Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

1993. július 20., kedd Megyei körkép 5 A városvédelem nem látványos munka A Karcagi Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesületet 1986-ban hozták létre, elnöke dr. Sántha József, aki most a „Karcag Kultúrájáért” díjat is megkapta.- Milyen célokkal alakult meg a szervezet?- Szerettük volna a környeze­tet szebbé tenni, kialakítani a jó közösségi közérzetet, odafi­gyelni a városra és környékére. Megalakulásunkkor az akkori városi tanács mellett vélemé­nyezőként várospolitikai, kör­nyezetvédő feladatokat is ellá­tunk.- Az idegenforgalom fejlesz­tésében is segítettek?- Igen. Terveink között sze­repel egy ismertető füzet kia­dása. A mutatótáblákat már fel­állítottuk; azt Bugyik Lajos és Kárpáti Jenő fafaragók készítet­ték. Azon munkálkodunk, hogy a város határában kialakítható hortobágyi déli fogadókapu tér­ségében a kunsági állattartó te­vékenységet tudjunk bemutatni. Ez kapcsolódna a város neveze­tességének bemutatásához is. Az óriási szervezőmunkában Sarai Katalin az önkormányzat részéről segít. A Horváth Fe­renc utcában egy régi kereske­dőházat szeretnénk kialakítani, belső parkkal, amely ékessége lenne a városközpontnak. Saj­nos sok parasztházat átalakítot­tak, lebontottak; így ezek el­vesztették jellegüket. Jó lenne, ha sikerülne megmenteni a még meglévő házakat.- Milyen pénzből tartják fenn az egyesületet?- Csak a tagdíjakból. Körül­belül 80 aktív tagunk van, akik az éves 200 forint tagdíjat befi­zetik.- Önök vállalták, hogy a Kálvária-dombot helyrehozzák. Hol tartanak a munkákkal?- Sikerült Jeney Lajos szemé­lyében egy olyan szakembert megnyernünk a városnak, aki segít bennünket. A határidőt augusztus 20-ig tartani tudjuk. A három kereszt faanyaga, a ha­rangláb anyaga már megvan, s Szelekovszky István, kunhe- gyesi polgármester vállalta, hogy a haranglábat, s a keresz­teket összeállíttatja, s a város­nak ajándékozza. Györfi Sándor szobrászművészünk azt vállalta, hogy a Mária-szobrot elkészíti. A jövő héten egy építőbrigád megkezdi a munkát. A Dózsa György út felől egy szép kaput faragnak a helyi fafaragók.- Az egyesület tevékenysége szerteágazó. Miben vettek részt eddig?- Például javasoltuk cseme­tekert létrehozását a város fásí­tása érdekében. ’91. áprilisában rendeztünk egy országos fásí­tási konferenciát is. Szorgal­maztuk a református templom orgonájának felújítását, s ehhez segítséget is nyújtottunk. A pri­vatizált mezőgazdaság új kihí­vást jelent számunkra. A város határában lévő erdősávokat - táblásítás, repülőgépes növény- védelem indokkal - kiirtották. Az Alfred fásítási program Kar­cagra adaptált részét szeretnénk megvalósítai. Erre most nyúj­tunk be pályázatot.- Mi a legközelebbi tervük?- A ligetben az István mula­tót szeretnénk újra felállítani. Ezt a 40-es évek végén lebon­tották, a hozzá vezető út még megvan. Ez ott állt a futballpá- lya mögött, egy hatalmas épület volt, három zárt fallal, s az ele­jén nyitott volt, ahol óriási di­ákprogramokat rendeztek. En­nek megvalósítása is a pénztől függ. Továbbra is szeretnénk aktívan tevékenykedni a városi vegyeskar és vonószenekar ér­dekében, s a Puszta Szalonze­nekart - amely rendkívül érté­kes együttes - szerepléshez jut­tatni, a létét biztosítani.Ehhez az önkormányzat is jelentős se­gítséget adott.- Kik segítenek Önnek?- Egy nagyon hasznos sza­kértőkből álló választmány áll a hátam mögött, amelynek tagjai segítenek minden döntésben, véleménynyilvánításban.-de­Jászkunsági cellatitkok (17. rész) Árulkodó börtönnaplók Mivel érdemelték ki az igaz­ságszolgáltatás büntetését a XX. század elején Jász-Nagy- kun-Szolnok megye (akkor még vármegye) megtévedt polgárai? Erre a kérdésre keresve a vá­laszt ütöm fel az általam ismert legrégebbi, 1902-ből származó szolnoki börtönnaplót, s utána a többit. Ezek hivatalos elneve­zése: Büntetésvégrehajtási törzskönyv. Az 1902-beli első törzs­könyvi szám súlyos bűntől ta­núskodik: Tímár István „föld­művelési napszámos" szándé­kos emberölés bűntette miatt hét évi fegyházbüntetést kapott. Büntetése letöltésére a váci fegyházba szállították. A nők sem voltak nyúlszí- vűek. 1917-ben Kéki Teréz gyilkosság miatt lett a szolnoki börtön lakója. Tizenöt évi fegy­házbüntetésre ítélték. Csuka Gergelyné is gyilkosság miatt került egy szolnoki cellába. A börtönnapló szerint az ezért „kiszabott halálos ítélet 1921. év április 2-án d.e. 11 Ó.43 p. végrehajtatott.” Jó kis családja lehetett, hiszen ugyancsak gyil­kosságért a Csuka Jánosra ki­szabott halálos ítélet „1921. évi június hó 6.-án d.e. 8.ó. 45.p. végrehajtatott.” Csuka Máriát életfogytiglani fegyházra, Csuka Franciskát 15 évi fegy­házbüntetésre ítélték. Csuka Etelke és Csuka Eleonóra meg­úszta 10-10 évi fogházzal. Nemcsak a gaztettek elköve­tőit büntették. A Szolnokon rács mögé került Rostás Jánost „gyilkosságra való felbújtás vétsége miatt” hat évre zárták el a külvilágtól. Egyedül vagy másokkal egy­ütt elkövetett gyilkosságért töb­ben kerültek a szolnoki bör­tönbe. A nagyobb bűncselek­ményeket kiváltó okokról, fel­derítésük, megtorlásuk részlete­iről következő fejezetünkben szólunk. Nem kell viszont különösebb magyarázat az olyan törzs­könyvi bejegyzésekhez mint Varga Matild „bukott haja­don”, házicseléd esete, aki „gyermekölés büntette" miatt került 1902-ben a szolnoki bör­tönbe. A börtönnapló két rideg sorábaól is kisejlik a századelő házicselédeinek kiszolgáltatott élete. S nemcsak a háziurak, vagy a gazdatisztek egynéme­lyike zaklatásának volt kitéve a lányok tömege, hanem eseten­ként az olyan embereknek is, mint Bagdán András, aki 1917-ben két rendbeli erősza­kos nemi közösülésért tíz évi fegyházbüntetést kapott. A hat­van éves Fekete Zsigmond csak kísérletet tett erre - azért két hé­tig volt Szolnokon rács mögött. Még jó, hogy nem dicsérték meg azért, mert idősebb kora el­lenére ilyesmire vállalkozott. Az erőszakos nemi közösü­lést elkövetők műveltségi szint­jére következtethetünk Rafael Ferenc „lóalkusz" adataiból, aki „beszél cigányul”, de „nem ír, nem olvas”, s a szóban forgó bűncselekmény miatt három évi fegyházbüntetést kapott. Az 1900-as évek elejéről is több intő példát tudunk felhozni annak bizonyítására, hogy hová vezethet a nagyon elromlott csa­ládi élet. 1917-ben például Hiba Jánosné nagy hibát követett el: saját magából csinált özvegyet, így aztán „házastárson elköve­tett szándékos emberölés bűn­tette miatt” kellett felvennie Szolnokon a rabruhát. Embertelen szülők is akad­tak, Fehér Lászlót 1933-ban „lemenő ágon elkövetett erő­szakos nemi közösülés” miatt zárták be. Öt évi fegyházbünte­tést kapott. Szó ami szó, nem is készült minden lány arra, hogy jó csa­ládanya legyen. 1931-ben pél­dául Szabó Mária tizenhatéve­sen „kéjelgés” miatt ült egy hó­napig rács mögött. Az ilyen lá­nyoknak mindig akadt patrónu- suk. No, nem azért, hogy jó útra terelje őket, hanem azért, hogy ők is részesüljönek az így szer­zettjavakból. 1933-ban „kerítés büntette” miatt három hónapi fogházbüntetést róttak ki öz­vegy Bede Jánosnéra. Ha alaposabban elmélyedünk az 1920-as és az 1930-as évek gazdasági helyzetének elemzé­sében, könnyen rájövünk, hogy a fiatalkorú nők nem dúskálhat­tak a munkaalkalmakban. Most a XX. század utolsó éveiben a napi gyakorlatból tudjuk, hogy mit jelent ez. 1933-ban a 17 éves „törvénytelen születésű” Mihályi Terézt mégis „csavar­gásért és közveszélyes munka­kerülésért” 15 napra rács mögé dugták. Ráadásul a lányok isko­lai végzettsége minimális volt, ami nehezítette elhelyezkedé­süket. A szintén közveszélyes munkakerülésért ugyanakkor 23 napi fogházbüntetésre ítélt Pocsai Julianna még azt sem tudta megmondani, hogy mikor született. Volt olyan lány, aki munkakerülésért tizennégy éves korában került néhány napra a szolnoki börtönbe. Az meg már egyenesen kuri­ózumnak számít, hogy az 1933-ban hetven évéhez köze­lítő Schlesinger Lajos, akinek „főfoglalkozása: kéregető ”, közveszélyes munkakerülés miatt 15 napra szintén a fogház lakója lett. Lehet, hogy az öreg Schle­singer nótaszóval vonult a „sitre” mondván, hogy megol­dódott a szállás és a napi há­romszori étkezés, de nem min­denki gondolkodott így. Volt aki a szabad levegőt mindennél többre becsülte, még akkor is, ha megérdemelte, hogy rövid időre elvonják azt tőle. K. Bede Ferenc „szabályszerű idézés dacára nem jelent meg” a bíró­sági tárgyaláson, ezért „ma­kacsság” miatt 20 pengő pénz- büntetés helyett két napi fog­házra ítélték. Dobos Ferenc ugyanezért, s szintén 1933-ban „akaratosság vétsége” vádjával ugyanolyan büntetésben része­sült. Nem bizonyíthatóan ugyan, de feltehetően volt, aki a bünte­tés elkerülésének mesteri mód­ját választotta. 1915-ben pél­dául gyújtogatás vádjával ter­helten egy „siketnéma” volt a szolnoki börtön lakója. Nem­hogy az álnevét, a becsületes nevét, lakhelyét sem tudták megállapítani. Egy hét múltán kénytelenek voltak szabadon engedni. Lehet, hogy ő meg rö­högött a markába. Voltak természetesen olya­nok is, akik nem folyamodtak rafinált eszközökhöz, hanem a szabadulás hagyományos mód­ját, a szökést választották. Az­zal próbálkozott 1917-ben a debrecenben való Németh Fe- rencné is, akit lopás miatt há­rom évre elítéltek. Mivel rajta­vesztett, szándékáért „3 napi sötét fogság, 8 napi bilincs, s kedvezményeknek 2 hóra való elvonására büntettetett.” (Következik: Infláció a bör­tönben) Simon Béla Az óvodától a Pedagógiai Intézetig Szolnoki vélemények a közoktatási törvényről A parlament nemrég fogadta el az új közoktatási törvényt. Erről beszélgettem a Pedagógiai Intézet vezetőjével, Jakatics Árpáddal, Kardos Györgynével, a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola igazgatójával és Horváth Ildi­kóval a 9. számú Óvodai Intéz- ménymény vezetőjével.- Ön szerint miért volt szükség a törvényre? - kérdeztem Jaka­tics Árpádtól.- A társadalmi átalakulás az is­kolákat is érintette, ezért volt szükség új közoktatási tör­vényre. Bennünket leginkább a törvény egyik szelete, a peda­gógiai, szakmai szolgáltatások paragrafusa érint. Az iskola kö­rül két fontos funkció létezik. Az egyik a szakmai, pedagógiai szolgáltató funkció, ez tulaj­donképpen segítségnyújtás, szakmai menedzselés. A másik az állami felügyelet. A fenti két funkció világosan elkülöníthető, de a tanácsrend­szer időszakában mindezek ösz- szemosódtak. A Regionális Ok­tatási Központok létrehozása az állami feladatkört szolgálja. A megyei önkormányzatok hatás­körébe tartozó pedagógiai inté­zetek bizonyos vérveszteséggel vészelték át a két funkció szét­válásával járó folyamatot, de életképesek maradtak. Mi csináljuk tovább azt amit eddig, tehát szaktanácsadói és pályaválasztási szolgálatunkat, továbbképzési tanfolyamainkat, tanulmányi versenyeinket va­lamint fejlesztjük tovább könyvtárunkat.- A közoktatási és a szakkép­zési törvényre (ami iskolákban nem sok változtatást hozott, hi­szen a gyakorlati képzés mint eddig is, az iskolában folyik) nagy szükség volt - mondja Kardos Györgyné a „Pálfy” igazgatója. - Az új oktatási tör­vény régóta készül, az első ter­vezetet minden iskola megkapta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. Ezek után sorra születtek az új változatok, s az ember már csak a végső, az országgyűlési vitára szánt ter­vezetet várta. Ezt a Köznevelés májusi száma közölte. A régi oktatási törvénynek szinte minden egyes pontját módosították már, s szükség volt arra, hogy a szakképzési törvényt külön készítsék el, hi­szen a szakképzés szerkezeté­ben bekövetkező változások miatt már nem lehetett a kettőt eggyé gyúrni. *Az új közoktatási törvény szerkezete körültekintő, jól fel; épített, mert minden olyan terü­lettel foglalkozik, amelyről egy iskolában gondoskodni kell. Ä törvénytervezet fogalmazása a külvilágra figyel. Az első, amit én nagyon fon­tosnak tartok, hogy a tankötele­zettséget 16 éves korig hatá­rozza meg. Eddig az önkor­mányzatoknak kellett külön­böző szakiskolákat szervezni azon tanulóknak, akik nem ke­rültek be szakközépiskolába. Sokan azt hiszik, hogy a tízosz­tályos általános iskola azt je­lenti, hogy a gyerekek a közép­iskolát csak ezután kezdhetik el. Szó nincs erről. A tanulónak joga van az 5., a 7. és a 9. évfo­lyamtól tanulmányait gimnázi­umban vagy szakközépiskolá­ban folytatni. Ezért beszélhe­tünk majd 4, 6 és 8 osztályos középiskolai struktúráról. A Nemzeti Alaptanterv a tizedik évfolyamig meghatározza a képzés alapját. Ez a tanterv a minimális mű­veltséget kéri a gyerekeknél, nyilván ennél többet kell tudni a jeles tanulóknak, mert minden iskolában különböző kerettan- tervek lesznek. Az új okatatási törvény enged különbséget tenni az iskolák között, megen­gedvén ezzel a szülőknek a sza­bad választás lehetőségét. Meg kell említenem még, hogy az új törvényben szakma tanulására csak 16. életév után van lehető­ség. A törvény egyik hátránya az, hogy az iskola finanszírozását az állam helyett az önkormány­zatokra terheli. Vannak szegény önkormányzatok, s léteznek gazdag önkormányzatok. Lesz­nek elit iskolák, s lesznek vege­táló oktatási intézmények. Ez a támogatási rendszer lényegében a falu és a város közötti társa­dalmi különbségek újraterme­lődését eredményezheti. De az új közoktatási törvény örvende­tes pozitívuma az, hogy az a gyermek aki szegény környe­zeti-társadalmi háttérrel rendel­kezik, jelentős támogatást kap majd. Ä törvény más fontos része az iskolaszék felállítása. A ter­vezetben nem szerepel az - mondja Kardos Györgyné -, hogy ki fogja ezt működtetni. Az iskolaszék véleményezési jogköre eddig is megvolt. A di­ákokat, a szűköket és az ön- kormányzatot is meg kellett kérdezni az iskolát érintő bizo­nyos kérdésekben. A Regionális Oktatási Köz­pontok (ROK) léte sok vitát vál­tott ki az elmúlt időszakban. Én úgy gondolom - folytatta az igazgatónő -, hogy szükség van a működésükre. Ha ezen köz­pontoknak szerepük lesz a köz­oktatás területén olykor fellépő anarchikus állapotok megszün­tetésében, már nem jártunk ve­lük rosszul. Persze kérdés az, hogy a három megyére kiter­jedő ROK be tudja-e tölteni ezt a funkciót. Ma ez még nem lát­ható. Új dolog, és jó dolog a tör­vényben bizonyos fizetési köte­lezettségek leírása. Tisztázódik tehát az alapellátás és a plusz­ként nyújtott szolgáltatás ügye. Fizetni kell például az érettségi javítóvizsgájának a javításáért... Ez kevéske doppingként hathat a tizenéves korosztályban. Mi a Pálfyban továbbra sem fogunk pénzt kérni a számítás- technikai oktatásért és a har­mad- és negyedéveseknek tar­tott egyetemi előkészítőért. Ma már nemcsak matematikából, fizikából és kémiából, hanem történelemből is van előkészítő. Szakközépiskolánk világbanki modelljében még a harma­dik-negyedik osztályban is csak harminc-negyven százalékban van szakmai képzés után, így elsősorban a gimnáziummal egyenrangú érettségit célozzuk meg, s utána szerepel az igazi szakmai képzés. A 9. számú Óvodai Intéz­mény vezetőjét az új közokta­tási törvény óvodákat érintő ré­szeiről kérdeztem.- Az új törvény szerint kö­zépfokú végzettséggel nem tölthet be senki óvónői állást. Ez a rendelkezés nálunk csak egy embert érint. Ez a döntés javítja ugyan a pálya presztí­zsét, de a főiskolai levelezőkép­zés megszűnésével a felsőfokú diploma megszerzése a már ak­tív középfokú végzettséggel rendelkező óvónők számára ne­héz lesz. - fejezte be villámér­tékelését Horváth Ildikó. Sz.T Egy szolnoki kapcsolat A rábeszélőgép és az üzleti szellem A foglalkoztatási struktúrá­ban ma már előkelő pozícióban lévő privát szféra a változások során megteremtette a versenyt, s ezzel a reklám újraéledését. Érdemes megemlíteni a deb­receni Kossuth Tudományegye­tem Szociológia Tanszékén most folyó médiakutatás egy, a reklámokat vizsgáló adatát. Eszerint 1973-ban, havi átlag­ban 230 perc reklámot sugárzott összesen a TV1 és a TV2 prog­ramja. Napjainkban a médiu­mok (rádió, televízió, sajtó) ön- tik ránk a reklámokat. Ezt a tö­mény meggyőzési stílust két amerikai szociálpszichológus a médiumok rábeszélőgép jelle­gének nevezte. A reklám tö­megfegyver, hatásmechanizmu­sát - főleg kis hazánkban - még egyaránt tanítani kell a vállal­kozói réteg és az őket (is) ki­szolgáló reklámszakemberek számára. A vállalkozói szellem csak lassan terjed országunk­ban, s így a piacgazdaság korai szakaszában a vállalkozói szféra és a hirdetéspiac kapcso­latában lehetnek még gondok. Ahogy az alábbi szolnoki példa mutatja, vannak is. Megrendelő - Szolnok „Kas” Szigeteléstechnikai Kft. - ügy­vezető igazgató Engler Ferenc.- Mi, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Extra című közér­dekű kereskedelmi hetilap egyik márciusi számában meg­jelent hirdetésünk formáját és így az árát is kifogásoljuk: Ugyanis: hirdetésünket áttördel­ték, s ezt a formát nekünk nem mutatták meg. Az áttördelés té­nyét az Extra kiadójának veze­tője a nyomdába adás előtt tele­fonon közölte. Nem történt te­hát egyeztetés, s így csorba esett a márkavédelmünkön, mert az ország különböző „Kas” kft.-i mindig is elől az embléma és utána a felírás for­mában jelentetik meg hirdeté­süket. Éngem sért, hogy nem közölnek egyértelmű tarifát és példányszámot, s amikor elme­gyek az irodához, ott zárt ajtók vannak, és amikor bedobom a postaládába a megrendelőt, jó­hiszeműen úgy gondolván, hogy majd később egyeztetünk, csak a nyomdába adás előtt hív­nak vissza. Végül meg kell em­lítenem a fenti hirdetési újság kiadói ügyvezetője agresszív­nek tűnő magatartását. Egy számleegyeztetést ugyanis szo­kás előre bejelenteni.” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Extra című közérdekű kereskedelmi hetilap képvisele­tében Gulyás József a kiadó (Szolnex Kft.) igazgatója:- Mivel mi ingyenes, nem postai terjesztésű újság va­gyunk, diákok hordják a lapot, s én felelősséget soha nem tudok a teljes példányszám kihordásá­ért vállalni. Példányszámot azért nem közlök, mert nem akarok belemenni számhábo­rúba a többi hirdetési újsággal. Most nézzük a hirdetés for­máját. Mivel mi A3-as újság vagyunk, fektetve nem tudtuk azt a hirdetést közölni, amit a Szolnok „Kas” kft. bedobott, ugyanis az egy A4-es lap fele. Ezért kellett áttördelni. Én oda­telefonáltam, egy hölgy azt mondta, hogy bár nincs ott a fő­nöke, de szerinte jó a hirdetés állóba is. Mondtam, hogy akkor visszük a lapot a nyomdába, s ekkor közöltem a hirdetés árát. Szerintem, ha egy hirdetési lap kap postai úton egy hivata­los megrendelőt, s ha a feladó kft. komolyan akar tájékozódni az árakról, akkor feltétlenül fel­keres, elér engem. A fenti kft.-t nem az én ügynökeim keresték meg, akik természetesen tájé­koztatták volna az ügyfelet a hirdetési tarifáinkról. Sajnálom, hogy csak így si­került egyeztetnünk. Egyébként a „Kas” Kft. telephelyére csak számlaegyeztetésre mentem ki, igaz nem szóltam oda előre, de azt hittem, a cég ügyvezetője rugalmasabban kezeli ezt az ügyet. Viselkedésemet pedig az ebből adódó csalódottság hatá­rozta meg, valószínű ez adhatott okot félreértésre. Sz. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom