Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

1993. július 1., csütörtök Hazai tükör 3 Mától kötelező a nyugta Sajtótájékoztató az APEH-nél Megyénkben is elkezdődött az aratás. Felvételünk Fegyvernek határában készült (Fotó: I. Cs.) Jászkunsági cellatitkok (1. rész) Elődeink sem voltak angyalok Július 1-jétől minden gazda­sági tevékenységet végző - a szerencsejáték-szolgáltatókon, az újság- és folyóirat-értékesí­tőkön kívül - köteles nyugtát adni a termékekről, szolgáltatá­sokról. A vevő kérésére természete­sen továbbra is kötelező a szám­lakiállítás. A nyugta kétféle lehet: ha­gyományos nyugtatömb kézzel kitöltve, illetve pénztárgép­nyugta. Csak olyan pénztárgépek al­kalmazhatók, amelyeket a for­galmazók APEH-engedéllyel árusítanak, és adómemóriájuk öt év adatait rögzíti. Már meg­határozták azt a kört, ahol jövő év január elsejétől kötelező lesz a pénztárgépes nyugtaadás. Ezek: a személyi taxik, az ipar­cikküzletek, valamint az áru­sító-vendéglátó üzletek. Jövő év júliustól a teljes élelmiszer-ke­reskedelemben és vendéglátás­ban kötelező lesz a pénztárgé­Ezek a fiúk - noha már vala­mennyien börtönben vannak - még annyira tizenévesek, hogy a nevüket is csak kezdőbetűvel említjük. 1976-77-ben szület­tek, és mindnyájukra jellemző, hogy nem kaptak sérvet a tanu­lásban. Az egyik öt osztályt végzett, a másik hatot, egy he­tet, de magatartási problémák miatt tovább nem járt. Közülük egy végezte el a nyolc általá­nost, ugyanakkor zsenge életko­ruk ellenére ketten már koráb­ban is összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Szokás szerint, 1992. augusz­tus 26-án ismét unatkoztak. Egy valamiben egyetértettek: pénzt kell szerezni.- Csávók, tudok egy jó he­lyet! Öreg az illető, egyedül él, a bőre alatt is dohány van! - így az egyik. Az elhatározást tett követte, és augusztus 26-án éjjel egy óra után beóvakodtak az idős ember lakásába. Nagy robajjal kifeszí­tették az ajtót, mire a 86 éves házigazda felébredt. Hirtelenjé­ben egy sarokban álló falapáttal leütötték a mit sem sejtő tulaj­donost. Nem lehettek elégedet­tek a tettükkel, mert a földre ke­rült áldozatot még meg is rug­dosták. Olyannyira, hogy csont­töréseket, zúzódásokat szenve­dett. Ezek után hozzáfogtak a pék használata. A tájékoztatón szó volt a mezőgazdasági kis­termelők nyugtaadási kötele­zettségéről is. Bár sokan tilta­koztak, január elsejétől a szá­mukra is kötelező lesz a nyug­taadás, ezt nem az APEH, ha­nem a törvény írja elő. Csak ak­kor nem kell nyugtát kiállíta­niuk, ha a terményeiket felvá­sárlónak adják el, illetve saját házukban, kertjükben értékesí­tik. Az adóhatóság egyedi kére­lemre - szociális vagy egész­ségügyi helyzet alapján - fel­mentést adhat. Az adóhatóság idén összesen 100 ezer nyugtaadási ellenőr­zést végez. Az APEH vélemé­nye szerint az ellenőrzés önma­gában nem elegendő, a vevők­nek is kérniük kell a nyugtát. A nyugtaadási kötelezettség elmu­lasztásának bírsága magánsze­mélyeknél ötvenezer, társasá­goknál 150 ezer forintig terjed­het. (MTI) módszeres kutatáshoz, és talál­tak is 71 ezer 744 forintot, ame­lyet nem volt szívük otthagyni. Az egyik értelmi szerző szétosz­totta az összeget a bandának. A pénz később megkerült. Ügyüket első fokon a Szol­nok Városi Bíróság tárgyalta, ahol társtettesként, csoportosan elkövetett rablás és súlyos testi sértés büntette miatt két sze­mélyt egyenként 2 év 4 havi, egyet 2 év 6 havi, egyet 2 évi börtönre ítéltek. Másodfokon a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Bíróság dr. Dobos József tanácsa a bün­tetési tételeket felemelte. Há­rom vádlott A. S., M. K., L. J. esetében 3-3 évre, J. S.-nél pe­dig 2 év 6 hónapra, amelyeket a fiatalkorúak börtönében kell le­tölteni. Az indoklás szerint azért súlyosbítottak az ítélete­ken, mert az elkövetés módja rendkívül durva volt, és a cse­lekmény tárgyi súlya is jelentős, hiszen nem kis összeget, sok tí­zezer forintot raboltak. Az ítéle­tek jogerősek, a gátlástalan éj­szakai rablók megkapták bünte­tésüket. A kérdés csak az: mi lesz velük, belőlük szabadulá­suk után, ha már tizenévesen ide jutottak? Igaz, ez már nem bírósági ügy ... Pajzán históriák és irtóztató tettek elevenednek meg a jász­kun' kerületek bíróságainak az 1700-as évek elején hozott ítéle­teinek olvasásakor. Nézzünk például egy olyan esetet, ami azt az állapotot tükrözi, amikor „vége, vége, vége mindennek, vége a szerelemnek.” Az előz­ményről annyit: Tóth Ferencné csapiáros és Lovas Pál szere­lembe estek, majd bonyodal­mak szövődtek, s bírósági tár­gyalás lett a vége. A tanúkihall­gatáskor mondta a bíró: ’’Vallya meg Igaz Hite sze­rént a Tanú, ha valamelly Pa- ráznaságot, akárkivel való tör­vénytelen közösködést látott-e? Tud-e, hallott-e Tóth Ferencné- hez Csaplárságában vagy az előtt bármikor?” Varga András tanúvallomá­sát így örökítette meg a jegyző­könyv: „Látta bizonyosan Tóth Ferencnének Kecskés Jánossal való mind csókolódzását, mind pedig egy ágyba való fekvését éjszakának idején, az Ura pedig egy nagy bundán a.kamara ajta­ján feküdt és a Fatens (tanú) Borért oda menvén a Csapiámé az ágyról le szállott, és Kecskés Jánost a Paplannal betakarta.” Kovács Péter vallomása: „Kovács Mihálytól hallotta, hogy mikor Lovas Pált Tóth Fe­rencné megverte a sulyokkal, megharagudván Lovas Pál Tóth Ferencnének szemébe mon­dotta: megszegeltelek hatszor.” Vámos János így vallott: „Nem kell már Tóth Ferencné­nek Lovas Pál, de kellett a nyárba, mikor mézes kalácsot és egyéb ajándékot hozott neki.” Nagy Mátyás vallomásából is az téjnik ki, hogy csalafinta asz- szony volt Tóthné: „Tóth Fe- rencnétől hallotta, hogy azt mondta: ugyan dolgozzék bár és mesterkedjék az az Armás (fegyveres őr), aki itten meg­fogja az embert, mert mikor ta­valy is az Armások lestek ben­nünket, be lesték ide a legényt, és gyertyát gyújtván el állották az ajtókat, én szabadságot ad­tam nekiek, hogy csak keressék, még is nem találták meg, mert az ajtó mögé a zsákok közé állí­tottam és a Ponyvával bé takar­tam, ott állott, még sem találták meg.” Szegő András is áztatta Tóthnét a bíró előtt: „Ki voltam az éjjel, mert itt voltam a csár­dába, és a Csárdásné az ölembe ült, csak alá tettem a kezemet és marokra fogtam a p...ját. Hit­vány az Ura, mért van olyan soká kívül, s az eb atta kurvája arra fogta, hogy csak tüzelt, ho­lott mindenkor az én ölembe ült.” A bíróság érdeklődésére jel­lemző, hogy ebben az ügyben negyvenkilenc tanút hallgattak ki. Szexuális ügyekben általá­ban túlságosan részletekbe me­nően kérdezősködtek a bírák. Az egyik korabeli jegyzőkönyv hűen tükrözi ezt: „ - Mennyi ideje raboskodol?-Öt holnapja lészen holnap.- Miért vagy fogva?- Azért, hogy részeg voltam, s felébredvén éjszaka, a Kuny- hós Kata ágyára találtam menni, s ha a leány engedte volna, talán véghez vittem volna rajta a pa- ráznaságot.- Hát nem végezted el?- Mihaszna tagadnom, meg­lett az és egészben végbe ment.- Volt-e a tested a testében és sokáig volt-e? és hányszor?- Való az, hogy benne volt jó darabig, többször egyszemél nem volt.” Szó ami szó, a csapodárság tekintetében - bármilyen szigor­ral büntették a paráznaságot - évszázadokkal ezelőtt is sok nőt számításba lehetett venni. 1744-ben például az egyik tár­gyaláson a vádlott családi álla­potáról kérdezősködött a bíró, amire ez a válasz hangzott el: „Soha nem volt... hites Felesé­gem, de azomban imitt-amott néha-néha kaptam.” Az 1700-as évek elején sok nőt vádoltak boszorkánysággal a Jászkun Hármas Kerületben is. A kiváltó ok sok minden le­hetett. Igazság rejlik például annak az asszonynak a szavai­ban, aki a bírónak arra a kérdé­sére, hogy miért fogtak meg, így válaszolt: „Azért, hogy Oláh István reám fogta, hogy fát hoztam rajta, holott hiszen részeg volt a’ mint a’ szom- szédgyai mondották, hogy az ágyrul is lé esett, öszve rondí­totta magát, még is tsak reám fogja, ártatlan voltomra.” A nők ártatlan voltára nem sokat adtak a bírák. Inkább hit­tek az olyan állításoknak, mint a Győré Jánosé: „...jártának raj­tam éjtszaka a’ Sz. Gellért he­gyire, és egykor késő estve, hogy Albert Jánoséktól küldet­tem borért a’ Város korcsmá­jába, mentem azon ébren, en­gem az útról elfogtak Farkas György uram malmánál, és a malomban többekkel együtt, kiket (: sem a boszorkányokat:) nem ismerhettem, bé fogtak és legyeket őrlöttek rajtam.” A férfiak kifogyhatatlanok voltak a borzongató történetek kiagyalásában. Az egyik kora­beli jegyzőkönyv szerint: „Ka­tona János vallya: Hogy harma­dik esztendeje (úgymond:) en­gem a Füzesi Pusztáról hozott haza először, nyereg nélkül nyargalt, az után Farkas György úr kamarájának tetejére vitt fel, holott is, ne félj (úgymond:) csak még jobban kapaszkodj. A’kit akkor szidtam is, és onnan vitt el a Kovács Műhelyhez, ho­lott is osztán meg nyergeit erős- sen, és a Maroki Kovács Műhe­lyétől két ugrással szintén a Kiss Illyés házához ugratott volna, akkor is mint a jó paripa Szemánnét én is levetettem há­tamról és fel is üdültem, de a Heveder szorongatást azután is sokáig fájlaltam erősen.” Az ilyen vádakat nem lehetett és nem is kellett bizonyítani. Karcagújszállás bírósága sem várt bizonyítékot, s nem ismert kíméletet. Nagy Judit is hiába mondta, hogy nem „etetett meg” senkit, mégis megszüle­tett az ítélet: „...hozatassék Hó­hér, tüzes vassal kínoztassék, a teste porrá és hamuvá égetessék megh.” A boszorkányperekkel ellen­tétben nagyon is valós bűntet­tekben kellett ítélkezniök a jászkun kerületi bíróságoknak: A karcagújszállási Száraz Györgyöt például négyen ölték meg. Az egyik gyilkos így val­lott: „... az ágyon feküdt Száraz György. Mindnyájan neki men­tünk, ki kezét fogta, ki lábát, én is tapodtam térdelvén is a véko­nyát, bizony észben sem vettük mikor meg halt, minthogy a gyertya is vagy világ a’házban el aludott.” A bíróság szigorú ítéletet ho­zott: „Csik Eörvendy Mihály úgy mint testvérhuga férjének, Kertész János peniglen mostoha apjának gyilkosai és megölésé­nek szerzői halálra ítéltetnek, úgyhogy elsőben életekben Hó­hér által mindkettőnek jobb keze elvágattassék, az után pe- nigh fejek vétettessék. Nem kü­lönben Sántha György is ha­lálra, hogy feje vétessék, szen- tencziáztatik. Úgy végtére if- jabbik Eörvendy Mihály is ha­lálra ítéltetik.” Bár döntő többségük tisztes­séges, becsületes ember volt, elődeink sem voltak angyalok. Kisebb-nagyobb botlásaikról, bűneikről és büntetéseikről szól sorozatunk, amely egy készülő dokumentum kötetből közöl részleteket. (Következik: Régi bűnök s büntetések) Simon Béla HÍREK Rákóczifalva A rákóczifalvai önkor­mányzat a múlt hét csütör­tökén tartott kéviselő-tes- tületi ülésén a következő napirendi pontokkal várta az érdeklődőket: a vezeté­kes gázépítés jelenlegi helyzete, tájékoztató az 1993. évi pénzügyi terv első félévi teljesítéséről, a szociális rendelet terveze­tének megtárgyalása, tájé­koztató a hatósági munká­ról, tájékoztató a Közbiz­tonságért Alapítvány Ku­ratóriumának tevékenysé­géről. * * * Jó ütemben halad a gáz­építés a községben. Szep­tember, október körül az egész faluban, minden ut­cában elkészül a vezeték, tehát a következő fűtési szezonban már gázzal le­het fűteni. * * * Augusztusban megkez­dődik a telefonhálózat épí­tése is. A fejlesztéshez szükséges költségeket ön- kormányzati hitelből, il­letve a lakossági hozzájá­rulásból tudják finanszí­rozni. A lakossági hozzájá­rulás negyvenezer forint családonként. * * * A szociális törvény alapján augusztus végéig kell elkészíteni a szociális rendeletet a községben. Az önkormányzat több telepü­lés tervezetét tanulmá­nyozta. A testületi ülés elfo­gadta a rendeletet, amely­nek bevezetése tulajdon­képpen „kísérlet” lesz, hi­szen majd a gyakorlat mu­tatja meg, melyik része igazodik a helyi viszo­nyokhoz. * * * A pénzügyi terv teljesí­tését az első öt hónapot te­kintve időarányosnak mondható. A nagyobb pénzügyi beruházások (tornacsarnok építése, gázvezeték-, telefonháló­zat kiépítése stb.) időben elkészülnek. Tiszaigar A Dózsa György és a Feszty utcában már tavaly elkészítették az útalapot. Augusztus 30-ig pedig az aszfaltborítás is rájuk ke­rül. * * * A községben 30-35 szá­zalékos a munkanélküliek aránya. Az önkormányzat­hoz rengeteg igény érkezik be különböző segélyekre, főleg olyanoktól, akiknél lejárt a munkanélküli-jára­dékra való jogosultság. A szociális kérelmek lassan kezelhetetlenné válnak a faluban. * * * Június 29-re tervezett testületi ülést haláleset mi­att elnapolták, így azt teg­nap tartották meg. Napi­rendi pont a szociális ren­delet elfogadása a helyi adottságok figyelembevé­telével. Visszavonásra ke­rül a kamatadóról szóló rendelet. Az önkormányzat szeretné átvállalni az isko­láskorú gyermekek könyv- és füzetcsomagjainak költ­ségeit. Szavazásra kerül a tisza­füredi tűzoltó-parancsnok­ság részére adandó célirá­nyos támogatás, amelyet műszaki mentő gépjármű­vek vásárlására fordítaná­nak. D. Sz. M. HAJÓKIRÁNDULÁS. A szolnoki Erdei Művelődési Ház­ban ötnapos tábort szerveztek a Széchenyi Általános Is­kola tanulói részére. Tegnap a Hullám Gmk. Diana neve­zetű kishajójával tettek kirándulást, miközben a Tisza élővilágát tanulmányozták. (Fotó: I. Cs.) Éjszakai rablás Mezőtúron Fiatalkorú tettesek, 86 éves áldozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom