Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1993. július 23., péntek Megyei tükör 5 Amit meg lehetne tenni a Zagyváért - avagy egy patak tragédiája Akár el is tűnhet a Zagyva (Fotó: I. L.) Munka nélkül, nyolc általánossal Csak lehetőséget ígérnek, munkahelyet nem A tartósan munka nélkül lé­vők közül azokat, akik csak nyolc általános iskolai végzett­séggel rendelkeznek, segéd­munkára tudják kiközvetíteni. Ezen akart változtatni a munka­ügyi központ, amikor tavaly de­cemberben beindította park­gondozói átképző tanfolyamát. A képzés a Szentannai Sá­muel Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola és Gimnáziumban van, s a tíz hónap után parkgon­dozó betanított munkás papírt kapnak a résztvevők. A képzés idején felmerült az igény motorfűrész-kezelői ké­pesítés megszerzésére is - tud­tuk meg Pataki jánostól, az in­tézmény igazgatóhelyettesétől -, így szeptembertől elindul a 220 órás tanfolyam, a szegedi Davosz Kft. és a munkaügyi központ szervezésében. Erre a tanfolyamra válogattak nemrég a jelentkezők közül. Az októberi vizsgáig a résztvevők elsajátítják a fakitermeléssel kapcsolatos ' vágásformákat, a gallyazás szabályait, megis­merkednek a motorfűrész szer­kezetével, működésével, kar­bantartásával. A gyakorlati foglalkozásokat a technikumban és az apavári erdészetben tartják. A 24 park­gondozó közül 11-en szeretnék ezt a tanfolyamot is elvégezni, s a munkaügyi központ is behí­vott 15, már régóta munka nél­küli személyt a válogatóra. A tiszafüredi Szőke József 49 éves, s októberig kapja a jára­dékát. Azért jelentkezett erre a képzésre, mert szakmát szeretne tanulni, hiszen a nyolc általáno­sával nem tud sehol elhelyez­kedni. Korábban a Tiszán halá­szott, utoljára a hajógyárban dolgozott. Otthon felesége, ki­lenc és 11 éves gyermekei sze­retnék, ha minél hamarabb ta­lálna munkát. Szereti a termé­szetet, a fákat, így bízik abban, hogy el is tudja végezni a tanfo­lyamot. Fórizs Csaba és Lukács Zol­tán Törökszentmiklósról érkez­tek. Zoltán most múlt húszéves, feleségét, a három hónapos gye­rekét kellene eltartania, s még öltözködni, enni js kellene. Az 5 ezer forint azonban erre nem elég. Dolgozott már targoncásként, s volt motorfűrész-kezelő is - igaz, papír nélkül -, s most ezért akarja megszerezni róla a papírt is. Csaba szintén átmeneti segé­lyen van, neki is van már csa­ládja. Kerestek már állást Mik­lóson, Rékason, de nem talál­tak, mert a meghirdetett állásra nőket vettek fel. Zeleni Sándor harmadik hete kapja a tnunkanélküli-járadé-' kot. Hiába van papírja targoncá­ról, nehézgépkezelésről, nem tud elhelyezkedni. Felajánlották neki a kisúji szeméttelepen a dózeros állást 12 ezerért, de nem vállalta el, mert a köz­hasznú munkás is keres 9 ezer forintot. A család most várja második gyermekét, a havi jö­vedelmük 15 ezer forint, ebből nem tudja fizetni az OTP-t, a rezsit. Kunhegyesen felajánlot­tak neki egy állást, de Győrbe kellett volna eljárnia, s kéthe­tente tudott volna hazajönni, ezt azért nem tudta elvállalni, mert felesége veszélyeztetett terhes, s nem hagyhatta magára na­gyobbik gyermekét. Bízik ab­ban, hogy ezzel a papírral talál állást. A szervezők nem ígérnek senkinek biztos munkahelyet, csak lehetőséget ahhoz, hogy jobb esélyekkel induljanak á munkahelykeresésben ezek a nyolc általánost végzett munka- nélküliek is. de Jászkunsági cellatitkok (20. rész) Az országot bűnhullám borította el Nagy büszkesége lehetne Szolnoknak a Tisza és a Zagyva patak. Igen. A Zagyva patak, és nem folyó. Hogy az „őt” megil­lető címet sem tudjuk rendesen, ez is azt jelenti, nem foglal el a város életében kis patakunk olyan jelentős helyet, amilyen megilletné. Idei állapota pedig valóság­gal tragikus. Tragédiájának okáról, a patak jövőjéről be­szélgettünk dr. Wajandt János ökológussal, a Közép-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség laborvezetőjével.- Az Uj Néplapban két fotó is megjelent a közelmúltban a Zagyva állapotáról. Az egyik kép a kiszáradt patakot mutatta, a másikon a Széchenyi-lakóte- lepi polgárok kis medencét re­kesztettek el, amelyben vígan lubickolnak a gyermekek. Ho­gyan történt ez a kiszáradás, és. mi a véleménye a fürdőzésről?- A válasz összetett. Ott kell kezdeni, hogy egy folyó akkor él, ha a közvetlen partszakaszon ott vannak a növények. Ez csak akkor válik katasztrófává, ha a vízben lebegő algák elszapo­rodnak, és a vízi egyensúly fel­borul a növények rovására. Pon­tosan ez a helyzet a Zagyva szolnoki szakaszánál a Vosztok úti vasúti híd alatt. Ami a fürdő­zést illeti: hanyag a gátőr. Észre kellett volna vennie, hogy sza­bálytalan az elrekesztés, amit a fürdőzők’ a lakótelepnél csinál­tak, nem beszélve arról, hogy abszolút egészségtelen. Az a kis víz, ami még a Zagyvában van, gyakorlatilag szennyvíz. Minek nevezhetjük akkor azt az em­bert, aki ebbe viszi lubickolni a gyerekét? Amit a Széchenyi lakói csi­náltak, az mesterséges víztáro­zás, ami a vízminőség szem­pontjából nem jó. Gondoljuk csak el: a Zagyva amúgy is majdnem olyan volt az idén, mint egy holtvíz. Erre elgátol­ták. Következménye, a vízinö­vények ugrásszerűen elszapo­rodnak, benövik a vízfelületet. A Zagyvának azonban még így sem a széchenyis fürdőzők a sarkalatos problémája. Ez csak a szolnokiakat érinti, és az ő ba­juk, ha eléggé el nem ítélhető módon baktériummal szennye­zett vízben akarnak fürödni. A Zagyva, mint tudjuk, kis vízhozamú patak. Kicsi még a patakok között is, de óriási mennyiségű szennyvíz kerül bele. Éppen az a gond vele, hogy a legkisebb szakaszán éri a legnagyobb szennyezés. Sal­gótarján, Bátorterenye, Pásztó a legnagyobb szennyezők. Ráa­dásul erre a kis patakra két cu­korgyár van rátelepedve: a hat­vani és a selypi. A két cukor­gyárnak ugyan van saját szennyvíztározási rendszere, de nem jól használják. Egy adott program szerint tavasszal és nyáron leengedik a szennyvíztá­rozóból a vizet, és ilyenkor szoktak a problémák jelent­kezni, amikor azt a többlet szennyezést beleengedik a pa­takba, amely szerves szennye­zést tekintve amúgy is állan­dóan túlterhelt. A felső szaka­szon ez külsőre is látszik. Csú­nya, fekete a meder, a víz szürke, nem emlékeztet élő víz­folyásra. További súlyosbítás, hogy három medertározó is van ugyanezen a szakaszon (Selyp, Lőrinczi, Hatvan). Ezekben a szennyezett vízből nagy meny- nyiségű lebegő üledékanyag ülepszik ki. Amikor kinyitják a zsilipeket, ez a kiülepedett szerves szennyezés megindul, és a Zagyvának kell feldol­gozni, így keletkezik a víz oxi­génhiánya. Probléma még, hogy a meg­lévő kommunális szennyvíztisz­títókból teljesen hiányzik a foszformentesítés. Ez a helyzet a patak középső szakaszától a torkolatig látszik. Úgy nyilvá­nul meg, hogy elszaporodnak az algák, beletermelődnek a vízbe, és az amúgy is nagyfokú szeny- nyezettségre egy másodlagos szervesanyag-szennyezettség rakódik. Az utolsó jelentős szennye­zést a jászberényi szennyvíz- tisztító okozza. Többször elő­fordul üzemzavar a telepen, ilyenkor nagy mennyiségű isza­pot bocsátanak ki a Zagyvába. Ugyanakkor, nem tudni, miért, a Vízügyi Igazgatóság elzárja a városi Zagyva zsilipét. Ezáltal betározza a szennyvíztelep még szennyezettnek nevezhető vizét, amikor kinyitják, egyszerre árad be az óriási mennyiségű szennyvíz. E két jelenség miatt Jászberény és Jásztelek térségé­ben gyakran előfordul halpusz­tulás. Ennek a jelenlegi állapotnak oka még, hogy évek óta nem volt nagy árhullám, ami meg­csinálja a nyári víznek a kisebb medret. Ezenkívül Szolnoknál nagyon kicsi a víz sebessége, ezért a vízinövények beteleped­nek a mederbe.- Mit kellene és lehetne tenni a Zagyváért?- Az említett szennyvíztisztí­tókat ésszerűen használni, Szolnoknál talán picit javítana a helyzeten, ha a két mesterséges gátat, amit a lakosok kedvtelés­ből építettek lebontanák ... Kátai Szilvia 1945-ben, a front átvonulása után igen zavaros helyzet jelle­mezte Jász-Nagykun Szolnok megyét is. A Tiszavidék 1946. január 27-i száma így ír erről: „Azok a népellenes rendelke­zések, melyek egy népcsoport intézményes kirablását eredmé­nyezték, végzetes hatással vol­tak a közerkölcsökre, mert vég­eredményben azt jelentették, hogy az állam, amely eddig a magántulajdon szentségét és sérthetetlenségét hirdette, és az elvek ellen vétőket teljes hiva­tali apparátusával üldözte, most maga állott be, ugyancsak teljes hivatali apparátusával a rablók közé. A front átvonulása miatt megüresedett lakások, az elle­nőrzés hiánya, az alkalom könnyűsége ugyancsak tág teret engedett bűncselekmények el­követéséhez, könnyen, munka nélkül, kis veszéllyel lehetett anyagi javakat szerezni: az or­szágot - valljuk be őszintén - valóságos bűnhullám borította el. Mindehhez hozzájárult még, hogy a háború, az eddigi szen­vedések, nélkülözések hatására az ösztönök felszabadultak, az emberek úgyszólván a halál torkából kimenekülve igyekez­tek tele szájjal habzsolni az éle­tet, hajszolták az élvezeteket, keresték a könnyű életet.” Ugyanakkor a korábbi bű­nüldöző szervezet semmivé vált, az új meg igen nehéz kö­rülmények között formálódott. Erdei Ferenc - többek között ­így emlékezett erre: ....Csak az é n belügyminiszteri praxisom­ból néhány dolgot! Például a rendőrségek úgy alakultak meg mindenütt, és olyan felszerelés­sel, ruházattal működtek, ami­lyennel éppen tudtak. Akadtak kiskirályok is, akik mindenféle rémségeket csináltak. Voltak köztársaságszerű alakulatok, például Vésztőn...ahol a prole­tárdiktatúrát is kikiáltot­ták...Igen, a rendőrkapitány ott élet-halál ura volt, kegyetlenke- dett. Mikor én írásban rendre utasítottam, visszaüzent, hogy a belügyminiszter parancsoljon Debrecenben, de Vésztőn ő az úr. Végül is úgy tudtuk megfé­kezni, hogy Szebenyi Endre ba­rátom. aki államtitkár volt, rá­vette, hogy szállítsa he a fog­lyait Vésztőről Debrecenbe, csikorgó télben, kocsiderékben, szalmán érkeztek azok a szeren­csétlenek, akiket ő különféle okokból letartóztatott, a csukló­juk dróttal volt összekötve. Mondanom sem kell, hogy mi nyomban szabadon bocsátottuk őket, és helyettük a hatalmas­kodó vésztői kiskirályt vettük őrizetbe.” A kenderesi Biri László rendőrbiztost állásából azért függesztette fel a vármegyei rendőrkapitány, mert olyan visszaéléseket követett el, me­lyek aláásták a testület tekinté­lyét. A hivatásukat becsülettel tel­jesítő rendőröknek bőven volt munkájuk - néha vadnyugati elemekkel átszőve. Mezőtúron például fegyveres harcot vívtak a garázdákból és szökött szovjet katonákból álló vonatrablók el­len. Akkoriban egyébként a rit­kán közlekedő szerelvényeken a „zabrálás” mindennapi jelenség volt. A II. világháború után köz­vetlenül nem a büntetés, hanem esetenként az igazságszolgálta­tás más módja volt az elsődle­ges cél. Mezőtúron például a deportáltaknak a zsiclótemp- lomban összehordott vagyon­tárgyait széthordta a lakosság. Utcahosszakat jártak a polgárő­rök. hogy az eltulajdonított va­gyontárgyak visszakerüljenek. Az áru- és élelmiszerhiány következtében 1945-ben egyre nagyobb méreteket öltött Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben is a feketepiac, az üzérke­dés és a hozzájuk kapcsolódó bűnügyek láncolata. Szolnokon ezért alakították meg 1945 no­vemberében a gazdasági rend­őrséget. Egy hét alatt tizenhá­rom személyt adtak át a bíró­ságnak. A népbíróság Szolnokon 1945. április 17-én alakult meg, s az év folyamán 206 vádlott állt előtte. A Tiszavidék 1946. január 3-i cikke szerint: ....33 üg yben hoztak felmentő ítéletet, 29 ügy vádelejtéssel, vagy az ügynek más hatósághoz való át­tételével végződött. 3 ügyben pedig a nyomozás kiegészítését rendelték el. Marasztaló ítélet tehát 136 ügyben született. Eb­ből egy éven aluli szabadság- vesztés büntetést szabtak ki 29, egytől három évig terjedőt 43, háromtól öt évig terjedőt 24, öt­től 10 évig terjedőt 25, tíztől ti­zenöt évig terjedőt 8 ügyben. Két ügyben életfogytiglani köz­munkát alkalmaztak. Harminc- három esetben mondott ki a népbíróság kényszermunka büntetést, az erre vonatkozó végrehajtási rendelet azonban még a mai napig sem jelent meg." Az új hatalomban nem tetsző politikai elemek összefogására, őrzésére 1945-ben intemálótá- borokat szerveztek. A szolnoki papírgyárban szervezett tábor megyei szintű volt. Altábora volt az egerbaktai, ahol az őri­zetbe vettek Szolnok megyei nyomozók és rendőrök felügye­letével erdőt irtottak. Karcagon is szerveztek internálótábort, de azt rövidesen feloszlatták. Tö- rökszentmiklóson országos szervezésű tábor volt, ahol Szolnok megyéből internáltakat is őriztek. A közrend tekinteté­ben nehezen állt helyre a nor­mális élet, erre következtethe­tünk a megyei főkapitány 1947. évi 2. számú parancsából: „Fii- löp Sándor próbarendőrt (bosztva a kisújszállási r. kapi­tánysághoz) azért, mert 1946. december 17-én éjjel Kisújszál­láson 2 géppisztollyal és 2 ké­zigránáttal felszerelt merénylőt tett ártalmatlanná és a hatóság kezére juttatott, ezen ügyes 'és eredményes szolgálat teljesíté­séért megdicsérem. Fülöp Sán­dor próbarendőrt (a karcagi kapitánysághoz beosztva) azért mert egy nőt három felfegyver­zett támadóval szemben egy-, maga megvédett, miközben maga sérülést szenvedett, bátor szolgálat teljesítéséért főkapi­tánysági dicséretben részesí­tem." Vakmerő rablótámadásra vall a megyei főkapitány 1946. ápri­lis 13-i, 13. számú parancsában ismertetett belügyminiszteri rendelet, miszerint: „Az orszá­gos rendőr karhatalmi zászló­aljtól jelentés érkezett, melynek alapján megállapítható hogy a Sarkad-Budapest közötti vasút szakaszon a vasúti szerelvényt' ismeretlen egyének kézifegyve­rekkel. géppisztollyal stb. meg­támadják, és rablást kísérelnek meg. A legutóbbi cukorszállít­mány Szolnokról mintegy U2 ki­lométerre géppisztoly tüzel ka­pott, ezt megelőzően pedig a szajoli Tisza-híd előtt történt támadás, amikor is civil egyé­nek a vonatra felugrottak, és onnan csak az őrség fegyver- használatára távoztak. Felhí­vom, hogy a fentiek megakadá­lyozása céljából tegyen meg minden intézkedést annak érde­kében, hogy olyan helyeken, ahol a vasúti pályatest rongált, vagy hidak vannak, általában tehát ahol a szerelvények lassí­tanak, időnként meglepetész- szerű razzia tartassák a tettesek kézrekerítésére.” (Következik: A tanyát is ellop­ták) Simon Béla Törökszentmiklóson a Szent Erzsébet utcában szörnyen elcsúfították ezt a hófehérre meszelt lakóházat. Érthetetlen, hogy mi késztet egyeseket ilyen cselekedetre. Azonkí­vül, hogy a ház tulajdonosát megkárosítják, a városképnek is ártanak. (Fotó: Novák)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom