Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-20 / 167. szám
6 1993. július 20., kedd Jászsági Extra----Jászberény Válla lkozás felhangokkal és zümmögő kórussal Az ovi marad, az óvónők repülnek Jó érzéssel gondoltam mindig a Maci ovira. A nosztalgia nagy úr. Márpedig 1973 nyarán én is ott takarítottam - sok más szülővel együtt hogy a megnyitásra minden a helyén legyen. Aztán 1975-ben drukkoltam, hogy fiamat a város legmodernebb, legkorszerűbb (talán elit!) ovijába felvegyék. A demográfiai hullámhegy csúcsán ott voltam a bővítésekor is. Most pedig arról értesültem, hogy eladják. Vagy bérbe adják? Magánóvoda lesz. Sőt, bezárták, nincs is már. A hírekből szokás szerint 50 százalék a valódi. A Maci ovi ma is ott áll a helyén, ma is, s a jövőben is kisgyermekek nevelését fogja szolgálni. Csak nem a Hűtőgépgyár üzemi óvodájaként, hanem a Maci Alapítvány intézményeként.- Az óvoda 125 férőhelyes. A 92/93-as szezonban 58 gyermeket fogadott - mondja Czakó Viktor, a gyár szociális szolgáltató részlegének vezetője. - A gyermeklétszám egyre csökkent. Már a korábbi években is megszűntek csoportok, s meg kellett válnunk dolgozóktól. A gyári intézmény nem részesül állami támogatásban úgy, mint az önkormányzati ovik. Összességében az 58 gyerek nekünk évi 6 millióba került. Ráadásul csupán a fele volt hűtőgépgyári dolgozó gyermeke. Gyakorlatilag mi „megtámogattuk” harminc jászberényi család óvodai ellátását. Pletyka szinten, de igaz hír Az óvodáskorú gyermekek „fogyása” persze elgondolkodtatta az óvónőket is. Már csak ti- zenketten dolgoztak az óvodában s tavasszal látták, hogy ősztől ha elmennek az iskolások, csak két csoportnyi gyerek marad.- Egyszer jártunk Kertész Tibor elnök-vezérigazgatónál. Biztosított bennünket arról, hogy amíg 20-25 hűtős gyerek lesz az oviban, nem zárják be - meséli Tóth Zoltánné, aki vezetőhelyettese (volt) a Macinak. Tavasszal Czakó Viktorral beszéltünk arról, hogy mi lesz velünk. Szeptembertől két óvónő, egy dajka munkája feleslegessé válik. De kilenc ember maradhat. 1994. augusztus 31-ig a gyár biztosítja a működést, sőt talán tovább is. Ez a majdani létszámhelyzet függvénye. Ezt a választ kaptuk. Aztán a buszon, a piacon, a gyerekektől azt hallottuk, hogy magánóvoda leszünk.- A gyerekektől?- Igen, ők mesélték, hogy kik lesznek az új óvónők. Czakó Viktor tartott egy tájékoztatót, s egy írásos nyilatkozatot kaptunk, hogy kiadják vállalkozónak az ovit, részletezték ennek feltételeit. A nagyvonalú gesztus A Hűtőgépgyár országosan is magasszintű szociális ellátást biztosított dolgozóinak. Ez bele volt kalkulálva a szocialista bérekbe. A piacgazdaság viszont másként működik. Ezért érthető, hogy az Electrolux szépen leépítette az állatkertet, a Gólya ovit (ma református óvoda), a művelődési házat. A két bölcsőde még 1991 előtt megszűnt. Az intézmények persze itt vannak Jászberényben, az itt élőket szolgálják ma is, csak más tulajdonaként. A Maci ovit eladták volna, ha találnak vevőt. Csak bérlő akadt, de a nagyvonalú gesztus nekik is járt. A gyár bérleti díjat csak 1996. szeptember 1 -je után kér. Addig fokozatosan csökkenő támogatást biztosítanak a vállalkozónak. Ez viszont épp az induláskor jelentős, amikor sem a fűtésért, energiáért, vízért nem kell fizetniük.- Számolni kezdtünk, megéri-e vállalkozásba venni az ovit - folytatja Tóthné. - Működő magánóvodákat kerestünk meg. Az állami fejkvótát, önkormányzati támogatást is bekalkulálva az jött ki, hogy a szülőknek havi 9-10 ezer forintot kellene fizetni. Ez olyan összeg, amit nem tudnak az emberek megfizetni. Ám a vállalkozásba vétel híre tartotta magát. Végül ki- számolós alapon rájöttünk, hogy kik azok akik vállalkoznak. Sajnos nyíltan nem álltak ki a kollektíva elé. Előbb hárman voltak, aztán Somogyiné visszalépett. Most az a helyzet, hogy mind a tizenketten elveszítjük az állásunkat, az értesítést már megkaptuk. Ebből két óvónő fogja az alapítványi óvodát csinálni. Sajnos azt sem tudom, hogy ezt az egészet megvétózhattuk volna-e. Azt hiszem elbutáskodtuk a dolgot, mert nem voltunk elég informáltak. Mondom, a gyerekektől tudtuk meg, hogy a vállalkozóknak ez a kollektíva nem kell. Aki fizet az diktál- A változás szele évek óta körülöttünk leng. Az óvodát pedig meg kell menteni. Ez nem lehet más, ilyen jó objektív körülmények nincsenek másutt. A gyermeklétszám csökkenése tény. Ezért döntöttünk úgy, hogy vállalkozni kell. A gyár támogatását ehhez elnyertük. Alaposan körülnéztünk, számoltunk. Az önkormáyzattól támogatást kértünk (még nincs róla testületi döntés! - a szerk.), az állami normatívát, ami 27 ezer 500 gyermekenként évente, megigényeltük. Ma a vállalkozás mindenki előtt ott van. Mi élni akarunk a lehetőséggel. A Maci Alapítványt bejegyezték, a városházától megkaptuk a működési engedélyt, a gyári támogatást szintén. Mindenhol segítőkezet kaptunk, hogy ez az ovi élhessen. Ősztől várjuk a gyerekeket - tájékoztat Rebicsek Lászlóné, az egyik vállalkozó óvónő.- A térítési díjak hogyan alakulnak eztán?- A hűtős gyerekeknek annyit kell fizetni, mint az önkormányzati óvodákban, ez a gyár kikötése (napi 50-55 forint körül). A külsős gyermekek szülei a négyszeri étkezésért havi 2500 forintot fizetnek. Ezen felül a szolgáltatásokért, megkülönböztetés nélkül 500 forint/hó a díj. Ötféle plusz szolgáltatást biztosítunk: logopédia, nyelvtanulás, gyer- mektoma, zeneóvoda, kismesterségek. Aki mindet igénybe veszi, az mégegyszer 2500 forintot fizet. A gyermekek sokirányú képzésére törekszünk, magas színvonalon.- Hányán fogják mindezt biztosítani?- Két csoport lesz, ehhez négy óvónő és két dajka szükséges. A konyha csupán előkészítő-melegítő konyha lesz, az ebédet a gyárban főzetjük, így nem kell konyhai dolgozót alkalmazni. A reggeli-uzsonna elkészítését a dajkák végzik majd. Az óvónőknek megvan a kellő szakmai felkészültségük, hogy az extra szolgáltatást biztosítani tudjuk.- A kezdetekkor három óvónő kívánt vállalkozni. Mi lett a harmadikkal?- Somogyiné visszalépett, ő tudja miért. Én és Babucs Magdolna vállaljuk az újat. Az ovi megmentése a célunk, ezért mindent megteszünk. Tudomásul kell vennie mindenkinek a változásokat. Keserű szájízzel Somogyi Ferencné miért döntött az útilapu mellett, nem tudni. Nem nyilatkozik. Pedig az alapítványi oviban szép fizetések lesznek. Rebicsekné szerint több a jelenleginél, hiszen dolgozni is többet kell, nem a jelenlegi színvonalon. Czakó Viktornak mindezzel az átalakulással kapcsolatosan keserű a szájíze.- Az óvónők fele - azaz hárman - kinyilvánították, hogy vállalkozásba veszik az óvodát. Ekkor dolgoztuk ki a támogatási stratégiát. Arra gondoltunk, hogy két csoporthoz négy óvónő és öt fizikai dolgozó szükséges az állami normatíva szerint. így kilenc ember állása biztos marad. Három fő elbocsátása így is, úgy is elkerülhetetlen a jelenlegi tizenkettőből, de a többiek megmaradhat- nak.Ezzel szemben meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a vállalkozók csak ketten vannak, s nem is akarnak a többiekkel együtt dolgozni. Igaz az, hogy a vállalkozó azzal dolgozik akivel akar. Ő fizet, ő válogat. Viszont az elején nem így indult! Mindenképp rossz szájízt okoz, hogy a többiek az utcára kerülnek. Ez nem jó dolog. Jó viszont, hogy a Maci megmarad ovinak. Ugyanis ezennel hivatalosan is megszűnt a gyár utolsó gyermekintézménye. A szülők remélhetőleg ezután is szeretni fogják a Macit, s a vállalkozás is sikeres lesz. Igaz, sokféle az életút, sokféle a vélemény is. Ebben a riportban itt-ott ellentmondás tapasztalható. Ezt is az élet írta ilyen felemásra. A gyerekek szüleinek pénztárcája sem egyforma. Pedig a Macinak most az volna jó, ha tele lenne, mint egy mézzel telt kaptár. Kiss Erika A pozitív gondolkodás előre visz A jó vezetőknek tudni kell a kiutat Véget ért Frank N. Henderson úr küldetése. Tíz héten át vizsgálta a Jászság önkormányzati, gazdasági kérdéseit, hogy végül javaslatot tegyen azok lehetséges megoldásaira. Az ösz- szefoglaló jelentés elkészült. A Jász Önkormányzatok Szövetségében valószínűleg sokat forgatják majd ezt. A települések saját magukról is kaptak egy diagnosztikát, amit hasznosíthatnak. Henderson úr sok évtizedes gazdasági (lapkiadó vállalkozása van) és közigazgatási tapasztalata (polgármester volt IDAHO állam egy kisvárosában az USA-ban) összegződik a jászsági tényfeltárásban. Egy mondatot azonban érdemes idézni a zárójelentésből, ami az egész szellemiséget jól mutatja: ,A szabad piaci versenyhelyzet előnyeit azok élvezhetik, akik kreatívak, akik nem engedik, hogy a problémák legyőzzék őket, akik elhatározzák, hogy sikeresek lesznek és mernek is különbözni a többiektől valami újat kipróbálva.”- Ön most járt először hazánkban, Európában is csak másodjára, Svédország után. Hogyan látja, megoldhatók Magyarország problémái?- Az önök országának esélyei nagyon jók. Ám minden a helyi vezetőkön múlik. Az, hogy hogyan élnek a lehetőségekkel, hogy egyáltalán felismerik azokat. Tehát olyan vezetőket kell választani, akik erre képesek. Én a Jászságán kitűnő emberekkel ismerkedtem meg. Felkészültek, jól ismerik a szakmájukat, jólképzettek. Ez a választott tisztségviselőkre is igaz. Ugyanakkor tény, - nemcsak itt, nálunk az USA-ban is - hogy a vezetők szemlélete meghatározó. Mondok egy példát. A mezőgazdaság gondjai óriásiak. A térség felemelkedésének pedig ez a terület kulcsa. Meg kell találni a kivezető utat. Találkoztam kétféle téesz-veze- tővel. A pesszimista kesergett, sorolta a bajokat, de semmit sem tett, hogy a kiutat megtalálja. Ez a magatartás a gazdaság teljesítményén, a szövetkezeten is meglátszott. Az optimista vezető a nehézségek ellenére mindig próbált újat. ha valami nem sikerült. Ez a gazdaság ma is talpon van. A követésre méltó pozitív példák azt mutatják, hogy van megoldás. Fontos, hogy olyan vezetők legyenek, akik a realitások figyelembevételével dolgoznak. Csak ez a hozzáállás vezet túl a problémákon.- A Jászság gondjait meg lehet oldani az ország helyzetének ellenére, a rossz törvények, elhibázott döntések ellenére?- Mindent természetesen nem lehet, de sokat. A megoldást már most, azonnal el kell kezdeni. A turizmus, a hőforrások, a sok kis létező és működő üzem mind kihasználatlan lehetőség a Jászság számára. Itt sok cipőgyártó és ruhakészítő kisüzem van. Egymástól elszigetelten külön-külön dolgoznak, keresnek piacot. Pedig lehetne ezt koordinálni, közösen új piacokat találni, összefogva új termékeket gyártani, ami új munkahelyeket is jelentene. Például a cipősök a bőrdíszművek területére is „kiruccanhatnának”, vagy a varrodákkal összefogva autó-üléshuzatot készíthetnének.- A jelentésben nagy hangsúlyt fektetett a helyi, már létező vállalkozások felkarolására.- Igen, mert úgy tapasztaltam, velük eddig nem nagyon számoltak. A munkahelyteremtést betelepülő tőkétől várják. Ez nem egyedi jelenség,nálunk is előfordul. Ugyanakkor a legkönnyebben a területen már létező vállalkozások támogatásával érhető el ez. Itt sok sikeres üzletember él, nagyon sok a kisvállalkozás. Célszerű lenne őket bevonni egy átfogó koncepció kialakításába. A tevékenységükhöz pedig olyan segítséget adni, ami szervezés, koordinálás, speciális szaktanácsadás. Ezt a Jász Önkormányzatok Szövetsége vállalhatná fel. Javaslatom szerint a szövetség új szervezeti struktúrában térségi gazdasági, infrastrukturális és közigazgatási bizottságok létrehozásával a problémák megoldását közösen végezné. A térség jövője egy átfogó, hosszú távú terv elkészítésén, a prioritások meghatározásán is múlik. El kell kezdeni egy agresszív gazdasági fejlesztési progam megszervezését. Ehhez például azonnal kellene egy katalógus a Jászság összes üzeméről, vállalkozójáról, te- mékeikről. A mezőgazdaságban létre lehetne hozni a független farmok szövetkezetét a feldolgozás, értékesítés megszervezéséhez. Meg lehetne vizsgálni, hogy a termálvíz fűtésével a zöldségtermesztés növelhető-e, az öntözéshez egy térségi víztároló létesíthető-e.- Ezek a javaslatok nagyszernek. Ugyanakkor minket megviselt a társadalmi átalakulás. Rossz hangulatban nemigen látjuk a kiutat.- A vezetőkön múlik, hogy ezt a hangulatot átalakítsák, megmutassák a kiutat. Hatalmas eredményeket nem lehet azonnal elérni, a ház is tégláról téglára épül. A vezetőknek ugyanakkor támaszkodni kell a közvéleményre, az emberekre. Nélkülük nem találják meg a kiutat. A felemelkedés kulcsa a megfelelő színvonalú oktatás. Magyarországon ez igen jó! Sok, rendkívül jó szakemberrel találkoztam. Tehát, ha azt csináljuk amihez igazán értünk, annak eredménye is lesz. Ugyanakkor meg kell tanulnia mindenkinek, hogy mit jelent a szabad vállalkozás lehetőségei között élni. Tudni kell mi a profit, mi a költség, hogyan alakulnak ki az árak. Ezt mindenkinek ismernie kell. Winston Churchill azt mondta: „a demokrácia tökéletlen formája a kormányzásnak, de ennél jobbat még nem ismerünk." A demokrácia nem tudja a problémákat megoldani, nem tud probléma- mentes társadalmat teremteni. Csak az emberek, akik vezetőket választanak a kormányzáshoz, tudják leküzdeni a bajokat. A kisemberek, a közösségek összefogása képes minden gond felett győzedelmeskedni. Itt a Jászságban is. Vizsgaidőszak Jól telik a szünidő Tánc, zene, mozgás A Kereskedelmi és idegen- forgalmi továbbképző sikeres tanfolyamai fejeződnek be hamarosan Jászberényben. A szakmunkás bizonyítványt adó kurzusok az ifjúsági házban zajlottak. A kereskedelmi ismereteket 180 órában 30 fő tanulta itt. Július 20-a az írásbeli vizsga napja, 27-e pedig a szóbelié. A középfokú vendéglátói tanfolyamon tizenöten vettek részt. Éz a csoport 190 órában készült fel az ismeretek elsajátítására. Ők augusztus elején tesznek minderről vizsgát. Ahol valami befejeződik, ott valami el is kezdődik. Pályakezdők, most érettségizettek, munkanélküliek ülhetnek ismét „iskolapadba”, ha jelentkeznek a' vendéglátó eladói tanfolyamra. Ez július 26-án kezdődik, s korlátozott számban még lehet jelentkezni az ifjúsági házban (Bercsényi u. 1., tel.: 57/311-823). Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Korányi Éva, Nagy Zsolt „Nagyon jó a tábor. Klasszak a programok, nagyon jó volt a lovaglás. Táncolni is sokat lehet, újakat is tanultunk. Csak az volt a baj, hogy kevés volt a fiú. De jövőre gondoskodunk róla, hogy ne így legyen.” írta mindezt egy táborozó - valószínűleg kislány - a társastánc-tábor közvéleménykutatása alkalmával. Az Ifjúsági Ház idén harmadik alkalommal szervezte meg a tábort, amely nagyon kedvelt a gyerekek körében. Most két héten át hatvanan töltötték hasznosan a szünidejüket itt. Hatvanból, Árokszállásról, Zagyvarékasról, Felsőszentgyörgyről is érkeztek. Az életkor az 5-6 évestől a 15 évesig terjedt; a nagyobbak „anyáskodva” vigyáztak a kisebbekre. Mindennap tanulták, gyakorolták a táncokat Molnár József neves táncpedagógus vezetésével. Ez napi háromórás komoly munkát jelentett. Emellett játékos-táncos vetélkedők, versenyek, rajzolás, gyöngyfűzés, ál- latkert-látogatás is szerepelt a programban. S a már említett, nagy élményt jelentő lovaglás, amire a Zagyvamenti Szövetkezet segítségével kerülhetett sor. (Köszönik is nagyon Bolla Jánosnak, a munkatársainak a türelmes közreműködést.) Rendeztek ki mit tudót is, ahol a videóhoz szokott gyerekek jeleskedtek a mesemondásban. A tábor vége általában tábortüzes búcsúest szokott lenni. A táncos tábor pedig nem érhet véget tánc nélkül. Pénteken délután, este rendeztek egy csodálatos gálaműsort, ahová a szülők is eljöhettek. A gyerekek bemutatták összes tudományukat, melyet a táborban szereztek, vagy itt „csiszolták” a mozdulatokat sikkesebbre. A gálaműsorban felléptek a profik, a Lehel Társastáncklub versenytáncosai is. Nagy sikert arattak a gyerekekkel együtt. Megválasztották a tábor szépét is. A gyerekek szavazatai alapján Mizsei Éva (11 éves) és Nagy Zoltán (12 éves) nyerte el ezt a díjat. S ahogy az elején olvastuk, táborozás lesz jövőre is!
