Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-23 / 170. szám

1993. július 23., péntek Hazai tükör 3 Munkaerő-piaci helyzetkép A KSH adatfelvétele szerint a 15 és 74 év közötti lakosság gazdasági aktivitását vizsgálva, a második negyedévben a mun­kanélküliek száma 518 ezer volt. Az OMK a napokban ettől eltérő adatokat közölt. Ennek oka, hogy a KSH reprezentatív felmérés alapján, míg az OMK a regisztrált munkanélküliek összesítésével számítja ki az adatokat. A munkaügyi központ előzetes közlése szerint a június végén regisztrált munkanélkü­liek száma 657 ezer volt, ez 12,6 százalékos rátának felel meg. A KSH közlés szerint a munkanélküliek számának csökkenése elsősorban a 25-54 éves korosztályok körében kö­vetkezett be. A munkanélküliek számának csökkenésével pár­huzamosan nőtt a foglalkozta­tottak létszáma a mezőgazda­ságban, az építőiparban és a szolgáltatási szférában. A nö­vekedés az ágazatok szezonális jellegének tulajdonítható. Az előző negyedévhez viszonyítva csökkent a passzív munkanélkü­liek száma is, tehát azoké, akik bár szeretnének dolgozni, még­sem keresnek állást, mert úgy gondolják, hogy nem találnának szakképzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az említett idő­szakban ebbe a körbe mintegy 110 ezren tartoztak. A munka­erő-piaci gondok kiéleződését jelzi azonban az, hogy a mun­kanélküliség átlagos időtartama elérte a 42 hetet, szemben az előző negyedévi 37 héttel. A több mint egy éve munkát kere­sők aránya pedig 27 százalékról 32 százalékra emelkedett. Az előző év azonos időszakában a munkanélküliség átlagos időtar­tama 32 hét, az egy éven túli tar­tósan munkanélküliek aránya 17 százalék volt. (MTI) Szolnokon a Belvárosi Nagytemplom felújításán július 6. óta dolgozik a Bauvertikál Kft. A pince-szellőzők már elkészültek, jelenleg belül cserélik ki - mintegy másfél méter magasságig - a vakolatot egy német licensz szerint készült szárító burkolatra. A munka augusztus 6-ig tart. (Fotó: IL.) Vakációrontó: gazdag a tanszerkínálat Nyár közepén - ha az idő néha cserben hagy is - valljuk be, nem szívesen gondolunk még az őszi tanévkezdésre, a nyári szabadság végére, és talán nem a legüdítőbb program a ta­nulói eszközök beszerzése. Ám mindannyian tudjuk, nem min­dig akkor vásárolunk, amikor szeretnénk, inkább akkor, ami­kor érdemes. Hát itt az idő! Szolnok város papír-, író­szerboltjai ehhez igazán ked­vező lehetőségeket biztosíta­nak. Az Ideál Kultúrcikk Aru­ház papír-osztályán a június 15-től július 15-ig tartó enged­ményes vásárt újabb akció kö­veti augusztus 2-től 20-ig. Az árak általános csökkenést mu­tatnak a tavalyi évhez képest és törekednek még kedvezőbbé alakítani azokat. Az Aranytóll az egyik leg­jobban ellátott papír-, írószer­bolt Szolnokon. Közel 1100 féle terméket kínál. Zolnai Sán­dor boltvezető elmondta, hogy az árumegrendelés szolgáltatás jellegű, azaz a vásárlói igé­nyeknek tesz eleget. Maguk ál­lították össze osztályonként a szükséges eszközök jegyzékét. A forrás megbízható: családi tapasztalat. Kisalakú füzeteket már 12,80 Ft-ért lehet vásárolni, amíg a készlet tart, előrelátható­lag augusztus végéig. A Panda BT. Sebestyén kör­úti üzletében július 1-től au­gusztus 31-ig 20 százalékos en­gedménnyel vásárolhatók tan­szerek. Füzetcsomagok is kap­hatók, amelyet iskolai javaslat alapján állítottak össze. A vá­sárhoz egy nyereményakció is társul. A sorsolás szeptember 10-e körül lesz, a nyeremény pedig sok értékes tárgy mellett egy Montain bike kerékpár. Kínálat tehát van, az alkalmat kihasználni érdemes. Utána mindent a szekrénybe és nyara­lunk - még egy ideig. B. E. Látlelet A vágytalanok nyara Ha valaki figyelmesen szemléli a nyaralás minél kel­lemesebb eltöltésére buzdító reklámokat, akár az a meg­győződés is kialakulhat benne, hogy a legnagyobb gondot legfeljebb az üdülő­hely megválasztás jelenti. Vélhetően azért is, mert a tengerpartok sem egyformák. Nem szólva arról, hogy né­mely európai országban a biz-' tonsággal is gondok vannak. De hát ez azokat zavarhatja, akik félnek. Az igazán gazda­gok könnyed eleganciával tudnak lemondani milliós ér­tékű autóikról vagy éppen másfajta értéktárgyaikról. Fel­téve, ha valóban ki akarják fosztani őket. Csakhogy ez utóbbi a legritkább esetben következik be, hiszen az út­irány és a választott üdülőhely önmagában is kellő védettsé­get nyújt. A reklámok - töb­bek között - ezért szólnak hozzájuk. Akik pedig nem jutnak el sehová, álmaikban sem idéződik fel a tenger. Vagy ha igen, nagyobbrészt a vágyak teljesülhetetlensége szintjén. S ebben az a szo­morú, hogy - függetlenül a nép-nemzeti vagy egyéb ho­vatartozástól - nem csupán az előnyös helyzetűek érdemlik meg a gondtalanság két vagy három hetét. Miként az is el­viselhetetlen, hogy az egyen­lőtlenségek a nyomor és a fé­nyűzés határpontjai között húzódnak. Mert valaha kéz­zelfogható esélye volt annak, hogy ki-ki megtervezze nya­ralását. Nem az államszocia­lizmus ajándékaként, hanem abból a helyzetből adódóan, hogy az önkizsákmányolás időleges felfüggesztésének ál­lamilag szabályozott keretei mégiscsak érvényesültek. Legalább egy-két hétre csak­nem mindenki kivonhatta magát az amúgy nehezen el­viselhető hétköznapok vilá­gából. A rendszerváltás előre nem sejthető eredményeként azonban mindez megszűnt, s még azt sem teszi lehetővé, hogy illuzórikus álmok szö­vődjenek. Míg a mindennapi megélhetés forog kockán, s a szó szoros értelmében vett éhezés fenyeget sok százezer állampolgárt, addig a nyaralás káprázatát valójában azok ér­zik, akiknek az említett rek­lámok szólnak. Elragadtatás­sal beszélhet bárki is a tenger hullámzásáról, az alpesi fe­nyők hideg, de mégis átható illatáról, a nyomorgó embe­reknek a felidézett képek semmit sem mondanak. Mert a vágyak is élményekből táp­lálkoznak. Ha viszont az él­mények hiányoznak, nem le­het miből építkezni. Még vágyképeket sem lehet szőni, hiszen a mindennapok ke­gyetlen börtöncelláiból képte­lenség kitömi. így - ahogyan az egyik filozófus írja - a nyár csupán „édes csapás az agyra, ami cirógató piheként érke­zik, száz virágot varázsol, majd egyszer csak minden átmenet nélkül beletorkollik az őszbe”. S ha a politikai vi­szonyokat nézzük, az évszak- váltás még több csalódást hozhat. Kerékgyártó T. István Főleg japán motorok kaphatók • Kinek üzlet az autóelszáilítás? • Módosítják-e a szövetkezeti törvényt? • Délszláv válság - kipipálva? • Adóalku a vállalkozókkal? Nemzetközi néptáncfesztivál Öt európai ország kilenc együttesének részvételével Pé­csett megkezdődött a harmadik Nemzetközi Néptáncfesztivál. A hollandiai, horvátországi, itá­liai, macedóniai és magyaror­szági táncosok szerdától vasár­napig öt estén át szórakoztatják fellépéseikkel a népművészet barátait a pécsi szabadtéri tánc­színen. Az előadások tűzijáték­kal kezdődnek és zárulnak, s a nézők a zenés-táncos program­hoz nyársonsültet is rendelhet­nek. Á harmadik pécsi nemzet­közi néptáncfesztivál résztvevői szerdán menettánccal vonultak végig a belváros utcáin, terein, hogy kedvet csináljanak műso­raik megtekintéséhez. (MTI) Robogó-boltot nyitottak Megnyitották Budapesten az első úgynevezett Scooter-házat. A XI. kerületi Andor utcában működő cég tulajdonosa a két hónappal ezelőtt alakult Treff-X cég. A svájci közreműködéssel létrejött, és 10 millió forintos alaptőkével működő vállalko­zás főként japán gyártmányú robogók értékesítésével foglal­kozik. Használtakat és újakat egyaránt árusít. A cég francheis rendszerben klubhálózatot is szeretne mű­ködtetni a nagyvárosi kismoto­rok népszerűsítése érdekében, továbbá azért, hogy nyilván­tartsa ezeket, mivel a robogókra hazánkban nem lehet biztosítást kötni. (MTI) A muzeológus delegáció hivatalos fogadása magánházban történt Udmurt rokonaink alacsonyak, mokányak és sötéthajúak Hogy messze van-e Udmurtia azt dr. Örsi Julianna kandidá­tus, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója tudja csak igazán, aki a múlt héten tért vissza tá­voli rokonaink földjéről, az udmurtoktól. Az udmurt nyelv a finnugor nyelvcsalád udmurt vagy más- szóval votják ágát alkotja. Ősi földjük az Ural-hegység lábá­nál, a Káma folyó környékén ta­lálható, ami a magyarok őshazá­jától egy kissé fekszik délebbre. Ezt a területet látogatta meg az a háromtagú muzeológus dele­gáció, melynek vezetője dr. Orsi Julianna volt. Tagjai: dr. Bellon Tibor, a karcagi, vala­mint Nagy Molnár Miklós, a mezőtúri múzeum igazgatója.- Mostanában egyre többet hallunk az udmurtokkal való kapcsolatról. Kik ők valójában, hogyan élnek, mivel foglalkoz­nak, mit tapasztalt náluk - tettük fel a kérdést dr. Őrsi Julianna kandidátusnak.- Még 1990-ben egy észtor­szági nemzetközi finnugor-ku­tató konferencián találkoztam komi, udmurt, mari és chanti kollegákkal, ott született az a kapcsolat, melynek eredménye lett egy együttműködési szerző­dés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok szervezete és az Izsevszki Művészeti Mú­zeum között. Ez kiállításokat, közös kutatást tartalmaz. Ennek keretében utazhattunk Udmur- tiába. Moszkvától 20 órás út vonattal. Először egy dél-ud­murt falucskát látogattunk meg. Étkezési és népszokásokkal is­merkedtünk. Takaros kis fahá­zakban laknak, egy kemence fűti az egész házat, a belső tér ideiglenes falakkal, hol egy szekrénnyel, hogy valami desz­kával van elválasztva. Szépek, színesek a faragott ablakkere­tek. Jellemző a tisztaság. Ezután északabbra mentünk egy olyan városba, ahol még sohasem jártak magyarok. Egy egész fogadóbizottság jött elénk. Míg a dél-udmurtoknál a falusi szokásokat, itt a városia­sabb életet néztük meg. Érdekes volt, hogy a hivatalos fogadá­sunk magánháznál történt, úgy, mintha a családfő összehívta volna a rokonságot egy nagy vendégségre. Daloltak, táncol­tak. Dalaikban fellelhető a ma­gyarra jellemző pentatónia, de erősen érződik az orosz hatás. Az iskolában csak mint ide­gennyelvet tanulják az udmur- tot, noha a családi nyelvhaszná­lat udmurt.- Érezhetően nagy a különb­ség a városi és falusi szokások között?- Érdekes, hogy az új város­részek itt is szörnyűek: panel, beton, bepucolatlan kőépületek, szocialista rendetlenség, míg a régi városrészek hangulatosak. A palacsintát mutatták be úgy, mint új ételt. Olyan formán vannak vele, mint mi a hot-dog, vagy a hamburger első európai megjelenésével. Udmurtia fővárosa Izsevszk. Egy éve még zárt város volt, nagy fegyvergyára miatt nem jöhettek be idegenek, ők se na­gyon utazhattak.- Egy arab történész úgy írja le az ősmagyarokat, mint har­cedzett, széptermetú népet. Tá­voli rokonaink ilyenek lenné­nek?- Én a magam 153 centiméte­rével magasnak tűntem közöt­tük. Udmurt rokonaink moká- nyak, alacsonyak. Erős a járom­csontjuk, sötéthajúak.- Es milyen az ősi táj?- Háromszáz kilométert utaz­tunk a tajgában, 20-30 méteres nyírfák és vörösfenyők között. A táj gyönyörű, az utak viszont szörnyű rosszak. Valami autó­busz és teherautó keverék jár­gányon vittek bennünket, ami a minisztérium kocsija volt. Meg is jegyeztük, hogy a mi­nisztérium beszerezhetne szebb, korszerűbb járműveket. Udmurt barátaink azt mondták, ezeket a kátyús utakat csak egy ilyen „traktor” birja ki. Igazuk volt.- Érezhető még az erős az orosz uralom a rokonok föld­jén?- Vezető pozíciókban min­denhol oroszok vannak. Legfel­jebb csak teremőr vagy takarító lehet, aki udmurt. K.Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom