb 4 kozásra, strandolásra. Fogadták többek között a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjait, különböző vetélkedőket rendeztek, sportprogramokat, s természetesen a tábortűz sem maradt el. A táborozás költségeit első­sorban a Vöröskereszt vállalta, de nagyon sok segítséget kaptak a szolnoki önkormányzattól, a Solami húsüzemtől, a cukor­gyártól, a martfűi sörgyártól. Képeink a szolnokiak táborozá­sának egy-egy pillanatát örökí­tik meg. - nzs ­éves Szabó Tamást és a legidő­sebbet, a 70 éves németországi Hans Peter Gabl-t. Egri Kiss Tibor, a túra vezetője arra fi­gyelmeztetett: a hirtelen meg­áradt Tiszának nagy a sodrása. Vasárnap reggelre már kisü­tött a nap, vízre kerültek a sát­rakkal, élelemmel, itallal, prak­tikus ruhaneművel felpakolt ke­nuk és kajakok, majd röviddel 8 óra után kis csapatokban elin­dultak a hajók 564 kilométeres útjukra. (MTI) Az országos versenyen résztvett tiszapartis középiskolások Vetélkedő: ki eszi meg gyorsabban a dinnyét? Nemzetközi Tisza-túra HÍREK Jászalsó­szentgyörgy Július 21-én ülésezett a képviselő-testület a köz­ségben. A főbb napirendi pontok a következők vol­tak: a lakosság áruellátásá­ról szóló beszámoló; az önkormányzathoz beérke­zett szociális kérelmek el­bírálása; a gáz- és telefon­hálózat-fejlesztés eddigi tárgyalásainak értékelése. * * * Több út építése is folyik a faluban. A József Attila és a Jász út alapját már az el­múlt évben elkészítették: az érintett utcákban útépítő közösségek alakultak, ők csinálták meg (lakossági hozzájárulásból, önerőből) az útalapot. Most történt meg az útalapok lefedé­sére: aszfaltburkolat került az összesen ötszázharminc méter hosszú utakra. Az önkormányzat másfél mil­lió forintot költött a mun­kálatokra. Az Epítő-úton és a Tán­csics utcában most folyik az útalap építése. Ha az év végén nem marad az ön- kormányzatnak pénze, va­lószínűleg csak a jövő év­ben kerül aszfalt az ut­cákra. * * * Folyik a község iskolái­nak nyári karbantartása, nagytakarítása. Festik a tantermeket, meszelik a fo­lyosókat, kicserélik a be­tört üvegeket. Ősszel már tiszta, rendbehozott iskola várja majd a tanulókat. * * * A múlt évben átadott óvoda udvarán is folyik a munka: most kerül sor a kerti játékok elhelyezé­sére, a homokozó és a park kialakítására. Rákóczifalva Július 19-én, hétfőn nyi­tották meg a rákózcifalvai Tisza-parton a sátortábort, ahol hátrányos helyzetű gyerekek és nagycsaládo­sok tudnak olcsón nya­ralni. * * * Elköltözik a Rákóczi- falva-Rákócziújfalu között lévő telephelyéről a Ra- mexa Kft. olcsó, nyugati, bálás ruhákat árusító üz­lete. Az új telephely Tisza- jenőn lesz. Abádszalók Augusztus 2-án ül össze tárgyalni a képviselő-testü­let. Az ülésen a polgármes­ter tart időarányos beszá­molót az eddig megvalósí­tott feladatokról, amelyet az önkormányzat négy éves programjának keretén belül végeztek el. * * * A múlt évben fejeződött be a szennyvíztisztító-te­lep építése, amelyet Kun­hegyessel közösen hoztak létre Kisgyócson, a sertés­telep mögött. Jelenleg a szennyvíz- hálózat kiépítésének má­sodik üteme folyik (az első ütemben négy km-es sza­kaszon valósították meg a bekötéseket. Az önkor­mányzat 12 millió forintot kért a vízügyi alapból a munkálatokra, ezt az ösz- szeget azonban nem kap­ták meg. A lakossági hozzájáru­lás 35 ezer forint lakáson­ként, amelyet a polgármes­teri hivatal tíz évre „meg­előlegezett” a lakosoknak. Ennek az összegnek a 15 százalékát azonban köz­műfejlesztési hozzájáru­lásként visszakapják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom