Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-23 / 170. szám
4 1993. július 23., péntek Határ a csillagos ég... Gazdaság A válság ellenére a világ élvonalában a Mezőgép Meddig növelhetők a közterhek? A vállalat karcsúsodig de üzemet nem zárnak be Sokan követték, követik figyelemmel - nem minden aggodalom nélkül - a parlamenti, önkormányzati vitákat illetékekről, pótköltségvetésről, közüzemi díjemelésekről. És sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy van-e valamilyen kézzelfogható, objektív határa a közterhek növekedésének? Az embernek óhatatlanul eszébe jut a régi tanmese a királyról, aki addig emelte az adókat, amíg országa népe siránkozott miatta. S nyomban leállította az adóprést, amint az emberek vállvo- nogatva, nevetve fogadták az újabb adóterhek hírét. Van ebben némi igazság. A közterhek emelésének csakugyan van objektív határa. Ehhez akkor jut el a társadalom, amikor az állam ugyan különböző jogcímeken növeli az elvonást egyénektől, cégektől - de bevételeinek összege nem gyarapodik, sőt esetleg csökken. Sajátossága ennek a határnak, amelyhez - félő — közel vagyunk, hogy az adóztató hatalom csak utólag veszi észre. Akkor, amikor már átlépte. Ezt a határt ugyanis a vállalatok és az egyének magatartása jelöli ki. Az adó a cégeknek és az egyéni termelőknek - költség; ahogy költség számukra a társadalombiztosítási díj, a nyugdíjjárulék, a vám vagy az ilyen-olyan illeték. Ha ezek a költségek átháríthatok a termelés következő „lépcsőjére” s végső soron a fogyasztóra (például azért, mert az előállító monopolhelyzetben van, mint a vasút, a villamosművek vagy mert a kínálatot jelentősen meghaladó a kereslet valamiből), akkor a termelő kezdetben nem sokat törődik az ilyen, nála csak „átfutó” költségtételekkel. Kivételt jelentenek persze ez alól azok, akik külpiacra termelnek, ahol erős a verseny, s áraikat nem tudják emelni. Az export pangása vagy visz- szaesése az első intő jel: a közterhek súlyát a külföldi vevő nem vállalja, s inkább onnan vásárol, ahol e terhek kisebbek. Vagyis a közterhek nagysága fontos versenytényező. A következő intő jel: a belpiacon is csakhamar korlátokba ütközik a költségek fogyasztóra hárítása. A vevő ugyanis - ha jövedelme nem tart lépést az árakkal -, mérsékli fogyasztását, s elsősorban a számára nélkülözhető cikkek vásárlását mellőzi. Ezzel visszaesik a forgalom, s csökkennek az ahhoz közvetlenül kapcsolódó adókból származó állami bevételek. A további következmény: visz- szaesik a termelés, a foglalkoztatás, ennek nyomán ismét különböző állami bevételek esnek ki, viszont a szociális kiadások nőnek. Ekkor már a befektetők is visszavonulót fújnak; tőkét vonnak ki az országból, s általában hanyatlani kezd a bel- és külföldi befektetési kedv. Az állami bevételek fundamentumát jelentő gazdasági pezsgés tehát hanyatlásba fordul. Erősödnek az adók legális elhárítását célzó törekvések, egyidejűleg felduzzad a „második”, az adó eltitkolására alapuló gazdaság. Ez a szféra pedig annak kínál előnyt, aki vállalja a cinkosság kockázatát, s megrendelőként nem kér számlát. .! Ilyenkor egyébként a készpénzes, azaz a nehezen ellenőrizhető üzletek is hatalmasra nőnek, s a gazdaság áttekinthetetlenné válik. Innen már csak egy lépés a határ, amikor - akár a mesében - megmosolyogják, kinevetik a gazdaság szereplői a hatóságot. Mert tudják. hogy az „csak” hatóság és nem mindenhatóság. Bácskai Tamás (FEB) Földgáz helyett tartályos Nemrégiben „konferencia” zajlott a megyeházán a gáz jegyében. A számos érdeklődő előtt bemutatkozó kft. a vezetékes földgáz helyett kínált volna(!) alternatívát a fogyasztóknak, azonban konkrét kérdésekre képviselői nem tudtak válaszolni. Márpedig bármely érdeklődőnek az első és legfontosabb kérdése: mennyibe kerül? Másodikként azonnal jelentkezik: hogyan oldható meg? Erre a két kérdésre sajnos senki sem kapott választ. így mi sem. Utánajártunk, vajon az országban egyáltalán van már tartályos propán vagy propán-bu- tángázt nagy tömegben használó fogyasztó? Úgy tűnik igen. És talán még a leendő felhasználó is tájékozódhat a megvalósítás költségeiről, hiszen nem lehet egy Nyugat-Európában működő rendszert egy az egyben magyarrá alakítani, a bekerülési összegről nem is beszélve. Az ügyben Gombos Zoltántól, a Prímagáz Rt. regionális kereskedelmi igazgatójától kaptunk felvilágosítást. így az általuk alkalmazott cseppfolyós propán-bután tartályos gázszolgáltatásról tudott annak minden zökkenőjével és eredményével együtt beszámolni. Első és egyik legfontosabb információ, hogy rpa hazánkban konkrétan nincs szabályozva a kérdés. így fokozatosan kell egyeztetni a hatóságokkal, állásfoglalást kérni, az engedélyeztetési procedúrákat végigcsinálni. A kisfogyasztók esetében a tervező végzi el mindezt. Hogy mennyibe kerül? Nézzünk egy családi házat 100 négyzetméter körüli alapterülettel, különleges felhasználást figyelmen kívül hagyva. Egy ilyen fogyasztó éves szinten 1,5-2 tonna PB-gázt használ fel, amihez tárolóként az 1,2 tonnás tartály az ideális. A tartály 185 ezer forint nettó áron vásárolható meg, ám a bérleti konstrukció ennél jobb, hiszen a berendezés fenntartási, karbantartási, ellenőrzési feladatait ekkor a bérbeadó látja el - éves szinten „mindössze” - áfa nélkül - 30 ezer forintért. A gáz ára pedig 29 ezer tonnánként, szintén nettó árat véve figyelembe. A tervezési, kivitelezési költség- helytől, kialakítástól függően- általában 100-120 ezer forintra rúg. Viszont a cseppfolyós gáz nemcsak egyedi, kis igények kielégítésére szolgál. Már üzemel nagy fogyasztóknál is a rendszer. Mindemellett több kisebb felhasználó is összefoghat - például egy utcasor, de akár egy egész falu is. És itt változhat az egész „gázkép”. Ma még Magyarországon kisközösségi rendszer - itt most települést értve - nem üzemel. Jelenleg folynak a tervezési, hatósági engedélyeztetési eljárások az első település ellátására vonatkozóan. A község már adott, Pest megyében Apály. Hogy mikorra valósul meg a ma még íróasztalon fekvő terv? Talán rövidesen, ha minden jól megy, idén télen már gázzal fű- tenek a falu lakói. Hazánkban elég szokatlan módszerrel valósul meg a beruházás. Ugyanis nem a község és lakói, továbbá az állam finanszírozza, hanem maga a szolgáltató, és majdan a gáz árában meglévő nyereségtartalom hozza meg a költségeket, -ezGázárörvény Ma a világpiaci áron értékesített PB-gáz drágább a lakossági vezetékes földgáznál. Azonban a közeljövőben biztosan változni fog a földgáz ára, hiszen nemrégiben elhangzott: ahhoz, hogy nullszaldós legyen a gázszolgáltató, tizennyolc forintot kellene kérni köbméterenként a fogyasztóktól. A helyzetet bonyolítja a privatizáció kérdése, ami tudvalevőleg liberalizált árakat von maga után. A ma működő keresztfinanszírozási rendszer pedig ellentétes minden józan piaci elgondolással. Ugyanis a kis fogyasztók által „okozott” veszteséget a nagy iparvállalatok fizetik meg. Ez pedig az állam szerep- vállalásának megszűnésével együtt tovatűnik, hiszen egy helyre nagy mennyiségű áru szállítása kisebb költséget igényel, mint sok helyre kis mennyiségűé. A jelenlegi földgázenergia lakossági ára tehát emelkedni fog a közeli jövőben. Csak egy kérdés marad hátra: a fogyasztók hány százaléka fog majd dideregni a jövedelem viszonyai miatt? Az ország mezőgazdasági gépeinek értéke nulla A gazdaság mai állapotában számos nagyvállalat áll a likviditás szélén. A piacok beszűkültek, a gazdaság pang, fizetőképes kereslet nincs - és főként igaz ez a mezőgazdasági szektorban. Mindettől függetlenül a Szolnoki Mezőgép jól áll a lábán, bár ilyen-olyan hírek szárnyra kapnak.- Gyáron kívül hallottam, hogy gondok jelentkezhetnek a tószegi egységüknél. Mennyiben igaz a hír, és ténylegesen elképzelhető, hogy lakat kerülhet rá? - kérdezem a Mezőgép Rt. igazgatóját, Sziráki Andrást.- Valamilyen félreértésről lehet szó. Ugyanis a cég vezetése kezdeményezte, hogy a partnervállalatokhoz alkalmazkodva a nyári időszakban - július-augusztus hónapban - az egész vállalat egy időpontban szabadságoljon. Egyes területeken a kapacitás túl van terhelve, míg máshol „uborkaszezon” van. Egyébként a vállalatnak vannak, vagy inkább lesznek gondjai. De ilyen helyet, mint a tószegi gyáregységünk, nem fogunk bezárni. Nem lehetetlen azonban, hogy több területen karcsúsítanunk kell. Ugyanis a termelő-erőforrásokat a mindenkori piaci igényekhez mérten kell kialakítani, így bizonyos létszámleépítés elképzelhető, hiszen ma nincs a cég abban a helyzetben, hogy tartalékaiból fedezze az esetleges veszteségeket.- Úgy tudom most járt nyugat-európai partnereinél.. .- Igen, és szomorú szívvel tapasztaltam, hogy több gyár áll jelenleg is a fejlett nyugati világban, és ez az élelmiszer-túltermeléssel függ össze. így az is természetes, hogy az a magyar cég, amelyik a termékeinek jelentős részét ezekre a piacokra szállítja, ugyanennek a nyomásnak van kitéve. A kitörési szándékaink, melyek egy erőteljes üzleti politikát képviselnek, a keleti piacokra „bejuttatták” a céget. így vegyes vállalatot alapítottunk Ukrajnában, kereskedőházat — elsőként — létesítettünk Kijev- ben, járjuk a piacokat a szó legszorosabb értelmében. Eljutottunk Oroszországba, Kazahsztánba is. Viszont rendkívül kiszámíthatatlan ez a piac, nagyon nehéz sikereket elérni, tőkehiánnyal küzd az egész kelet-európai térség. Ettől függetlenül innen sem lehet emiatt kivonulni, kockáztatni kell józan mértéktartással.- A hazai piacról nem sok jót tudok elképzelni. . .- Javult a pozíciónk a hazai piacon. Hiszen az elmúlt év első felében 362 millió volt, míg az idei hasonló időszakban értékesítésünk meghaladja a 480 milliót. A hazai piacban azért reménykedem. mivel a mezőgazdasági géppark teljesen elavult, elhasználódott. Talán az is mond valamit, hogy az országban a 70 százalékánál az értékük nulla. Ezen pedig változtatni kell sürgősen.- Milyen arányú az export és a hazai piac részesedése a termelésükből?- Nyugat-Európába termelésünk nyolcvan százaléka kerül.- Itthon milyen a vásárlóerő összetétele?- Egyértelműen tükröződik a hazai mezőgazdaság gazdálkodóinak összetétele. Mintegy 85 százalékában kisebb teljesítményű gépek iránti kereslet nőtt meg. Általában van egy élénkülés az alacsony árfekvésű termékek iránt, viszont ez ellentétes a világban tapasztalható tendenciákkal. Ugyanis a fejlett országokban a nagy teljesítményű "gépekre van kereslet.- Hogyan értékeli az első félévet?- Jobban sikerült mint tavaly, azonban a második félév jócskán tartogat bizonytalanságot, nagyon meg kell küzdenünk mindenért, és ez érinteni fogja az rt. egészét.- Gondolom, azért megtesznek mindent. . .- Egy nagyobb léptékű együttműködés van kialakulóban egy erős mezőgépgyárral, a Krohneval. A megállapodás előkészítés alatt áll, folynak az ártárgyalások. Ezzel szélesedni fog Szolnok tevékenységi köre. Egyben léptünk a hazai piac igényeinek megfelelően is, így alacsonyabb árfekvésű kombájnok gyártásáról tárgyaltam egyik német partnerünknél.- Mégis, hogyan látja az elkövetkezendőfélévet?- A jelenlegi szerződések mellé további 600-700 millió forintos megrendelést kell előteremteni ahhoz, hogy folyamatos legyen a termelés. Ahhoz, hogy igazán talpon maradjunk, az idén 3 milliárdos bevétel kellene, ennek a lehetőségei sajnos megkérdőjelezhetők.- Termelési-technikai színvonal megfelelő, viszont a piac függvénye az eredményesség.- Igen, így van. A legnagyobb nyugati partnerünktől - a Claastól - megkaptuk az „A” minősítést a beszállítói körben. Mi vagyunk a második legnagyobb partnere, Nyugat-Euró- pát is beleszámítva.- A volt szovjet piacról már szólt. Más kelet-európai országokban jelen vannak?- Megkerestük a korábbi cseh, szlovák és lengyel partnereinket is. Szállítottunk gépet Szlovákiába. Mindemellett kereskedelmi lehetőségek vonatkozásában már tárgyalások is folynak Csehországban. Most szállítunk gépeket majd Szlovéniába, és tárgyalunk a románokkal is.- Terjeszkednek, miközben itthon folyik az átalakulás. A privatizációval hogyan állnak?- Zajlanak a tárgyalások. Azt akarjuk elérni, hogy a dolgozók, a menedzsment tulajdonhoz jussanak. Nyilvánvaló viszont, hogy egy ekkora céget mi nem tudunk teljes mértékben megvásárolni. Résztulajdonosi pozíciót elérhetünk, amennyiben a közeljövőben a privatizációs tárgyalások sikert hoznak. Csak azt kellene látni, hogy bármely szakmai!) számára elsőszámú referenciahely a hazai piac, és ha ez megvan, akkor nem jelenthet gondot más területekre sem betömi. Mindemellett ez a vidék ipara, ami jó néhány munkahelyet is jelent. Vági E. Zoltán Egymilliárd a húsexport támogatására Több mint egymilliárd forintnyi támogatás kapnak a Közös Piac embargója során pórul járt hústermelők. A szakértők 25-30 millió dolláros exportkiesést prognosztizáltak, amikor az Európai Közösség bejelentette a húsembargót. A készletek értékesítésére más piacokat kell keresni, ahol azonban várhatóan alacsonyabb árakat tudnak elérni a hazai termelők. E károk enyhítésére az agrárrendtartási keretből kapnak támogatást a gazdák. A Földművelésügyi Minisztérium közzétette az exporttámogatási pályázatokat. Ezek szerint a gazdálkodónak 50 ezer élősertés, tízezer tonna szalonnás-bő- rös sertés, 600 tonna szalámi, 400 tonna száraz kolbász, 6 ezer tonna dobozolt sonka, 3 ezer növendékbika, 10 ezer tonna élő juh és juhhús exportjára adhatnak be pályázatot. Az eredeti támogatási kulcsokhoz most újabb 10-12 százalékos támogatás járni. A minisztérium számításai szerint így 600-650 millió forinthoz jutnak a termelők. Ugyancsak a rendtartási keretből kapnak támogatást a sertés- és juhtartók. Az utóbbiak a meghiúsult pecsenyebárány-export miatt a túlhizla- lásra kapnak térítést. Az itthon maradt sertéshús tárolásához is igénybe vehető a költségtámogatás, ennek várható összege százmillió forint lesz. Pro-NEX Kft. Napirenden a devizabetétek adóztatása? A költségvetés nem számíthat komoly bevételre Farmgyakornoknak Amerikába! A Földművelésügyi Minisztérium Térségi-Gazdasági Főosztálya pályázatot hirdetett az amerikai Communications for Agriculture Exchange Program keretében egyéves szakmai gyakorlaton (mezőgazdasági munkán) való részvételre. A gyakornokprogram célja fiatalok gyakorlati továbbképzése családi mezőgazda- sági, illetve élelmiszer-feldolgozó gazdaságokban. A résztvevők családi farmokon - az ottaniakkal együttélve - a napi munka során ismerhetik meg a családi gazdaság ' működését, a munkakultúrát. A kiutazók utazási költségének 50 százalékát a minisztérium fizeti. A kinntartózkodás ideje alatt ingyenesen teljes ellátásban részesülnek, és havonta 425-525 US-dollár zsebpénzt kapnak. Pályázhat legalább középfokú agrárvégzettségű, egyéves gyakorlattal, gépjármű-vezetői engedéllyel és megfelelő angol nyelvtudással rendelkező egyedülálló és jó egészségi állapotú 18-28 év közötti fiatal. A pályázat benyújtásának határideje (beérkezésig!): 1993. augusztus 20. Mezőgazdasági pályázat A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból 1993-ban 4 milliárd forint áll rendelkezésre a mező- és erdőgazdaság tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átalakulásához. Azon agrárvállalkozóknak, akik még nem ismerik, célszerű áttanulmányozni a pályázati feltételeket, melyeket a Gazda című újság I. évf. 1. sz. tartalmaz. Önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdakörök, továbbá egyéni érdeklődők korlátozott lapszámot térítés nélkül a megyeházán az FM-hivatalnál átvehetnek július 21-től. Mióta a forintbetéteket megadóztatja az állam, fennáll a veszélye, hogy a devizaszámlák kamatai után is adóznunk kell.- Mekkora ma ez a veszély? - kérdeztük dr. Sándor László tói, a Pénzügykutató Rt. tudományos munkatársától.- Napról napra reálisabb a devizabetétek kamatadójának bevezetése. Egy-két évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna ilyen lépés, mert az államkasszának szüksége volt a lakosság által gyűjtött devizára. A kamatadó bevezetésekor viszont mindenki kivette volna a bankból a pénzét. Ma az állam már nem tart ettől, mert az ország devizatartalékai feltöltődtek: 4 havi importot lehet finanszírozni belőle - a korábbi 2 hónappal szemben. Ha a lakosság egy része meg is szüntetné a számláját, akkor sem kerülne bajba az államkassza. A kisbetéteseket sem rendíti meg a tervezett kamatadó. Előreláthatólag 10 vagy 20 százalék lesz a mértéke - ha valóban bevezetik.- Ha ilyen alacsony összegről van szó, akkor a költségvetés nem számíthat komoly bevételre. Mi hát az értelme?- Semmi sem indokolja azt a gyakorlatot, hogy a forintbetétek kamatait megadóztatja az állam, a devizáét pedig nem. Erre addig volt szükség, amíg az államháztartás devizahiánnyal küzdött. Most, hogy stabilizálódott a pénzügyi helyzet, azonos módon lehet kezelni a hazai és a külföldi fizetőeszközt.-És ha a számlatulajdonosok más országokban helyezik el megtakarításaikat?- A kisbetéteseknek nem érné meg, hogy pár dollár miatt hosszabb-rövidebb külföldi „túrákat” tegyenek. A nagybetétesek pedig - az 500.000 dollár felettiek - vagy kereskedelmi vagy spekulatív célból tartják devizában a pénzüket. Mindkét kategóriába tartozók megtalálják a módját annak, hogy „elkönyveljék” a kamatadó okozta veszteségeket.- Egyébként általában azokban az országokban nincs kamatadó, amelyekben a gazdasági-politikai helyzet instabil, és így az államnak szüksége van- akár a lakossági betétekből is- devizára. Horvátországban például 12 százalékos kamatot fizetnek a bankok a német márka után. De Ukrajnában és Szerbiában is szívesen látnák a devizabetéteseket. D. Zs. (Ferenczy)
